Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

4 Védnökség a nagy építkezéseken Minőségi garancia a tervrajztól a késztermékig 1978-ban az egészségügyi világ nap a hypertonia, azaz a magas vérnyomás elleni küzdelmet állította a világközvélemény figyelmébe. Ismeretes, hogy a savinfarktus egyik fő oka ép­pen ez a megbetegedés. AzNDK-beli Rostock megyében van a graal-müritzi szanatórium, amelynek fő profilja a magas vérnyomástól szenvedő betegek gyógyítása. A gyógykezelés igen változatos. A gyógyszereken kívül a betegek masszázst, széndioxid-fürdőket és különböző gyógytussoláso- kat kapnak, testgyakorlatokat végeznek, s sokukat diétára is fogják. Az idén már 140 össz- szövetségi és 65 köztársa­sági építkezés folyik a Komszomol védnöksége alatt. Gazdaságilag, eredményesség szem­pontjából milyen hatása van a Komszomol-véd- nökségnek az építkezés menetére? Erről beszél­getünk Igor Szmirnov- val, a Komszomol KB osztályvezetőjével. — A Komszomol Központi Bizottsága 1978-ban hat te­rületi ipari komplexum épí­tése fölött vállalt védnöksé­get. Ezek: a nyugat-szibériai, a kurszki mágneses anomá­lia, a pavlodar-ekibasztuzi, a bratszk-uszty-ílimszki, a dél-jakutföldi komplexumok, továbbá a legnagyobb — a BAM építése. — Az említett területek ipari hasznosításának komp­lex módja arra kötelez ben­nünket, hogy a védnökség is komplex legyen. Régebben a komszomolisták részvétele egy-egy kiemelt építkezésen elsősorban arra irányult, hogy az adott objektum mi­előbb üzemeljen. Napjaink­ban a Komszomol-védnök- ség azt jelenti, hogy a terv­rajztól a késztermékig ga­rantálja a minőséget. Az énítőmunkán kívül segítséget a tervezőintézetek, a ítóü. k, kulturális in­tézmények, Különféle szer­vezetek fiataljainak is. — A nyugat-szibériai terü­leti ipari komplexum véd­nöksége ügyében például — öt minisztériummal egyetér­tésben — nemrég hoztunk határozatot. Vállaltuk, hogy minden évben Komszomol- megbízólevéllel 10 ezer ön­kéntest, az egyetemi építő­táborokból 20 ezer fiatalt küldünk Nyugat-Szibériába, továbbá 250 kereskedelmi szakképzettségű és szolgálta­tásokban jártas fiatalt. Ha­marosan pályázatot hirde­tünk olyan munkásszálló ter­vezésére, amely megfelel a fiatalok igényeinek és a nyugat-szibériai éghajlati vi­szonyoknak. Iskolát szerve­zünk a komszomolista ifjú­sági brigádok vezetői részé­re. — A védnökség nem csak a termelésre vonatkozik. A nagy építkezéseken kiállítá­sokat rendezünk a fiatal képzőművészek munkáiból, könyvesboltokat nyitunk az „Ifjú Gárda” könyvkiadó bevonásával. Az olimpiai bajnokok az építkezések sportegyesületeinek nyújta­nak segítséget. Az idén Tyu- menyben rendezik meg a Komszomol-védnökséggel fo­lyó építkezések fiataljainak első össz-szövetségi sparta- kiádját. A Szputnyik ifjúsá­gi utazási iroda — több mi­nisztériummal közösen — üdülőtábort épít a Fekete­tenger partján a nyugat­szibériai építkezéseken dol­gozó fiataloknak. Erdövédö fiatalok Az utóbbi években a Szov­jetunióban te' természet- védelmi ismer -kkel foglal­kozó szabadegj am kezdte meg működését. Hallgatói főtechnológusok, az üzemi természetvédelmi bizottság tagjai, gyáregységvezetők, üzemi laboránsok, a tisztító- berendezések dolgozói. Több helyen működnek „A termé­szet otthona” elnevezésű klu­bok. Itt gyakran tartanak előadásokat tudósok, szak­emberek a természetről. A kluboknak saját könyvtáruk van. Külön szemináriumo­kat tartanak természetvédel­mi témákban a tanítóknak is. Az Orosz Föderáció Ter­mészetvédelmi Társasága szorgalmazza az iskolai er­dővédő „kék” és „zöld” őr­járatokat, az erdőmentő osztagok felállítását. Tavaly az Orosz Föderáció iskolásai két és fél millió hektáron végeztek erdővédelmi mun­kát. Néhány évvel ezelőtt a szibériai (nyizsnyij-omszki terület) Pausztovszkij kol­hoz környékén satnyulni kezdett az erdő. A falusi is­kola igazgatója megbeszélte a tanítványaival, hogy .gon­dozásukba veszik az erdő egy darabját, megpróbálják rendbehozni, felújítani. A gyerekek megtisztították az erdőt: kivágták az elszáradt, beteg fákat, felszedték a le­hullott gallyakat. Az erdő más részeiből gombát, sze­der- és málnabokrokat hoz­tak és elültették. Aztán pi­henni hagyták az erdőt. Né­hány év múlva a megújho- dott erdő gazdagon meghá­lálta a gondoskodást. Ma már az omszki területen minden falusi iskolának van egy ilyen erdődarabkája, amelyet a gyerekek gondoz­nak. , Oleg Kocsladze — A területi ipari komp­lexumok építésében rendsze­rint tucatszámra vesznek részt a vállalatok. Baj akkor van, amikor az irányítás széttagolt, holott a munka összefüggő láncolatot képez. Ha egy láncszem valahol el­szakad, elveszítjük annak az óriási hatékonyságnak egy részét, amit egyébként a termelésszervezésnek ez a formája jelent. Emlékezhe­tünk még a bratszki esetre, amikor az elektromos ener­giát egyszerűen nem volt hol hasznosítani: a vízi erőmű felépült — az alumínium­üzem, a fafeldolgozó komp­lexum építésével viszont le­maradtak. A területi ipari komplexumok fölött vállalt védnökség fokozot­tabb felelősséget ró a helyi Komszomol-szervezetek bi­zottságaira valamennyi érde­kelt vállalat munkájának összehangolásában. V. Fronyin APN—KS Az erdők ifjú gondozói (Fotó: Szovjet Panoráma — APN — KS) II lengyel „arany” A világ kéntermelő orszá­gai között Lengyelország a harmadik helyen áll, csupán az Egyesült Államok és Ka­nada előzi meg. Az exportő­rök sorában viszont a világ kénkereskedelmében való 32,7 százalékos részesedésé­vel az első helyet foglalja el. A gazdaságtörténeti kuta­tások szerint Lengyelország­ban a kénkitermelés már a XV. században megkezdő­dött. Igazi diadalútjára azon­ban 1953. szeptember 29-én indult, amikor a Tarnobrzeg környékén a próbafúrások szenzációs eredménnyel jár­tak. Azóta a Visztula és a San folyók vidéke, amely a kén felfedezése előtt az ország egyik legelmaradottab terü­lete volt, hatalmas beruhá­zások színhelye. A hatvanas években Mac- hówban felépült egy hatal­mas bánya, a hozzá tartozó feldolgozóüzemmel együtt, 1966 közepén pedig Grzy- bówban indult meg a kén­telep földalatti kiolvasztás­sal való feltárása. A Grzy- bówban szerzett tapasztala­tok igen hasznosak voltak a második olvasztásos bánya építésénél Jeziórkoban. Eb­ből a bányából tíz évvel ezelőtt tört fel először a fo­lyékony kén. Ma az évente 3 millió tonna tiszta ként termelő Jeziórko a világ legnagyobb bányája. A lengyel kénipar nap­jainkban is fejlődik. Igaz ugyan, hogy a világpiacon a kénkereslet csökkent, az árak azonban még mindig gazda­ságossá teszik a kitermelést. A jelenlegi fejlesztés egyik legfontosabb területe a fel­dolgozóipar. A világ a kiter­melt kén 87 százalékát ugyanis kénsav formájában használja fel, többek között a műtrágya-, színezék- és enzimes mosóporgyártásban. Üj termelési módszer az értékes takarmány-adalék­anyagok, a fehérjevegyüle- tek kénből történő előállítá­sa, amely széndiszulfid fel- használásával történik. A vi­lág legnagyobb széndiszul- fid-üzeme most épül Grzy- bówban. (IiPerpress—KS) A szanatórium vezető orvosai nem „csupán” gyógyítnak, de tudományos kutatásokat is végeznek a rostocki egyetemmel együttműködve. A napi gyógyító munkát reggel a kiválasz­tott gyógymódok megvitatásával kezdik A szabad levegőn folytatott testmozgás, amelyet gyógytornászok és orvosok vezetnek, szintén a hypertonia gyógyításának egyik eszköze (Fotó: ADN/ZB — MTI — KS) Érdekes gyógyszer Amikor gyógyszert vásá­rolunk, a patikában gyakran szemünkbe ötlik a megszo­kott embléma. Arról azon­ban csak kevesen tudunk, hogy a méregpohár köré te- keredett kígyó egy régi ha­gyományra utal, amely sze­rint növényi és állati mér­gek eredményesen alkalmaz­hatók gyógyászati célokra. A bolgár nép például már régóta ismeri a méhméreg jótékony hatását, a modem orvostudományban azonban még csak most kezdik szé­lesebb kőiben alkalmazni. Dr. Pavlina Pocsinkova, a szófiai I. számú városi kór­ház fizioterápiai osztályának vezetője egyike a méhméreg - gél kísérletező bolgár orvo­soknak. Alkalmazási lehető­ségeit 1963 óta vizsgálja, s megfigyelései eddigi ered­ményeit tudományos disz- szertációban foglalta össze. Munkánk elsődleges célja az volt, hogy szembesítsük a réei népi megfigyeléseket a modem tudomány eredmé­nyeivel. A másik — és nem kevésbé fontos — indíték számomra még kézenfekvő is volt: nálunk a fizioterápiai osztályon minden második pácienst csigólyameszesedés- bol eredő hátgerincpanasszal kezelünk és ami még többet nyomott a latban, ebben a betegségben szenved az or­szág lakosságának mintegy 26 százaléka. Ahogy aztán haladtunk előre a kutató- . munkában, rájöttünk, hogy a méhmérges kezelés nemcsak a hátgerincbetegségeknél eredményes. Kezelhetők vele idegfájdalmak és gyulladá­sok, légcsőhurutos, reumati­kus és ízületi panaszok is. A méhméreg a tapasztala­tok szerint közvetve megnö­veli az emberi szervezet vé­dekező erejét, tehát meg­gyorsítja a betegség felszá­molását is. Előnye még, hoev nem jár együtt kelle­metlen mellékhatásokkal, amelyek például más gyógy­szereknél elő-előfordulnak. Dr. Pocsinkova módszerénél a méhméreg gyógyító hatá­sát csak fokozzák az ultra­hangos kezelés előnyei, ugyanis az apitoxin („aphi- tos” — görög szó jelentése: méh) nemcsak hogy fájda­lommentesen kerül a szerve­zetbe, de később a szervezet ehhez hozzászokik és hatását elveszti. Kísérleti eredményeiről dr. Pocsinkova már számos nem­zetközi számpozionon és kon­ferencián beszámolt — töb­bek között Bukarestben, Wa­shingtonban, Münchenben, Moszkvában és a módszer kedvező visszhangra talált. A bolgár orvosnő most a méh­méreg akupunkturás fél­használásának lehetőségeit vizsgálja, szerinte ugyanis az ultrahangos kezelés mellett ennek az eljárásnak is nagy jövője lehet. (Szófia Press — KS) Éljen és erősödjék a szocializmust építő országok egysége, együttműködései 1978. április 23., vasárnap Barátaink életéből Kongresszusra készül a Komszomol II magas vérnyomás ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom