Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1978. március 22., szerda o Bébiholmi és lövészkorong Kilábalt a hullámvölgyből az orosházi háziipari szövetkezet Az Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet, amely az elmúlt esztendő végén ün­nepelte megalakulásának negyedszázados jubileumát, kilenc fajta szolgáltatást, il­letve termékelőállítást végez. Ezek közül legnagyobb ter­melési értéket állít elő a gépikötőrészleg, azt köve­ti a varró-, s a sorban ott van a seprükötőrészieg, a faárugyártók, a horgolórész­leg, szőnyegszövés, szegecs­gyártás kooperációban, lö- vészkoronggyártás és még sorolhatnék. Az 1977- es gazdasági év terv- feladata huszonöt és fél millió forint volt, amit a NOSZF tiszteletére a szocia­lista brigádok felajánlásai alapján 1 millióval emeltek meg, s az eredmény: 30 mil­lió forint. Az eredményekről, a jövő terveiről beszélgettünk Ker­tész Andrással, a szövetke­zet elnökével, valamint Ber­ta József főkönyvelővel: — Eredményes volt, mint­egy megkétszereződött a var­rórészleg nyeresége, ami a szalagrendszerű termelésnek, a jobb üzemszervezésnek is köszönhető — mondta Ker­tész András. — Javultak az exportátvételi árak is, de nem utolsó sorban a dolgo­zóink felelősségteljes mun­kája hozta az eredményt. — A korábbi években a szövetkezetnél igen sok volt a gond, nagy volt a munka­erőmozgás, visszaesett a ter­melés. Az elmúlt esztendő eredményei azt látszanak bi­zonyítani, hogy a gondok egyrésze megoldódott. De hogyan sikerült a hullám­völgyből kilábalni? — A szövetkezet 1973-ban kimagasló eredménnyel zárt — folytatta Kertész András. — Az 1974-es gazdasági év­ben visszaesés történt terme­lési értékben, nyereségben, a szövetkezet egész gazdasági fejlődésében. Belső okokra vezethető vissza mindez, amelyeket meg kellett szün­tetni. Közös erőfeszítéssel 1975-ben sikerült megállíta­ni e visszaesést, amit elemző, önkritikus hibafeltárásunk- n,ak is köszönhetünk. Kidol­goztuk hosszú távú tervünket, s így az 1976-os esztendő már megfelelt a népgazdasá­gi elvárásnak és szövetkeze­tünk tagságának is. A kérdé­ses időszakban kicserélődött a szövetkezeti kollektíva egy része, másrészt sikerült olyan hangulatot teremteni, amely valójában vonzóvá tette szö­vetkezetünket a kívülállók részére is. Növekedett a mű­helyi és bedolgozói létszám. Sokat segítettek az újbóli talpra állásban az itt dolgo­zó szocialista brigádok, ami ebben az időszakban bonta­kozott ki erőteljesen, hiszen a műhelyekben tevékenyke­dők fele ma már brigádtag. Ki tesz rendet? I aholnap alig lesz ha­zánkban olyan dolgo­zó, aki ne hangoztat­ná a termékszerkezet kor­szerűsítésének szükségessé­gét. Mindenik tudja, hogy gazdasági-társadalmi fejlő­désünknek legfontosabb fel­tétele olyan termékek gyár­tása, amelyek a külső pia­cokon gazdaságosan értéke­síthetők. Nagyon kevesen vannak azonban azok, akik saját vállalatuknál vélik felfe­dezni, hogy gazdaságtalan és nehezen értékesíthető gyártmányokkal foglalkoz­nak. Sőt ezek a vállalatok is versengenek a munkaerő­ért, a fejlesztési eszközö­kért, felhasználnák olyan külföldről származó anya­gokat, amelyeket exportier-, mékben feldolgozva koránt­sem előnyösen adnak el. Nehezíti a korszerű ter­mékszerkezet kialakítását, hogy nincs olyan iparágunk, amely automatikusan bizto­sítaná a kívánatos megúju­lást. A fejlett ipari orszá­gokban például az autóipar rohamos fejlődése egész sor ágazatot kényszerít erre. Kopásállóbb gumik, fino­mabb acélok, korszerűbb műszerek jobb tulajdonsá­gokkal rendelkező üvegek, tetszetős, jó védelmet nyúj­tó festékek, korrózióvédő anyagok és még sok tucat­nyi korszerű termék előállí­tását követeli ez az iparág. Hazánkban a járműprogram kétségtelenül elindított ha­sonló