Békés Megyei Népújság, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
1978. április 19., szerda igiJdinÆTd . -----------------------------------------T---B üntetlenül nem lehet... Meghitt, családias hangulat uralkodik a mezőhegyesi őrsön. A fiatalok egy része — nemrég hazatérve a fárasztó szolgálatból — pihen. Többen fát vágnak az épület előtt. Bent az irodában fiatal főhadnagy, a parancsnok mutatkozik be: — Tapasztó István. Ismerősnek hangzik a neve. — Csak nem a dombegyházi tanácselnök rokona? — A fia vagyok. — Ha jól tudom, az édesapja is határőr volt. — Sőt, még az öcsém is. — Akkor ebben az esetben igaz a közmondás, alma nem esik messze a fájától. Nehéz itt a szolgálat? — Nem panaszkodhatom. Sajnos, az utóbbi időben több esemény is történt a szakaszunkon. A határsértőket az önkéntes határőrök fogták el. — Ha már az önkéntes határőröknél tartunk, menynyire elégedett a parancsnok velük? — Csak a legjobbakat mondhatom el róluk. Az állami gazdaságnál és a MÁV- nál alakultak csoportok két évvel ezelőtt. Éppen itt van Kozma János, a gazdasági önkéntes határőrcsoport vezetője, többet tud mondani annál is inkább, mert nemrég ő fogott el egy „áttévedt” fiatalembert. Középkorú, vékony, barna ember Kozma János. — Gratulálok. Az első volt? — Köszönöm szépen, igen. A csoportom viszont már több elfogással dicsekedhet. — Mesélje el, hogy is történt ez az eset? — A gazdaság egyik határ menti kerületében dolgozom, amolyan diszpécserféle vagyok, a gépjárművek irányítását végzem. Azon a reggelen is éppen eligazítást tartottam, majd kimentem a műhelyekhez körülnézni. Ösztönösen a határ felé tévedt a tekintetem és megláttam egy lovon közeledő férfit. Na, mondom magamban, ezt megvárom. Fiatalember volt az illető, széles karimájú kalapot viselt. Csak úgy, szőrén ülte meg a lovat. — Hova, hova szomszéd — kérdem, amikor a közelembe ért. — Magazin, magazin? — érdeklődött. — Ne menj sehova — mondom neki, bár egy kukkot sem értett magyarul —, várjál csak itt. Időközben odajött Balogh András, rábíztam a fiatalembert én meg besiettem az irodába a telefonhoz. Nagyon sok idő telt el — legalábbis én akkor úgy éreztem —, amíg a központ kapcsolta az őrsöt. Tapasztó István gratulál az elfogásért Kozma Jánosnak Mondom Tapasztó elvtársnak, mi a helyzet, jöjjenek azonnal. Közben a fiatalember engedelmesen ácsorgott a ló mellett. Mondtam, hogy üljön fel, aztán elindultunk a falu felé. Ütközben találkoztunk a határőrökkel, akiknek átadtam az idegent. Nem nagy dolog, fiiszen a többiek is hasonlóan cselekedtek volna a helyemben. Aztán a parancsnoktól tudom meg, hogy az önkéntes ,határőrcsoportok szinte az egész lakosságot képviselik, hiszen van köztük párttitkár, vadász, gépkocsivezető, erdész, brigádvezető — már többször kaptak elismerést, dicsérő oklevelet jó munkájukért. Szőllősi Mátyás, Be- nus Mihály, Bodzsár István kapott pénzjutalmat. Dicséretet Lajtos János, Endrődi Gyula, akik a határhoz közel laknak, a dermesztő hideg téli napokon is hosszúhosszú órákat töltöttek szolgálatban. Hogy mennyire népszerűvé vált ez az önkéntes határőrizeti tevékenység, az is bizonyítja, hogy szinte sorban állnak azok, akik felvételüket kérik. Jelentkeznek az ifjúgárdisták is, hogy szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába. Elismerően szólt arról a segítségről, amit a nagyközségi párt-, tanács- és társadalmi szervektől kapnak. Érzik, hogy a lakosság egy emberként támogatja a munkájukat és ez a széles körű társadalmi összefogás záloga annak, hogy a mezőhegyesi határszakaszon mindig éberen figyelik a tájat, hogy büntetlenül senki se sérthesse meg hazánk államhatárát. Még annyit, hogy a mezőhegyesiek egy évtizeddel ezelőtt kapták meg először a „Határőr község” megtisztelő címet. Ez még hatékonyabb munkát követel meg mindannyiunktól. Jól halad a közműépítés Endrédén és Gyomén Kilencvenegymillió forint sok pénz, de ha hasznos dologra költik, érdemes befektetni. mert sokszorosan gyümölcsözik. Erről tanúskodik a Gyoma—Endrődi Víz- és Csatornamű Társulat tavaly megkezdett beruházása is, melyből a két szomszédos nagyközség — Gyoma és Endrőd — szennyvízcsatornázását kívánják megvalósítani. A munkálatok első üteme Endrőd területén vette kezdetét, ahol már elkészült a nyomócsőhálózat. Jelenleg a mirhói átemelő és a ridegvárosi szennyvíztisztító telep építkezésén szorgoskodnak a KEVIÉP dolgozói. Az itt folyó munkálato- kat szemlélte meg április 14- én az endrődi nagyközségi tanács kommunális bizottsága. Garamvölgyi Pál társulati elnök a helyszínen ismertette a bizottság tagjaival a beruházások ütemét és a munkálatok menetét. Elmondotta többek között, hogy Ridegvároson épülő üzem — mely az egész rendszert tisztítja — egymaga több mint 20 millió forintba kerül. Ezen a területen már eddig is közel 30 ezer köbméter földet mozgattak meg, kiépítették a villanyhálózatot, elkészült az 1400 méter bekötő út, mely 2 millió 850 ezer forintba került és teljesen új technológiai eljárással készült. Jelenleg pedig a derítők és szűrőberendezések betonozása folyik. Azt már Szilágyi Imre, áz endrődi Nagyközségi Tanács elnöke mondotta el, hogy az üzem teljesítőképességénél figyelembe vették a Gyoma és ' Endrőd községek közötti területen kialakítandó új, korszerű lakótelep bekapcsolását is a hálózatba. Az Endrődön folyó építkezések megtekintése után a bizottság a gyomai vízműtelepre látogatott el, ahol megtekintették az automata berendezéseket, az üzemmérnöki épületet és azt a háromrészes, összesen 600 köbméter űrtartalmú víztornyot, mely 76 ezer 500 folyóméter hosz- szúságú földalatti vezetéken juttatja el az éltető vizet a két község lakosságához. Itt tudtuk meg, hogy már hónapok óta folyamatosan dolgoznak a házi bekötéseken, és május 31-ig valamennyi ilyen irányú igény kielégítenek. A vízműtelepen jelenleg mintegy 8 millió forint értékű munka van hátra. Ebből is igen jelentős a szűrőház különböző berendezésekkel és villanyelosztókkal való felszerelése és üzembehelyezése, közel ötmillió forintos költséggel, valamint egy 500 köbméteres tolózáras víztározó megépítése 1 millió 100 ezer forintos költséggel. Sztanyik Károly DSntStt a Legfelsőbb Bíróság Jövedelem, munka nélkül? Egy szerelő egy gyári munkással és feleségével házi sertéshizlalásra és értékesítésre társult. Az állatok vásárlására és takarmányozási , költségekre adott tízezer forint ellenében a házaspár vállalta a sertések gondozását, értékesítésüket állami felvásárló Gyógyszereink a világban Havanna, Krakkó, Bagdad, Damaszkusz és Buenos Aires volt a színhelye azoknak a magyar gyógyszeripari és orvostudományi tanácskozásoknak, bemutatóiknak, amelyet a MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalat rendezett április közepén. Kubában első ízben mutatták be kiállításon a magyar gyógyszereket és rendeztek tudományos előadás- sorozatot a magyar orvostudomány legújabb eredményeiről. A krakkói tanácskozáson több magyar gyógyszer klinikai alkalmazásának tapasztalatait beszélték meg a magyar és lengyel szakemberek. Bagdadban urológiai, Damaszkusziban a rákkutatással foglalkozó tudományos tanácskozáson tartottak előadást a magyar orvos- professzorok. Buenos Airesben MEDIMPEX gyógyszer- napot rendeztek. A MEDIMPEX legközelebb június 5—9 között rendez önálló gyógyszeripari kiállítást és belgyógyászati tudományos ülést Bukarestben, június 10 és 17 között pedig orvosegészségügyi szakkiállítást Teheránban. Titokzatos jelek az éterben Hagyomány már, hogy az MHSZ megyei vezetősége a tavaszi szünetben megrendezi a rádió távírász tábort, így volt ez az idén is, amikor immár kilencedik alkalommal találkoztak a legfiatalabbak, hogy jól képzett ^szakoktatók segítségével el- r sajátítsák, illetve magasabb szintre emeljék a morze ABC-t. Ezúttal is Csárdaszálláson, az állami gazdaság területén létesítették a tábort. Az egyik ideiglenesen kinevezett tanteremben az oktató magnóról játssza le a ti-ti-tá jeleket. Az úttörők pedig szorgalmasan jegyezték és fordították le a hallott sípoló hangokat. Kovács Sanyi Füzesgyarmatról érkezett a táborba. A nagybátyja is rádiós volt, s tőle kapott kedvet a morzéhoz. — Már hét kapcsolatot létesítettem rádióamatőrökkel — mondja dicsekedve. Füzesgyarmaton is működik egy kollektív állomás, amelynek hívójele HA—8 KAZ. Jobban szeretem, mint bármi mást. Még a foci sem tud elcsábítani a készülék mellől. Egy másik kisszöbában Adorján Lajos, aki a gyulai 2-es számú általános iskolából jött. Egy adó-vevő készülék mellett ül és feszülten figyeli az éterből jövő hangokat. Kissé bizonytalanul, de veszi az állomást. HA—2 MD. Hamarosan megtudja, hogy egy táti rádióamatőrrel sikerült összeköttetést teremteni. Végtelenül boldog, hisz ez élete első összeköttetése. Kopogtatja is gyorsan a saját hívójelét és nyugtázza, hogyan vette a jeleket. Itt van a táborban Komo- róczki János rádiótechnikai főelőadó, a tábor vezetője és dr. Kovács Pál, a rádióamatőr szövetség elnöke. Elmondják, hogy a legjobb rádióamatőrök kerülnék ebbe a táborba, ahol nemcsak továbbfejlesztik tudásukat, hanem előképzést kapnak a kötelező KPM-vizsgára is. Ennek sikeres letétele után a gyerekek kollektív állomásokon már egyedül is forgalmazhatnak, teremthetnek kapcsolatot más amatőrökkel. Május 20-án Szolnokon lesz a vizsga, és akik megfelelnek, itt kapnak operátori engedélyt. Később magasabb fokon is vizsgázhatnak és szerezhetnek egyéni engedélyt is adó-vevő készülékek üzembehelyezésére, illetve használatára. szerv útján, s végül, hogy a szerelőnek 16 ezer forintot fizetnek. Az írásbeli megállapodásban egyezségüket úgy tüntették fel, mintha a házaspár 16 ezer forint kölcsönt kapott volna. Az elszámolásnál vita keletkezett s a szerelő 16 ezer forint kölcsöntartozás megtérítéséért pert indított. A házaspár azzal védekezett: az állatokat étvágytalanság miatt bizonyos időn túl nem lehetett hizlalni, ezért a nyári vásáron járatlevél nélkül ismeretlen személynek 8 ezer forintért eladták. Elismerték', hogy 10 ezer forinttal tartoznak. A városi bíróság a keresetnek helyt adott, és a házaspárt 16 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint az állatok értékesítésével 15 ezer forint haszonra tettek szert, és így szerződő társuk a kikötött összegre jogosan tart igényt. A döntés ellen a legfőbb ügyész törvényessé- gi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, továbbá új határozat hozatalára utasította. A felek megállapodása arra irányult, hogy a házaspár rendelkezésére bocsáVtxaxxtTfxxxmxtxiaacaaxfxtxmjaacaaaxmxaaxiaxxtKMtxax^ Az Országos Kardiológiai Intézet új székhazában négy szívsebészeti műtő áll az orvosok rendelkezésére. A gyógyító munkát a legkorszerűbb elektronikus berendezések sokasága segíti. Képünkön: Műtét az I. sz. műtőben (MTI-fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) tott pénz felhasználásával gazdasági tevékenységet folytat, és ennek anyagi hasznából a szerelőt meghatározott részesedés illeti meg — hangzik a határozat indoklása. Ez a megállapodás társasági szerződésnek minősül, azonban semmis, mert a szerelő a személyes tevékenység alól mentesítve volt. Érvénytelen szerződés esetén a bíróságnak a felek közötti jogviszonyt hivatalból rendeznie kell. A városi bíróság jogszabálysértéssel ítélte meg az érvénytelen szerződésben kikötött és a szerelőnek munka nélküli jövedelmet biztosító hasznot. Szerződésük nemcsak azért semmis, mert a törvény rendelkezésébe ütközik, hanem azért is, mert a szocialista együttélés követelményeit is sérti. A szerelőnek ugyanis munka nélkül, aránytalan anyagi előnyt biztosítana. A szerződéskötés előtti állapot ma már nem állítható vissza. Ezért a házaspár elszámoltatására meg kell állapítani, hogy a sertéshizlalással milyen jövedelemhez jutottak. Szükség esetén szakértőt kell meghallgatni. Fel kell deríteni, hogy a sertéseket valóban járati levél nélkül értékesítették-e. Az Állatforgalmi Vállalat megkeresésével tisztázandó, hogy a házaspárral kötöttek-e hiz- lalási szerződést, Amennyiben igen, a lekötött állatokat megkapták-e, és értük milyen összeget fizettek. Azt is ellenőrizni kell, hogy a sertések valóban megbetegedtek-e, s részesültek-e állatorvosi kezelésben. Ha igen, az állatorvos meghallgatásával tisztázandó betegségük időpontja, időtartama, és hogy az állítólagos betegség mennyiben tette indokolttá értékesítésüket. Amennyiben a bizonyítási eljárás lefolytatása után az volna megállapítható, hogy valamelyik fél az ügyre vonatkozó valótlan tényt állított, vagy a per eldöntése szempontjából jelentős körülményt elhallgatott, úgy pénzbírság is kiszabható. Mindezek alapján meg kell^ állapítani, hogy a városi bíróság ítélete megala- pozatlan és jogszabályt sértő. Az új tárgyalásról a bíróság köteles az ügyészt értesíteni, mert sor kerülhet vagyoni előnynek az állam javára történő megítélésére. Csak így van mód arra, hogy az ügyész az állam javára marasztalás kérdésében nyilatkozatot, illetve indítványt terjeszthessen elő. „ ... . Hajdú Endre
