Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1978. március 22. szerda Önkéntes tűzoltók Együttműködési megállapodás Tárgyalások kezdődtek, hogy a tanács megvásárolja Kiss Istvánnak a gyulai vár­ról készült fafaragását. Ez a vármúzeumban kapna he­lyet. » * • A közelmúltban tanácskoz­tak a három város — Bé­késcsaba, Gyula, Békés — illetékesei egy központi sze­métkezelő telep kialakításá­ról. Ha ez megvalósulna, megszűnne a jelenlegi feszí­tő gond: hogyan helyezzék el, hasznosítsák a három városból kikerülő nagy mennyiségű hulladékot. a városi tanács, a KlSZ-bizottság, és az úttörőelnökség között Békéscsabán Együttműködési megálla­podást kötött a békéscsabai Városi Tanács, a KISZ váro­si bizottsága és az úttörő- . szövetség városi tanácsa. Az okmányt — miután a testü­letek megtárgyalták, és az abban foglaltakat elfogadták, — március 21-én, tegnap délelőtt írták alá az együtt­működő felek. A városi ta­nács vb termében rendezett rövid ünnepségen jelen vol­tak a városi tanács vezetői, a megállapodás végrehajtá- tában érdekelt osztályok ve­zetői, a KISZ városi bizott­ságának tagjai és KISZ-bi- zottsági titkárok. Az ok­mányt Araczki János, városi tanácselnök, Varga Imre, a KISZ városi titkára, és Zsibrita Mária városi úttörő­elnök írta alá. A megállapodás tartalmaz­za a felek feladatait a gaz­daságpolitika várospolitika, városfejlesztés; a közéleti- ségre nevelés; a szociális helyzet javítása; a közműve­lődés, közoktatás, és a tö­megsport terén. Mint az ok­mányban olvasható: a meg­állapodás „ ... az ifjúságra vonatkozó központi és helyi párt és állami döntések vég­rehajtása, valamint a felada­tok pontos megosztása, a . tevékenység összehangolása érdekében jött létre...” Az együttműködés fontos­ságát röviden méltatta az ünnepélyes aktuson Araczki János, majd Varga Imre fel­szólalása után Sasala János, a békéscsabai városi pártbi­zottság titkára mondott po- hárköszöntőt. Hogyan éljen a hipertóniás? Hazánkban körülbelül egy­millió hipertóniás él. Túl­nyomó többségük betegsége csak gyógyszerrel kezelhető, olyan orvossággal azonban, amely egyszer s mindenkor­ra meggyógyítja a magas vérnyomást, nem rendelke­zünk. A szervezetben azon­ban a gyógyszerek hatására bizonyos egyensúlyi helyzet alakul ki, de csak akkor, ha a betegek a gyógyszert rend­szeresen és folyamatosan szedik. Nem szabad tehát — időlegesen sem — „pihenőt tartani” — hangsúlyozzák a szakemberek. Az Egészség- ügyi Világszervezet javasla­tára az idei, április 7-i egészségügyi világnap témá­ja a magas vérnyomás. Eb­ből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt és az Országos Egészségnevelési Intézet fü­zetet jelentetett meg, amely­ben neves hazai szakembe­rek adnak tanácsot: hogyan éljen a hipertóniás. A gyógyszerrel egyensúly­ban tartott magas vérnyo­más nem zavarja az életvi­telt, nem tesz szükségessé különösebb korlátozásokat. Nagyon fontos azonban a jó időbeosztás, a napi program gondos megtervezése, a munka és a pihenés helyes aránya. A felnőtt ember át­lagszükségletének megfelelő napi 7—8 órás alvásidőt a hipertóniásoknak különösen nem szabad megkurtítaniuk. Nagyon fontos számukra a rendszeres testmozgás, a sport is. Ez hozzájárul a ká­ros elhízás megelőzéséhez is. Emellett természetesen vi­gyázni kell a helyes étrend betartására. Célszerű minél kevesebbet fogyasztani édes­ségekből, süteményekből, és állati zsírokból is. Rendkívül kedvezőtlen a túlzott sófo­gyasztás. A túlsózásról min­denképpen le kell szokni, és a magas konyhasótartalmú ételeket — például a sózott, pácolt, füstölt húsokat — célszerű kerülni. Kis mennyiségű szeszes ital időnként a hipertóniá­soknak sem árt. Napi egy­két fekete is megengedhető, általában a leghelyesebb azonban, ha ez ügyben a hipertóniás konzultál a ke­zelőorvosával. A dohányzás­sal kapcsolatban a%t ajánl­ják a szakemberek; a leg­helyesebb fokozatosan abba­hagyni. Szabad-e autót vezetni? — e gyakran felvetődő kérdés­re a válasz: a magas vér­nyomás általában nem kizá­ró ok. Ehhez azonban nél­külözhetetlen a vérnyomás egyensúlyban tartása. A gyógyszerek között viszont van olyan, amely lassítja a reflexműködést és ezért a gépjárművezetésnél veszé­lyes lehet. Aki autót vezet, közölje ezt kezelőorvosával, hogy a gyógyszerek kiválasz­tása és szedése ennek meg­felelően történhessék. A gép- járművezetői alkalmassági vizsgálatnál egyébként köte­lező a vérnyomásmérés és az alkalmasság elbírálása a szakorvos dolga. A nemrégiben nyugalom­ba vonult vb-titkár, dr. Be- reczki Sándor kapott meg­bízatást a város idegenfor­galmának szervezésére, an­nak irányítására. Dr. Be- reczki Sándor tagja a Dél- Alföldi Idegenforgalmi In­téző bizottságnak is. Az építők szerint májusban költözhetnek be az első lakók Mezőhegyesen a nagyközség központjában épülő 180 lakásos tömb első lakásaiba. A tervek szerint ugyanis az első 30 lakásos tömböt májusban adják-át. rendeltetésének Fotó: Béla Ottó közgyűlése Ezekben a napokban, he­tekben rendezik meg megye- szerte az önkéntes tűzoltó egyesületek évzáró közgyű­léseit. így volt ez Keverme- sen is, ahol az elmúlt hét végén a helyi önkéntes tűz­oltók adtak számot elmúlt évi tevékenységükről. Részt vett a közgyűlésen Csulik Mihály, a mezőikovácsházi járási hivatal vezetője, Vár­hegyi Ferenc tűzoltóalezre- des megyei parancsnok, va­lamint a község párt, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői. Elsőként dr. Mánya Tibor, az egyesület elnöke üdvözöl­te a szép számban megjelent tűzoltókat és felolvasta Púja Frigyes levelét, amelyet az egyesületnek küldött. Majd a parancsnoki beszámoló kö­vetkezett, amit T. Bálint József terjesztett a közgyű­lés elé. Értékelésében szép eredményekről adott számot. A 90 tagot számláló egyesü­let — amely jövőre ünnepli fennállásának 75. évfordu­lóját — tagjai nagyszerű eredményeket értek el a kü­lönböző versenyeken. A já­rási versenyen a férfi és női raj egyaránt az első helyen végzett, a fiúk pedig másodi­kok lettek. Az úttörők közül a lányok bizonyultak jobb­nak, akik elsők lettek. A fiúknak sem kellett szé­gyenkezni a második hely megszerzésével. A lányok a megyei versenyen a fiúkat is megelőzték fecskendőszere­lésben és jogot szereztek ar­ra, hogy részt vegyenek a Zánkán megrendezett III. országos úttörő tűzoltóver­senyen. Itt 19 csapat közül a harmadik helyre kerültek. Jó szereplésük eredménye­ként Ivánon Katalin kiérde­Várhegyi Ferenc alezredes kimagaslónak értékelte a kevermesi tűzoltók munká­ját. Fotó: Béla Ottó melte, hogy tagja legyen az országos válogatottnak, amely Bulgáriában indult egy nemzetközi versenyen. A pa­rancsnok jónak értékelte a területfelelősi szolgálatot, akik a lakóházak és köz­épületek tűzrendészeti ellen­őrzését látják el odaadóan. A helyi önkéntes tűzoltók ki­veszik részüket a községet gazdagító társadalmi munká­ból, a társadalmi és közélet­ből. öten közülük tagjai a tanács végrehajtó bizottságá­nak, 16 tanácstag van közöt­tük. a népfrontbizottságnak pedig 17 önkéntes tűzoltó tagja van. Hírcsokor Gyuláról Rövidesen kiköltözik a Fa- és Fémbútoripari Szö­vetkezet a Zrínyi téri tele­péről a Henyei útra. A vá­rosi tanács a Zrínyi téri te­lepet megvásárolja és bér­be adja a harisnyagyárnak. A szövetkezet a felszaba­dult helyiségből — régi óhajának tesz eleget — ebédlőt alakít ki dolgozói számára. A tervek szerint a harisnyagyár a Henyei telepen a borforgalmi válla­lat mellett két és fél hektá­ros területen kezdi meg üzemcsarnokának építését. Várhatóan 1982-ben készül el az építkezés első üteme és megkezdhetik a munkát. A tanácsháza egyik részét jelenleg a harisnyagyár használja. Kiköltözése után újra átadják eredeti rendel­tetésének. • * * A város Gyulavári csat­lakozása után megpályázza a „Határőrváros” kitüntető cím elnyerését. Ha ez sike-, rül — minden remény meg van erre — akkor az ország első határőrvárosa lenne Gyula. * * * Az Országos Műemlékfel­ügyelőség szakemberei nem­régiben jártak a városban és megtekintették azokat az épületeket, amelyek számba jöhetnek a védettsé­get illetően. Több javaslat mellett az is elhangzott, hogy a nyári idegenforgal­mi szezonban nyissák meg, tegyék hozzáférhetővé a tu­risták számára a nagy ér­tékkel rendelkező görög-ke­leti templomot. * * * Nagy az érdeklődés a Réti házaspárnak a legtehetsége­sebb zeneiskolások jutalma­zására fordítandó alapítvá­nya iránt. Már is sok a je­lentkező a zenei napokra, amelyeket majd Gyulán a zeneiskolában rendeznek meg. A verseny utáni gálá­ra viszont az Erkel Művelő­dési Központban kerül sor. — B. O. — 1919,Békéscsaba a tanúk szemível Békéscsabán az őszirózsás forradalom első napjaiban Hazai Stemschuss János, a hadkiegészítő törzs orvosa, Hummal alezredessel együtt vették át a helyi hatalmat, az események irányítását. Stemschuss a háború alatt a módosgazdák, s a bőpénzű polgárok gyerekeit mentette fel a katonai kötelezettsé­gek alól, nem a valóban ar­ra szorulókat, s most ezek alkották segédcsapatát, ezek­ből alakította meg a nem­zetőrséget. Így szerezte meg, s próbálta kezébe tartani a hatalmat Békéscsabán s az egész megyében is a polgár­ság, mely kiszolgálta a feu- dálfcapitalizmust, a Szalai- akkal, Beliczeyekkel együtt­működő Korossy László fő­jegyzővel, Kis főszolga­bíróval, a városi köz- igazgatás egész bürokrata klikkjével egyetemben. A „fordulatnak” legjobban dr. Berthóthy Zsiga Lajos, a vá­rossá alakulás folytán akkor kinevezés alatt álló váromá­nyos polgármester, Fekete Sándor nagykereskedő, a városi klikket kezében tartó Rosenthal Adolf nagyrna- lom-tulajdonos, s a nagytő­ke ügyészei: Sailer, Tardas, Hollander jogászok örültek a legjobban. A merkantil- kapitalisták úgy érezték, az ő napjuk jött el. A haladó polgárság azonban nem jó szemmel nézte ezek hata­lomra kerülését, nem be­szélve a dolgozó tömegekről. Dr. Székely Lajos jogász-új­ságíró november elsején a városháza udvarán ismertet­te a fővárosi eseményeket, a forradalom jelentőségét, és mi együtt tapsoltunk Csere- sev Gusztáv római katolikus káplánnal (aki később a di­rektórium titkára lett, s az egyház ki is dobta köteléké­ből), hogy tovább kell halad­nia a forradalomnak a meg­kezdett úton — emlékeznek az 1919-es békéscsabai ese­ményekre a volt vöröskato­nák. Békéscsabán is megindí­tottuk a harcot a nemzeti tanácsba befurakodott reak­ciós elemek kiszorításáért. A Viharsarok fővárosának forradalmi tömegei szociali- zálódásokat, földosztást kö­veteltek egyre hangosabban, megrohanták Beliczey föld- birtokos kastélyát, a beren­dezéseit széthurcolták. A harcot városunkban Han'kó Mihály kőműves, Fá­bián György földmunkás, Nyilas András cipész (kit az­tán főispánnak neveztek ki), Gubis Ádám famunkás, Ur­bán Mihály asztalos, Les- tyán György ács vezette. Az újonnan verbuvált munkás­őrség parancsnoka Lestyán György lett, szakaszparancs­nokok: Mitykó Mihály kő­műves, Cselovszlki György, Korcsok György földmunká­sok és Szöbek András ács voltak. A munkásőrség első feladatának azt tekintette, hogy a Stemschuss szerveze­te nemzetőrségtől átvegye a rend fenntartását. Ezt az alakulatot lefegyvereztük és feloszlattuk. A hatalom irá­nyítása méginkább a mun­kásság irányítása alá került, mikor Békéscsabára érkezett több, a munkásmozgalomban már korábban érdemeket szerzett elvtárs. így többek között Paróczai János, a ké­sőbbi diktatórium elnöke, Petrovsziki Pál, aki Francia- országból jött haza, valamint az Erdélyből menekült And­rási Gyula vasmunkás, akik a maguk politikai tisztánlá­tásával tudatosan balra ve­zették az eseményeket. A helyi, Czibor István irányí­totta szociáldemokrata párt az állandó csitítás álláspont­ján volt, fékezte a forrada­lom menetét. Ezért éles harc alakult ki közte és az And­rási által vezetett kommu­nisták között, s a baloldal többségben volt nemcsak Békéscsabán, hanem a Dund- ler Károlyék irányítása alatt Gyulán, a Szemenyei Pál, Rajki Sándor vezette oros­házi események sodrásában, vagy a Janecskó Andráséfcat követő szarvasi megmozdu­lásokon is. A kommunisták vezetésével — akik a fővá­rosi pártalakulás után párt- szervezetekbe tömörültek a nagyobb városokban is — a katonai szervezés irányvona­la is megerősödött. A balra- tolódást nem lehetett meg­állítani. A fővárosban már­cius 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, s örömmámorban úsztunk mi is idehaza, Békéscsabán, s az egész Békés megyében, mert rövidesen megyeszék­hely lett Békéscsaba a régi dzsentriktől tömött várme­gye helyett. ■Városunkban Andrási Gyula városparancsnok is­mertette az országos esemé­nyeket a városi színházban, s a gyűlés, választási ak­tussá alakult át. A munkás- tanács helyett munkás-pa- raszt-katonai tanácsot hoz­tunk létre s megválasztot­tuk a direktóriumot. Tagjai: Paróczai János (elnök), Cseresek Gusztáv (titkár), Urbán Mihály, Petrovszki Pál lettek, a legismertebbek közül. Megalakították a népbiztosságokat is: Pet­rovszki Pál szocializálási, termelési, Orvos Pál lakás­ügyi, Szpevár Pál élelme­zésügyi népbiztos lett. Andrási Gyula várospa­rancsnok, ifj. Urbán Mihály a helyettese, Lestyán György a vörösőrség pa­rancsnoka lett. A rendfenn­tartást, a közművek őrzését a direktórium a vörösőr­ségre bízta. Minden előte­remthető fegyvert a mun­kásság kezére adtak. Hatá­rozatot hoztak, hogy a mun­kások adott jelre a náluk levő felszereléssel a meg­állapított helyeken gyüle­kezzenek. A megyei összes városá­ból, községéből küldött meg­bízottak vettek részt a me­gyei munkás-paraszt-ika- tonatanács alakuló ülésén és megválasztották a me­gyei intéző bizottság tagjait. A tanács határozatot ho­zott, mely kimondta, hogy intézkedésre jogosultak: 1. a megyei, városi, községi tanácsok; 2. a tanácsok ál­tal választott intéző bizott­ságok; 3. a direktóriumok. Az ügyintézést hat csoport­ba osztották be: 1. elnöki, 2. közigazgatási, 3. közellá­tási és gazdasági, 4. szociá­lis, fellebviteli, jogi, 5. tan­ügyi és 6. pénzügyi csoport. A megyei tanács felhatal­mazta a direktóriumokat, hogy a megbízhatatlannak minősített alkalmazottaka- kat mentsék fel, vagy he­lyezzék rendelkezési állo­mányba. Békéscsabán 109 taggal alakult meg a munkás-pa- raszt-katonai tanács, s tag­ságukat a szakszervezetek arányosan alakították ki a pártokkal egyetemben. így a tanácsba kerültek: 52 földműves, kisgazda, 3 fa­munkás, 3 vasmunkás, 8 vasutas, 2 szabó, 7 építő­munkás, 3 alkalmazott, 2 cipész, 1 pincér, 2 textil­munkás, 3 malmi munkás, 2 tanító és 5 más értelmiségi, 1 postás, 2 nyomdász, 1 fes­tő, 1 pénzintézeti dolgozó, 2 kéményseprő, 3 magántiszt­viselő, 1 köztisztviselő és 5 katona. Tekintve, hogy né­hány nem odavaló elem is bekerült a vezetésbe, a kommunisták fellebbezéssel éltek, melynek alapján Vi­téz Sándor teljhatalmú poli­tikai megbízott ezt a válasz­tást megsemmisítette és áp­rilis 18-án új tanácsot vá­lasztottunk. Április 17-én tartott be­szédet dr. Domokos József, a városháza erkélyéről az összegyűlt tömeg előtt. Áp­rilisi 20-án Ágoston Péter külügyi népbiztos tartott tá­jékoztatót a hazát fojtogató intervenciós gyűrű szorításá­ról és felhívta a dolgozókat a proletárdiktatúra megvé­désére. A bojár csapatok köze­ledtek a város felé, Békés­csabát' kiürítették. A város­ból több mint ezer ember ment vöröskatonának. So­kan közülünk ma is büsz­kén gondolunk arra, hogy a Tanácsköztársaság harcosai lehettünk. Lejegyezte: Varga Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom