Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
O 1978. április 1., szombat A Volán 8-as számú Vállalata a közelmúltban 17 új taxit kapott. A gépkocsikat ezekben a napokban juttatták el a városokba és nagyközségekbe Fotó: Béla Ottó Félmillió forint munkavédelemre A közelmúltban szakszervezeti gyűlést rendezett Gyulán az Erkel Művelődési Központ színháztermében a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat. Elsőként Pikó András, a szakszervezeti bizottság titkára szólt elmúlt évi tevékenységükről, majd Gál András igazgató a vállalati kollektív szerződés végrehajtásáról adott számot. Megállapította, hogy az jól segítette a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. A munkaidő jobb kihasználására több sikeres intézkedést vezettek be. örvendetesen csökkent a felhasznált túlórák száma is és a vállalat kezelésében levő lakások, a berendezésekben szükségessé vált javítások elvégzésére gyors- szolgálati brigádot hoztak létre, amely naponta reggel 6-tól este 8-ig, még ünnepnapon is ügyeletet tart. Kedvezően alakult a dolgozók bérszínvonala, és nagy figyelmet szenteltek a fiatalok, a nők, a nagycsaládosok segítésére. Több mint egymillió forint nyereséget értek el, és ennek eredményeként 13,6 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést oszthattak ki. Ezen kívül tekintélyes összeg jutott a közvetlen anyagi ösztönzésre, míg az újítók jutalmazására 26 ezer forintot fizettek ki. Szó volt ezen a tanácskozáson a szociális terv végrehajtásáról is. Munkavédelemre és a munkakörülmények további javítására több mint fél millió forint jutott. Üj szociális létesítmény épült a központi telepen és korszerűsítették a meglevő szociális helyiségeket. Százezer forintot költöttek étkezési hozzájárulásra. A dolgozók egy részének munkahelyre szállítását saját gépkocsikkal oldják meg. Ennek költsége az elmúlt évben csaknem 300 ezer forint volt. Vállalati hozzájárulással 15-en üdültek, többségükben fizikai dolgozók, A munkások lakásépítésére, vásárlására 35 ezer forint kölcsönt biztosítottak. A szakszervezet és a vállalat 39 ezer forint segélyt adott a rászorulóknak. Segítették a továbbtanulókat is. Az általános iskolát végzőknek osztályonként 500 forint jutalmat adtak. Kulturális és sport célokra 54 ezer forint jutott. Általános és szociális juttatásokra pedig 40 ezer forint. Ml kezdődött az év a Képcsarnokban Az előző évekhez képest nőtt a forgalom 1978 első három hónapjában Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Munkácsy Mihály Bemutató Termében. Az eredmény jórészt az egyre bővülő választéknak köszönhető, mellyel mind több vásárló érdeklődését igyekeznek felkelteni az ízléses lakberendezési tárgyak, ipar- és képzőművészeti alkotások iránt. Az előző év első negyedévében 441 ezer, ez év hasonló időszakában 557 ezer forint értékű árut vásároltak ,a képcsarnokból. Az iparművészeti alkotások a legkeresettebbek, . ezt bizonyítja, hogy ebben az ágban csaknem százezer forintos forgalomnövekedés tapasztalható. Annak ellenére hogy az idén még nem rendeztek kiállítást, eddig 82 ezer forint értékű festményt adtak el. Ez az összeg 24 ezer forinttal haladja meg 1977 első negyedévének forgalmát. Megérkeztek a fecskék A tavasz késett ugyan, a fecskék mégis szinte menetrendszerű pontossággal, a szokott időben érkeztek meg a Dél-Alföld természetvédelmi területeire. Nagy utat tettek meg, míg a téli szálláshelyükről, a dél-afrikai partokról visszatértek, s így érthető, hogy előbb megpihennek a nádasokban, a vadvizek mentén, ahol már éled a természet s bőséges táplálékkal várja vendégeit. A villás farkú madarak a „tavaszi lakoma” után költöznek csak be a városokba, a falvakba. A meleg légáramlat fokozatosan becsalogatja őket költőhelyükre. A molnárfecskék előőrsei — néhány kisebb csapatban — Szegeden már megjelentek, a parti fecskék sorra foglalják el a folyók, a tavak, a kubikgöd- rök meredek partjaiba vájt fészkeiket. Az egyéb vándormadarak egymásnak adják át helyüket a pusztaszeri tájvédelmi körzetben. A Fehér-tó , szigetét a hazai dankasirályok ezrei szállták meg. A párokra oszló halászmadarak készülődnek a fészekrakásra. A búcsúzó récecsapatokat godák serege váltotta fel. „Hiányozna, ha nem gondoskodhatnék valakiről” A nemzetközi nőnap alkalmából egészségügyi miniszteri dicséretben részesült három kevermesi asszony, köztük Sajti Lajosné körzeti ápolónő. Az idegenben is azonnal bizalmat ébreszt a nyugdíj- idejéhez közeledő asszony. Gyermekkorunk jóságos, ősz hajú nénikéjére emlékeztet, aki bármikor türelemmel, figyelemmel hallgatja panaszainkat. A községben még az idősebbek által is „Erzsiké néni”-ként emlegetett asszony 28 éve dolgozik az egészségügyben, s úgy, ahogy ezen a területen nem is volna szabad másként: hivatástudattal, szeretettel végzi egész embert kívánó munkáját. — Édesanyám sokat betegeskedett, hamar meg is halt szegény — hatódik meg az emlékezéstől. — Az ő kívánsága volt, hogy szülésznőnek tanuljak. Így hát elvégeztem a képzőt Szegeden. Ezután a mezőhegyesi kórházba kerültem, s az itt töltött öt év alatt egyre jobban megszerettem* ezt a munkát. Később, amikor férjhez mentem, Kevermesen lettem szülésznő. Szép munka volt ez. de óriási felelősség is. I960 óta dolgozom körzeti ápolónőként. Sajti Lajosné Fotó: Martin Gábor — Hogyan telik egy napom? Reggel 8-tól 12 órctig a rendelőben, délután 2—6- ig, néha tovább is a körzetemben talál. Az influenza- járvány idején bizony sokat talpaltam, törődni kellett az idős, magatehetetlen betegekkel. Pedig előfordult, hogy én sem a legjobban éreztem magam. De hát egy ápolónő nem lehet beteg! Család, háztartás? Az mindig csak második volt. Pedig a férjem is betegeskedett. Amióta a fiam elkerült itthonról, ő sem segíthet, így most minden rám maradt. Ha még egyszer 16 éves lehetnék, akkor sem választanék más foglalkozást. De megmondom úgy, ahogy van, bizony anyagilag nem nagyon becsülnek meg bennünket. Ezért jönnek nehezen a fiatalok egészségügyi dolgozónak. A dicséret meglepett és nagyon meghatott. Azért mindenki azt mondta: rászolgált Erzsiké néni. Mit mondanék az utódomnak? A beteg nem tárgy, aminek be kell adni az injekciót, a gyógyszert, hanem ember, aki törődést, együttérzést vár. Meg kell szerezni az emberek bizalmát. Ez nem is olyan könnyű. Idő kell hozzá, és nehéz megtartani. Előfordult, hogy a beteg nem volt őszinte az orvoshoz. Akkor kiküldtek engem: faggassa ki, Erzsiké néni. Nem kellett azt faggatni. mondta már az ajtóban. Ha nyugdíjba megyek is, biztos idehúz maid a szívem. Remélem, addigra lesz egy unokám, akivel törődhetek. Mert bizony hiányozna, ha nem gondoskodhatnék valakiről. Gubucz Katalin A szocialista Magyarország iogrendszere Irta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter O népi Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági sikereihez joggal sorolhatjuk az új jogrend megteremtésének és megszilárdításának művét is. Az új törvények és más jogszabályok létrehozása, más szóval a jogalkotási tevékenység az eltelt több mint három évtizedben állandó folyamat volt. Célja és szerepe a társadalmi, gazdasági viszonyok és az állampolgárok életviszonyainak szervezésére, oltalmazására, a társadalom előtt álló feladatok sikeres végrehajtásának segítésére és biztosítására irányult. A demokratikus magyar államiság kezdetét az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i megalakulásától számíthatjuk. Ez a nemzet- gyűlés a magyar állami szuverenitás képviselője és megtestesítője, minden jog forrása volt. Az új társadalom építéséhez új államgépezetre és jogrendszerre volt szükség. Az első jogi rendelkezések között szerepelt a fegyverszünet megkötése a Szovjetunióval, hadüzenet a fasiszta Németországnak, a közrend és a közbiztonság megteremtése, a földreform végrehajtása és a törvényes felelősségrevonása mindazoknak, akik felelősek voltak azért, hogy országunkat nemzeti katasztrófába taszították. A régi társadalom jogrendszeréből azonnal hatályon kívül kellett helyezni a népellenes, antidemokratikus törvényeket, a megmaradó jogi rendelkezések esetében pedig biztosítani kellett azok demokratikus alkalmazását. Mindez a felszabadulás utáni esztendők éles osztályharcai, az új és a régi ösz- szeütközése közepette ment végbe. Gondoljunk csak a földreform következetes végrehajtásának sZabotálóira, a háborús és népellenes bűnösök mentésének kísérleteire, a stabilizáció ellenségeinek, a közellátás vámszedőinek nyílt vagy burkolt támogatóira, a bankok, egyes nagy- vállalatok állami tulajdonba vételét megakadályozni igyekvőkre, a köztársasági államforma bevezetését, a nők egyenjogúságának törvénybe iktatását vagy az iskolák államosítását foggal- körömmel akadályozók fellépéseire. Történelmünk e szakaszában a jogalkotással és a jogalkalmazással összefüggésben alá kell húznunk, hogy abban a dolgozó néptömegek aktív, cselekvő fellépése rendkívül nagy szerepet játszott. Az akkori parlamenti csatáknak a nép javára történt eldöntése, egy- egy újabb törvény megszületése elképzelhetetlen lett volna a tömegek mozgósítása és határozott fellépése nélkül. Ugyanez áll az államapparátus reakciósainak eltávolítására is, akik sokszor magas beosztásokban szabotálták a törvények demokratikus szellemű alkalmazását, végrehajtását vagy új törvények megalkotását. Az újkori magyar történelembe 1948—49 úgy vonult be, mint a fordulat éve. Ekkor végérvényesen eldőlt, hogy hazánk a szocialista társadalom építésének útjára lép. Ezt a történelmi jelentőségű tényt a jogalkotás folyamata is jól érzékelteti. Különösen jelentős — és nem egyszerű jogi aktus volt — alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmányának elfogadása' és 1949. augusztus 20-án történt életbe léptetése. Ez a jogi dokumentum már történelmi jelentőségű eredményeket tudott rögzíteni. Az akkori társadalmi viszonyokat hűségesen fejezik ki első írott alkotmányunk következő szavai : „Évtizedes harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását. .Ezzel új szakasz kezdődött országunk, népünk életében. Magától értetődik, hogy e szakasz követelményei megjelentek a jogalkotásban, kifejezésre jutottak a jogrendszer további építésében is. Alkotmányunk elveivel és konkrét rendelkezéseivel összhangban került megalkotásra első tanácstörvényünk, amelynek alapján gyökeresen átalakítottuk államigazgatásunkat. Ez a törvény tette lehetővé, hogy dolgozó népünk közvetlenül és döntő módon vehessen részt az államhatalom gyakorlásában. Ezekben az években történt meg igazságszolgáltatásunk alapvető és átfogó átalakítása, a valóban népi, a dolgozók hatalmát kifejezésre juttató igazságszolgáltatás megteremtése. A törvényhozás megkülönböztetett figyelmet fordított a családra, a házasság intézményére, általában a dolgozó ember életviszonyainak szocialista fejlesztésére. Ide sorolhatjuk a társadalombiztosításról, a kórházi ápolásról, az orvosi és gyógyászati ellátásról, az üdülésről, a gyermekvédelemről megjelent jogszabályokat is. E bben az időszakban jogi eszközökkel is biztosítottuk a szocialista gazdasági rend megteremtésének feltételeit. A jogalkotás és jogalkalmazás megkülönböztetett figyelmet fordított az életünk anyagi alapjait jelentő társadalmi tulajdon védelmére, gyarapítására. Jogszabályaink elősegítették a mezőgazdaság szocialista átalakításának történelmi művét is. Az új büntető és polgári törvény- könyv megfelelő módon tükrözte a fejlettebb társadalmi viszonyokat. A Munka Törvénykönyve pedig a munka- viszonyok új típusú szabályozását jelentette. Az említett jogszabályok mindegyike kifejezte azt az alkotmányos elvet, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. A szocializmus alapjainak lerakását követően annak teljes felépítése került történelmi feladataink középpontjába. Ez kifejezésre jutott a jogalkotásban is. A törvényeknek és más jogszabályoknak most már az új igények és követelmények színvonalán kellett tartalmazniuk a szocialista társadalmat vezető marxista—leninista párt politikájából adódó tennivalókat. Ezért módosítottunk az elmúlt évtizedben számos törvényt, vagy alkottunk olyanokat, amelyeknek létrehozására csak akkoriban értek meg a társadalmi feltételek. Jelentős hangsúlyt kapott a jogalkotás tervszerűségének és demokratizmusának fejlesztése. Irányelvül szolgáltak a jogalkotás számára is a X. és XI. pártkongresszusoknak az az előírása, hogy erősödjék a központi irányítás, fokozódjék a kormányzati szervek hatékonysága, ugyanakkor növekedjék a helyi szervek önállósága, a szocialista demokrácia, az állampolgárok aktivitása az államélet minden területén. Ennek megfelelően került sor alkotmányunk átfogó módosítására 1972-ben. Módosított alaptörvényünk rögzíti a néphatalom eddigi vívmányait, főleg pedig azt, hogy a szocializmus alapjait megerősítettük, hazánk a szocializmus építésének fejlettebb, magasabb szakaszába lépett, és az új társadalom teljes felépítésének útján van. Űj törvény született a tanácsokról, amelyben kifejezésre jut az a társadalmi igény, hogy erősödjék munkájuk népképviseleti és ön- kormányzati jellege, az államigazgatásban betöltött kiemelkedő szerepük. Egységes törvényt alkottunk a szövetkezetekről, kifejezésre juttatva ezzel is fontos társadalmigazdasági jelentőségüket, szocialista jellegüket. Az igazságszolgáltatás munkájának korszerűsítését szolgáló új törvénybe^ megvalósítottuk az igazságszolgáltatás egységét, a bírák választásának alkotmányos előírását. Az egészségügyi, a környezetvédelmi, az ifjúsági és a közművelődési törvény a maguk területén a fejlett szocialista társadalom aktív építőinek javát, jogaik-kö- telezettségeik egységes felfogását fejezik ki. Üj honvédelmi törvényünk elősegíti hazánk védelmi képességének növelését olyan módon is, hogy a haza, a szocialista vívmányaink oltalmazásában előírásokat tartalmaz szövetségi rendszerünk erősítésére, a haza fegyveres szolgálatát teljesítő fiai mellett pedig fontos kötelezettségeket állapít meg minden állami, gazdasági szervezetünkre. A közrend és közbiztonság, a szocialista jogrend és törvényesség magasabb szinten történő vé- delmezését szolgálja új büntető eljárási törvényünk és a most előkészítés alatt álló Büntető Törvénykönyvünk. Gazdasági életünk fejlesztését olyan jogalkotások segítik, mint a népgazdasági tervezés rendjéről, az állami vállalatokról, a külkereskedelemről, a belkereskedelemről szóló törvények, az állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak magasabb szinten szabályozó módosított Polgári Törvény- könyv, a korszerűsített szövetkezeti törvény és törvény- erejű rendeletek, a gazdasági társulások létrehozását és eredményes működését segítő, valamint az ellenőrzés átfogó rendszerét kialakító jogi rendelkezések. Az eltelt több mint három évtized jogalkotásának nem lehet teljes felsorolást adni, csak azokat, amelyek kiemelkedő jelentőségű jogi aktusai voltak eddigi fejlődésünknek. Jogalkotásunkra az volt és ma is az a jellemző, hogy az jól betölti szolgálati, segítő, szervező és védelmező szerepét. Lépést tudott és tud tartani a fejlődő, változó szocialista életünkkel, a társadalmi igényekkel és követelményekkel. J ogalkotásunk célja a jövőben az is, hogy minél jobban kifejezésre juttassa a társadalmunkat vezető Magyar Szocialista Munkáspárt politikájából mindazt, amit jogszabályokba lehet és kell foglalni. Az ilyen módon megfogalmazott garanciák, jogok és kötelezettségek elősegítik történelmi feladatunk, a fejlett szocialista társadalom mielőbbi felépítését.
