Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

1978. március 2., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Balesetveszély az úton A békéscsabai Kazinczy utcán közműi avítási munkálat miatt (a Szerdahelyi utca kereszteződésében) felbontották az utat. Rövidesen be is temették azt, de az új burkolat két napon belül beszakadt. Azóta a képen látható módon áll kör­bekerítve a lyuk, de így rendkívül balesetveszélyes, ugyanis ez a sarok este igen sötét, és a terelőlécekre sem helyeztek el világítást, még egy prizmát sem! HMMMWMIMMMMHMWMMHMMMHHMHMMHHt Köszönet a segítségért JOGÁSZUNK VÁLASZOL „Február 26-án este két­napos utunkról hazafelé jö­vet Mezőberény határában elromlott a busz világítása. Ott álltunk az út szélén 36 utassal — köztük gyerekek­kel —, amikor megállt mel­lettünk egy Lada gépkocsi, és vezetője felajánlotta se­gítségét. Előttünk haladva és világítva bevezetett bennün­ket Békéscsabára, szép las­A napokban felkereste szerkesztőségünket Szegedi Pál Mezőkovácsházáról. El­keseredetten panaszolta kál­váriáját. Mezőkovácsházán, a Hősök terén lakik. Itt van a szolgáltatóház, melynek emeletén három család él. A közelmúltban a Patyolat Vállalat korszerűsítette a vízrendszert. A lakásomba nyomáscsökkentőket szerel­tek fel. Az átalakítás után napokig nem volt víz a la­kásokban. A motor ugyanis időközben leégett. Fölkeres­— Az 1978-as évi első fi­zetés meglepetést hozott szá­momra és dolgozótársaim számára is — írja Lezinyd István, majd így folytatja: — Ugyanis az történt, hogy bár az újkígyósi Aranyka­lász Termelőszövetkezet dol­gozója vagyok, de szabadkí- gyósi lakos, a fizetésemből 150 forintot levontak az új­kígyósi kultúnház építésére. — ezt a címet adta levelé­nek Boldizsár Gyula tudó­sítónk. Idézzük sorait: „Szomorú látvány tárult szemem elé, amikor a békés­csabai Hunyadi téri Volán autóbuszmegállóhoz vezető Just Gyula utcán mentem az egyik nap korán reggel. A lakások falából a gáz- szellőző berendezés csempé­vel kirakott része összetör­san, biztonságosan, időt és benzint nem kímélve, majd a kivilágított városban kö­szönetét sem várva eltűnt a szemünk elől. A távolodó gépkocsinak már csak a. rendszámát sikerült elolvas­nunk: ZO 64—68. Köszönjük az emberségnek ezt a szép megnyilvánulá­ték a költségvetési üzem ve­zetőjét, aki megígérte, hogy orvosolni fogják a panaszt. Hasonló ígéretet tett a ta­nács és a Patyolat Vállalat. A költségvetési üzem a mo­tort meg is javította. Most azonban ismét elromlott. Hát mit volt tenni, újra a költségvetési üzemhez for­dultak. Az üzem vezetője ezúttal furcsa választ adott: ők csak szívességből javítot­ták meg a motort. Az ügy nem az üzemre tartozik. Ez bizony nem válasz. önkényesen? A fizetés élőit sem szóban, sem írásban nem közölték velem ezt a tényt. Lezinyi István felteszi a kérdést, hogy jogos-e a dol­gozók megkérdezése, bele­egyezése nélkül ilyen levoná­sokat eszközölni a bérből. Válaszunk természetesen az, hogy nem, de az esetről bő­vebb felvilágosítást várunk az illetékesektől. ve a járdán hevert. Egyetlen egy szellőző sem maradt épen, mind 'kirúgdosták a vandál lábak, s úgy látszik ez is kevés volt, mert Bé­késcsaba főutcáján a sze­méttárolókból az út szélén összetörve feküdt egy-kettő. Miért kell tönkre tenni azt, ami szép és jó? Hát senki sem látta?!” Szülök kérik Szabó Miklósné békéscsa­bai lakos rovatunkhoz cím­zett levelében a következő­ket írja: „Örömmel olvas­tam a Népújságban az Ár­pád-fürdő rekonstrukciójáról szóló cikket. Ennek kapcsán azonban egy kérdés merült fel bennem, ami — gondo­lom — nemcsak engem érint a városban. Nos, az a kérdé­sem, hogy miután a strand­hoz vezető hidat is felújítot­ták, miért nem jár a. busz a strandig. Évekkel ezelőtt a 3-as busz arra járt, és mi, kisgyermekes szülők nagyon örültünk ennek, nap mint nap igénybe vettük.” A kérdést ezúton továbbít­juk. Hová tűnt a sésborszesz? Nyolcán voltunk testvérek. Szüléink kicsiny gyermekko­runkban mindennap adtak sósborszeszes cukrot. Édes­anyámnak az volt a vélemé­nye, hogy ez nagyon jó gyógyszer, amely ellenállóvá •teszi a szervezetet a megfá­zás és a torokfertőzés ellen. Nem tudom, hogy ez így van e vagy sem? Lehet, hogy az orvosnak más a véleménye, de tény, jobb, mint a ciga­retta — írja levelében a 75 éves Kovács Lajos gyomai olvasónk. Ám egy idő óta nem lehet sósborszeszt kap­ni Gyomán. Békéscsabára vagy más nagyobb'település­re ritkán látogat el. Azt kér­di, mikor vásárolhat Gyo­mán sósborszeszt? A sajtóban olvasható, de a rádióban is igen gyakran le­het hallani, hogy a kister­melők előnyös feltétellel vá­sárolhatnak vemhes koca­süldőt az állatforgalmi és húsipari vállalattól. Csak éppen a rendelést kell el­juttatni a kirendeltségekhez, s a dolog máris megoldódik. Csak az a kérdés, hogy ezt a rendelést mennyi idővel előbb kell eljuttatni az ille­tékesekhez, hogy a kister­melő valóban megkapja a kocasüldőt. Cs. Pál mezőko­vácsházi olvasónk azt írja levelében, hogy még 1977. január 11-én adott be egy ilyen megrendelést két koca­süldőre az állatforgalmi vál­lalat mezőkovácsházi kiren­deltségéhez. Azóta bizony Legalábbis rajzolónknak ez a meglátása. És úgy lát­szik, találóan. Mert már többször felvetődött, hogy Szarvason, a buszállomásnál Szerkesztői üzenetek L. Sándorné, Gyula: A termelőszövetkezet helyesen állapította meg édesanyja háztáji jogosultságát. Éppen ezért az értékkülönbözet megtérítése iránt csakis a gondozójával szemben (aki a kukoricát átvette) támaszt­hat igényt. Mátyás József, Csorvás: Panaszát kivizsgálásra el­küldtük a DÉMÁSZ Békés megyei Igazgatóságára. Ha­marosan érdemleges választ küldünk. T. Károlyné, Szarvas: Bér­lő halála esetén a lakásbér­leti jogviszony folytatására a lakásban maradó személy is jogosult. Feltéve, hogy a la­kás nem haladja meg lakás­igénye jogos értékének alsó határát. Ám ez a jogosultság csak akkor áll fenn, ha leg­alább öt éve együtt lakott a bérlővel. A hathónapos együtt lakás a testvérre és az élettársra vonatkozik.' Tihanyi András, Békéscsa­ba: Az árvetéssel kapcsola­tos bejelentését a Békés me­gyei Tanács V. B. kereske­delmi osztálya fogja kivizs­gálni. Fekete József, Battonya: A MÁV Szegedi Igazgatósága intézkedett, hogy panaszá­hoz hasonló eset ne fordul­jon elő a mezőhegyesi vona­lon. Kiss Gyuláné, Sarkad: Pa­naszát a Volán debreceni igazgatósága kivizsgálta. A múlt év december 21-én a távolsági buszon nagy volt a zsúfoltság. A menetlevél ta­núsága szerint 95-en utaztak Békéscsabáról, ezért újabb utasokat nem tudtak felven­ni. T. A., Gerla: A kézbesítő ellen vizsgálatot indított a Szegedi Postaigazgatóság. Kocsó József, Battonya: A községfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatos panaszát elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osz­tályára. jókora idő telt el. Sajnos a megrendelésből még mindig nem lett semmi. Érdeklődé­sére csupán udvarias választ kapott. Vajon mi az oka ennek? — kérdi levelében. A napokban Cs. Pál pa­naszára a következő választ kaptuk a Békés megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalattól. Olvasónk vemhes­koca igényét a múlt évben valóban nem tudták kielégí­teni. Ebben az évben lénye­ges javulás várható. A me­gye termelőszövetkezetei az előző évekhez képest na­gyobb mennyiségű vemhes kocát tudnak biztosítani, s így a kistermelők igényét a vállalat nagyrészt ki tudja elégíteni. Olvasónk kérése hamarosan teljesülni fog. a nagy forgalmú úton nincs felfestve a zebra. Pedig az átkelés igen veszélyes. Va­jon az illetékesek meddig várnak a zebrával? Cs. Andrásné, Békéscsaba: Közismert, hogy a gyermek- gondozási segély a gyermek hároméves koráig jár. Ám nemcsak a vér szerinti, ha­nem az örökbe fogadott, a mostoha gyermek, sőt a ne­velt gyermek után is megil­leti. Alapfeltétel az is, hogy mióta van munkaviszony­ban. Ha a próbaidővel, vagy meghatározott idővel létesített munkaviszony szü­lési szabadság ideje alatt szűnik meg, gyermekgondo­zási segélyre csak akkor jo­gosult, ha a szülést megelő­ző másfél éven belül 12 ha­vi olyan munkaviszonya van, amely alatt legalább napi hat órán át végzett munkát. A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy tovább kell folyó­sítani a gyermekgondozási segélyt, ha próbaidővel, vagy meghatározott időre lé­tesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt szűnik meg. Ha a munkaviszonyá­nak megszűnése után része­sül gyermekgondozási se­gélyben, s ez alatt az idő alatt újra szül, de a terhes­ségi és gyermekágyi segélyre nem jogosult, az utóbb szü­letett gyermeke után is kap gyermekgondozási segélyt, így van ez akkor is, ha újabb gyermekgondozási se­gélyre való jogosultsága nem szülés címén, hanem nevelt gyermek után következik be. A másodállás is — ugyan­úgy, mint a mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok — csak a főállás szerinti vállalat előzetes írásbeli engedélyé­vel létesíthető. Az engedély annak a vállalatnak az írás­beli kérelme alapján adha­tó meg, amely a dolgozót foglalkoztatni kívánja. Te­hát az új, a másodállásos munkáltatónak kell megke­resnie a dolgozó vállalatát, és írásban kérnie a foglal­koztatás engedélyezését. A kérelemben meg kelkjelölni azt a munkakört, amelyben a dolgozót foglalkoztatni akarják, illetve az elvégzen­dő feladatot, a munkaidőt és annak beosztását, illető­leg a díjazáskor alapul vett munkaidőt, továbbá a fog­lalkoztatás szerinti személyi alapbért, illetőleg a díjazás formáját. Az engedély csak' akkor adható meg, ha a dolgozó becsületesen eleget tesz a főállásbeli kötelezett­ségeinek, a másodállásban elvégzendő munka nem tar­tozik az engedélyt adó vál­lalat tevékenységi körébe, nem összeférhetetlen a dol­gozó főállás szerinti munká­jával stb. stb., és a dolgo­zó a vállalatánál legalább két éve munkaviszonyban áll. Ez utóbbi körülményre nem kell figyelemmel lenni, ha a dolgozó főálláson kí­vüli foglalkoztatása a fő­állás betöltése előtt létesült. Áthelyezett dolgozó eseté­ben viszont e vonatkozás­ban is érvényesíteni kell a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, hogy az az alatt az idő alatt is az áthelyezést megelőzően le­dolgozott éveket úgy kell tekinteni, mintha a dolgozó új vállalatánál dolgozott volna. Az engedély megadá­sának másodállás esetében az is a feltétele, hogy az il­lető kivételes szaktudással és kiemelkedő ismeretekkel rendelkezzék, továbbá főál­lásban a munkáját kiváló eredménnyel, példamutató­an végezze. ( Miután a fő- és a másod­állás munkaideje általában egybeesik, másodállást csak az a dolgozó létesíthet, aki olyan munkakörben dolgo­zik, amelynek ellátásához — az idevonatkozó jogszabály alapján — nem kell a mun­kahelyén állandóan jelen lennie (pl. ügynök stb.). Ezen kívül másodállást lé­tesíthet az a dolgozó is, aki a kollektív szerződés sze­rint maga határozhatja (Nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, akit a saját háztartásában tart el.) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot kérelemre a vállalata bírál­ja el, s a jogosultságról iga­zolást állít ki. Ha a mun­káltatójánál társadalombiz­tosítási kifizetőhely műkö­dik, a gyermekgondozási se­gély folyósítása a kifizető- hely feladata, más esetekben a nyugdíjfolyósító igazgató­ságé. A gyermekgondozási sza­badságot évente egy ízben megszakíthatja. A megszakí­tás lejártát követően a gyer­mekgondozási segélyt a hát­ralevő időre tovább folyósít­ják. A szabadságot fontos személyi vagy családi ok mi­att lehet megszakítani, ezt 30 nappal előbb be kell je­lenteni a munkáltatónak. Ilyen ok lehet a férjnek, az eltartónak halála, vagy tar­tós megbetegedése. Ha a szabadságot egyéb címen szakítja meg, s később is­mét folytatni kívánja, a gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A mun­káltató azonban egy ízben ilyenkor is engedélyezheti a folyósítást. A munkaviszony megléte alatt a gyermekgon­dozási szabadságot munka- viszonyban töltött időként kell figyelembe venni. meg munkaidejének beosz­tását, vagy felhasználását. Vezető állású dolgozó általá­ban nem létesíthet másod­állást, csak kivételesen : egészségügyi, tudományos, oktatói, vagy művészeti munkakörben. Részfoglalko­zású dolgozónak nem lehet másodállása. Egy dolgozó­nak csak egy másodállása lelhet, és az is csak másik vállalatnál. Saját vállalatnál a dolgozó egyszerre fő- és másodállásban nem lehet. A dolgozónak a másodállás szerinti havi munkaideje a főállása szerinti törvényes munkaidejének legfeljebb egynegyede lehet. Ez azt je­lenti, hogy ha a dolgozó tör­vényes munkaideje heti 44, havi 192 óra, akkor a má­sodállás havi 48 órára léte­síthető. A mellékfoglalkozás a fő­álláson kívüli olyan munka- viszony, amelynek kereté­ben elvállalt feladatait a dolgozó a főállása szerinti munkaidőn kívül végzi el. Mellékfoglalkozás csak an­nak a vállalatnak az előze­tes írásbeli engedélyével lé­tesíthető, ahol a dolgozó fő­állásban van. A mellékfog­lalkozás létesítésének felté­tele még az is, hogy a dol­gozó főállásban a munká­ját kifogástalanul végezze, és másodállása ne legyen. Ugyanis az a dolgozó, aki­nek másodállása van, mel­lékfoglalkozást nem vállal­hat. Mellékfoglalkozást bár­mely munkaviszonyban álló dolgozó létesíthet, függetle­nül attól, hogy milyen mun­kakörben dolgozik, ha ren­delkezik az elvégzendő munkához szükséges szakis­merettel, illetőleg gyakorlat­tal, és vállalatának — a mellékfoglalkozás létesítésé­re vonatkozó — előzetes írásbeli engedélyével. ' Mel­lékfoglalkozást részfoglal­kozású dolgozó is létesíthet. A jogszabály nem tiltja az egynél több mellékfoglalko­zás vállalását. Annál a vál­lalatnál azonban nem lehet mellékfoglalkozást vállalni, ahol a dolgozó főállásban van. A dolgozónak a mel­lékfoglalkozása szerinti havi munkaideje a főállás szerin­ti törvényes munkaidejének legfeljebb egyharmada le­het. Ez azt jelenti, hogy há a dolgozó főállása szerinti törvényes munkaideje heti 44, havi 192 óra, akkor a mellékfoglalkozása — ha más főálláson kívüli foglal­kozása nincs — havi 64 órára létesíthető. sat. TASK természetbarát szakosztály Ez nem válasz Levonás — Lesújtani a rongálőkra! Miért hirdetünk, ha nincs? •### Ha nincs, el kell képzelni (dr. Serédi) MIT MOND fliOGSZnBáLY? A másodállásról és a mellékfoglalkozásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom