Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1978. március 19., vasárnap Barátaink életéből II „Moravakísérlet” A Szál jut—6 űrállomáson folytatott közös szovjet— csehszlovák „Morava-kísér- letnek” az a célja, hogy kozmikus körülmények között kidolgozzák a népgazdaság számára szükséges új anyagok előállításának módszereit. A kísérlet meghatározó feltétele az, hogy számos új anyag előállításához fel lehet használni a mikrogravitáció jelenségét. A népgazdaságnak ugyanis egyre több ilyen finom és tiszta anyagra — elsősorban félvezetőkre van szüksége. Ezeknél az anyagoknál elsőrendű fontossága van például' a tökéletes kristály- szerkezetnek. Földi körülmények között igen bonyolult ezeknek az anyagoknak előállítása. A félvezető és optikai monokristályokat rendszerint igen hosszadalmas módszerrel készítik. Az elméleti számítások szerint a súlytalanság állapotában a kristályok minősége sokkal jobb, következésképpen fizikai és kémiai tulajdonságaik is jobbak. S ipivel a kozmikus monokristályok igen tiszták, nagyobb részük alkalmazható a műszergyártásban. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb bonyolult félvezető ára az arany értékével vetekszik, sőt annál magasabb, akkor világos, hogy az új, kozmikus eljárások kidolgozása gazdaságilag rendkívül előnyös. A jobb minőség következtében pedig olyan műszereket állíthatunk elő, amelyek — alkalmazásuk területén — szintén növelik a gazdasági hasznot. A félvezetők jelenlegi magas önköltsége kifizetődővé teszi még a kozmikus gyártást is. A kísérletben szovjet tudósok dolgozták ki a Szal- jut—6 „Szplav-Ol” univerzális kohóját. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Szilárd Testek Fizikája Intézetében készítették a kapszulákat, amelyekbe a kristályok alapanyaga került. A kapszulákat visszatérésük után a szovjet és csehszlovák tudósok tanulmányozzák majd, és megkezdődik a „Morava-kísérlet” második fontos szakasza, amelyben részletesen elemzik az anyagok tulajdonságait Az eredmények megmutatják, mennyire perspektivikus kozmikus technológiával előállítani félvezetőket és optikai anyagokat, megismerhetik a kristályok súlytalansági állapotában való növesztésének általános törvényszerűségeit. A. Ohotyin professzor, a műszaki tudományok doktora, a Szovjet Tu- , dományos Akadémia Űrkutatási Intézetének osztályvezetőj e (APN—KS) Tízezren tanulnak a phenjani egyetemen Phenjanban, a Koreai Népi Demkoratikus Köztársaság fővárosában a festői Moranbon-hegység lábánál 1946. október 1-én nyílt meg a Kim ír Szén egyetem. Az ország felszabadulásáig, a japán imperializmus gyarmati uralma idején a nemzeti kultúrát megsemmisítették, egyetlen felsőfokú iskola sem működött, az anyanyelvi oktatást már az általános iskolában betiltották. Nem voltak olyan káderek, akik képesek lettek volna a felsőbb tanintézetek irányítására. Alig akadt iskola, diákszállásnak nyoma sem volt, az ösztöndíjak rendszerét nem ismerték. Az eltelt több mint 30 év alatt olykor súlyos harcok, megpróbáltatások közepette az egyetem tovább bővült, és a szocialista pedagógia, az oktatás és a nevelés, a tudományos-kutató tevékenység valódi központjává vált. Az egyetem tudományos könyvtára ma már több millió kötettel rendelkezik. Az egyetem hét fakultással, ezen belül 24 szakágazattal kezdte meg munkáját. Kezdetben 1500 diák tanult. A fakultások száma azóta jelentősen megnövekedett. A diákok száma meghaladja a 10 ezret, s ugyancsak ezreket tesz ki az oktató személyzet létszáma, beleértve az akadémikusokat, a professzorokat és a tudományos doktorokat is. Az egyetemhez tartozó számos tudományos kutató- intézet pedig nagy szerepet játszik a tudományos élet fellendítésében. Szemelvények a szocialista országok sajtójából A Szovjetunió különböző részéből naponta érkeznek hírek arról, hogyan készülnek a dolgozók kollektívái a „vörös szombatra” ? Például a hakui olajbányászok Lenin születésének 108. évfordulója tiszteletére felajánlották, hpgy április 22-én terven felül 50 tonna kőolajat és tízezer köbméter földgázt adnak a népgazdaságnak. Kali- nyin város gépgyártói gyűlésükön elhatározták, hogy kommunista szombaton 60 ezer rubel értéket állítanak elő. Jelentős felajánlásokat tettek a helyi textilgyár és vasgyár kollektívái is. A taskenti járműjavító és öntöde munkásai is a tervezettnél. jóval többet kívánnak termelni. Április 22-e tiszteletére például a Tas- teksztilmas dolgozói 80 ezer rubel termelési értéket állítanak elő. (Moszkvai Pravda). A Német—Szovjet Baráti Társaság (DSF) városi és járási szervezetei e hónap közepéig az NDK megyéiben 257 küldöttgyűlést rendeztek. Ezeken megtárgyalták többek között a március 19- én és 20-án tartandó kongresszusuk legfontosabb határozati javaslatait. Ulrich Brandenburg, a NSZBT központi vezetőségének • tagja hangsúlyozta: ,az állampolgáÜltetvény a pusztaság helyén rokban még jobban meg kell erősíteni azt a tudatot, hogy a Szovjetunióval kötött barátság biztos perspektívát nyújt az NDK-nak. Az ötmillió tagot számláló szervezetek, tagcsoportok egyébként 48 ezer 800 összejövetelt tartanak évente. Az újonnan megválasztott fél millió társadalmi funkcionáriusok egyharmada a fiatal korosztályhoz tartozik, és a tisztségviselők 40 százaléka nő. (Neues Deutschland) Zrenjaninban épül fel Jugoszlávia legnagyobb növényolajgyára. A már meglevő üzem udvarán hamarosan elkezdik a nyersanyagelőkészítő, a sajtoló és az extraháló részlegek alapozási munkálatait. Az építkezés költsége eléri a 220 millió dinárt. Az új létesítményt a jövő év elején adják át rendeltetésének. és a számítá- sdk szerint mintegy 600 tonna nyersanyagot dolgoznak fel majd naponta. Az ellátást nagyban segíteni fogja az a szerződés is, amelynek értelmében a gyár évente 14 ezer vagon napraforgót, valamint 1400—1400 vagon olajrepcét és szóját vesz át a termelőktől. Az olajosmagvak termesztése iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik Bánátban. Az Űjvidéken kikísérletezett hibridek is megnyerték a termelők tetszését. Az új gyárrészlegben gazdaságosabb lesz a feldolgozás, mert a napraforgó-pogácsában az eddigi másfél helyett csak 1 százalék olaj marad a sajtolás után. (Magyar Szó) A Vietnami Szocialista Köztársaságban az újjáépítés egyik legnagyobb feladata az elpusztított ültetvények, a letarolt erdők helyreállítása. Képünkön: Kontum tartományban ananászültetvényt létesítenek a szövetkezeti parasztok (Fotó: VNA — MTI) A penzai pedagógustovábbképző intézetben az orosz nyelv és irodalom szakos tanárok kéthetes tanfolyamon vesznék részt. A foglalkozásokon megismerkedtek azokkal az aktuális kérdésekkel, amelyek az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott határozatokkal kapcsolatosak, s amelyek az iskolai oktatónevelő munkát teszik hatékonyabbá a középfokú tanintézetekben. Az előadó a tanulók öntevékenységét segítő eljárásokról, az információszerzés lehetőségeiről és egyéb szakmai, módszertani kérdésekről tájékoztatták ,a kurzus hallgatóit, akik több időt töltöttek a Lermontov -Könyvtárban is. (Penzenszkaja Pravda) Séta a virágok városában Az Angeren utca gömblámpáival a város érdekes színfoltja A virágok városának is nevezik a 200 ezer lakosú Erfurtot, Thüringia legnagyobb városát, mely az NDK városainak sorában is előkelő helyet foglal el. Látványosságban igen gazdag, a történelmi időket idéző utcák, házak sajátos atmoszférájának megőrzése mellett modernizálják a várost. Folyója, a Gera átszeli a települést, több kisebb-nagyobb ágra szakad, szigeteket alkot, melyek kedves kirándulóhelyek. A Gera völgyének partvidékét már időszámításunk előtti évszázadokban is lakták. A település neve először 742-ben szerepelt egy fejedelmi oklevélen. Gázló a folyón, kereskedelmi utak találkozása, erődítmény, püspökség létesítése — ezek jellemezték a város középkori fejlődését. Gazdag építészete jelzi: hajdan jómódú polgárok lakták a várost. Az idegen bármerre is jár, a középkor jegyeivel, évszázados építészeti remekeivel, műemlékekkel találkozik. Erfurt jelképe az építészeti ritkaság, a Dóm néven ismert Szűz Mária-templom és a Szent Severus-templom együttese a Dómplatz-on, a belváros közepén emelkedik. A Dómot . évszázadokon át építették, 1153-ban készültei az első templom főhajója, majd 500 évig toldozgatták. A 26 méter magas szentélyét 14 méter magas boltívek tartják. A napóleoni háborúk idején Napóleon lóistállónak használtatta a Dómot. Elektromos orgonáját 1963- ban szerelték be. A XIII. századtól van kolostora Erfurtnak, napjainkban is 50 — 60 apáca lakja a régi épületeket. A városban egyébként 18 műemléktemplom van. rai együttesen az NDK termelésének csaknem háromnegyed részét adják. Igen jelentős még az írógépgyártás is. S ami még világhírű, az nem más, mint az IGA, vagyis a Nemzetközi Kert- építészeti Kiállítás. Az idegent öles plakátok igazítják útba. A város a kertészek központja lett, növénytermesztésének, vetőmagtermesztésének produktumait 40 országba exportálják. A nemzetközi kertészeti és virágkiállítást 1961-től rendezik meg Erfurtban. De nemcsak kiállításra termelnek: jelentős a nagyüzemi zöldségtermesztés és ezzel együtt a feldolgozás is, majd konzerv formájában kerülnek a ezek közül is az Angeren, melyet Erfurt Váci utcájának is neveznek az idelátogató magyarok. Erfurt nagy város, ám estére mégis elnéptelenednek az utcák. A vendéglátóhelyeken, a patika-tisztaságú sörözőkben viszont zajlik az élet: egy-egy korsó finom sör mellett megbeszélik a barátok, a családtagok a nap, a világ dolgait. A németek nemzeti itala a sör, mely igen olcsó, s több fajtából válogathatnak, Részegekkel a több nap során egyetlen alkalommal találkoztunk, s bármennyire kínos kimondani, azok is kint dolgozó magyarok voltak. A város ezekben az évekA Dómplatz, a történelmi város központja. A téren a környék halászai kínálják portékáikat Ha Erfurt utcáit járja az idegen látogató, lépten-nyo- mon középkori templom, régi torony vagy műtörténeti értéket képviselő gótikus, reneszánsz, esetleg barokk lakóházak esnek útjába, érdekes fantázianevekkel. Az NDK műemlékekben leggazdagabb városa Erfurt. A felszabadulás után hatalmas fellendülés következett be a település életében, az NDK egyik legjelentősebb ipari centrumává fejlődött Erfurt. Világhírű a nehézgépgyártása épp úgy, mint a cipőipara. A város cipőgyávidék termelvényei a fogyasztókhoz. Az üzletek bő áruválasztékkal várják a vásárlókat. A vendéglátóhelyek tiszták és cigarettafüst-mentesek — ugyanis a legtöbb NDK vendéglátóhelyen tilos a dohányzás —, a felszolgálók udvariasak és gyorsak, az utcák tiszták, a szemeteskukákat rendeltetésüknek megfelelően használják. A belvárosból a villamos kivételével valamennyi járművet kitiltották, sétálóutcákká alakították ki, s ez 40 millió márkába került. Legnagyobb ben a megújulás, az átalakulás korszakát éli. A történelmi épületeket felújítják, a foghíjakat olyan modem házakkal építik be, amelyek jól illeszkednek a környezetbe, ugyanakkor megőrzik Erfurt jellegzetességét. De nemcsak a foghíjakban épülnek új lakások. A város északi lakótelepén már magasodnak a tíz-, a húsz- és a huszonöt emeletes lakóházak. A város vezetői úgy tervezik, hogy e városnegyedben 4—5 éven belül mintegy 50 ezren élnek majd. Szekeres András A változó Erfurt: az óváros szomszédságában épül az északi városrész, s modern lakóházaiban 4—5 éven belül 50 ezren laknak majd A szerző felvétel«!