folyamatot; korszerű­sítő hatása azonban alig lé­pi túl a járműipar kereteit. A nehézipar ágazatban megkísérlik, sok ezer ter­mék közül kiválasztani, hogy mi tekinthető már most is versenyképesnek, s melyek azok, amelyek korszerűsí­téssel esetleg elérhetik a vi­lágpiaci versenyképességet. Dr. Simon Pál, nehézipari miniszter egy nemrégiben megjelent cikkében ezzel kapcsolatban azt írja, hogy ehhez a munkához a hosz- szú távú, stratégiai jellegű tevékenység súlyát kell nö­velni, a termékösszetétel át­alakítása ugyanis hosszú tá­vú feladat, végrehajtása azonban a ma sürgetű ten­nivalója. Milyen hát a korszerűbb termékszerkezet? Ismét nő azok tábora, akik az élelmi­szergazdaság fejlesztésében, az élelmiszerstratégia fon­tosságában vélik felfedezni adottságainknak legjobban megfelelő húzóerőt. Kétség­telenül ki kell aknáznunk a magyar föld és éghajlat adta előnyöket. Csakhogy kicsik vagyunk ahhoz, hogy a világpiacon megjelenve az árakat irányítani, vagy akár csak befolyásolni tud­juk. Az elmondottakból azt kí­vántuk érzékeltetni, hogy a versenyképes termékszerke­zet kialakítása nem oldha­tó meg a népgazdaság, az ipar egy-egy — még kevés­bé egyetlen — területén, ágazatában. A magyar nép­gazdaság ma már az anya­gi termelés rendkívül szé­les frontján, s annak csak­nem minden fázisába részt vesz a nemzetközi munka- megosztásban, kapcsolódik a világgazdasághoz. Ennek következtében, amikor kor­szerű, versenyképes és gaz­daságos termelési és export­szerkezetről beszélünk, s azt követelményként állít­juk magunk elé, tulajdon­képpen a magyar gazdaság versenyképességéről, annak növeléséről van szó. A ki tegyen rendet, a ki javítsa termékeink versenyképes­ségét kérdésre csak az a válasz adódik : minden ter­melő, exportáló ágazat, vál­lalat. Senki se várja csak a központi irányító szervek­től, csak a másik iparágtól és a másik vállalattól a cse­lekvést, egyidejűleg minden vállalatnak lépnie kell. □ korszerű és verseny- képes termékszerke­zetet — különöskép­pen az anyagi termelés egészére — nem könnyű felvázolni. Van azonban egy másik kiindulási pont is, ahonnan el lehet indulni. Azt ugyanis minden iparág, vállalat jól tudja, hogy je­lenlegi termelésében melyek azok a produktumok, ame­lyek enyhén szólva vállala­ti nézőpontból sem gazdasá­gosak. Első lépésként ele­gendő lenne ezeket kiiktatni a termelésből, a gyártmány­struktúrából. Persze ehhez rendszerint olyan termékre is szükség van, amit kifizető módon lehet előállítani és exportálni. Lombosi Jenő — Más vonatkozásban is történt előrelépés — veszi át a szót Berta József főköny­velő. — Szó esett már az üzemszervezésről, a szalag­rendszerre való áttérésről. De vizsgáltuk a lehetőségeket tovább, amivel növelhetjük a termelékenységet és az ál­lóeszközök kihasználtságát. 1980-ra a termelés megkét­szerezését tűztük célul ma­gunk elé, ezért kerül sor, il­letve már folyamatban van a géppark felújítása. De egy sor olyan intézkedés is tör­tént, ami köti a dolgozókat a szövetkezethez. így a törzs- gárdarendszer, a rezsitéríté­sek, új szociális létesítmé­nyek építése, bérszínvonal­növekedés, ,a leglényegeseb­bek ezek közül, amelyek je­lentős része a bedolgozóink számára is adott. — A fejlődés, amely 12— 13 százalékos többletet ho­zott, most már biztosítja a továbblépéshez az utat. Mindez kihat a személyi jö­vedelmek alakulására is, 6,2—6,5 százalékos bérfej­lesztést valósítottunk meg. — A jövőt hogyan látják? — Tervmutatóink 10—12 százalékos növekedést irá­nyoznak elő, ami 35 millió forintos árbevételt jelent 1-978-ra. Bérszínvonalunk 5—7 százalékos emelkedést követ, ami összdolgozóink részére mintegy 29 ezer fo­rintos egy főre jutó éves bért jelent. Az idei esztendő ta­nulóév is lesz, hiszen a nem­rég megjelent egységes szö­vetkezeti törvény sok új . fel­adatot szabott meg, amit jól kell megvalósítanunk — mondotta Kertész András el­nök. — Sok szó esétt a- terme­lésről, de az árut el is kell adni. Hogyan történik az ér­tékesítés? — Vásárlóink nyolcvan százaléka több éve válto­zatlan. Jó kapcsolatunk van a Szolnok—Békés megyei Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattal, akik a faárut veszik át, de a tápéi házi­ipari szövetkezettel is koo­perálunk, akik számára a holland és francia exportra kerülő gyékényszékek favá­zát készítjük. A gépi kötött­áru termékek jelentős része szovjet exportra készül. Var­rott áruink 90—95 százaléka szocialista exportra kerül, valójában árbevételünk 55— 60 százaléka exportból szár­mazik. Idehaza igen nagy a kereslet a bébiholmik iránt. Tervezzük továbbá azt is, hogy Orosházán mintaboltot nyitunk, ahol különféle házi­ipari népművészeti termékek árusításával gazdagítanánk a város áruválasztékát. Minta­boltunk a Kossuth utcán épült majd fel, remélhetőleg rövidesen. fb— árvízvédelem Vöröskereszt a lánctalpason-4t^ Vízen a könnyűmentőosztag motorosai Bár a hidrameteorológiai előrejelzések idén tavasszal nem mutatnak ki nagyobb árhullámokat, s így a folyók sem fenyegetik a part menti településeket, az árvízvédel­mi szervezet ma is készen­létben áll az esetleges be­avatkozásra. Az ország 12 vízügyi igazgatóságánál egy- egy területi, valamint egy központi osztag rövid idő alatt fölvonul'hat a kritikus pontokra. A speciális műsza­ki feladatok ellátására fel­készült mintegy 120 szak­emberből álló egységeket a legkorszerűbb technikai esz­közökkel szerelték fel, s a partvédőművek leginkább veszélyeztetett szakaszain vethetik be. A nagyobb árvizek idején a katasztrófa sújtotta terü­leteken a ma is készenlétben álló osztagoknál jóval na­gyobb erőre van szükség. Elég, ha az 1970-es Szamos, illetve Alsó-Tisza menti ára­dásokra gondolunk, ahol a védekezésben a fél ország részt vett. S itt is különösen nagy szerepet játszottak a mentésben, a töltések erősí­tésében, majd az ár levonu­lását követő munkálatokban a néphadsereg alakulatai. Szárazon, vízen, levegőben A világon mindenütt ve­szélyhelyzetben segítséget nyújt a hadsereg, mert a gyors mozgósíthatóság, a szervezettség, a nagy teljesít­ményű technikai berendezé­sek ilyenkor különösen fon­tosak. A magyar néphadse­reg is megalakulása pillana­tától valamennyi súlyos ár­víznél részt vett a mentés­A világgazdaság hírei A szocialista országok az 1977-es évi célkitűzéseiket minden tekintetben túltelje­sítették. Gazdasági mutatók­kal kifejezve: a Szovjetunió­ban az előirányzott 5,6 szá­zalékot 0,1 százalékkal túl­teljesítették, ezen belül a munka termelékenysége 4,1 százalékkal növekedett. Az NDK 5,4 százalékkal növelte ipari termelését, ez fél százalékkal több a terv­ben szereplőnél. Lengyelor­szágban 8,6 százalékosra tel­jesítették a kitűzött — 7,7 százalékos — tervet, s Cseh­szlovákia az 5,3 százalékos célkitűzéssel szemben 5,7 százalékos növekedést mu­tathatott fel az elmúlt év­ben. Bulgária 6,8, Románia pedig 12,5 százalékosra telje­sítette a tervet, amely ez utóbbi országban 2,6 száza­lékkal több az 1977-re meg­határozott eredményesség­nél. Emlékeztetőül : hazánk ipari termelése az előirány­zott 6 százalékkal szemben 6,8—7 százalékkal nőtt. * * * A világ kőolajtermelése az elmúlt évben meghaladta a hárommilliárd tonnát, amely csaknem 3,4 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Ezzel először lépték át a 3 milliárd tonnás ha­tárt a termelő országok. Az élen továbbra is a Szovjetunió áll, több mint 490 millió tonnával, amely mennyiség a világtermelés csaknem hatoda.’ öt követi az USA 466 millió tonnával, majd Szaúd-Arábia 352 mil­lió tonnás kitermeléssel. Irán 9,1 százalékkal részesedik a világtermelésből. Az összesítésből megálla­pítható, hogy a közel-keleti országok csaknem azonos mennyiséget termeltek 1977- ben, mint a korábbi évben, a szocialista országok terme­lése viszont tovább növeke­dett. Nőtt az északi-tengeri kőolaj-kitermelés is. ben és a gátvédelemben is. Évek során alkalmankénti együttműködés jött létre a vízügyiek és a katonák kö­zött, s mind szervezettebbé vált, 1973-tól pedig az ár- vízvédelem sajátos új rend­szere alakult ki közöttük. A néphadsereg egyes mű­szaki alakulatainak katonái rendszeres árvédelmi kikép­zést kapnak, s kötelékükben könnyű- és nehézmentőosz­tagokat szervezték, melyek szárazról, vízről, levegőből egyaránt képesek gyors se­gítséget nyújtani a bajba­jutottaknak. Az ár-és belvíz- védelmi szolgálat és a nép­hadsereg kijelölt alakulatai között tervszerű és állandó az együttműködés : a felkészü­léstől a folyamatos informá­ciócserén át a műszaki fej­lesztésig. Az országot a víz­ügyi igazgatóságok területei szerint katona; árvédelmi körzetekre osztották, s az itt állomásozó műszaki egysé­gek adott esetben — a víz­ügyiek szakmai irányításá­val — bekapcsolódnak a vé­delmi munkákba. A körzetek parancsnokai ismerik terü­letük veszélyeztetett folyó­szakaszait, védőműveit, s naprakész árvízvédelmi ter­vet készítettek alakulataik számára. Nehéz- és könnyű- mentöosztagok Hogyan működnek ezek a katonai árvízvédelmi oszta­gok, milyen a felszerelésük, felkészítésük? — e kérdé­sekre adott választ a közel­múltban a néphadsereg egyik dunántúli alakulatánál rendezett bemutató gyakor­lat. Felsorakoztak a nehéz- és könnyűmentőosztagok, s azok az alakulatok is, me­lyek a partvédelmi munkára hivatottak. A nehézmentőosztagok, melyek 12 napig működhet­nek önállóan — kenyér-, víz- és üzemanyag-utánpót­lással —, sok ember, s ter­jedelmesebb értékek kimen­tésére szerveződtek. A két­éltű lánctalpas szállító jár­müvek előtt szárazon és ví­zen szinte nem létezik aka­dály. Befogadóképességük 70 személy, vagy 12 fekvő sérült, illetve 10 tonna te­her. Pontos alkalmazhatósá­gukat megkönnyíti, hogy ál­landó rádióösszeköttetésben állnak egymással és az irá- nyítóparancsnöki törzzsel. A könnyűmentőosztagok különböző kisebb motoros vízi járművei egyszerre ugyancsak hat-tíz embert menthetnek ki, azonban se­kély vízben is jól manőve­reznek, gyorsak és könnyen fordulnak. Diesel-motoros cölöpverővel erősítik meg a töltéseket, amely a parton és a vizes uszályra szerelve dolgozik, s átlagosan öt perc alatt üt be a talajba egy hat méter hosszúságú pátriale­mezt. Az osztaghoz tartozik a könnyűbúvárcsoport is. Feladatuk: a víz alatt fólia­terítéssel óvják a gátakat az átázástól, a hullámveréstől. A bemutatón plusz öt fokos vízben is szakavatottan za­vartalanul mozogtak. A le­hűléstől a légmentes gumi­ruha alatti gyapjúöltözék védi őket. A könnyűbúvárok legtöbbje már a bevonulás előtt kapott kiképzést MHSZ-klub tagjaként. A gátak erősítésére évszá­zadok óta homokzsákot hasz­nálnak, s még manapság is nélkülözhetetlen. A katonák kiképzési programjában e védekezési eszköz alkalmazá­sa is szerepel. Számíthatunk a segítségükre Az új árvízvédelmi együtt­működési rendszer eddig há­rom esetben vizsgázott, si­keresen. A Tisza, a Bodrog, a Maros és a Körösök áradá­sánál 1974 júniusában 1300 katona, ugyancsak ez év ok­tóberében a Tama, a Her- nád, a Sajó és a Bodrog mentén 1400 tagú árvízvé­delmi alakulat dolgozott, s 1975 júliusában Győrnél 800 katona vett részt a védeke­ző munkákban. Bizonyítot­ták : árvízveszély esetén számíthatunk segítségükre. Mészáros János Indulásra készen a nehézmentőosztag járművei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom