Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
1978. április 19„ szerda A Műszeripari Kutató Intézetnek mintegy hétszáz tudományos kutatója és szakembere van, akinek jól felszerelt kutató laboratóriumok és műhelyek állnak rendelkezésükre. A közelmúltban adták át rendeltetésének az új, hatezer négyzetméter alapterületű kísérleti laboratórium-együttest, ahol elsősorban különféle híradástechnikai, átvétel-technikai műszerek kutatásával és fejlesztésével, valamint hírközlő rendszerek üzemközi ellenőrzését biztosító műszerek kutatásával és fejlesztésével foglalkoznak. Képünkön látható a mikro-, miniatűr- rendszerek integrált áramköri egységeinek forrasztásához kialakított sztereo mikroszkóppal ellátott forrasztó fej (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) A terveknek megfelelően épül az Orenburgot a Szovjetunió nyugati határával összekötő Szövetség földgáz-távvezeték. Magyar szakemberek is dolgoznak az épülő huszti kompresszorállomáson, amely még az idén megkezdi a próba- üzemelést. Képünk a helyszínen készült (MTI-fotó: — Bajkor József felvétele — KS) Üzemelés közben korszerűsítés A dévaványai rizshánto- lóban három éve folyik az építkezés és a korszerűsítés. Nemrég kezdték meg a csomagolóüzem építését. A mintegy 15 millió forintos beruházást várhatóan az év utolsó negyedében adják át üzemelésre. Az építészeti munkák kivitelezője a szeghalmi SZÖVÉPlTÖ, a technológiai szerelést nyugatnémet vezető-szerelő irányításával a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat központi karbantartó üzeme végzi. Tavaly még több mint húsz asszony villámgyors keze végezte a csomagolást, mérést, szállítást a régi üzemrészben, a re- kontsrukció után a 8,5 millió forint értékű automata gép veszi át a főszerepet az új csomagolóban, vagyis szedi a tasakot, tölti, méri, ragasztja, bélyegzi és 15 kilogrammos gyűjtő- csomagba — zsugorfóliába — gyűjti az egy kilogrammos készárut. Ezzel korántsem fejeződik be az építkezés, sőt — mint arról korábban már számot adtunk — folyamatban van a nyolc fémsiló felhúzása, amelyben egyszerre 480 vagon rizst lehet majd tárolni. Ezeknek építészeti részét szintén a SZÖVÉPlTÖ végzi, s 90 százalékban be is fejezték a munkálatokat. A technológiai szerelést a kecskeméti MEZŐGÉP vállalta, s mint állítják, augusztusra, a rizskampány megindulására be is fejezik a munkát és átadják a silókat feltöltésre. Az új szárító is a közelmúltban került tető alá, s ebben az építkezési ütemben valósul meg az új tisztítóüzem létrehozása is. Mindezek együttes munka- és anyag- értéke 80 millió forintot tesz ki. Ezzel a nyers rizs tárolási problémája meg is oldódik, de még mindig hátra van a készáruraktár bővítésének gondja. A régi favázas raktárépületet is felújítják, s teljes egészében átalakítják készáruraktárrá. Korábban itt tárolták a bejövő rizst és a kimenő csomagokat is. Az átalakítás terveit a Békés megyei Tervező Vállalat készíti, idei határidővel, s a munkálatokat 1979. első negyedében szeretnék megkezdeni. S még ezzel sem zárhatjuk a sort. Ez év májusában megkezdik a hántolóüzem folyamatos és üzemelés közbeni rekontsrukció- ját, amely főleg gépcserékből áll. J. P. Ki segíti a háztájit? Ez volt a fő téma a mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, ökrös Mátyás vb-tag számolt be a 1006/76. számú kormányhatározat megvalósításának tapasztalatairól. Az egy évvel ezelőtt megtartott értékelés óta figyelemre méltó ' eredmények születtek. Az Űj Alkotmány Termelőszövetkezet háztáji bizottsága az idén mintegy 1900 kistermelővel tartja a kapcsolatot. Így lehetőség nyílik 5600 hízott sertés, 1000 süldő, 115 vágómarha felvásárlására, szállítására. Az értékesítési biztonság megteremtése az egyik legfontosabb feladatuk. Ezért a szerződéseket folyamatosan, az igényeknek megfelelően kötik meg, 90 napon túli állattartás esetén kamatmentes hitelt is adnak. A közös gazdaság keverőüzeme egy év alatt 150 vagön tápot értékesített a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. A fogyasztási szövetkezet ugyanakkor vetőmagvakkal, szaporítóanyagokkal látja el a lakosságot. A mezőgazdasági szaküzletben ingyenes szaktanácsadást tartanak. A hét szakcsoport jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. A baromfitenyésztő szakcsoport ellátta tenyésztojással az ÁFÉSZ keltetőüzemét. A sertéshizlaló társulás pedig 1500 sertés leadására szerződött, amelyet négyszázzal túlteljesítettek. A zöldségtermesztő szakcsoport ugyancsak jól gazdálkodott, hiszen a mozgó felvásárlás keretében kiváló minőségi áruval látta el saját boltjait, és szállított a ZÖLD- ÉRT-nek is. Az előterjesztés megvitatása után a végrehajtó bizottság határozatot fogadott el. Ezek szerint a termelésben és az értékesítésben érdekelt gazdálkodó egységek, szervek munkáját félévenként értékelik. Helyreállítási munkák megyénk útjain Az elmúlt tél is jelentős károkat okozott Békés megye útjaiban. A mintegy 1510 kilométer állami úthálózaton a tavalyihoz hasonlóan 60 millió forintnyi fagykár keletkezett. A felméréseket követően azonnal hozzáláttak a KPM építői az ideiglenes és a végleges helyreállításhoz. Először a főutakon szüntették meg a kátyúkat, május első napjaitól pedig a kisebb forgalmi utak végleges helyreállítását is megkezdik. Igen nagymérvű károsodás keletkezett a Békéscsaba —Üjkígyósi út egy szakaszán, jelentősen megrongálódott a 443-as számú út Endréd és Szarvas közötti szakasza. Számottevőek a károk a 47-es úton Köröstarcsa— Körösladány, valamint Szeghalom és a megyehatár közötti szakaszon. Szinte használhatatlanná vált Mezőbe- rényben a vasútállomáshoz vezető út egy jelentős része is. A tél a KPM Békés megyei Igazgatóság idei programját is módosította. A helyreállítás jelentős építési kapacitást köt le, s így már most látszik, hogy elmarad több útszakasz burkolatának erősítése, melyeknek együttes hossza meghaladja a 60 kilométert. Egyebek között nem kerül megépítésre a 44- es úton Békésszentandrás és Szarvas között a 443-as útelágazásáig a koptatóréteg. Nem készül el a 44-es út aszfaltszőnyegezése Békéscsaba és a Tölgyfa csárda közötti szakaszán az idén. A korszerűsítési munkád kát nem zavarja a helyreállítás. Többek között a második félév elején hozzálátnak az építők a 44-es út békéscsabai átkelési szakaszának korszerűsítéséhez, s a tervezett ütemben folytatódik a Körösladánynál a Sebes-Körösön átívelő közúti híd építése. Paprikamag, uborkamag, salátamag Ha egy termelőszövetkezetben kiterjedt területen termesztenek paprikát, vagy paradicsomot, salátát, vagy uborkát, sárgarépát, vagy petrezselymet, az igazán nem különösebb újság. Ha ugyanezeket a zöldségféléket egy szövetkezetben csak a magjáért termesztik, jó néhány hektáron, az már sokkal feltűnőbb. Mivel a zöldségmagtermesztésnek a korábbi években — s talán az előbbiek is ebből következnek — nem volt valami „nagy divatja”, ugyancsak főtt a feje a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat illetékeseinek. Két évvel ezelőtt azonban földerülhetett végre az arcuk. Mielőtt a vetőmag-termeltetők örömének okáról szólnánk, tudni kell azt, hogy a nevezetes dátum előtt mintegy 400 szövetkezettől és állami gazdaságtól kellett beszerezniük a zöldségtermesztéshez szükséges vetőmagvakat, s ez a szám már önmagában is jelzi, hogy a zöldségvetőmagtermesztés semmiképp nem tartozhatott a legkorszerűbb technológiájú, nagy hatékonysággal termelő ágazatok közé. Ez a koncentráció azonban nemcsak területi. 400 helvett 16 Az említett öröm oka, hogy 1976. november 11-én megalakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Társulás, amelyet 1977. elején a MÉM modelltársulás- sá jelölt ki. A társulást 16 termelőszövetkezet, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és a Zöldségtermesztési Kutató Intézet alkotja. Ettől az időponttól és már az első gazdasági évben, azaz 1977-ben 11 zöldségnövényfaj vetőmagjának termelését vállalja, összességében csaknem 2600 hektáron. A változás tehát óriási. Először is 16 közös gazdaság 400 termelőegység feladatát veszi át egy csapásra. Érdemes megjegyezni, hogy ebből a 16 mezőgazdasági üzemből. 14 a Békés megyei, ami gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy Békés megye szerepe az országos zöldségvetőmag-igények kielégítésében egyik évről a másikra megsokszorozódik. A vetőmagtermő terület a társulás körzetében már a megalakulást megelőző években is növekszik, hiszen az 1974. évi 894 hektárral szemben 1975—76-ban már 1800, illetve csaknem 1700 hektáron termesztenek fajtaborsót, paprika- és uborkamagot, dinnyemagot, sárgarépa- és petrezselyemmagot. Az 1977. évi 2584 hektár zöldségvetőmag-termő terület viszont már háromszorosa az 1974. évinek, jelezve a nagyfokú koncentrációt az ágazatban. Átlag feletti átlagok Maga a területi koncentráció egyébként az 1976-os állapothoz képest is feltűnő, hiszen ez esetben a növekedés megközelíti az 50 százalékot. A társulás első évére összeállított terv 17 százalékos túlteljesítése — amely 62 vagon többlet zöldségvetőmagot jelent — külön is fokozza a társulás taggazdaságainak jelentőségét az országos igények kielégítésében. Utóbbiak bizonyítására elegendő annyit felhozni, hogy az immár 19 társult gazdaság együttesen az országos igényeknek 50 százalékát adta paprikavetőmagból, zöldbab-vetőmagból 43 százalékát, uborkavetőmagból 64, sárgarépából pedig 100 százalékát. Azzal egyidőben, hogy a zöldségvetőmag-termesztés országosan is a legalkalmasabb területekre összpontosult, növekedtek ebben az ágazatban a hozamok is. Csak egy-két példát: amíg fajtaborsóból az országos termésátlag 15,5 mázsa volt hektáronként, addig ez a társulásnál 23,5 mázsa, a legjobb termesztőknél, így a csanádapácai Széchenyi, illetve a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz-ekben meghaladta a 29 mázsát is. De ugyanígy említhetjük a fajtababot, a paprikát, a sárgarépát, vagy a salátát, amelynek megtermesztésében az országos termésátlaghoz viszonyítva ugyanúgy kimagasló eredményt ért el a társulás. Ennek a sikernek nincsen különösebb titka. Világos, hogy a kiterjedt zöldségvetőmag-termesztés nem képzelhető el hagyományos módszerekkel, jobbára kézi munkaerőre alapozva. A Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Modelltársulás már az első esztendejében több mint 21 millió forintot költött gépekre, s így elmondható, hogy a területi koncentráció, a gazdaságok szakosodása, a meghonosított korszerű technológia szigorú betartása, a magas hozamú, gazdaságosan termeszthető korszerű fajták és a rendelkezésre álló szellemi tőke kiaknázása együttesen hozta meg az eredményt. Gépekkel — exportra is A tervek szerint mindez még csak a kezdet. Az idén az előirányzatok szerint újabb 62,5 millió forintot fektetnek gépvásárlásba, illetve a magkikészítés feltételeit megteremtő építkezésbe. Ezzel a bab, a vöröshagyma és a sárgarépa vetőmagtermesztésének komplexen gépesített agrotechnikája alakulhat ki, a tervidőszak végéig pedig a belföldön termesztett valamennyi zöldségfaj vetőmagját is gépi munkára szervezve állíthatják elő. Ugyancsak az erő összpontosításának eredménye az élőmunka hatékonyságának javulása. A számítások szerint 1976-tól 80-ig a 100 munkaórára jutó termelési érték csaknem háromszorosára növekszik, megközelítve a 83 ezer forintot. Ezzel együtt várhatóan a 13 százalékos nyereségszint 18 százalékra emelkedik. S ha már 1980-nál tartunk; a társulás — amelyben a termesztéssel kapcsolatos dolgokat a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz fogja össze, az értékesítést pedig a vetőmagtermeltető irányítja — a tervidőszak végén a 10 legfontosabb zöldségféle vetőmagjából már nemcsak az országos termelői igényeket elégíti ki, hanem a tartalékok képzésében, sőt az exportban is első helyen számolhat vele a népgazdaság. Ekkor ugyanis már több mint 5000 hektáron termesztik majd a taggazdaságok a fajtaborsót, a saláta-, a paprika- és a paradicsommagot, az uborka-, a dinnye- és a hagymamagot, a sárgarépa, a petrezselyem, az étkezési bab és a különböző káposztafélék vetőmagját. Kőváry E. Péter
