Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

1978. március 31., péntek o IgHíUJkTiW Megjöttek a gólyák 'én. Fotó: Martin Gábor Sikeres első tv utáe Könyvtárosok jutalmazása Békéscsabán Tegnap délután a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán a Kulturális Miniszté­rium megbízásából Ambrus Zoltán közművelődési cso­portvezető kiosztotta az „Ol­vasó munkásért” mozgalom­ban kiváló eredményt elért könyvtárak dolgozóinak ju­talmát. A két esztendeje meghirdetett országos pályá­zat a munkásművelődésre mozgósította a szakszervezeti és tanácsi könyvtárakat. Eredményeként többek kö­zött együttműködési szerző­dések jöttek létre a könyvtá­rak és különböző üzemek kö­zött. Író-olvasó találkozók, vetélkedők, ankétok sora je­lezte a mozgalom hasznossá­gát. Megyénkből első díjat a 8-as Volán szakszervezeti könyvtárának vezetője, Me­gyeri Istvánná kapott. Má­sodik helyezést ért el a bé­késcsabai Megyei Könyvtár, amelynek kollektívájából Lipták Pál igazgatót, Balogh Ferencet és Bielik Károlynét jutalmazták. Ugyancsak má­sodikok lettek a békési könyvtárosok, dr. Csende Béláné igazgató, Bondárlm- réné és Lukovicsné Ramasz Edit. A Békéscsabai Barom­fifeldolgozó Vállalat könyv­tárosa, Plavecz Zsuzsanna is második helyen végzett a mozgalom szervezéséért. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának külön jutal­mát a szeghalmi járási könyvtár vezetője, Boruzs Jó- zsefné vette át. Hapiremlei Két esztendő KISZ-munkájának összegzése A KISZ Békés megyei bi­zottsága Szabó Miklós első titkár elnökletével március 30-án, tegnap délelőtt Békés­csabán tartotta soron követ­kező ülését, amelynek két napirendi pontja volt. Első­ként „A KISZ Békés megyei bizottságának beszámolója az ifjúsági szövetség IX. kongresszusa óta végzett munka fő tapasztalatairól” címmel összeállított beszá­molót, és az ehhez kapcsoló­dó „Tények és adatok”-at terjesztették a testület elé Kibédi-Varga Lajos és Duna Mihály, a megyei bizottság titkárai A beszámoló az idén jú­niusban sorra kerülő megyei KISZ-küldöttértekezlet anya­gának tervezete. Tartalmaz­za többek között megyénk if­júságának a termelőmunká­ban, a tanulásban való helytállásáról szóló eredmé­nyeket. az egyéni és kollek­tív munkaversenyek eddigi eredményeit és tapasztala­tait, szól a társadalmi mun­kaakciókról, az építőtábori mozgalomról, a szakmunkás- képző intézetekben folyó KISZ-munkáról, a politikai nevelő munkáról, az ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, a sportéletről. A megyei bizottsági ülésen élénk vitát váltott ki a be­számoló; a testület tagjai el­mondták véleményüket, ja­vaslataikat az előterjesztett írásos beszámolóról. Mind­ezek alapján, a vitában el­hangzottak figyelembevételé­vel módosítják és kiegészítik majd a megyei küldöttérte­kezleten elhangzó beszámoló tervezett anyagát. A bizottsági ülésen napi­rendre kerülő következő té­ma már a nyarat idézi: Már­ta Edit, a megyei bizottság munkatársa az 1978. évi épí­tőtáborok és nyári munka- vállalások előkészítéséről tá­jékoztatta a testületet. Adottak a továbblépés feltételei A huszonkét gazdálkodó egységet tömörítő Békéscsa­ba és Környéke Agráripari Egyesülés tegnap a megye- székhelyen tartotta meg igaz­gatósági tanácsülését. Ezen a tavalyi év gazdálkodásának tapasztalatairól és az 1978-as tervekről esett szó. A tanács­kozás munkájában részt vett és felszólalt Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bi­zottságának titkára, vala­mint dr. Misi Sándor MÉM- föosztály vezető-helyettes. A részvevők az egyesülés első egész éves tevékenysé­gét összegezve állapították meg: Kialakultak a szerveze­ti keretek, s a meglevő szak- apparátus már az elmúlt év­Március 30-án Békéscsa­bán, a megyei egészségügyi szakszervezet székházában dr. Samyai Ferenc főorvos, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője kitünte­tést adott át a kiváló szak­mai felkészültséggel rendel­kező, példás etikai magatar­tást tanúsító és társadalmi tevékenységet folytató fiatal egészségügyi dolgozóknak. Négyen az Egészségügy Ki­váló Dolgozója kitüntetésben, A KISZ városi és gyulai járási bizottsága közösen rendezi meg április 1. és 3. között a II. városi-járási if­júmunkás napokat Gyulán. Az első napon, szombaton a helyi Köröstáj Termelőszö­vetkezetben kerül sor az ifjú gépifejők szakmai-politikai versenyére. A szabók szövet­kezetében „Ki minek mes­tere?” vetélkedő lesz gépi varró szakmában. A húsipa­ri szakmunkások szakmai­politikai vetélkedőjét a hús­kombinátban tartják meg. Másnap, április 2-án, va­sárnap az Erkel Ferenc Mű­velődési Központ és Ifjúsági Házban „Mini VIT” címmel járási VIT-vetélkedő selejte­zőt tartanak, majd a fiatalok megkoszorúzzák a Szabad­ben is jelentős szerepet vál­lalt az üzemek munkájának összehangolásában. A mező- gazdasági csúcsidőszakokban megszervezték az eszközök átcsoportosítását, javult a kapcsolat a termesztő és a feldolgozó üzemek között. Nőtt a vetőmag- és zöldség- termő terület. Az agráripari egyesülés gazdaságaiban 1977-ben 13 százalékkal nőtt a termelés. Rekordtermést értek el bú­zából, cukorrépából. Zöld­ségfélékből a vártnál na­gyobb termés szinte megold­hatatlan feladatok elé állí­totta a feldolgozó üzemeket és a ZÖLDÉRT Vállalatot A taggazdaságokban 380 millió 14-en pedig egészségügyi mi­niszteri dicséretben részesül­tek. A kitüntetettek, között volt Jánosik Pálné, a szarvasi rendelőintézet la­borasszisztense és Nagy Sán- dorné, Szarvas város köz­egészségügyi ellenőre, akik a szakmai versenyben országos hatodik helyezést értek el. Az ünnepségen részt vett Gulyás Sándorné, a megyei egészségügyi > szakszervezet titkára is. ság-szobrot. Délután 4 óra­kor kezdődik a „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna” vetélkedő városi-járási dön­tője. Este 7 órakor szolidari­tási esten vesznek részt, amelyen közreműködnek a békéscsabai Jókai Színház fiatal művészei, valamint Boros Lajos és a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes szólis- tási és zenekarai. Hétfőn, április 3-án a sporté lesz a főszerep. Az ifjúsági és úttö­rőházban férfi, női asztalite­nisz és sakk egyéni verse­nyek lesznek. A sporttelepen férfi, női kézilabda-, kispá­lyás labdarúgó-, valamint nagypályás labdarúgó-mér­kőzést rendeznek a fiatalok városi-járási válogatottjai között. forint értékű beruházás va­lósult meg. Ezen belül a gé­pek, berendezések, technoló­giai eszközök számának, mi- ■nőségének növekedése nem érte el a kívánt szintet. Só- ben az évben kezdi meg a termelést a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzeme, valamint egy 1300 férőhe­lyes tehenészeti telep. Jelen­tősen, mintegy 50 százalékkal nő a ZÖLDÉRT húsüzemé­nek termelése. Változatlanul nagy a sza­kadék néhány mezőgazdasá­gi üzem eredménye között az egyesülésen belül. Így pél­dául az egy tehénre eső tej­termelésben 2700 literes, az egy hektárra jutó kukorica termésátlagában 40 mázsás eltérések is voltak. Mindez nemcsak az eltérő adottsá­gokkal magyarázható. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés szer­vezetében és taggazdaságai­ban adottak a továbbfejlődés lehetőségei. Az idén a ter­melés mintegy 11 százalékos növekedésére számítanak. A vetésszerkezet azonban nem a kívántak szerint alakul. A következő hetek feladata, hogy az üzemek nagyobb te­rületen juttassák a földbe a kukorica-vetőmagot, mint ahogyan azt tervezték. Az egyesülés vezető szak­emberei már ebben az évben is a termelési rendszerszerű irányítás, szervezés és szol­gáltatás bevezetésén fára­doznak. A jelentősebb fej­lesztések között javítóbázis kialakítása, agrokémiai köz­pontok, valamint a kondoro- si tehenészeti telep építése szerepelnek. Munkavédelmi oktató filmeket mutattak be Március 28-án az SZMT székházának nagytermében a vállalatok munkavédelmi szakembereinek munkavé­delmi oktató filmeket mutat­tak be. Ezekből a filmekből válogathatták ki azokat, amelyeket az SZMT munka- védelmi osztályától majd kölcsönvesznek és — a szak­máknak megfelelően — a dolgozóknak is levetítenek. A bemutató résztvevői olyan diafilmeket is láthat­tak, amelyeket a vállalatok megvásárolhatnak. NYEREMÉNY­BETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSA Az Országos Takarékpénzár csütörtökön a 600 éves Mezőtú­ron rendezte a nyereménybetét­könyvek 1978. első negyedévi sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban ievő nyereménybe­tétkönyvek vettek részt. Mind­azok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvégződése) meg­egyezik az alább felsorolt szá­mokkái, az 1978. első negyedévi átlagbetétüknek a számok mel­lett feltüntetett ték: százalékát nyer­Számvégződés : Nyeremény (százalék) : 107 100 108 250 199 100 215 50 234 25 265 25 348 50 412 25 484 25 653 25 674 25 700 50 745 25 748 50 771 25 815 25 869 50 874 25 884 25 913 25 A nyeremény összegét a betét­könyvet kiállító OTP-fiók vagy postahivatal április 18-tól fizeti ki. (MTI) Fiatal egészségügyi dolgozék kitüntetése Városi-járási ifjúsági napsk Gyulán Mindig és mindenütt ntt voltak és ptt lesznek mikor már október vé­gén ránk tört a hir­telen hideg és hózá­por, látszott, hogy itt sem lesz kibúvó: össze kell szed­ni minden erőt, hogy ne le­gyen fennakadás a közleke­désben, az ellátással és sok mással, a mindennapi élet­hez nélkülözhetetlen szük­ségletekkel, kezdve attól, hogy a kenyér, a tej ott le­gyen reggel a boltokban, a gyerekek — a tanyasi gye­rekek is — eljussanak az is­kolába. örülnünk kell, hogy elkerültek bennünket az olyan fergeteges hóviharok, amelyeknek a nagyvilágban, az egész északi féltekén, Nyugat-Európa számos or­szágában — még a melenge­tő érzést sugalló Itáliában is — emberek tucatjai, néhol északon százai estek ilyen vagy olyan körülmények kö­zött a tél áldozatául. Természetesen fáztunk, fá­zunk mi is. A szekrény mé­lyéről előkotortuk a mele­gebb ruhadarabokat, de könnyebben viseltük a telet, tulajdonképpen semmiben sem volt hiány, viszonylag keveset késtek a vonatok, vidékre autózni sem jelentett különösebb akadályt — jól­lehet a hétvégi balesétek fe­kete krónikái ettől sokakat elriasztottak, a köztisztasá­giak (elnézést, nem áll rá a toliam a közfenntartó szóra), az útügyiek minden eddigi­nél gyorsabban és hatásosab­ban, jól felszerelve tisztítot­ták nemcsak a főváros, ha­nem az egész ország közút­jait. S ma már a mellék- utakra is jutott erejükből... Szinte szünet nélkül dolgoz­tak az építők, a korábbi évek gyakorlatától eltérően gyor­sabban ott teremtek — ha valahol hibát kellett javíta­ni — a gázszerelők, az Elektromos Művek emberei. Többen és több helyütt ott álltak posztjukon a rend­őrök, akik a legdrágábbra vigyáznak, az emberi életre, országszerte a közlekedés­rendészet járőrei, akik első­sorban az összefüggő „köd­függöny” veszélyeitől óvták az autósokat jó szóval is, bírsággal is. Voltaképpen erről és ha­sonló dolgokról beszélget­tünk néhány napja egy tár­saságban, amikor valaki megjegyezte : „Minek olyan nagy hűhót csapni az ilyes­minek, kibírtunk már többet is..Az igaz, hogy kibír­tunk már többet is, sokszor­ta mostohább, embertelenebb körülményeket; az én nem­zedékemnek nem kell sokat beszélni róla. Jómagam pél­dául úgy jártam a szülőfa­lumból a legközelebbi — nyolc kilométer — vasútál­lomásra, hogy eljussak a harminc kilométerrel távo­labbi gimnáziumba, hogy jó apám 46-os különleges csiz­májában, amelyet erdei munkásként kapott, taposta előttem az utat... De most nem erről van szó. Ismerősünk, aki a „mi­nek ebből hűhót csapni" ki­jelentésével nem nagy si­kert aratott, még egyszer sem kényszerült a szabadban dolgozni, néha puszta kézzel, kesztyű nélkül, mert sokfaj­ta műveletet nem is lehet másként csinálni. Sokat és sokan szidtuk a távfűtő mű­veket, hogy hideg van a la­kásban. A közelmúltban az­tán az építésügyi államtitkár nyilatkozatából kiderült : gyakran az úgynevezett nyí­lászáró szerkezetek csak a nyílás szerepét töltik be. Mit tehet erről a távfűtés... Ta­núja voltam egy jelenetnek, illetve történetnek Óbudán. Röviden szólva: elromlott a távfűtés vezetéke. A lakóte­lepen gyorsan összeverődtek a reparálásért szurkolók, ötven—hetven lakó leste a javítómunkásokat, akik le­másztak a gőzölgő utcai ak­nába, felderítették az elre­pedt csövet, helyrehozták. Aztán kicsit szörnyülködve nézte boldog-boldogtalan, amint a munkások csurom­vizesen jöttek fel a nyolc— tíz fokos hidegbe. Valaki, egy közeli házból forró teát hozott, kis viszonzásul, tisz­teletből. Ismétlem, az idei tél ná­lunk nem okozott számottevő zavart. Megküzdöttünk vele, túl vagyunk rajta. Ezért — és azért is, mert az előbb szóba hozott munkásokról nagyon kevés szó esett rá­dióban, televízióban, az új­ságok hasábjain — szükségét érzem, hogy most, amikor itt a tavasz, tisztelettel és megbecsüléssel beszéljek mindazokról, akiket elsősor­ban a kötelességteljesítés fel­emelő érzése, szakmájuk, hi­vatásuk mélységes szeretete vezérelt a Tél-tábornok elle­ni küzdelemben. Azokról, akik máskor — amikor fagy­nak, hóviharnak,. kánikulá­nak, árvíznek — még híre- hamva sincs, mindig tiszta lelkiismerettel, meggyőződés­sel nyugtatnak meg bennün­ket: ha kell, akkor ott le­szünk. Természetesen jól tu­dom én, hogy a téli szolgál­tatások területén is számos felelőtlen ígéret elhangzik, hogy nem minden ígéretnek, ott leszünk-nek van arany- fedezete. Éppen azok jön­nek leggyorsabban, azok vállalják a legtöbb áldoza­tot, akik nem szoktak ígér­getni és fogadkozni. O ost kaptam rajta ma­gam, hogy csak egy szűk körről szóltam. Nem említettem a lázas be­teghez rohanó orvosokat, akiknek minden télen bőven kijut a rohanásból, az akro­batikus ügyességgel dolgozó autóbusz-vezetőket, a keres­kedelmi alkalmazottak népes családját, akiknek nemcsak a vásárló türelmetlenségét, ha­nem a nyitva hagyott ajtón beszökő huzatot is el kellett viselniük, az erdei munká­sokról, a vadakat etető va­dászokról, akik térdig érő hóban szórták szét az elesé- get, a mentősökről, akik he­gyen-völgyön át rohantak a súlyos beteghez, a sólyaparti hajóhegesztőkről, a határ­őrökről, akik maró szélvi­harban is vigyázták határa­inkat, a szenesekről, a gyá­rak udvari segédmunkásai­ról, a termelőszövetkezeti ál­latgondozókról, akik hajhali négykor indultak a falutól ma már távolabbi majorokig, a tanyákat járó beteggondo­zókról, közművelőkről... ök bizonyára nem csináltak „nagy ügyet” ebből. De min­dig és mindenütt ott voltak a helyükön. Megérdemlik — jár nekik! — a tisztelet, a köszönet, az elismerés és a megbecsülés, mert ismét megküzdöttek a téllel, zok­szó nélkül, sokszoros erőfe­szítéssel és megpróbáltatás­sal viselték minden terhét. És viselik majd a közelgő nyár terhét is, amely bár- milyén rapszódikus lesz is — a tél névtelen hősei megbir­kóznak majd vele. K. F. Nyugdíjasok patronálása A csorvási Lenin Tsz tag­ságának csaknem fele nyug­díjas. Volt munkahelyük azonban nyugdíjaztatás után sem feledkezik meg az idős emberekről. A termelőszövet­kezet öt női szocialista bri­gádja rendszeresen látogat­ja, segíti a magukra maradt öregeket. A nőbizottság meg­állapodást kötött a füzes­gyarmati, nagyszénási és orosházi szociális otthonnal, s a jelenleg itt lakó hét tsz- nyugdíjássál is tartják a kapcsolatot. Tájékoztatják őket munkahelyük esemé­nyeiről, s ünnepeken, szü­letés- és névnapkor apró ajándékokkal kedveskednek az időseknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom