Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-25 / 96. szám

Gyarapítsuk népünk szocialista műveltségét, tudását! A megyei Ifjú Gárda lövészverseey legjobbjai a gyulaiak Az Ifjú Gárda képzési év befejezéséhez közeledve, a lövészetben szerzett ismere­teikről, tudásukról adtak számot a fiatalok az április 23-án, vasárnap Békéscsa­bán megrendezett Ifjú Gár­Nyári egyetemek Egyetemként folytatja munkáját ez évtől a mis­kolci nyári szeminárium, így júniustól augusztus vé­géig a Tudományos Isme­retterjesztő Táruslatnak 16 városban 17 nyári egyeteme várja hallgatóit. Idén is gazdag program részt vevői lehetnek az ér­deklődők. Elsőként az óvo­da-pedagógiai nyári egye­tem nyitja meg kapuit Kecskeméten, június 26-án. A szocialista életmód és a művelődés a témája a mis­kolci előadásoknak, ame­lyeken szó esik a szocialis­ta brigádok szerepéről is. Ismét várja hallgatóit Gyu­da lövészverseny megyei döntőjén. A jól sikerült ren­dezvényen, amely egyben már a megyei, majd az azt követő országos Ifjú Gárda szemlére való felkészülés je­gyében zajlott le, a városi, járási versenyek legjobbjai vettek részt. Kilenc csapat állt rajthoz; s a kedvező időjárásnak is köszönhető, hogy igen jó eredmények születtek. Két fegyvernem­ben, kispuska és légpisztoly kategóriában mérték össze tudásukat a csapatok, illet­ve az egyéni versenyeken a csapatok tagjai. A kispuska fegyvernemben Gyula város csapata 580 kör- egységgel szerezte meg a győzelmet. A gyulai járás- beliek 525 körrel a másodi­kok, a szeghalmi járás csa­pata pedig 497 körrel a harmadik. A mezőkovácshá­zi járás csapata letj a ne­gyedik, Orosháza város az ötödik és a szarvasi járás a hatodik. A kispuska egyéni versenyt a szeghalmi járás- beli Szabó Gyula nyerte, 88 köregységgel. Mögötte 80 körrel a gyulai Bene István, második, 78 körrel Bende András, szintén gyulai fiatal harmadik. Légpisztoly fegy­vernemben 229 köregységgel Gyula város csapata szerepelt legjobban, a további sorrend pedig a következő: második Gyula járás, harmadik Me- zőkovácsháza, negyedik Bé­késcsaba város csapata. Itt az egyéni versenyt Megyeri László Gyula város csapatá­nak tagja nyerte 73 köregy­séggel, Nagy Piroska ugyan­csak gyulai fital 58 köregy­séggel a második, Fakkeman István mezőkovácsházi járás­beli versenyző szintén 58 körrel a harmadik. A kis­puska kategóriában a leg­jobb női versenyző díját Kertész Róza gyulai ifjúgár­dista szerezte meg. A lövész- verseny országos döntőjén, amelyet május elején Buda­pesten rendeznek meg. Gyu­la város csapata képviseli megyénket kispuska és lég­pisztoly kategóriában egy­aránt. Magyar—olasz megállapodás öt évre szóló általános gazdasági, ipari és műszaki együttműködési keretmegál­lapodást írt alá hétfqp Bu­dapesten Salusinszky István, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója és Pietro Sette, az Olasz Szén- hidrogén Vállalat, az ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) elnöke. A két fél a megálla­podás alapján ösztönzi, se­gíti és koordinálja magyar, illetve az ENI érdekkörébe tartozó vállalatok termelési kooperációját, műszaki-tudo­mányos együttműködését, harmadik piacon való közös fellépését. Ennek jelentősé­gét szemlélteti, , hogy az ENI-nek több mint 200 vál­lalatban van érdekeltsége Olaszországban, illetve kül­földön, s partnerként szá­mításba jöhet a Kohó- és Gépipari, valamint a Külke­reskedelmi Minisztériumhoz tartozó magyar vállalatok széles köre. Pietro Settét a nap folya­mán fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, és Bíró József külke­reskedelmi miniszter. Ián, immár tizenhatodszor, az eszperantó egyetem, és huszonkettedszer nyílik meg a soproni környezetvédelmi egyetem. Szegeden kettő is nyílik majd: az egyik a rendszerelmélet pedagógiai szerepével, a másik művelő­déselméleti kérdésekkel fog­lalkozik. Negyedszer fogad­ja vendégeit a néprajzi nyá­ri egyetem Zalaegerszegen. < Nét pillanatkép ( A