Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

O 1978. március 31., péntek Megszerettem ezt a munkát — Ügy tudom, mielőtt idejött, tanszékvezető ta­nárként dolgozott egyik ka­tonai alakulatnál. Szívesen vállalta az új munkakört? — Katona vágyóik, s mint ilyennek, a parancsot végre kell hajtani. Nem ez volt az első állomás a csaknem három évtizedes katonai pályafutásom során. Ha jól számolom, a jelenlegi a 14. helyem. — Halász János alezredes, most a polgári védelem orosházi járási törzspa­rancsnoka. Előző beosztá­sában sokat foglalkozott szociálpszichológiával. — Igen, tagja vagyok a Magyar Tudományos Aka- démai szociálpszichológiai szekciójának, sajnos amióta itt dolgozom, még egyetlen ülésre sem tudtam elmenni a hivatali elfoglaltságom miatt. — Ügy értsem, itt nincs arra ideje, hogy tudomá­nyos munkával foglalkoz­zon? — Ez a munka egész em­bert kíván és elsősorban megbízatásomnak kell ele­get tenni. — Milyen különbség van az előző és a mostani mun­kája között? — Nem lehet egyenlőség- jelet tenni a két tevékeny­ség közé. Vannak hasonló és eltérő dolgok. Hasonló, hogy itt is katona vagyok, abban viszont eltérő, hogy eddig én is továbbadtam a parancsot, itt viszont csak kérhetek azoktól, akikkel foglalkozom. — Tulajdonképpen mit csinál a polgári védelem és törzsparancsnoka? Arra gondolok, hogy évenként egy-két nagyszabású és valóban látványos gyakor­laton, bemutatón kívül lát­szatra csöndes munka fo­lyik. A hozzá nem értő szemlélődő ebből azt a kö­vetkeztetést vonhatja le, ké­nyelmes dolga lehet itt egy törzsparancsnoknak. Elnézően mosolyog. — Próbálja a tanácsi és üzemi vezetőket megkérdez­ni erről a „látszat csend­ről”. Ma már hivatali, gaz­dasági munkájuk szerves részeként kötelesek a pol­gári védelmet is ellátni és el is látják. Sorolni is hosz- Szú időt venne igénybe amire a végére érnénk, mi mindennel foglalkozunk. Csak címszavakban és a legfontosabbakról : A járás egész lakosságának, az ál­latállománynak, az üzemek, intézmények védelmének megszervezése az elsődleges. E.fw kis túlzással szólva, az állandó készenlét fenntartá­sa. Pontosan kell hogy tudjam, egy-egy gazdasági egységnek mennyi épülete van, még azt is, hány abla­ka, amire egy adott eset­ben fóliaborítás kell. És mindennek érdekében biz­tosítani a megfelelő, jól képzett embereket, a tech­nikai felszerelést. Talán az emberekkel van a legtöbb Arak és ellenőrök Az árak ellenőrzését párt- és kormányhatározatok írják elő. Ebben a munkában je­lentős szerepet töltenek be a . kereskedelmi felügyelőségek és a társadalmi ellenőrök. Megyénkben most folynak az ; átfogó vizsgálatok a kereske- [ delmi és vendéglátóipari üz- ' letekben. A tapasztalatokról : beszélgettünk Bállá Endré- ' vei. az SZMT társadalmi el- ; lenőreinek csoportvezetőjé- £ vei. gond. Sajnos elég nagy a fluktuáció és az új embere­ket ismét ki kell képezni. Sokszor újból és újból elöl­ről kell kezdeni mindent. Legtöbb helyen az embe­reknél van a védőfelszere­lés, de áz semmit sem ér, ha nem tudják szakszerűen használni. Az sem kis ener­giát igényel, hogy egy riadó* esetén az előírt időre tele­píteni tudjuk a mentesítő állomást stb. — öt éve van már ezen a poszton. Változott-e ezalatt a polgári védelem eddigi megszokott gyakorlata? — Szerencsére sokat vál­tozott a szemlélet és a gya­korlat is. Régebben az el­méleti képzés volt a jellem­ző, mondhatnám az erre a célra fordított idő kéthar­madát használtuk fel az el­méleti anyag elsajátítására. Most ellenkezőleg, inkább a gyakorlásra fektetünk na­gyobb hangsúlyt. Ez nem zárja ki természetesen, hogy ne törődjünk a hazafiság- ra, internacionalizmusra való neveléssel. — Ügy tudom, most már nagyobb. önállóságot kaptak az üzemi szakaszok, szak­alegységek, vajon így a kapcsolattartás nehezebb? — Jóval könnyebben tu­dunk szót érteni, ellenőriz­ni és irányítani ezzel a : módszerrel, amely megítélé- j sem szerint sokkal hatéko- | nyabb. Bár csökkent az i egységek száma, minőségileg j jobb lett az összetétel. — Mennyi a munkaideje i a törzsparancsnoknak? — Egy kis túlzással azt ; is mondhatnám, 24 óra. Ha j nincs kiképzés, általában itt ] is 8 óra, de ha hazamegyek, ; akkor is szolgálatban va­gyok. Ha meg megkezdődik ! a kiképzés, reggeltől estig ; járom a községeket. — Család ? — Van egy katonaviselt ! fiam, egy gimnazista Iá- : nyom. Nem, a fiú nem vá- j lasztotta a katonai pá­lyát, orvosi műszerész Bu- \ dapesten. — Gondolt-e már a nyug­díjas évekre? — Arra még ráérek. Hát- ] ra van még öt évem, de ha egészségem engedi, szeret- j ném tovább csinálni. Meg­vallom, hozzámnőtt ez a i munka, átérzem fontosságát. I Béla Ottó Comb vagy lapocka? — Találkoztak-e kirívó szabálytalanságokkal ? —Sajnos igen. Az egész­ben az a megdöbbentő, hogy általában vagy közömbösen vagy rosszindulatúan fogad­ják az ellenőrök észrevétele­it az érintett eladók. Pedig sokszor bizony nem csekély visszaélésekről van szó. Orosházán, az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalat 87- es számú ABC-áruházában egy kiló előre ledarált húst szolgáltak ki az egyik idős asszonynak, 58 forintért. Ez már eleve szabálytalan. Ami­kor megkérdeztük: van-e ol­csóbb árujuk, azt a választ kaptuk, hogy nincs. Később az előkészítőben lapockát, dagadót is találtunk. Tehát nem mondtak igazat. Vajon, ki tudja megállapítani utó­lag, hogy az eladott, előre ledarált húst ,a sertés comb­jából vagy a lapockájából vágták-e le? —És ha a vevő előtt da­rálják le a húst, biztos lehet benne, hogy nem csapják be? — Ha csak nem szakember az illető, könnyen előfordul­hat a „tévedés”. Gyulán a húskombinát mintaboltjában két kiló lapockáról nyesett darált húsért 116 forintot számoltak, amelynek 55 fo­rint kilója. Ismét az 58 forin. tos combhús ára járhatott a hentes fejében. Hány forint a szalámi? — Tulajdonképpen meny­nyibe kerül a pick szalámi kilója? Ugyanis vettem már 170 és 165 forintért is. — Mind a kettő jó ár. hi­szen szeletelve drágább, rúd- ban viszont olcsóbb. Csak az a baj, hogy egynémelyik ke­reskedő összekeveri a két árat. Az előbb említett oros­házi Huba utcai ABC-ben olyannyira, hogy egy kiló 25 deka pick szalámiért — sze­letelés nélkül — 228,20 fo­rintot kértek 206,25 forint he­lyett. A vásárlót 21,95 forint­tal károsították meg. — Ügy tudom, van más­fajta szalámi is. — Persze. A csemege téli szalámi, amelyből 136 fo­rintba kerül egy kilogramm. Nos, úgy látszik, erre is ér­demes figyelni. A békési és a gyulai példa egyértelműen bizonyítja e megállapítást. Az előbbi helyen, az ÁFÉSZ 54-es számú ABC-áruházá­ban hat, a? utóbbi városban pedig az ÉKV 1-es számú boltjában 4,60 forint volt a többletszámolás. Hnl »annak az árcédulák? — Nagyon fontos a vásár­lók tájékoztatása. Az árak pontos feltüntetése az egyes árukon vagy ártáblákon. — Igen. Alapvetően ennek feltárása vizsgálataink célja. Megint csak azt kell monda­nom, amit a megyei keres­kedelmi felügyelőség szak­emberei is bizonyíthatnak, hogy nincs minden rendben ezen a területen. Valahogy nem veszik komolyan a boltvezetők az erre vonatko­zó előírásokat. Egyszerűen nem lehet magyarázatot ta­lálni arra, ahogy egyes üzle­tekben ezt a kérdést kezelik. Orosházán, a Birkás Imre- lakótelepen levő 50-es számú ÀFËSZ ABC-áruházban 30- féle hentesárut vizsgáltunk meg. Egyetlen egy termék mellett sem találtunk ár­címkét, ráadásul úgynevezett csoportos ártájékoztató jegy­zéket sem függesztettek ki. Hasonló volt a helyzet az ÉKV Dózsa György úti 97-es számú élelmiszerboltjában. Azzal a különbséggel, hogy a tíz fajta édességárun kivétel nélkül a régi ár szerepelt. — Vendéglátóipari egysé­gekben nem jártak? — Dehogynem. Közülük csak egyet említek. Szintén Orosházán, a megyei vendég­látóipari vállalat 92-es számú falatozóját a Bajnok utcá­ban. Itt jócskán el kellett marasztalni az üzletvezetőt a higiéniai előírások meg nem tartása miatt. Volt olyan egészségügyi könyv, amely­nek az érvényessége tavaly, december 7-én lejárt. Visz- szatérve az árakra megemlí­tem: a szűk méréssel sem álltak „hadilábon” ebben az üzletben. Éppen a közeli fa­ipari vállalat ellenőrei há­rom féldeci barackpálinkát kértek. A kiszolgáló keze annyira „remegett”, hogy 2,60 forinttal csapta be őket. A beszélgetést csupán ízelí­tőnek szántuk, tanulságul a kereskedőknek, a vásárlók­nak. A kereskedelmi felügye. lőség szakemberei és a tár­sadalmi ellenőrök tovább folytatják a vizsgálatokat. Seres Sándor Hz idén átadják A mezőkovácsházi Nagy­községi Tanács Végrehajtó Bizottságának a közelmúlt­ban megtartott ülésén Csi- csely János, a vízmű tár­sulat intéző bizottságának elnöke számolt be a Mező- kovácsháza—Végegyháza re­gionális vízmű építéséről. Elmondotta, hogy a fix­áras szerződést 1974-ben 35,4 millió forint összegben a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kö­tötték meg. Ezek szerint a vízmű üzembe helyezésének határideje 1976. december 31-e volt. Érdemes nyomon követni az építkezés és az egyes részmunkák megvalósítását. A víztornyot a Csongrád megyei DÉLÉP-nek 1975. december 31-ig kellett vol­na átadnia. Több határidő­módosítás után ez év szep­tember 1-ig talán véglege­sen elkészül a létesítmény. A vízmű átadása is jócs­kán csúszik, a második szakasz üzembe helyezésé­nek új időpontja 1978. szep­tember 30. Egyébként januárban megindult a próbaüzemelés. Megépült 61,5 kilométer csőhálózat és 50 közkifolyó. Ezzel párhuzamosan elkezd­ték a hálózatbővítést. A Fáy utcában, a MEZŐGÉP gyáregységének közelében, az Árpád és a Deák utca közötti területen mintegy 2500 méter csövet fektetnek le. Ezen kívül Mezőkovács- házán még 33 közkifolyót helyeznek el. Szervezetten folynak a házibekötések is. Jelenleg a járási székhelyen 120, Végegyházán 102 csa­ládi házba, intézményhez vezetik be a vizet. Ahol a termeltetéssel remekeltek iFÉSZ-küldfittgyillisen Dévaványán Múlt és jelen harmonikus építészeti egysége Békéscsabán, a Bartók Béla úton Fotó: Gál Edit Két községre terjed ki a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ működési területe. 1976. évi eredményei után a szövetke­zet kollektívája kiérdemelte a Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott dicsérő oklevelet. A múlt év áprilisában, amikor ezt az elismerést megkapták, úgy fogalmaztak a szövetkezet dolgozói és vezetői, hogy 1977-ben ismét bizonyítanak. A napokban megtartott kül­döttgyűlésen Havancsák Fe­renc ÁFÉSZ-elnök beszámo­lója arról győzte meg a je­lenlevőket, a meghívott ven­dégeket, az elnökségben töb­bek között helyet foglalt Csaba Jánost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Bálint Istvánná országgyűlé­si képviselőt, hogy a szövet­kezet dolgozói valóban bi­zonyítottak. Amint az igazgatóság számvetéséből megtudtuk, 1977-ben a Dévaványa és Vi­déke ÁFÉSZ kollektívája szövetkezeti szinten 110,1 százalékra teljesítette árbe­vételét, ami csaknem 200 millió forintos forgalmat je­lent. Ez a teljesítés terem­tette meg annak az alapját, hogy a múlt év lezárásakor 6 millió 828 ezer forintos mérleg szerinti eredményről adjon számot a két községre, Dévaványára és Ecsegfalvára kiterjedő szövetkezet. E mil­liók egymás mellé sorakozta- tásakor máris a 17 szocialis­ta brigád, illetve a 34 kiváló bolt címért küzdő kollektí­vát említette az igazgatóság elnöke. Azokat, akik különö­sen sokat tettek a múlt év eredményeiért. Ugyanis nagy részük van abban, hogy az ÁFÉSZ 1977. évi eredményei­vel megpályázhatta a Kiváló Szövetkezet cím elnyerését. Remélhető, nem eredményte­lenül. A beszámolót követően so­kan szót kértek, hogy kife­jezzék elismerésüket a szö­vetkezet dolgozóinak, veze­tőinek az elért eredménye­kért. Míg mások, így a dé- vaványai és az ecsegfalvi párt-, tanácsszervek vezetői, a két község termelőszövet­kezeteinek elnökei azt kér­ték, hogy legyen 1978-ban is olyan jó az ÁFÉSZ és a nagyüzemi mezőgazdaságok kapcsolata, mint a múlt év­ben volt. Felszólalt a küldöttgyűlé­sen Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, aki több más mellett a felvásárlási ágazat 141,9 szá­zalékos teljesítésének jelen­tőségét hangsúlyozta. Arra kérte az ÁFÉSZ vezetőit, hogy ezután is fordítsanak nagy gondot a háztáji és kis­gazdaságok árutermelésére, a szakcsoportok megszilárdítá­sára. Ugyanis — hangsúlyoz­ta — a kisgazdaságokban megtermelt zöldségre, gyü­mölcsre, a háztájikból kike­rült húsra, tojásra a népgaz­daságnak változatlanul nagy szüksége van. Bálint István­ná kettős megbízatást telje­sítve, a járási pártbizottság nevében és mint országgyű­lési képviselő gratulált a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ 1977. évi eredményeihez. Kép, szöveg: Balkus Imre Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője gratulál a múlt évi eredményekhez Felsőruházati divatbemutató Budapesten Katonás farmerek, virág­mintás selyem és „nehezí­tett” batisztból készült, mé­lyen kivágott kombiné felső­részű nyári ruhák nőknek és lányoknak, könnyű gyapjú- és lenöltönyök, továbbá tér­dig érő farmernadrágok fér­fiaknak és fiúknak. Újdon­ságként ezeket kínálja nyár­ra a Fersőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat csütör­töki divatbemutatója a Hil­ton Szállóban. A vállalat vezetői elmon­dották, hogy náluk a tavaszi szezon már „lefutott”. A nyári holmikat folyamatosan szállítják az üzletekbe. Be­számoltak a vállalat „farmer­programjáról”, amelynek so­rán a félév végéig a hazaia­kon kívül brazil, hongkongi, uruguayi, libanoni és indiai import farmert, nemcsak pantallót, hanem teljes öltö­zékeket hoz forgalomba a vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom