Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
1978. március 8., szerda o IZIjaUKTlld Közlemény a Békés megyében tartott időközi választás eredményéről Békés megyében is március 5-én került sor a helyi tanácstagok időközi választására. A 102 helyi tanácstagi választókerületben* a törvényes előírásoknak megfelelően folyt le a helyi tanácstagok időközi választása. A választói névjegyzékbe felvett választópolgárok száma 8530 volt. A szavazásban a jogosultak 97,4 százaléka vett részt. A jelöltekre szavazott 99,4 százalék, ellenük 0,6 százalék. Megválasztottak 6 városi és 96 községi tanácstagot. Békés megyei Választási Elnökség Feloldják a látogatási tilalmat Békés megye kérházaiban A járvány hetedik hetében tovább csökkent az influenzás megbetegedések száma megyénkben. Az elmúlt héten az egészségügyi jelentőszolgálat már csak kétezer megbetegedésről adott hírt. A járványveszély enyhülése miatt a Békés megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás március 8-tól, a mai naptól kezdődően minden megyei gyógyító intézetben feloldja a több mint egy hónapja érvényben levő látogatási tilalmat. Esély a Kiváló Brigád címre A közelmúltban Lajosmi- zsén a Vízgépészeti Vállalat központjában került sor ^ a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozására. Ezt megelőzte a gyulai 2-es számú gyáregységnél rendezett tanácskozás, amelyen értékelték az elmúlt évi munkaversenyt, és döntöttek a szocialista címek adományozásáról. A gyulai 20 szocialista brigád közül 15 részesül valamilyen elismerésben. Az elmúlt évi munka alapján a • ■ ■ a j Családás : ; Állunk. Hosszú, tö- ■ S mött sorban. A hivata- j • li ablak előtt. Mögötte ; I az ügyintéző. Ül. Kö- ; S nyökvédőben. Egyfor- S S ma arccal. Hosszú per- ; • cekig. Akik hátrább ál- ; : lünk, türelmetlenke- • • dünk. Nem zavarja. Idő- j j sebb nénike lép az ab- ; ■ lakhoz. ! — Egy csekkre lenne ! • szükségem aranyos. A válasz kimért, de j • udvarias: — Az ajtó melletti : ■ asztalról tessék elven- ; • ni. ■ ■ ’ j A nénike a bejárat- ; ! hoz megy, azután kézé- • ; ben a csekkel vissza- ! • somfordái a sor elejére. ; — Ha még egyszer : • megnézné kedves, hogy • • mennyit kell fizetni, • ! mert elfelejtettem. Többen vihart sejtve • • mosolygunk. Az ügyül- : ■ téző arca nem változik. • — Tessék ideadni, : • majd ráírom a számot. • Ismét a nénike kézé- | ■ ben a csekk. De nem | ! mozdul. ■ ; — Megkérhetném, ; • hogy töltse is ki, mert • S én már nem jól látok. : ■ A soron következők ! 5 fogukat szívják. Mi : ; meg a sor végén sokat • S sejlőn nézünk egymás- S ! raz-'Itt van, ni. Előre : j láttuk. A Hivatal mind- • j járt fölcsattan. Kikéri • ; majd magának: neki : j nem ez a dolga. Mit ■ S képzel a nénike. Ám | ; csalódnunk kell. A kö- : j nyökvédős kéz kinyúl a ; S kis üvegablakon és az ! • ügyintéző kimérten, de • ; udvariasan, mit sem : ; változó arccal csak • I annyit mond: * ! — Tessék csak ide- ; : adni. ■ ■ Nagy a csönd. Nem • • nézünk egymásra. A je- • ■ lenet elmaradt. Ilyen is : I van. — kép — : „Forgácsoló” ifjúsági brigád esélyes a KISZ KB jubileumi oklevelére, egyúttal a „Vállalat Kiváló ' Ifjúsági Brigádja” címre is. Egy brigádot terjesztettek fel a szakma, egyet pedig a Vállalat Kiváló Brigádja cím elnyerésére. Kukla András, a „Cső II” brigád vezetője pedig nemrég kapta meg a szovjet szakszervezetek által alapított kitüntetést, a jubileumi munkaversenyben elért eredmény alapján. A kiváló eredményt — termelési értéküket öt százalékkal, árbevételüket 14 százalékkal, nyereségüket 9,2 százalékkal teljesítették túl — annak is köszönhetik, hogy széles körben bontakozott ki az elmúlt évben a NOSZF 60. évfordulójának méltó megünneplésére indított munkaverseny, amelyet a vállalaton belül a gyulaiak dr. Münnich Ferenc nevét viselő lakatosbrigádja kezdeményezett. Ennek eredményeként már október 31- én teljesítették az V. ötéves terv első két évének előirányzatát. Szó volt az idei célkitűzésekről is. Ebben kiemelt feladatként szerepel a gyulai üzem fejlesztése, a termékek korszerűsítése. A beszámolóhoz 17-en szóltak hozzá, köztük Kerekes István gyulai brigádvezető is, aki a fiatal szakmunkások beilleszkedését, a korszerű gépek beállításának jelentőségét elemezte, majd felhívta a vállalati ifjúsági brigádokat, hogy kommunista műszakokkal segítsék a VIT- re utazókat. A tanácskozás döntött a vállalat kiváló brigádjai cím odaítéléséről. így egyebek között ezt a megtisztelő címet kapta meg a gyulai „Delta” brigád, és egy gyulai brigádot felterjesztettek a „Szakma Kiváló Brigádja” cím elnyerésére. Vonatpótló autóbuszok A MÁV Szegedi Igazgatósága értesíti az utazóközönséget, hogy pályafenntartási munkálatok miatt 1978. március 10, 13, és 14- én a Budapest Keleti pu.- ról 9 óra 15 perckor induló 6622 számú és a Békéscsabáról 12 óra 25 perckor induló 6623 számú személy- vonaton utazókat Nagylapos és Gyoma állomások körött vonat helyett vonatpótló auóbuszokkal szállítják. Az autóbuszok Nagylapos és Gyoma vasútálomások között megállás nélkül közlekednek. A változásról bővebb felvilágosítást a vasútállomásokon adnak. Méhes Lajos látogatása Békéscsabán Március 7-én Békéscsabára látogatott Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A délelőtt folyamán a vasasok szakszervezetének főtitkára a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető tisztségviselőivel tanácskozott. A megbeszélésen az időszerű mozgalmi teendők mellett a Békés megyei vasas üzemekben folyó szakszervezeti munkáról is szó esett. Délután az SZMT békéscsabai székházában Méhes Lajos a szakma szakszervezeti aktivistáival találkozott és tájékoztatta őket a vas-, fém- és villamosener- gia-ipart>an dolgozók feladatairól, a mozgalom eredményességét befolyásoló kérdésekről. Zöldborsó feldolgozásra Már az ógörögök is termesztették a szántóföldön a zöldborsót. Az évszázadok során ezen étkezési növény termesztési technológiája óriásit változott, a feldolgozó ipar pedig tovább serkentette a fejlődést. Az utóbbi két évtizedben újabb, ugrásszerű változás tapasztalható: a kézi betakarításról a nagyüzemek áttértek a gépi betakarításra. A tartósított zöldborsó fontos élelmezési cikk, szára pedig értékes takarmány. Éppen ezért nem mindegy, hogy a nagyüzemek hogyan és mennyit termelnek belőle. Az idei termesztés feladatait vitatták meg tegnap, kedden egész napos tanácskozás keretében Telekgerendáson a Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszer 12 partnergazdaságának szakemberei. A rendszer az elmúlt évtől dolgozik, s tavaly 1400 hektáron termesztettek zöldborsót a gazdaságok a konzerv- és hűtőiparnak. Az idén újabb gazdaságokkal bővült a termesztési rendszer, a tervek szerint 3800 hektáron vetnek zöldborsót a feldolgozó ipar igényeihez igazodva. A tartósított magyar zöldborsó külföldön is keresett, éppen ezért a gazdaságoknak az a célja, hogy a minőség javítása mellett a terméshozamokat is fokozzák. E kettős célkitűzésnek csak a gépesítéssel és a korszerű fajták termesztésével felelhetnek meg az üzemek. Ami a gépesítést illeti: a feldolgozó iparnak a rendszer számos gazdasága m,a már csak a borsószemet szállítja tartósításra. Az iparszerű termelésnek a jövőben ez az egyetlen járható útja. Ehhez megfelelő gépsorok már adottak, igaz, áruk magas. S ami még a gépesítést sürgeti az, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma rohamosan csökken, ugyanakkor a piaci igények nőnek, a borsószemek betakarítása gazdaságosabb, ugyanis a nagy tömegű száras áru helyett csak a feldolgozásra szánt szemeket fuvarozzák a tartósító üzemekbe, ami a korábbinál kevesebb időt vesz igénybe. Ami a korszerű fajtákkal való ellátást illeti, ez napjainkban még gond. Nincsenek új, a nagyüzemi termelésre alkalmas intenzív fajták. A tanácskozás résztvevői a termesztés időszerű feladatain túl megvitatták a gesztor és a taggazdaságok kapcsolatát, a szolgáltatások fejlesztésének további lehetőségeit, majd az üzemi szakemberek elmondták a betakarító gépekről szerzett tapasztalataikat. — sz — A jó lefokozása zépből csúnyát, jóból rosszat csak oktondi csinál, így hangzik az évszázadokat megélt bölcsesség, amit már az ókori Róma polgárai helyeselve ismételgettek. Mert hiszen miféle haszon, előny remélhető, származtatható abból, ha akár kezünk nyomán, akár valamilyen tettünk következtében rúttá lesz az, ami előbb még csábítóan szépnek látszott, s a jó eszköz használhatatlanná silányul?! Megengedhető-e, hogy a korszerű technika, technológia vívmányaival élve, aprónak tűnő mulasztások, melléfogások, fegyelmezetlenségek miatt a végeredmény az elérhetőnél gyatrább, kisebb értékű legyen? Természetesen a szónoki kérdésre csakis tagadással felelhetünk. Az ilyesmi nem engedhető meg, a valóságban pedig, a gyakorlatban seregestől találkozunk eseteivel, következményeivel. A példára támaszkodva folytatva az eszmefuttatást : a bútorok kétharmada készül napjainkban úgynevezett öntött, azaz lakköntőgéppel fényezett felülettel. Az eljárás világszerte követett, korszerű, gépi eszközei megbízhatóak, a lakkanyagok választéka bővül, minőségük- egyre jobb. Ennek ellenére az így előállított bútorok negyedénél fedez fel különböző hibákat a gyári minőségellenőrzés, a tárca szúrópróbaként ismétlődő vizsgálata, a kereskedelmi minősítés. Az okok többfélék, előfordul például a kívánatosnál gyengébb lakk használata más híján. Ám a hibák nagyobb része a technológiai előírások be nem tartásáig, vagy egyenesen megsértésére vezethető vissza. Arra tehát, hogy valakinek, valakiknek nem volt kellő figyelmük, türelmük úgy tenni a dolgukat, ahogyan azt illene. Ezért azután túllépték — vagy nem érték el — az öntéshez szükséges hőfokot, felületesen készítették elő a bevonandó anyagokat, nem tartották be a lakkhoz keverendő adalékok előírt arányát. A következmény: a jó technológia, a megfelelő technikai eszköztár ellenére másod-, harmadosztályú minőség, csökkentett ár, vásárlói szájhúzogatás. Holott a feltételek rendelkezésre álltak a gyártónál, csak annyi kellett volna még ezekhez, hogy senki se tűrje el az aprónak látszó mulasztásokat, fegyelmezetlenségeket. Részletesebben taglaltuk a találomra kiválasztott példát azért, hogy érzékeltessük: más eseteknél gyakran azonosak a buktatók. Mert hiszen hivatkozhatunk színhibás kelmékre, melyek a legkorszerűbb szövő- és kikészítőgépekről kerültek le nagy termelékenységgel kibocsátott, de mérethibás villanyszerelési cikkekre, zsírtól csepegő, agyonsózott hùsiçari töltelékárukra, bár félautomata berendezéssoron állították elő azokat, s falburkoló csempékre, melyek mázát néhány hónap elteltével pókhálószerűen vonják be a repedések, holott a gyártó gépeket a nemzetközi élmezőnybe tartozó cégtől vásárolták kemény valutáért. Elhárítva a végletesség veszélyét: nem csupán, nem kizárólag ilyen okok következménye a jó lefokozása. Előbb ugyan a lakossági fogyasztásba kerülő árukat említettünk, de nyugodtan bővíthetjük a kört a termelőeszközökre, beruházási javakra, sőt az alapanyagokra is, mert azoknál sem más a helyzet. Az okok szövevényében a felületes technológiai előírásokat éppúgy megtalálhatjuk, mint az import rossz megválasztását — amikor figyelmen kívül hagyják az importberendezések anyag- minőségi igényeit. Éppen a jelzett szövevényesség miatt a cselekvésnek nem egyetlen irányát kell kutatni, hanem utak hálózatát. Töréntek intézkedések annak érdekében, hogy az import ilyen értelemben is ésszerűbbé váljék. A korábbinál nagyobb figyelem jut a termelőhelyek többségén a technológiai előírások megalapozottságára, az anyagkiválasztásra, de érdekes módon, a legkönnyebben föltárható forrás, az apró mulasztások terepe szinte érintetlen. alahogy kényelmetlennek, kellemetlennek érzik — tisztelet a kivételnek — társak és irányítók a megszólalást, a feddést, s ha kell, a felelősségrevonást. Inkább morogva, vagy közömbösen tudomásul veszik, megint nem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene. Az egyik nagyüzemben kiállítást rendeztek a különböző hibák miatt selejtre sikeredett termékekből. Odaírták melléjük, mit ér az árucikk, mi okozta a hibát, s ki követte el! Azt a felzúdulást! A rendezők visszakozni kényszerültek; bár a nagy sikerű kiállítás néhány napig még látható volt az ebédlő előterében, a táblácskák eltűntek, névtelenné vált a megnevezett vétkes, s ettől megnyugodtak a kedélyek. Holott éppen a nyugtalanságra kaptak erőteljes indíttatást, ám ahogy ők, mások sem fedezik fel, miféle partokat mosnak el, omlasztanak le az apró mulasztások, fegyelemsértések búvópatakjai. Mészáros Ottó Sikeresen szerepeltek a békéscsabai és az orosházi fodrászok, kozmetikusok a megyei versenyen Belvíz A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a gyulai szakasz- mérnökség teljes területén, a sarkadi szakaszmérnökségnek pedig a holt—sebeskörösi védelmi szakaszán van jelenleg elsőfokú belvízvédelmi készültség. A »belvízzel elöntött terület nagysága 320 hektár, melyből a vetés 70 hektár. Az igazgatóság szakaszosan 21 szivattyútelepet, 9 szivaty- tyúállást üzemeltet másodpercenként 54 köbméter teljesítménnyel A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap a Berettyó védvonalához elrendelt készültséget megszüntette, S így jelenleg a Sebes-Körös alsó szakaszán, a Hármas-Körösön és a Hortobágy—Berettyón érvényes az elsőfokú árvízvédelmi készültség, egyébként valamennyi folyó apadása lassú ütemű. Hangszerek helyett ollók csattogása és hajszárítók bú- gása töltötte be március 5-én, vasárnap Orosházán a Petőfi Művelődési Központ koncerttermét. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet rendezésében Orosházán mérték össze tudásukat megyénk legjobb fodrászai és kozmetikusai: A remegő kezekben is biztosan mozgott ollók alatt csodálatos frizurák nyerték el végső formájukat. A szép számú közönség megcsodálhatta a legdivatosabb férfi és női hajviseleteket, s a kozmetikusok boszorkányos gyorsasággal kialakított nappali és színházi kikészítési módjait. A verseny csúcspontját a sasson-haj- vágás és szárítás jelentette, amely a szakma egyik legnagyobb felkészültségét igénylő feladata. Az értékelést országos versenyeken helyezést elért szakemberek végezték. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésen Botyánszki Pál, a szövetkezet elnöke és Varga Dezső, a KlSZ-alap- szervezet titkára osztotta ki a jutalmakat. A városi KISZ-bizottság különdíjait Sinkó József titkár adta át. Az 53 versenyző közül férfi fodrászatban Cseh István és Nagy Kálmán orosházi, női fodrászatban Szeverényi Mihály, kozmetikában pedig Zoltán Tiborné békéscsabai versenyző bizonyult a legjobbnak. A verseny végeztével Kri- zsán Tamás, a versenybizottság titkára elismeréssel szólt a rendezésről, amelyben nagy szerepe volt Pataki Sándornak és Varga Gyulának. Megállapította, hogy komoly szakmai felkészülést mutatott az a jelentős szín- vonalbeli előrelépés, melyet az előző évi versenyekhez képest elértek a résztvevők. Bízunk abban, hogy az első helyezettek méltók arra, hogy részt vehessenek az országos versenyen. Czvitkó Zoltán