cukorolvasztó vál- / lalat ellenőre a vendégek füle hallatára alaposan leszólta a múltkor bar- nalevet árusító üzlet ve­zetőjét. Bizonyosan igaza lehetett, mert ezt köve- t tőén javult az eladásra / kínált cukros barnáié 7 minősége. Észrevételét 7 beírta az ellenőrző ) könyvbe. Aláíratta, majd az eredeti példányt ma­gához vette. Négy-öt nap múlva a cukorolvasztó vállalat igazgatója fi­gyelmeztető levelet kül­dött az üzletvezető cí­mére. Ebben az állt töb­bek között, ha a vendé- t geket még egy esetben \ nem szolgálja ki tisztes- \ ségesen, akkor fegyelmi- í vei elbocsájtja. í •** « { A történtek után né- 7 hány napra az üzletve- / zető bejelentette, hogy ) április 20-án vizsgára ) kell mennie, ezért arra ) kéri a vállalat igazgató- ) ját, szíveskedjen a he- ) lyettesitésröl gondoskod- ) ni, különben aznap dél- ' előtt a cukros lé árusítá­sa szünetel. Az igazgató döntött. Az üzletvezetőt távollé­tében az őt patronáló el­lenőr helyettesítette. El­végre ő ismeri a legjob­ban az üzlet menetét és a vendégkört. Minden előírás szerint történt, 7 ám azon a délelőttön ) egyetlen deci cukros bar- 7 nalé sem kelt el, mert ) a sebtiben kinevezett üz- ) letvezető — mint később ) kitudódott nem értett a ) barnalé főzéséhez. Meg- \ volt benne ugyan a jó- s indulat, de ebből még \ nem a cukros barna lé < csepeaett. Szegényke í annyira feltöltötte víz- < zel a gépet, hogij a gőz- ' teret is elárasztotta. Sze- 7 relőt kellett hívni. 7 • • • 7 Ezek után nem lenne ) meglepő, ha a revizori ) irodák csak olyan ellen- ) őröket alkalmaznának. ) akik nem tudják az egy- ) szeregyet. i — D. K. — y Az ellenőrzés célja: segíteni Így jellemezhetnénk rö­viden a kereskedelmi, tár­sadalmi ellenőrök tegnapi értekezletét, amelyet Bé­késcsabán, az SZMT-szék- házban rendeztek meg. Vaj­da János, az SZMT köz- gazdasági bizottságának el­nöke részletesen beszámolt a társadalmi munkások csoportvezetőinek, a KPVDSZ, a KÖJÁL képvi­selőinek az első negyedévi munkáról. Elmondotta, hogy ,a 33 csoport 673 ellen­őrzést tartott. A legtöbb vizsgálatra az élelmiszert árusító és a vendéglátóipari üzletekben került sor. A vegyes iparcikk-, valamint a ruházati boltokat összesen 84 alkalommal keresték fel az ellenőrök, s vizsgálódtak a kiskereskedőknél is. A hiányosságokról 79 jegyző­könyv készült. Megállapították az ellen­őrök: alapvető élelmiszerek­ből jó az ellátás, iparcik­kekből viszont vannak hiá­nyok. örvendetes, hogy a szeszes ital árusításának korlátozásáról, a vasárnapi tej és kenyér forgalmazásá­ról szóló rendelet — kisebb hibáktól eltekintve — jól hajtották végre. Ugyanakkor feltűnően sok szabálytalan­ságra világítottak rá a ke­nyér és a péksütemény cso­magolását illetően. Jellemző, hogy az ellenőrzött 80 egy­ség közül 30-ban „takaré­koskodtak” a papírral, vagy más hibát vétettek. Válto­zatlanul nagy mennyiségű lejárt szavatosságú áruval találkoztak az üzletekben, s a közegészségügyi előíráso­kat sem tartották be min­denütt. Meglehetősen sokan dolgoztak élelmiszerbolt­ban, vendéglátóipari üzlet­ben érvénytelen egészség- ügyi könyvvel. Továbbra is „divatban” van a szűk mé­rés, a többletszámolás. A fogyasztók megkárosítása 20 fillértől 21 forintig terjedt. A hozzászólások bizonyí­tották: az ellenőrzést fokoz­ni kell, hiszen ezeknek a célja a vásárlók védelme. Egyöntetűen állást foglaltak a becsületes, munkájukat szerető kereskedők mellett. Szóltak a társadalmi ellen­őrök és a szakszervezeti bi­zottságok kapcsolatáról, az anyagi és erkölcsi elismerés hiányosságairól. Húszain fejlesztési héaaii Második hetébe lépett a megyei műszaki fejlesztési hónap rendezvénysorozata, így e héten 14 rendezvényt tartanak, amelyek közül nagy érdeklődésre számít­hat a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság hét­fői ülése, ahol a kis- és kö­zépvállalatok szervezési és irányítási kérdéseit taglal­ják. A következő nap dél­utánján a Közlekedéstudo­mányi Egyesület szervezésé­ben tartanak előadást, ame­lyen a közúti közlekedés út­ügyi, jogi szabályozásának új vonásait tárgyalják meg. Csütörtökön délelőtt a GTE szervezi a békéscsa­bai Patyolat Vállalat köz­pontjában az olajkazánok és olajtüzelő berendezések vegyszerrel való takarításá­nak bemutatóját. Iz üzletek ünnepi nyitva tartása A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájékoz­tatása szerint a május 1-i ünnepek miatt a következő­képpen alakul az üzletek nyitva tartása. Április 29- én szombaton az iparcikk- és a vendéglátóipari üzle­tek szombati rend szerint tartanak nyitva. A városok­ban és a járási székhelye­ken levő ABC-áruházakat 18 óráig kell nyitva tartani. Az egyéb élelmiszerüzletek a megye egész területén szombati rend szerint fo­gadják a vásárlókat. Április 30-án vasárnap az élelmi­szer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek. A vendéglátóipari üzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. Május 1- én hétfőn az élelmiszer- és iparcikküzletek egész nap zárva lesznek, a ven­déglátóipari üzletek pedig vasárnapi rend szerint tar­tanak nyitva. Új bolt régi helyen Aj Uni verzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai tapéta szaküzletéről készült a kép, amelyet a régi ajándékbolt helyi­ségében rendeztek be. Forgalma máris meglepően jó, hiszen a legkülönbözőbb tapétákból találnak nagy választékot a vásárlók Fotó: Demény Gyula Táplálkozás és életmód áplálkozásunkra már csak azért is érdemes az eddigieknél több figyelmet fordítani, mivel sok mindent elárul a lakos­ság életmódjáról. Természe­tesen az életmód számos elemből tevődik össze, de ezek között az étkezés az egyik legjelentősebb összete­vő. Szembetűnően tükröződik benne az emberek ellátottsá­gi színvonala és nagymér­tékben befolyásolja a társa­dalom tagjainak elégedett­ségét, közérzetét. Melyek a legfontosabb táp­lálkozási mutatók és ezek milyen összefüggésekre utal­nak? Kezdjük a dolog meny- nyiségi oldalával. Ismeretes, hogy a világ ilyen szempont­ból két egymástól eltérő zó­nára osztható. Az egyikre a mezőgazdasági termelés rendkívül alacsony szintje és a népesség elképesztően ma­gas növekedése jellemző (pl. India, Afrika). Földünk la­kosságának több mint 70 százaléka tartozik ebbe a táplálékszegény zónába. Ezekben az országokban az egy főre jutó kalóriafo­gyasztás napi átlaga 2100 korul mozog. (Persze, az át­lagon belül igen nagy a szó­ródás.) A másik oldalon ta­lálhatók azok az országok, ahol az embereket vagy leg­alábbis jelentékeny részüket a túltápláltság veszélye fe . nyegeti Ez viszont a világ népességének kisebb hánya­da. Ezekben az országokban az egy főre jutó napi kaló­riafogyasztás átlaga több mint 1000 kalóriával maga­sabb, mint a rosszul élelme­zett területeken. Magyarországon az 1975. évi statisztikai kimutató szerint az egy főre jutó napi kalóriaátlag 3242. Eszerint az elfogyasztott kalóriaérték te­kintetében rendkívül előkelő helyet foglalunk el a világ­ban. Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkat a 30-as években még az éhség földrajzi körzetébe sorolták a témával foglalkozó kuta­tók. De erről tanúskodik az irodalmi szociográfiák egész sora is, köztük az olyan jól ismert müvek, mint Szabó Zoltán Tardi helyzet című műve, Illyés Gyula Puszták népe, vagy Darvas József Egy parasztcsalád története. Ezekből kirajzolódik a sze­gény néprétegek sivár, egy­hangú étrendje, melyben a fő étkezés az üres leves, a kenyér az élettel egyenlő, a szalonna a bőség jelképe Ezt csupán az egészítette ki, ami a nyomor kornyékén meg­termett: a répa, a szárazbab, a száraz tészták. De nem volt kedvezőbb a munkások táp­lálkozása sem. Mint Sós Jó­zsef 1942-ben írta: egy vizs­gálat szerint a városi prole­tariátus igen lényeges há­nyada reggelire csak kenye­ret, teát vagy rántott le­vest eszik. A felszabadulás utáni első évek non hoztak fejlődést, hiszen a háború okozta ká­rok miatt, a leromlott me­zőgazdaság termelésének ala­csony színvonalán csak a rosszul tápláltságot, az éhe­zést lehetett egyenlővé ten­ni. A statisztikai adatok sze­rint 1945-ben az élelmiszer- fogyasztás a háború előtti színvonalhoz képest 40-50 százalékkal csökkent, s a há­ború előtti napi egy főre ju­tó 2600—2800 kalóriával szemben, az 1946. évi célki­tűzések mindössze 2000 kaló­riát irányoztak elő. Csupán 1950-re értük el az élelmi­szer-fogyasztás háború előtti színvonalát Az ezt kővető években azután fokozatosan emelkedett — nem teljesen egyenlő ütemben, elsősorban a mezőgazdaság helyzetének függvényében — a lakosság táplálkozási színvonala. Amikor a napjainkban ér­vényesülő táplálkozási szoká­sokat vizsgáljuk, nem te­kinthetünk el az előbbiek­ben felvázolt történeti-társa­dalmi háttól®. Hiszen az or­szág felnőtt lakossága még nem is olyan régen súlyos élelmezési nehézségekkel küszködött, amikor egyálta­lán nem az volt a kérdés, hogy a táplálkozás egészsé­ges és sokoldalú legyen, ha­nem az, bogy a legszüksége­sebb élelmet meg hídja sze­rezni. Napjaink táplálkozás helyzetképét a következők­ben lehetne összegezni: A mennyiség többé-kevésbé ki­elégítő (Magas a kenyér és általában a ce reáliák fo­gyasztása.) Növekszik, bár még nem kielégítő ütemben a fehérjék, különösen az ál­lati fehérjék fogyasztása, ami a korábbi helyzethez képest figyelemre méltó haladás, ám a fejlett táplálkozási kul­túrató] még meglehetősen tá­vol állunk. .Az elmúlt évtizedben el- sosorban a mezőgazdasági termelés fellendítése tette le­hetővé, hogy a táplálkozás minőségére több figyelmet fordítsunk. A táplálkozástu­domány szakemberei és a kérdés szociológiai összefüg­géseit vizsgáló kutatók né­hány alapvető gondra hívják fel a figyelmet így túlságo­san magas a szénhidrátfo­gyasztás, s ennek következ­ménye a túltápláltság, az el­hízás és a véle járó egész­ségügyi károsodás. Ugyanak­kor a vitaminok, az ásványi sók viszonylag csekély arányban szerepelnek a táp Iáik ozásban, s ugyancsak alacsony az állati eredetű fe- hójék mennyisége is. Még szemléletesebben ki­rajzolódnak táplálkozásunk gyenge oldalai, ha megnéz­zük, hogy az egy főre jutó 3242 napi kalóriaértékben melyik a három legjelentő­sebb étkezési elem. Ezek a liszt és a lisztfélék 1170, a zsiradékok 660 és a cukor 433 kalóriával. Együttes ka­lóriaértékük 2263, vagyis a fogyasztás túlnyomó részét ezek alkotják. Az elmúlt években a kalóriadús élelmi - szerek közül a zsiradék fo­gyasztása nem csökkent, ha­nem emelkedett (1965-ben 519, 1975-ben 660 napi ka­lória), a cereáliák fogyæztà- S3 pedig csak lassú ütemben csökkent. ■■táplálkozás szerkezetét S' T5 a *)enl'e kifejeződő ^^^■szokasokat mindenek­előtt a társadalmi tényezők­ből kiindulva szükséges vizsgálni. Többek között ez a magyarázata annak, hogy az egészségügyi és élelmezés­ügyi szakemberek mellett miért foglalkoznak a közgaz dasá®tan és a szociológia művel® is egyre gyakrab­ban a társadalom és azon belül egyes rétegek táplál­kozásával. Egy adott társa­dalomban ugyanis a kiala­kult táplálkozási szerkezetet, annak arányait alapvetően a termelés szerkezete, az ár- és bérviszonyok magyaráz­zák. Az étkezésben az embe­rek napról napra a legköz­vetlenebbül érzékelik a ter­melési és az elosztási viszo­nyokat, beleértve a kereske­delem és az elei miszeripar fejlettségét is. De a társa­dalom alakítja ki és formálja naponta az állampolgárok íz- lesét, értékrendszerét, vagyis a választás képességét is. El­sősorban az árukínálat, az ár- és bérpolitika révén le­het meghaladni egy koráb­ban kialakult társadalmi­anyagi iehetóségrendszer szokásait, a rögzített és őr­zött táplálkozási rendet A kulturáltabb, színvonalasabb táplálkozásra irányidó felvi­lágosító és nevelési törekvé­sek ezért csak a társadalom anyagi szférájában bekövet­kező változások függvényé­ben számíthatnak tartósnak ígérkező eredményre. Módra László

Next

/
Oldalképek
Tartalom