Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
1978. április L, szombat o Területi első: a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola csapata Ki tud többet a Szovjetunióról? Tegnap délelőtt három megye hat csapata mérte össze tudását, ügyességét a békéscsabai ifjúsági házban, hogy megszerezze a két első helyet a versengés országos elődöntőjére Budapestre. Békést a győztesen kívül még az orosházi Táncsics Gimnázium, Bács megyét a második helyezett kalocsai I. István Gimnázium és a kiskunfélegyházi közgazdasági szakközépiskola, Csongrádot a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium és a makói kereskedelmi szakközép- iskola képviselte. A vetélkedő eliökségében helyet foglaltak A megye a város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői, a zsűriben pedig az Országos Rendező Bizottság három tagja. A játékot Déri János, a televízió munkatársa vezette. A csapatok nemcsak az ősz óta folyó versenyben jeleskedtek, hanem már évek óta indultak ezen a két nép barátságát népszerűsítő vetélkedőn, melynek minden kérdése a Szovjetunió című lap cikkeihez kapcsolódott. Tudomány. irodalom, zene, ipar, sport, politika, történelem részletes ismertetése, de ügyességi, és hirtelen, gyors gondolkodást igénylő képességre is szükség volt a végső sorrend kialakulásához. A játékban részt vevő csapatok emléklapot és értékes szovjet népművészeti ajándéktárgyakat kaptak. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőben tavaly 736 iskola indult 42 ezer tanulóval, s az április 8-i budapesti elődöntőn 16 csapat vesz részt. Az itteni két első közül a tévékamerák előtt dől el, ki nyeri meg a fődíjat: a balatonberényi Gorkij-üdülőtelepen az egyik faházat öt évre szólóan. Munkában a játékvezető: Déri János, a televízió munkatársa Fotó: Gál Edit Díjkiosztó Kevermesen A Dél-Békés megyei Területi Tsz-Szövetség egy évtizeddel ezelőtt hirdette meg a közös gazdaságok ágazati versenyét. Tegnap délelőtt Kevermesen, az MSZMP községi bizottságának épületében adták át az elmúlt év legjobbjainak a vándorzászlót, az elismerő oklevelet és természetesen a velük járó pénzjutalmakat. Az eseményen jelen volt Győrfi Károly, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, a megyei tanács képviseletében pedig Antal József, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály helyettes vezetője. A verseny értékelésének alapja a területegységre jutó áru mennyisége és termelésének jövedelmezősége. Ágazati verseny folyik a tsz-ek között a búza-, a kukorica-, a cukorrépa-, a seprűcirok-, a hús- és a tejtermelésben. öt ágazatban az 1—3. helyezett 10—6—4 ezer forint versenydíjat, a seprű- cirok-termesztés legjobbjai a CITÉV-től 30—20—15 ezer forint versenydíjat kaptak. A pénzt az ágazatban dolgozók tapasztalatcsere-látogatásra használják fel. A búzatermesztésben a tavalyi eredmények alapján az első helyen végzett az orosházi Béke Tsz. Kukoricatermesztésben a legjobb eredményt a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz érte el. Cukorrépából 615 mázsa hektáronkénti átlagtermést takarított be a kevermesi Lenin Tsz, s ezzel első lett a versenyben. Seprűcirok-ter- mesztésben a gádorosi November 7. Tsz volt a legjobb. Hústermelésben kiváló eredménnyel büszkélkedhetnek a medgyesbodzásiak : egy hektárra eső hústermelésük 1090 kilogramm, majdnem kétszerese, a második helyezettének. A versenyben a medgyesbodzási Egyetértés Tsz végzett az élen. A tejtermelési versenyben a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz büszkélkedhet a legjobb eredményekkel. A versenybizottság nevében Zatykó Mihály és Sütő Imre nyújtotta át a legjobbaknak a vándorzászlót és az okleveleket. Zatykó Mihály, a versenybizottság elnöke (balról) átnyújtja a vándorzászlót Sebők Pálnak, a medgyesbodzási Egyetértés Tsz elnökhelyettesének Fotó: Szekeres András Tegnap délelőtt bensőséges ünnepségre került sor Békéscsabán, a városi tanács elnöki szobájában. Araczki János tanácselnök a város köz- művelődésében végzett tevékenységük elismeréseként a Békés megyei Jókai Színház három színművészének: Szentirmay Évának, Szépla- ky Endrének és Kovács Lajosnak jutalmat és emlékplakettet adott át. Ezután baráti beszélgetésen vallottak művészi munkájukról a ju- talmazottak Fotó: Gál Edit Folytatódik a munkaverseny Ülésezett az SZMT elnöksége Tegnap, március 31-én délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. Az elnökség tagjai ezen az ülésen első napirendi pontként megvitatták a munka- verseny-mozgalom Békés megyei tapasztalatait, illetve a verseny folytatásának főbb céljait, feladatait. Az elnökség megállapította, hogy a munkaverseny elmúlt évi eredményei tükrözik: a szakszervezeti szervek megfelelően segítették a versenyvállalások helyes megválasztását és teljesítését. A vállalat vezetőivel együttműködve sokat tettek azért, hogy a mozgalom elsősorban a termelékenység, a hatékonyság növelését segítse. Szerepük volt abban is, hogy csakrem 4200 brigád több mint 50 ezer tagja csatlakozott a jubileumi versenyhez. A szocialista brigádok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megvalósuljanak a megye elmúlt évi gazdaságpolitikai célkitűzései. A szocialista ipar termelése a tervezett 6—7 százalékkal szemben 7—8 százalékos növekedést ért el, a mezőgazdaság pedig 4—5 százalékkal szárnyalta túl az előirányzott 7—8 százalékos termelésnövekedést. A szocialista brigádvezetői tanácskozáson az elmúlt évi eredmények értékelésével egy időben kiviláglott az is, hogy 1978-ban a munkaverseny töretlenül folytatódik tovább. Ehhez a nép- gazdasági és vállalati tervek megfelelő célokat, az elmúlt évi munkaverseny sikerei pedig lelkesítő példát adnak. Az erre az évre szóló vállalások döntő hányadukban a termelőberendezések jobb kihasználását, a termékek minőségének javítását, az anyag- és energiatakarékosságot, a jobb munkaszervezést segítik. Példaként említette meg a szakszervezeti tapasztalatokat összegző írásos anyag a MEZŐGÉP Vállalat Május 1. Szocialista Brigádját, amelynek kezdeményezésére valamennyi brigád védnökséget vállal az exportra gyártott termékek minősége felett. A Orosházi Üveggyár szocialista brigádjai a jó minőség mellett a szállítási szerződések megtartását garantálják, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál az 1978-as évet a minőség évévé teszik a versenyfçlajànlâsok, a Békéscsabai Kötöttárugyár kollektívái pedig két és fél millió forint költségmegtakarításra vállalkoztak. A példák sorát természetesen ki lehetne egészíteni akár a megye valamenynyi dolgozó kollektívájának felajánlásaival, a lényeg azonban mégis csak az, hogy szinte minden vállalatunknál, üzemünkben a brigádok azokra a legfontosabb feladatokra és célkitűzésekre összpontosítanak, amelyek a munka hatékonyságát, a munkaerővel, munkaidőalappal, anyaggal és energiával való jobb gazdálkodást szolgálják. összességében az SZMT elnöksége az írásos jelentés alapján azt állapíthatta meg tegnapi ülésén, hogy a jubileumi munkaverseny folytatásaként az 1978. évi szocialista munkáverseny megfelelő ütemben bontakozik ki ; a mozgalom legfontosabb tennivalóit a dolgozó kollektívák demokratikus fórumai elfogadták, magukévá tették. Az első napirendi pontot követően a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége a SZOT 1977. december 9-i állásfoglalása alapján hagyta jóvá a szak- szervezeti üdültetés megyei tapasztalatairól szóló jelentést. Nagy sikerű koncertet adott szerdán Békéscsabán a budapesti Bojtorján együttes. A műsorban közreműködött Halász Judit, a Vígszínház művésznője. Az előadás elsősorban gyermekeknek szóló, meseszerű dalokból és a fiatalság körében közkedvelt country stílus jegyében született zeneszámokból állott. Fotó: Martin Gábor Pártkongresszus és népfront mozgalom D közelmúltban a Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága megvizsgálta és elemezte, hogyan hajtották végre időarányosan az MSZMP XI. kongresszusának határozatait a népfrontmozgalomban. Az elnökségi beszámoló utalt arra, hogy fokozni kell a Hazafias Népfront társadalmipolitikai szerepét a szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása céljából. Az ezzel összefüggő feladatokat csakis a párt szövetségi politikájának szellemében lehet és kell megoldani. Éppen ezért a mozgalom tovább szélesíti a társadalmi és tömegszervezetek aktív bevonásával „a párt és a pártonkívüli dolgozók kapcsolatát, szervezi a tömegek cselekvő részvételét, tudatos közreműködését a fejlett szocialista társadalom építésében, politikai és társadalmi életünk sokirányú fejlesztésében, a politika alakításában és megvalósításában”. Szarvason a népfront városi bizottsága a párt XI. kongresszusának határozatait és a HNF VI. kongresszusának állásfoglalásait figyelembe véve állította össze ötéves programtervét. A testületek munkájába igyekeztek bevonni az állami és a szövetkezeti iparban dolgozó munkásokat; a parasztság, az értelmiség, a nők és az ifjúság képviselőit. A népfront vezetői a jövőben különös gondot fordítanak arra, hogy többet törődjenek a KISZ-en kívüli fiatalokkal és a városban élő idős emberekkel. Késik például az öregek napközi otthonában a program megszervezése. Eredménynek számít viszont az, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők megfelelő arányban képviseltetik magukat a népfrontbizottságban és tevékenyen kiveszik részüket a népfront által kezdeményezett akciókban. Ugyanez mondható el a városban élő nemzetiségekről is. Nagyon jó együttműködés bontakozott ki a tanáccsal. A népfrontbizottság elsősorban a lakóterületi munka erősítésében, a lakó- és utcabizottságok működtetésében, valamint a különböző tanácsi rendeletek ismertetésében támogatta a tanácsi dolgozók tevékenységét. A párt szövetségi politikájának helyes értelmezése nélkül nem lehet feltárni és feloldani azokat a pillanatnyi feszültségeket, melyek az utóbbi évtizedekben bekövetkező fejlődés és társadalmi átrétegeződés révén keletkeztek: Itt a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósítását a népfront azért szorgalmazza, hogy tovább fejlesszék a nyílt társadalmi fórumok kiterjedt rendszerét. A szocializmus építésének kezdeti szakaszában a tömegek bevonása, egyetértése és lelkesedése dominált. A fejlettebb szakasz azonban bonyolultabb feladatok elé állítja a dolgozókat és a vezetőket is. Ahhoz, hogy eleget tegyünk a magasabb minőségi követelményeknek, szükség van — a korábbi céltudatosság mellett — a dolgozók hozzáértésére és alkotókészségére. Ezért például a gazdaságpolitikai kérdések megvitatásán túlmenően a népfrontbizottság termelőmunkát végző tagjai igyekeznek elősegíteni a szocialista munkaverseny szélesítését. A kertbarát mozgalom — a háztáji és kisegítő gazdaságok közreműködésével — jó eredményeket ért el . a zöldségtermesztésben. A népfrontaktívák közéleti tevékenysége megnyilvánul abban is, hogy a bizottsági üléseken, a különféle fórumokon, vitákon a gazdasági témákkal összefüggő véleményeket és tapasztalatokat; nézeteket és javaslatokat összegzik, majd eljuttatják a várospolitikai munkában érdekelt párt- és állami szerveknek. A rendezvényeken elhangzott észrevételek, valamint a HNF gazdaságpolitikai munkabizottság adatai alapján kívánják javítani a lakosság áruellátását és a szolgáltatást. Az elnökség kitért a művelődéspolitikai célokkal, az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok és eredmények rövid ismertetésére. Az MSZMP XI. kongresszusa által megerősített 1974-es közművelődési párthatározat és programnyilatkozat úgy érvényesül a HNF városi bizottságának munkájában, hogy a közművelődés segítésére bővítették a társadalmi munkatársak körét és növelték — a társadalmi szervekkel együttműködve — a munkások és a fiatalok lakóterületi közművelődésének lehetőségeit. Az ismeretterjesztési tevékenység fokozásával, az Olvasó Népért és a honismereti mozgalom népszerűsítésével tartalmasabbá vált a népfrontaktívák munkája. Q népfront városi bizottságának nemzetközi tevékenységében kiemelt helyet kapnak a szovjet, a lengyel és az NDK kultúr- központokkal közösen rendezett baráti találkozók, amelyek nem kis mértékben járulnak hozzá a szocialista tudat fejlesztéséhez. Az elnökség a beszámolóban végül felhívja a figyelmet a két kongresszus állásfoglalásában is megfogalmazott célra. Ennek lényege az, hogy a népfront tovább mozgósítsa a társadalmat a nemzet előtt álló legfontosabb feladatok megvalósítására. Bukovinszky István Sokoldalú foglalkozás segífi a jó pályaválasztást Csütörtökön délelőtt a kollégiumi és diákotthoni nevelők féléves tanácskozásán Nagy Jánosné tanár tartott előadást a Békés megyei Pályaválasztási Intézetben A tanulók folyamatos pályairányításának rrfegtervezése a kollégiumokban címmel. Hangsúlyozta, hogy ma már nem csupán olyan jellegű tanácsadó munka folyik, hogy a középiskolás tanulókat melyik egyetemre, főiskolára irányítsák, hanem tudatosan kell azzal a többséggel foglalkozni, amely nem kerülhet be, vagy nem is szándékozik a felsőoktatásban tanulni. Ehhez az iskolák és kollégiumok pályaválasztási felelőseinek szoros együttműködése szükséges, s a tanulók alapos ismerete, hajlamaik, képességeik és vágyaik oldaláról is. Ez utóbbi többször is változik, kevés az olyan diák, aki első osztálytól negyedikig határozott céllal törekszik egyetlen hivatásra. Részletesen beszámolt a közgazdasági szakközépiskola leánykollégiumának 1970 óta rögzített pályaválasztási munkája tapasztalatáról. Ugyanis azóta, foglalkoznak tervszerűen és sokoldalúan ezzel a témával tanulóik körében.
