Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
Az Orosházi AKG-ben több különleges szerelvényt készítenek a gáz- és olajiparnak. A nagy igénybevétel és a különleges megbízhatóság miatt az alkatrészeket a legjobb anyagokból készítik és a minőséget gyártás közben is figyelemmel kísérik Fotó: Lónyai László Fontos feladat a lakossági szolgáltatás fejlesztése ülést tartott a KIOSZ Békés megyei választmánya A KIOSZ Békés megyei választmánya március 28-án ülést tartott, melyen megjelent Molnár József,, a KIOSZ országos elnöke is. Bevezetőben Krizsán János, a KIOSZ megyei titkára számolt be a két évvel ezelőtti országos küldöttgyűlés óta Békés megyében végbement fejlődéséről és meghatározta a további tennivalókat. Elmondta egyebek között, hogy 1977- ben nőtt a kisiparosok száma. A lakossági ipari szolgáltatás 52 százaléka jut a kisiparosokra. A módosított jövedelemadó-rendelet hatására az előzőknél többen részesülnek adókedvezményben és mentességben. Békéscsabán Mesterek Háza létesült, ami új szolgáltatási forma. Hasonlót terveznek Békésen és Körös- ladányban is. Az elmúlt időszakban nőtt a kisiparosok politikai kérdések iránti érdeklődése és 1977-ben csaknem 700-an vettek részt szervezett oktatásban. A szakmai továbbképző, valamint a munkavédelmi előadások is igen népszerűekké váltak. A kisiparosok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a HNF VI. kongresszusa tiszteletére 1 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak, amit 600 ezer forinttal túlteljesítettek. A további feladatok között elsőként az ipari javítószolgáltató tevékenység fejlesztését jelölték meg. Különösen az építőipari, a lakáskarbantartó, valamint az elektroakusztikai munkák kapacitásának a bővítése szükséges. Ugyancsak elő kell segíteni néhány hiányként mutatkozó cikk gyártását. A megyei szolgáltatásfejlesztési bizottság beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt „Hagymavárosunk” — Makó mindinkább iparosodik, a mezőgazdasági gépgyártás mellett hamarosan a gumiipar is a jellegzetességei kö- zés tartozik: új gyárat létesít ott a Taurus Gumiipari Vállalat. Már felépült a három és fél ezer négyzetméteres üzemcsarnok. A munkát még időszakban növekedett a munkaviszony és a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok száma. Az ellátatlan területekre és hiányszakmákra ipart váltó kisiparosoknak tavaly 149 esetben javasolt a KIOSZ 2—3 éves adómentességet. Működési engedélyt 193 olyan személy váltott, aki előzőleg „kontárként” dolgozott. Munkaviszony mellett 171 személy kezdett ipargyakorlási tevékenységet. A megye 52 kisebb településére 92 kisiparos vállalt átjárást. Ügyeleti szolgálatot 64 szakmában 344 kisiparos tart. A megye kisiparosai 115 tanulót foglalkoztatnak. A szakmunkásvizsgát tett fiatalok közül 93-an váltottak működési engedélyt. A KIOSZ-szervezetek a kisipari tevékenységhez szükséges anyag- és alkatrészellátás érdekében együttműködési szerződést kötöttek a beszerző és értékesítő szövetkezetekkel. A kezdő és szolgáltatást végző kisiparosok 1977-ben 35 műhelyt létesítettek. A műhelygondok megoldására, a szolgáltatótevékenység fokozására 182 kisiparos több mint 5 millió forint OTP- kölcsönt igényelt. A KIOSZ Békés megyei vezetősége 1978-ra cselekvési programot készített, amely főként szervezési feladatokra, a szolgáltatás fejlesztésére és a kisiparosok politikai és szakmai továbbképzésére, valamint a közéletben való tevékeny részvételére terjed ki. Értékelte a választmány az 1977. évi munkaversenyt. A körzeti csoportok között 1. Békés, 2. Békéscsaba, 3. Szeghalom. Kiscsoportoknál : Nagyszénás, Körösladány, Tótkomlós a sorrend. be sem fejezték, részlegesen máris megkezdődött a termelés. Évente háromezer tonna tömítőlemezt préselnek majd gumiból különféle gépekhez, berendezésekhez. A másik fontos profij ugyancsak tömítőanyag lesz; ezt finom készülékekbe, műszerekbe készítik automata berendezésekkel. Felszakadozik a felhőzet Időjárás-előrejelzés a tiszántúli megyéknek Az * elmúlt hét változékony, hűvös, szeles, csapadékban bővelkedő időjárása nemigen jelezte a tavasz megérkezését. Szerda hajnalban még csak az Alföldön volt fagypont vagy az alatti hőmérséklet, de csütörtökre már az ország egész területén fagypont alá süly- lyedtek a hőmérők. Az Alföldön —3, —5 fokot ért el a lehűlés, ami a talaj mentén —5, —8 fokos fagyot is jelentett. Pénteken többfelé volt havazás, havas eső. Mindezek hatására a napi középhőmérséklet 2—3 fokkal elmaradt az évszaknak megfelelő értéktől. Ezen a héten megváltozik az időjárás jellege. Fokozatosan felépül hazánk felett egy magas nyomású gerinc, amely útját állja az Atlanti óceán felől gyors mozgással érkező és hűvös, nedves levegőt szállító léghullámoknak, amelyek az eddigi változékony időjárást okozták. Felszakadozik a felhőzet és már csak elszórtan várható kisebb eső. Ez a csendes, derült időjárás az előrejelzési térképek szerint a hét végéig fog tartani. A nappali felmelegedés a több órás napsütés hatására a hét végére a Tiszántúlon is megközelíti a 20 fokot. A hajnali lehűlés a Tiszántúlon eleinte még fagypont körül, később itt is plusz 2, plusz 7 fok között lesz. Előrejelzés a mezőgazdaságnak Igaz, hogy az idei tavasz az átlagosnál hűvösebb, mégis a Tiszántúl déli és középső részén megkezdődött a korai zöldségfélék (retek, borsó, stb.) szabadföldi kelése. A hét folyamán a fokozódó nappali felmelegedés és a napfényes időjárás hatására a felső talajrétegek hőmérséklete tovább emelkedik majd. Az ország északi területein, ha némi késéssel is, de a hét folyamán beköszönt az igazi tavasz, bár a mélyebb fekvésű völgyekben — elsősorban Borsod és Szabolcs megyék térségében — a hajnali órák hőmérséklete a talaj mentén egy-egy napon még fagypont körüli értékig süllyedhet. Az elmúlt héten 5—15 mm csapadékot kaptak a földek, így elsősorban az északi megyékben növekedett a talaj vízkészlete. (A talajhőmérséklet-adatok az időszakra vonatkozó átlagértékek, a nedvességadatok pedig a jelzett rétegek nedvességtartalmát adják meg a hasznosítható teljes víztartalom százalékában.) Az MSZMP Békés megyei bizottsága 1977. évi gazdaságpolitikai cselekvési programja az 1976-os évhez képest 1977-re igen feszített, 10-11 százalékos termelésbővítést írt elő a nagyüzemi mezőgazdaságnak. A célkitűzés megvalósításához a tsz-ek igyekeztek megteremteni a termelési és pénzügyi feltételeket. Minthogy a termelés szerkezete az előző évhez képest lényegesen nem változott, ezért a többletet a növény- termelésben elsősorban a termésátlagok növelésével, az állattenyésztésben pedig az állománybővítéssel és a fajlagos hozamok, tehát a hatékonyság fokozásával kívánták elérni. I Fö- is melléktevékenység A tervfeladatok végrehajtása a növénytermelésben sikerült annak ellenére, hogy az elemi károk helyenként tetemes terméskiesést okoztak. Ennek következtében a tsz-ek között tovább fokozódott a differenciálódás. A szeptember végi fagyok azokon a mélyfékvésű területeken okoztak jelentős kárt, ahol tavzasszal a belvíz pusztított. Ezenkívül a nyári jégverés is jelentős kárt okozott. Az előzőek ellenére búzából rekordtermést takarítottak be, kukoricából, cukorrépából is nagyobb volt a termés az előző évinél. Az állattenyésztésben elért fejlődés szintén kiemelkedő. Az állatállomány gyarapodott. Szarvasmarhából 6,9 százalékkal, tehénből 5 százalékkal többet tartottak év végén, mint egy évvel korábban. A szakosított sertéstelepek rekonstrukciója eredményeként a kocaállomány 3,2 százalékos többlete 5 százalékkal növelte az ösz- szes sertések számát. Csökkent a malacelhullás is. A juh- és a törzsbaromfiállomány is gyarapodott. A számszerű változás ütemét a fajlagos hozamok gyorsabb fejlődése követte és ennek folytán a fejértékesítés 25 százalékkal, a tojásé 15 százalékkal nőtt. I írak is nyerésig Az alaptevékenység kedvező eredményét tovább javította a kisegítő ágazatok, a kiegészítő tevékenység bővülése. Mindezek hatására együttesen megyénk tsz-ei eddig még nem mért, nagy nyereséget realizáltak, de az elemi károk és kiesések miatt a 84 tsz-ből 9-nél a veszteség és alaphiány összege is számottevően nőtt. A nettó árbevétel, a nyereség és a bruttó jövedelem kiemelkedő fejlődése ellenére az indokoltnál nagyobb ráfordítások miatt a hatékonyság csak alig javult, a 100 forint költségre jutó bruttó jövedelem mindössze 4,5 százalékkal emelkedett. A növelt termelési költségek ilyen mérsékelt szintű megtérülését az idézte elő, hogy a már említett elemi károk következtében esetenként számottevő volt a terméskiesés, a felmerült ráfordítás az árbevételben nem realizálódott és ennek következtében a hiány az előző évinek több mint háromszorosára nőtt. E tényező arra utal, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok vagy nagyobb arányú elemi károk negatív hatását a jelenlegi ár- és támogatási rendszer mellett a folyó termelésben több termelőszövetkezet megyénkben nem tudja feloldani. Az egy üzemre jutó hiány összege a termelőszövetkezeteknél a ráfordítások fokozásával egyre nő. Például az 1976. évi 2,6 millió forint átlagos hiány 1977-ben 8,6 millió forintra emelkedett, annak ellenére, hogy a rendezésbe mindkét évben bevonták az utasítás szerinti alapokat és a szabad amortizációt is. Ennek káros hatása az, hogy a szinttartó beruházások fedezte sem biztosított. Minthogy ezeket a hiányokat döntő részben nem szubjektív tényezők idézték elő, ezért rendezésüket szanálás nélkül az állami gazdaságokhoz hasonlóan egyszeri költségvetési kiutalással volna célszerű megoldani. Erre jelenleg még nem nyújt lehetőséget a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapja, mert csak az igények csekély részét fedezi. A növekvő mezőgazdasági árdiszparitás miatt a termelőszövetkezeteknél szanálási és az 5 százalékos költségvetési hitel már nem tesz lehetővé kibontakozást, mert az utóbbi 4-5 évben a beszerzett ipari anyagok árszínvonala számottevően nőtt a lényegében változatlan mezőgazdasági értékesítési árak mellett. A nyereség felosztása során előtérbe került a nagyobb fejlesztési alap képzésére irányuló törekvés. A felhalmozási arány 1976. évi 24,5 százalékos részesedése 1977-ben 27,6 százalékra nőtt, meghaladva az átlagosan elvárt 25 százalékot. A kötelező és biztonsági tartalék- alapra fordított összeg is 60 millió forintról 120 millió forintra emelkedett. Lényegében a 364 millió forint többlet bruttó jövedelemiből csak 91 millió forintot, 25 százalékot fordítottak a személyes jövedelem növelésére, a többi, vagyis 75 százalék az üzemi fejlesztést segítette elő. I Hitel is beruházás Az 1977. évi fellendülő beruházási tevékenység és az építési beruházások előtérbe kerülése következtében a befejezetlen állomány 19 százalékkal haladta meg az előző évit. Az 1977. évi 16,8 százalékkal növekvő beruházás differenciáltan segítette elő a termelés növelését, mert a több évre szóló építés hatása csak a befejezés után érzékelhető, emellett több kedvezőtlen eszközellá- tottságú termelőszövetkezetben csökkent a fejlesztés. A saját források előtérbe kerülésével 1977-ben 7,3 százalékkal kevesebb beruházási hitelt vettek igénybe a termelőszövetkezetek, mint az előző évben. A termeléshez 9,9 százalékkal több forgóeszközhiteit folyósított az MNB, mint 1976-ban, aminek üteme mérsékeltebb a nettó árbevétel 20 százalékot meghaladó növekedésénél, az önfinanszírozás erőteljesebb volt. 1976-ban az ár- és a ráfordításnövekedés miatt 37,8 százalékkal volt több a forgóeszközhitel-folyósítás. ♦ összességében megállapítható, hogy a megye termelőszövetkezetei 1977-ben az eddigi legsikeresebb gazdasági évet zárták. A költségek emelkedése azonban nagyobb volt az indokoltnál, ezért a ráfordítások hatékonysága elmaradt a kívánatostól. Ezzel szemben a forgó- és nettó állóeszközök mérsékelt növekedése következtében ezek kihasználása jelentősen javult. Az elemi kórok számottevően csökkentették az eredményt, nagy alaphiányt Okoztak.1 Az 1978. évi célkitűzések eléréséhez a termelőszövetkezetek többsége elegendő forrással rendelkezik, azonban néhány kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetnél az újratermelés feltételei nem biztosítottak. Kovács József A Bányászati Kutató Intézet vegyészeti osztálya szén-kémiai laboratóriumában vizsgálják a szén minőségét, kémiai összetételét (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) P. B. Iparosodik a „hagymaváros”