Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

O 1978. április 1., szombat A Volán 8-as számú Vállalata a közelmúltban 17 új taxit kapott. A gépkocsikat ezekben a napokban juttatták el a vá­rosokba és nagyközségekbe Fotó: Béla Ottó Félmillió forint munkavédelemre A közelmúltban szakszer­vezeti gyűlést rendezett Gyulán az Erkel Művelődé­si Központ színháztermében a Kertészeti és Városgaz­dálkodási Vállalat. Elsőként Pikó András, a szakszerve­zeti bizottság titkára szólt elmúlt évi tevékenységük­ről, majd Gál András igaz­gató a vállalati kollektív szerződés végrehajtásáról adott számot. Megállapítot­ta, hogy az jól segítette a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A munkaidő jobb kihasználására több sikeres intézkedést vezettek be. örvendetesen csökkent a felhasznált túlórák száma is és a vállalat kezelésé­ben levő lakások, a beren­dezésekben szükségessé vált javítások elvégzésére gyors- szolgálati brigádot hoztak létre, amely naponta reggel 6-tól este 8-ig, még ünnep­napon is ügyeletet tart. Kedvezően alakult a dolgo­zók bérszínvonala, és nagy figyelmet szenteltek a fia­talok, a nők, a nagycsaládo­sok segítésére. Több mint egymillió fo­rint nyereséget értek el, és ennek eredményeként 13,6 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést oszt­hattak ki. Ezen kívül tekin­télyes összeg jutott a köz­vetlen anyagi ösztönzésre, míg az újítók jutalmazására 26 ezer forintot fizettek ki. Szó volt ezen a tanácsko­záson a szociális terv vég­rehajtásáról is. Munkavéde­lemre és a munkakörülmé­nyek további javítására több mint fél millió forint jutott. Üj szociális létesít­mény épült a központi tele­pen és korszerűsítették a meglevő szociális helyisége­ket. Százezer forintot köl­töttek étkezési hozzájáru­lásra. A dolgozók egy ré­szének munkahelyre szállí­tását saját gépkocsikkal oldják meg. Ennek költsége az elmúlt évben csaknem 300 ezer forint volt. Válla­lati hozzájárulással 15-en üdültek, többségükben fizi­kai dolgozók, A munkások lakásépítésére, vásárlására 35 ezer forint kölcsönt biz­tosítottak. A szakszervezet és a vállalat 39 ezer forint segélyt adott a rászorulók­nak. Segítették a továbbta­nulókat is. Az általános is­kolát végzőknek osztályon­ként 500 forint jutalmat adtak. Kulturális és sport célokra 54 ezer forint ju­tott. Általános és szociális juttatásokra pedig 40 ezer forint. Ml kezdődött az év a Képcsarnokban Az előző évekhez képest nőtt a forgalom 1978 első há­rom hónapjában Békéscsa­bán, a Képcsarnok Vállalat Munkácsy Mihály Bemutató Termében. Az eredmény jó­részt az egyre bővülő válasz­téknak köszönhető, mellyel mind több vásárló érdeklő­dését igyekeznek felkelteni az ízléses lakberendezési tár­gyak, ipar- és képzőművésze­ti alkotások iránt. Az előző év első negyed­évében 441 ezer, ez év ha­sonló időszakában 557 ezer forint értékű árut vásárol­tak ,a képcsarnokból. Az iparművészeti alkotások a legkeresettebbek, . ezt bizo­nyítja, hogy ebben az ágban csaknem százezer forintos forgalomnövekedés tapasztal­ható. Annak ellenére hogy az idén még nem rendeztek kiállítást, eddig 82 ezer fo­rint értékű festményt adtak el. Ez az összeg 24 ezer fo­rinttal haladja meg 1977 el­ső negyedévének forgalmát. Megérkeztek a fecskék A tavasz késett ugyan, a fecskék mégis szinte me­netrendszerű pontossággal, a szokott időben érkeztek meg a Dél-Alföld termé­szetvédelmi területeire. Nagy utat tettek meg, míg a téli szálláshelyükről, a dél-afrikai partokról vissza­tértek, s így érthető, hogy előbb megpihennek a náda­sokban, a vadvizek mentén, ahol már éled a természet s bőséges táplálékkal várja vendégeit. A villás farkú madarak a „tavaszi lakoma” után költöznek csak be a váro­sokba, a falvakba. A meleg légáramlat fokozatosan be­csalogatja őket költőhelyük­re. A molnárfecskék előőr­sei — néhány kisebb csa­patban — Szegeden már megjelentek, a parti fecs­kék sorra foglalják el a fo­lyók, a tavak, a kubikgöd- rök meredek partjaiba vájt fészkeiket. Az egyéb vándormadarak egymásnak adják át helyü­ket a pusztaszeri tájvédel­mi körzetben. A Fehér-tó , szigetét a hazai dankasirá­lyok ezrei szállták meg. A párokra oszló halászmada­rak készülődnek a fészekra­kásra. A búcsúzó récecsa­patokat godák serege vál­totta fel. „Hiányozna, ha nem gondoskodhatnék valakiről” A nemzetközi nőnap alkal­mából egészségügyi minisz­teri dicséretben részesült há­rom kevermesi asszony, köz­tük Sajti Lajosné körzeti ápolónő. Az idegenben is azonnal bizalmat ébreszt a nyugdíj- idejéhez közeledő asszony. Gyermekkorunk jóságos, ősz hajú nénikéjére emlékez­tet, aki bármikor türelem­mel, figyelemmel hallgatja panaszainkat. A községben még az idősebbek által is „Erzsiké néni”-ként emlege­tett asszony 28 éve dolgozik az egészségügyben, s úgy, ahogy ezen a területen nem is volna szabad másként: hi­vatástudattal, szeretettel vég­zi egész embert kívánó mun­káját. — Édesanyám sokat bete­geskedett, hamar meg is halt szegény — hatódik meg az emlékezéstől. — Az ő kí­vánsága volt, hogy szülész­nőnek tanuljak. Így hát el­végeztem a képzőt Szegeden. Ezután a mezőhegyesi kór­házba kerültem, s az itt töl­tött öt év alatt egyre jobban megszerettem* ezt a munkát. Később, amikor férjhez mentem, Kevermesen lettem szülésznő. Szép munka volt ez. de óriási felelősség is. I960 óta dolgozom körzeti ápolónőként. Sajti Lajosné Fotó: Martin Gábor — Hogyan telik egy na­pom? Reggel 8-tól 12 órctig a rendelőben, délután 2—6- ig, néha tovább is a körze­temben talál. Az influenza- járvány idején bizony sokat talpaltam, törődni kellett az idős, magatehetetlen bete­gekkel. Pedig előfordult, hogy én sem a legjobban éreztem magam. De hát egy ápolónő nem lehet beteg! Család, háztartás? Az min­dig csak második volt. Pedig a férjem is betegeskedett. Amióta a fiam elkerült itt­honról, ő sem segíthet, így most minden rám maradt. Ha még egyszer 16 éves lehetnék, akkor sem válasz­tanék más foglalkozást. De megmondom úgy, ahogy van, bizony anyagilag nem na­gyon becsülnek meg bennün­ket. Ezért jönnek nehezen a fiatalok egészségügyi dolgo­zónak. A dicséret meglepett és nagyon meghatott. Azért mindenki azt mondta: rá­szolgált Erzsiké néni. Mit mondanék az utódom­nak? A beteg nem tárgy, aminek be kell adni az in­jekciót, a gyógyszert, hanem ember, aki törődést, együtt­érzést vár. Meg kell szerezni az emberek bizalmát. Ez nem is olyan könnyű. Idő kell hozzá, és nehéz megtar­tani. Előfordult, hogy a be­teg nem volt őszinte az or­voshoz. Akkor kiküldtek en­gem: faggassa ki, Erzsiké néni. Nem kellett azt faggat­ni. mondta már az ajtóban. Ha nyugdíjba megyek is, biztos idehúz maid a szí­vem. Remélem, addigra lesz egy unokám, akivel törődhe­tek. Mert bizony hiányozna, ha nem gondoskodhatnék va­lakiről. Gubucz Katalin A szocialista Magyarország iogrendszere Irta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter O népi Magyarország po­litikai, társadalmi és gazdasági sikereihez joggal sorolhatjuk az új jog­rend megteremtésének és megszilárdításának művét is. Az új törvények és más jogszabályok létrehozása, más szóval a jogalkotási te­vékenység az eltelt több mint három évtizedben ál­landó folyamat volt. Célja és szerepe a társadalmi, gaz­dasági viszonyok és az ál­lampolgárok életviszonyai­nak szervezésére, oltalmazá­sára, a társadalom előtt álló feladatok sikeres végrehaj­tásának segítésére és bizto­sítására irányult. A demokratikus magyar ál­lamiság kezdetét az Ideigle­nes Nemzetgyűlés 1944. de­cember 21-i megalakulásától számíthatjuk. Ez a nemzet- gyűlés a magyar állami szu­verenitás képviselője és meg­testesítője, minden jog for­rása volt. Az új társadalom építéséhez új államgépezetre és jogrendszerre volt szük­ség. Az első jogi rendelkezé­sek között szerepelt a fegy­verszünet megkötése a Szov­jetunióval, hadüzenet a fa­siszta Németországnak, a közrend és a közbiztonság megteremtése, a földreform végrehajtása és a törvényes felelősségrevonása mind­azoknak, akik felelősek vol­tak azért, hogy országunkat nemzeti katasztrófába taszí­tották. A régi társadalom jog­rendszeréből azonnal hatá­lyon kívül kellett helyezni a népellenes, antidemokratikus törvényeket, a megmaradó jogi rendelkezések esetében pedig biztosítani kellett azok demokratikus alkalmazását. Mindez a felszabadulás utáni esztendők éles osztály­harcai, az új és a régi ösz- szeütközése közepette ment végbe. Gondoljunk csak a földreform következetes vég­rehajtásának sZabotálóira, a háborús és népellenes bűnö­sök mentésének kísérleteire, a stabilizáció ellenségeinek, a közellátás vámszedőinek nyílt vagy burkolt támoga­tóira, a bankok, egyes nagy- vállalatok állami tulajdonba vételét megakadályozni igyekvőkre, a köztársasági államforma bevezetését, a nők egyenjogúságának tör­vénybe iktatását vagy az is­kolák államosítását foggal- körömmel akadályozók fellé­péseire. Történelmünk e sza­kaszában a jogalkotással és a jogalkalmazással összefüg­gésben alá kell húznunk, hogy abban a dolgozó néptö­megek aktív, cselekvő fellé­pése rendkívül nagy szerepet játszott. Az akkori parla­menti csatáknak a nép ja­vára történt eldöntése, egy- egy újabb törvény megszüle­tése elképzelhetetlen lett vol­na a tömegek mozgósítása és határozott fellépése nél­kül. Ugyanez áll az államap­parátus reakciósainak eltá­volítására is, akik sokszor magas beosztásokban szabo­tálták a törvények demokra­tikus szellemű alkalmazását, végrehajtását vagy új törvé­nyek megalkotását. Az újkori magyar történe­lembe 1948—49 úgy vonult be, mint a fordulat éve. Ek­kor végérvényesen eldőlt, hogy hazánk a szocialista társadalom építésének útjára lép. Ezt a történelmi jelen­tőségű tényt a jogalkotás fo­lyamata is jól érzékelteti. Különösen jelentős — és nem egyszerű jogi aktus volt — alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak elfogadása' és 1949. augusztus 20-án történt élet­be léptetése. Ez a jogi do­kumentum már történelmi jelentőségű eredményeket tudott rögzíteni. Az akkori társadalmi viszonyokat hűsé­gesen fejezik ki első írott al­kotmányunk következő sza­vai : „Évtizedes harcokban megedződött munkásosztá­lyunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom ta­pasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocia­lizmus alapjainak leraká­sát. .Ezzel új szakasz kez­dődött országunk, népünk életében. Magától értetődik, hogy e szakasz követelmé­nyei megjelentek a jogalko­tásban, kifejezésre jutottak a jogrendszer további építé­sében is. Alkotmányunk el­veivel és konkrét rendelke­zéseivel összhangban került megalkotásra első tanácstör­vényünk, amelynek alapján gyökeresen átalakítottuk ál­lamigazgatásunkat. Ez a tör­vény tette lehetővé, hogy dolgozó népünk közvetlenül és döntő módon vehessen részt az államhatalom gya­korlásában. Ezekben az években történt meg igaz­ságszolgáltatásunk alapvető és átfogó átalakítása, a va­lóban népi, a dolgozók hatal­mát kifejezésre juttató igaz­ságszolgáltatás megteremté­se. A törvényhozás megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tott a családra, a házasság intézményére, általában a dolgozó ember életviszonyai­nak szocialista fejlesztésére. Ide sorolhatjuk a társada­lombiztosításról, a kórházi ápolásról, az orvosi és gyó­gyászati ellátásról, az üdü­lésről, a gyermekvédelemről megjelent jogszabályokat is. E bben az időszakban jo­gi eszközökkel is biz­tosítottuk a szocialis­ta gazdasági rend megterem­tésének feltételeit. A jogal­kotás és jogalkalmazás meg­különböztetett figyelmet for­dított az életünk anyagi alapjait jelentő társadalmi tulajdon védelmére, gyara­pítására. Jogszabályaink elő­segítették a mezőgazdaság szocialista átalakításának történelmi művét is. Az új büntető és polgári törvény- könyv megfelelő módon tük­rözte a fejlettebb társadalmi viszonyokat. A Munka Tör­vénykönyve pedig a munka- viszonyok új típusú szabá­lyozását jelentette. Az emlí­tett jogszabályok mindegyi­ke kifejezte azt az alkotmá­nyos elvet, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. A szocializmus alapjainak lerakását követően annak teljes felépítése került tör­ténelmi feladataink közép­pontjába. Ez kifejezésre ju­tott a jogalkotásban is. A törvényeknek és más jogsza­bályoknak most már az új igények és követelmények színvonalán kellett tartal­mazniuk a szocialista társa­dalmat vezető marxista—le­ninista párt politikájából adódó tennivalókat. Ezért módosítottunk az elmúlt év­tizedben számos törvényt, vagy alkottunk olyanokat, amelyeknek létrehozására csak akkoriban értek meg a társadalmi feltételek. Jelen­tős hangsúlyt kapott a jog­alkotás tervszerűségének és demokratizmusának fejlesz­tése. Irányelvül szolgáltak a jogalkotás számára is a X. és XI. pártkongresszusoknak az az előírása, hogy erősöd­jék a központi irányítás, fo­kozódjék a kormányzati szervek hatékonysága, ugyan­akkor növekedjék a helyi szervek önállósága, a szocia­lista demokrácia, az állam­polgárok aktivitása az állam­élet minden területén. Ennek megfelelően került sor al­kotmányunk átfogó módosí­tására 1972-ben. Módosított alaptörvényünk rögzíti a néphatalom eddigi vívmá­nyait, főleg pedig azt, hogy a szocializmus alapjait meg­erősítettük, hazánk a szocia­lizmus építésének fejlettebb, magasabb szakaszába lépett, és az új társadalom teljes felépítésének útján van. Űj törvény született a ta­nácsokról, amelyben kifeje­zésre jut az a társadalmi igény, hogy erősödjék mun­kájuk népképviseleti és ön- kormányzati jellege, az ál­lamigazgatásban betöltött ki­emelkedő szerepük. Egységes törvényt alkottunk a szövet­kezetekről, kifejezésre juttat­va ezzel is fontos társadalmi­gazdasági jelentőségüket, szocialista jellegüket. Az igazságszolgáltatás munkájának korszerűsítését szolgáló új törvénybe^ meg­valósítottuk az igazságszol­gáltatás egységét, a bírák választásának alkotmányos előírását. Az egészségügyi, a környe­zetvédelmi, az ifjúsági és a közművelődési törvény a maguk területén a fejlett szocialista társadalom aktív építőinek javát, jogaik-kö- telezettségeik egységes felfo­gását fejezik ki. Üj honvédelmi törvényünk elősegíti hazánk védelmi ké­pességének növelését olyan módon is, hogy a haza, a szocialista vívmányaink ol­talmazásában előírásokat tar­talmaz szövetségi rendsze­rünk erősítésére, a haza fegyveres szolgálatát teljesí­tő fiai mellett pedig fontos kötelezettségeket állapít meg minden állami, gazdasági szervezetünkre. A közrend és közbiztonság, a szocialista jogrend és törvényesség ma­gasabb szinten történő vé- delmezését szolgálja új bün­tető eljárási törvényünk és a most előkészítés alatt álló Büntető Törvénykönyvünk. Gazdasági életünk fejlesz­tését olyan jogalkotások se­gítik, mint a népgazdasági tervezés rendjéről, az állami vállalatokról, a külkereske­delemről, a belkereskedelem­ről szóló törvények, az ál­lampolgárok és gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak magasabb szinten szabályozó módosított Polgári Törvény- könyv, a korszerűsített szö­vetkezeti törvény és törvény- erejű rendeletek, a gazdasá­gi társulások létrehozását és eredményes működését segí­tő, valamint az ellenőrzés átfogó rendszerét kialakító jogi rendelkezések. Az eltelt több mint három évtized jogalkotásának nem lehet teljes felsorolást adni, csak azokat, amelyek kiemel­kedő jelentőségű jogi aktu­sai voltak eddigi fejlődé­sünknek. Jogalkotásunkra az volt és ma is az a jellemző, hogy az jól betölti szolgálati, segítő, szervező és védelmező szerepét. Lépést tudott és tud tartani a fejlődő, változó szocialista életünkkel, a tár­sadalmi igényekkel és köve­telményekkel. J ogalkotásunk célja a jövőben az is, hogy minél jobban kifeje­zésre juttassa a társadal­munkat vezető Magyar Szo­cialista Munkáspárt politiká­jából mindazt, amit jogsza­bályokba lehet és kell foglal­ni. Az ilyen módon megfo­galmazott garanciák, jogok és kötelezettségek elősegítik történelmi feladatunk, a fej­lett szocialista társadalom mielőbbi felépítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom