Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-31 / 76. szám
O 1978. március 31., péntek Megszerettem ezt a munkát — Ügy tudom, mielőtt idejött, tanszékvezető tanárként dolgozott egyik katonai alakulatnál. Szívesen vállalta az új munkakört? — Katona vágyóik, s mint ilyennek, a parancsot végre kell hajtani. Nem ez volt az első állomás a csaknem három évtizedes katonai pályafutásom során. Ha jól számolom, a jelenlegi a 14. helyem. — Halász János alezredes, most a polgári védelem orosházi járási törzsparancsnoka. Előző beosztásában sokat foglalkozott szociálpszichológiával. — Igen, tagja vagyok a Magyar Tudományos Aka- démai szociálpszichológiai szekciójának, sajnos amióta itt dolgozom, még egyetlen ülésre sem tudtam elmenni a hivatali elfoglaltságom miatt. — Ügy értsem, itt nincs arra ideje, hogy tudományos munkával foglalkozzon? — Ez a munka egész embert kíván és elsősorban megbízatásomnak kell eleget tenni. — Milyen különbség van az előző és a mostani munkája között? — Nem lehet egyenlőség- jelet tenni a két tevékenység közé. Vannak hasonló és eltérő dolgok. Hasonló, hogy itt is katona vagyok, abban viszont eltérő, hogy eddig én is továbbadtam a parancsot, itt viszont csak kérhetek azoktól, akikkel foglalkozom. — Tulajdonképpen mit csinál a polgári védelem és törzsparancsnoka? Arra gondolok, hogy évenként egy-két nagyszabású és valóban látványos gyakorlaton, bemutatón kívül látszatra csöndes munka folyik. A hozzá nem értő szemlélődő ebből azt a következtetést vonhatja le, kényelmes dolga lehet itt egy törzsparancsnoknak. Elnézően mosolyog. — Próbálja a tanácsi és üzemi vezetőket megkérdezni erről a „látszat csendről”. Ma már hivatali, gazdasági munkájuk szerves részeként kötelesek a polgári védelmet is ellátni és el is látják. Sorolni is hosz- Szú időt venne igénybe amire a végére érnénk, mi mindennel foglalkozunk. Csak címszavakban és a legfontosabbakról : A járás egész lakosságának, az állatállománynak, az üzemek, intézmények védelmének megszervezése az elsődleges. E.fw kis túlzással szólva, az állandó készenlét fenntartása. Pontosan kell hogy tudjam, egy-egy gazdasági egységnek mennyi épülete van, még azt is, hány ablaka, amire egy adott esetben fóliaborítás kell. És mindennek érdekében biztosítani a megfelelő, jól képzett embereket, a technikai felszerelést. Talán az emberekkel van a legtöbb Arak és ellenőrök Az árak ellenőrzését párt- és kormányhatározatok írják elő. Ebben a munkában jelentős szerepet töltenek be a . kereskedelmi felügyelőségek és a társadalmi ellenőrök. Megyénkben most folynak az ; átfogó vizsgálatok a kereske- [ delmi és vendéglátóipari üz- ' letekben. A tapasztalatokról : beszélgettünk Bállá Endré- ' vei. az SZMT társadalmi el- ; lenőreinek csoportvezetőjé- £ vei. gond. Sajnos elég nagy a fluktuáció és az új embereket ismét ki kell képezni. Sokszor újból és újból elölről kell kezdeni mindent. Legtöbb helyen az embereknél van a védőfelszerelés, de áz semmit sem ér, ha nem tudják szakszerűen használni. Az sem kis energiát igényel, hogy egy riadó* esetén az előírt időre telepíteni tudjuk a mentesítő állomást stb. — öt éve van már ezen a poszton. Változott-e ezalatt a polgári védelem eddigi megszokott gyakorlata? — Szerencsére sokat változott a szemlélet és a gyakorlat is. Régebben az elméleti képzés volt a jellemző, mondhatnám az erre a célra fordított idő kétharmadát használtuk fel az elméleti anyag elsajátítására. Most ellenkezőleg, inkább a gyakorlásra fektetünk nagyobb hangsúlyt. Ez nem zárja ki természetesen, hogy ne törődjünk a hazafiság- ra, internacionalizmusra való neveléssel. — Ügy tudom, most már nagyobb. önállóságot kaptak az üzemi szakaszok, szakalegységek, vajon így a kapcsolattartás nehezebb? — Jóval könnyebben tudunk szót érteni, ellenőrizni és irányítani ezzel a : módszerrel, amely megítélé- j sem szerint sokkal hatéko- | nyabb. Bár csökkent az i egységek száma, minőségileg j jobb lett az összetétel. — Mennyi a munkaideje i a törzsparancsnoknak? — Egy kis túlzással azt ; is mondhatnám, 24 óra. Ha j nincs kiképzés, általában itt ] is 8 óra, de ha hazamegyek, ; akkor is szolgálatban vagyok. Ha meg megkezdődik ! a kiképzés, reggeltől estig ; járom a községeket. — Család ? — Van egy katonaviselt ! fiam, egy gimnazista Iá- : nyom. Nem, a fiú nem vá- j lasztotta a katonai pályát, orvosi műszerész Bu- \ dapesten. — Gondolt-e már a nyugdíjas évekre? — Arra még ráérek. Hát- ] ra van még öt évem, de ha egészségem engedi, szeret- j ném tovább csinálni. Megvallom, hozzámnőtt ez a i munka, átérzem fontosságát. I Béla Ottó Comb vagy lapocka? — Találkoztak-e kirívó szabálytalanságokkal ? —Sajnos igen. Az egészben az a megdöbbentő, hogy általában vagy közömbösen vagy rosszindulatúan fogadják az ellenőrök észrevételeit az érintett eladók. Pedig sokszor bizony nem csekély visszaélésekről van szó. Orosházán, az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat 87- es számú ABC-áruházában egy kiló előre ledarált húst szolgáltak ki az egyik idős asszonynak, 58 forintért. Ez már eleve szabálytalan. Amikor megkérdeztük: van-e olcsóbb árujuk, azt a választ kaptuk, hogy nincs. Később az előkészítőben lapockát, dagadót is találtunk. Tehát nem mondtak igazat. Vajon, ki tudja megállapítani utólag, hogy az eladott, előre ledarált húst ,a sertés combjából vagy a lapockájából vágták-e le? —És ha a vevő előtt darálják le a húst, biztos lehet benne, hogy nem csapják be? — Ha csak nem szakember az illető, könnyen előfordulhat a „tévedés”. Gyulán a húskombinát mintaboltjában két kiló lapockáról nyesett darált húsért 116 forintot számoltak, amelynek 55 forint kilója. Ismét az 58 forin. tos combhús ára járhatott a hentes fejében. Hány forint a szalámi? — Tulajdonképpen menynyibe kerül a pick szalámi kilója? Ugyanis vettem már 170 és 165 forintért is. — Mind a kettő jó ár. hiszen szeletelve drágább, rúd- ban viszont olcsóbb. Csak az a baj, hogy egynémelyik kereskedő összekeveri a két árat. Az előbb említett orosházi Huba utcai ABC-ben olyannyira, hogy egy kiló 25 deka pick szalámiért — szeletelés nélkül — 228,20 forintot kértek 206,25 forint helyett. A vásárlót 21,95 forinttal károsították meg. — Ügy tudom, van másfajta szalámi is. — Persze. A csemege téli szalámi, amelyből 136 forintba kerül egy kilogramm. Nos, úgy látszik, erre is érdemes figyelni. A békési és a gyulai példa egyértelműen bizonyítja e megállapítást. Az előbbi helyen, az ÁFÉSZ 54-es számú ABC-áruházában hat, a? utóbbi városban pedig az ÉKV 1-es számú boltjában 4,60 forint volt a többletszámolás. Hnl »annak az árcédulák? — Nagyon fontos a vásárlók tájékoztatása. Az árak pontos feltüntetése az egyes árukon vagy ártáblákon. — Igen. Alapvetően ennek feltárása vizsgálataink célja. Megint csak azt kell mondanom, amit a megyei kereskedelmi felügyelőség szakemberei is bizonyíthatnak, hogy nincs minden rendben ezen a területen. Valahogy nem veszik komolyan a boltvezetők az erre vonatkozó előírásokat. Egyszerűen nem lehet magyarázatot találni arra, ahogy egyes üzletekben ezt a kérdést kezelik. Orosházán, a Birkás Imre- lakótelepen levő 50-es számú ÀFËSZ ABC-áruházban 30- féle hentesárut vizsgáltunk meg. Egyetlen egy termék mellett sem találtunk árcímkét, ráadásul úgynevezett csoportos ártájékoztató jegyzéket sem függesztettek ki. Hasonló volt a helyzet az ÉKV Dózsa György úti 97-es számú élelmiszerboltjában. Azzal a különbséggel, hogy a tíz fajta édességárun kivétel nélkül a régi ár szerepelt. — Vendéglátóipari egységekben nem jártak? — Dehogynem. Közülük csak egyet említek. Szintén Orosházán, a megyei vendéglátóipari vállalat 92-es számú falatozóját a Bajnok utcában. Itt jócskán el kellett marasztalni az üzletvezetőt a higiéniai előírások meg nem tartása miatt. Volt olyan egészségügyi könyv, amelynek az érvényessége tavaly, december 7-én lejárt. Visz- szatérve az árakra megemlítem: a szűk méréssel sem álltak „hadilábon” ebben az üzletben. Éppen a közeli faipari vállalat ellenőrei három féldeci barackpálinkát kértek. A kiszolgáló keze annyira „remegett”, hogy 2,60 forinttal csapta be őket. A beszélgetést csupán ízelítőnek szántuk, tanulságul a kereskedőknek, a vásárlóknak. A kereskedelmi felügye. lőség szakemberei és a társadalmi ellenőrök tovább folytatják a vizsgálatokat. Seres Sándor Hz idén átadják A mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának a közelmúltban megtartott ülésén Csi- csely János, a vízmű társulat intéző bizottságának elnöke számolt be a Mező- kovácsháza—Végegyháza regionális vízmű építéséről. Elmondotta, hogy a fixáras szerződést 1974-ben 35,4 millió forint összegben a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kötötték meg. Ezek szerint a vízmű üzembe helyezésének határideje 1976. december 31-e volt. Érdemes nyomon követni az építkezés és az egyes részmunkák megvalósítását. A víztornyot a Csongrád megyei DÉLÉP-nek 1975. december 31-ig kellett volna átadnia. Több határidőmódosítás után ez év szeptember 1-ig talán véglegesen elkészül a létesítmény. A vízmű átadása is jócskán csúszik, a második szakasz üzembe helyezésének új időpontja 1978. szeptember 30. Egyébként januárban megindult a próbaüzemelés. Megépült 61,5 kilométer csőhálózat és 50 közkifolyó. Ezzel párhuzamosan elkezdték a hálózatbővítést. A Fáy utcában, a MEZŐGÉP gyáregységének közelében, az Árpád és a Deák utca közötti területen mintegy 2500 méter csövet fektetnek le. Ezen kívül Mezőkovács- házán még 33 közkifolyót helyeznek el. Szervezetten folynak a házibekötések is. Jelenleg a járási székhelyen 120, Végegyházán 102 családi házba, intézményhez vezetik be a vizet. Ahol a termeltetéssel remekeltek iFÉSZ-küldfittgyillisen Dévaványán Múlt és jelen harmonikus építészeti egysége Békéscsabán, a Bartók Béla úton Fotó: Gál Edit Két községre terjed ki a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ működési területe. 1976. évi eredményei után a szövetkezet kollektívája kiérdemelte a Szövetkezetek Országos Tanácsa által adományozott dicsérő oklevelet. A múlt év áprilisában, amikor ezt az elismerést megkapták, úgy fogalmaztak a szövetkezet dolgozói és vezetői, hogy 1977-ben ismét bizonyítanak. A napokban megtartott küldöttgyűlésen Havancsák Ferenc ÁFÉSZ-elnök beszámolója arról győzte meg a jelenlevőket, a meghívott vendégeket, az elnökségben többek között helyet foglalt Csaba Jánost, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Bálint Istvánná országgyűlési képviselőt, hogy a szövetkezet dolgozói valóban bizonyítottak. Amint az igazgatóság számvetéséből megtudtuk, 1977-ben a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ kollektívája szövetkezeti szinten 110,1 százalékra teljesítette árbevételét, ami csaknem 200 millió forintos forgalmat jelent. Ez a teljesítés teremtette meg annak az alapját, hogy a múlt év lezárásakor 6 millió 828 ezer forintos mérleg szerinti eredményről adjon számot a két községre, Dévaványára és Ecsegfalvára kiterjedő szövetkezet. E milliók egymás mellé sorakozta- tásakor máris a 17 szocialista brigád, illetve a 34 kiváló bolt címért küzdő kollektívát említette az igazgatóság elnöke. Azokat, akik különösen sokat tettek a múlt év eredményeiért. Ugyanis nagy részük van abban, hogy az ÁFÉSZ 1977. évi eredményeivel megpályázhatta a Kiváló Szövetkezet cím elnyerését. Remélhető, nem eredménytelenül. A beszámolót követően sokan szót kértek, hogy kifejezzék elismerésüket a szövetkezet dolgozóinak, vezetőinek az elért eredményekért. Míg mások, így a dé- vaványai és az ecsegfalvi párt-, tanácsszervek vezetői, a két község termelőszövetkezeteinek elnökei azt kérték, hogy legyen 1978-ban is olyan jó az ÁFÉSZ és a nagyüzemi mezőgazdaságok kapcsolata, mint a múlt évben volt. Felszólalt a küldöttgyűlésen Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője is, aki több más mellett a felvásárlási ágazat 141,9 százalékos teljesítésének jelentőségét hangsúlyozta. Arra kérte az ÁFÉSZ vezetőit, hogy ezután is fordítsanak nagy gondot a háztáji és kisgazdaságok árutermelésére, a szakcsoportok megszilárdítására. Ugyanis — hangsúlyozta — a kisgazdaságokban megtermelt zöldségre, gyümölcsre, a háztájikból kikerült húsra, tojásra a népgazdaságnak változatlanul nagy szüksége van. Bálint Istvánná kettős megbízatást teljesítve, a járási pártbizottság nevében és mint országgyűlési képviselő gratulált a Dévaványa és Vidéke ÁFÉSZ 1977. évi eredményeihez. Kép, szöveg: Balkus Imre Csaba János, a megyei pártbizottság osztályvezetője gratulál a múlt évi eredményekhez Felsőruházati divatbemutató Budapesten Katonás farmerek, virágmintás selyem és „nehezített” batisztból készült, mélyen kivágott kombiné felsőrészű nyári ruhák nőknek és lányoknak, könnyű gyapjú- és lenöltönyök, továbbá térdig érő farmernadrágok férfiaknak és fiúknak. Újdonságként ezeket kínálja nyárra a Fersőruházati Nagykereskedelmi Vállalat csütörtöki divatbemutatója a Hilton Szállóban. A vállalat vezetői elmondották, hogy náluk a tavaszi szezon már „lefutott”. A nyári holmikat folyamatosan szállítják az üzletekbe. Beszámoltak a vállalat „farmerprogramjáról”, amelynek során a félév végéig a hazaiakon kívül brazil, hongkongi, uruguayi, libanoni és indiai import farmert, nemcsak pantallót, hanem teljes öltözékeket hoz forgalomba a vállalat.
