Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

1978. március 19., vasárnap EH3HSS" így élünk és dolgozunk megyénkért- Kerekasztal-beszélgetés országgyűlési képviseltünkkel Nagy Jenő Hankó Mihály Szigeti Gáborné Sebesi Lászlóné Németh Ferenc Varga Zsigmond Bálint Istvánné Balogh László Enyedi G. Sándor Már hírt adtunk arról, hogy a Békés megyei Népújság szerkesztősége a közelmúltban beszél­getésre hívta megyénk országgyűlési képviselőit. Célunk ezzel az volt, hogy tájékoztatást adjunk arról, hogyan képviselik az országos érdekkel együtt választókerületüket, milyen tevékenységet folytatnak az országgyűlés ülésszakain kívül. A tanácskozáson részt vett Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Nyári Sán­dor, a Hazafias Népfront megyei titkára is. Szerkesztőségünk részéről Enyedi G. Sándor fő- szerkesztő és Rocskár János főszerkesztő-helyet­tes vett részt a tanácskozáson. NÉPÚJSÁG: A megyei képviselőcsoport vezetője ho­gyan értékeli képviselőink együttes munkáját, és van-e együttműködés más megyei képviselőcsoportokkal? VARGA ZSIGMOND (GYOMA): Először is megyénk képviselőcsoportjának vezetőjeként hadd köszönjem meg a Népújságnak ezt a kez­deményezését, amellyel újabb fórumot biztosított részünkre. Politikai jelentőségét nagyra értékel­jük, hiszen olyan fontos tevékenységről szólha­tunk most a lap hasábjain keresztül, mint a képviselői munka, amelyet teljes egészében még sokan nem ismernek. Jó gyakorlata a képviselőcsoportnak, hogy más megyékkel is szorosan együttműködik. így különösen a szomszédos Csongrád és Szolnak megyével. Közös állásfoglalások is születtek már képviselőcsoportjaink között olyain kérdésekben, amelyek mindkét megyét érintik. Az ilyen állásfoglalásokat a főhatósághoz továbbítjuk. Elmondhatjuk, hogy javaslataink akár a képvi­selőcsoport, vagy az országgyűlési bizottság, vagy a parlament ülésein hangzanak is el, jól segítik a születő törvények és intézkedések meghozata­lát. NEPÜJSAG: Ha már utalás történt a mezőgazdaság­ra, megkérdezzük, hogy milyennek látják a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari üzemek együttműködését? De szeretnénk arra is választ kapni, hogy a választó- polgárok problémái hogyan jutnak el a képviselőhöz? HANKÓ MIHÁLY (BÉKÉSCSABA) : Az együtt­működésről tsz-elnökként is gazdag tapasztala­tom van. Véleményem szerint a jó együttműkö­dés alapja a szerződéses rendszer és a szerződé­si kötelezettségek pontos betartása. A megye mezőgazdaságának fő partnerei a húsipar, a konzervgyár, a hűtőház. A szerződéskötések idő­ben megtörténték, és úgy látszik, hogy a sertés­mennyiséget teljesíteni tudjuk. Ami pedig közvetlenül érinti képviselői mun­kámat, az bizony Békéscsabán eléggé összetett Sokan felkeresnek levélben, személyesen. Egyé­ni kérelmekkel is fordulnak hozzám a választó- polgárok. Az a törekvésünk, hogy jól menjenek a dolgok. Ehhez mindenhol segítséget kapok: a tanácsnál, a Hazafias Népfrontnál. Olyan dolgo­kat sikerült így elintéznem, amivel nem kell az országgyűlés elé menni. (A továbbiakban Hankó Mihály képviselő gazdag tényanyagra támasz­kodva számos mezőgazdaságot és élelmiszeripart érintő megyei eredményt és problémát vázolt még fel. — a szerk.) NEPÜJSAG: A mezőgazdasági témakörnél maradva véleményüket szeretnénk tudni arról, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek támogatási rendszerét megfelelőnek tartják-e? Továbbá: vannak-e gondjaik a szakember-ellátottság területén, és ezek megoldásába hogyan kapcsolódik be egy képviselő? BALOGH LÁSZLÓ (BÉKÉS) : A képviselőnek választói érdekében úgy -kell tevékenykednie, hogy megyénk problémái is megoldódjanak. Az országgyűlésen már felszólaltam, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkezetek gondjait kiemelt támogatással lehet megszüntetni. A megnyugtató az lenne, ha az ilyen termelőszövetkezetek hosz- szabb lejáratú hitelt kaphatnának. A szakember­ellátottság egy régebbi állápothoz képest jelen­tősen javult, de most is hiány van belőlük. Ta­pasztalható, hogy ezekről a gyengébb területek­ről a meglevő szakembereket is elcsalogatják. NEPÜJSAG: A problémák megoldása általában nem könnyű feladat. Képviselőink ennek során ütköztek-e már a meg nem értés falába? Hogyan látja a tégla- és cserépipari yállalat szerepét a megye lakásprogramjá­nak megvalósításában? SKALICZKI KAROL YNË (BÉKÉSCSABA): Örömmel mondhatom, hogy ilyen tapasztalatom nincs. Minden megyei és helyi szervtől segítsé­get kaptam. A központi szervek sem adtak még elutasító választ. Olyannal sem találkoztam, hogy az általam képviselt ügyet csak „kerülgették” volna. Jó a kapcsolatom minden területen. Mun­kahelyemnek, a tégla, és cserépdpari vállalatnak közismerten nagy szerepe van megyénk lakás- programjának megvalósításában. A cserép, a tégla ehhez nélkülözhetetlen. Ennek megfelelő­en bővült az üzem kapacitása. Lakásgondjaink­ról. amelyek igen komolyak, a parlamenti bi­zottságokban is sokszor beszélek. Olykor erős vita alakul ki. de érveim mindig igényeink jo­gosságát támasztják alá. NEPÜJSAG: Az a képviselő, aki nem a megyében lakik, hogyan tudja megoldani választókerületének képviseletét úgy, hogy az egybeessen a helyi és az or­szágos érdekekkel? Szeretnénk, ha arról is szó esne, hogy milyen elképzelések vannak a Körös-völgye üdü­lőterületi fejlesztésére? KOVÁCS ISTVÁN (SARKAD): Már 11 éve va. gyök Sarkadon képviselő. Ügy érzem, jó kapcso­latot sikerült kialakítanom. Havonként jövök választókerületembe, fogadóórákat évente két- három alkalommal tartok. Igen jónak tartom az üzemlátogatásokat, mert közelebb kerül az em­ber a választók problémáihoz. Mi különböző or­szággyűlési bizottságokban is dolgozunk. Én pél­dául 10 évig voltam a mezőgazdasági bizottság titkára. E bizottságokban alapos munka folyik. Szóval a képviselők parlamenti munkája nem­csak az ülésszakokra korlátozódik. Ami a má­sik „testre szabott” kérdést illeti: az elmúlt év­ben az ENSZ is folgalkozott a gyógyvizek hasz­nosításával, Magyarország gyógyvízkészlete ran­gos helyet tölt be Európában. Ezért az ENSZ technikai és pénzügyi segítségben részesítette Magyarországot. A Körös völgyében kiemelt mó­don Gyula szerepel, ahol is új, háromszázkilenc- ven személyes üdülő építését kezdték meg tavaly. A befejezés 1982-re várható. Az Orosháza mellett levő Gyopárosfürdő fejlesztése a SZOT terveiben egyelőre nem szerepel. NEPÜJSAG: A külügyminiszter, megyénk képviselő­je elfoglaltsága közismert. Hogyan jut ideje saját vá­lasztókerülete ügyeinek intézésére? Egyben szeretnénk megkérdezni azt is, hogy tapasztalatai alapján milyen hazánk nemzetközi tekintélye külföldön? PÚJA FRIGYES (BATTONYA): Választókör­zetemet jól ismerem, bár első ciklusban vagyok képviselője. Battonyától és a többi községtől nem szakadtam el. Békés megyed vagyok. Munkakö­röm most egy kicsit másl, de azért területemnek hű szolgája vagyok. Sokát járok választókörze­temben. Hogy úgy mondjam, ez számomra pi­henés, kikapcsolódás is. Fogadónapokat én is szoktam tartani. A népfront, a tanács sokat se­gít ebben. Battonya nagyközség iparosítása most folyik, az elvándorlás szűnőben van. Korábban Dambegyházáról, Kevermesről sokan elmentek: a lakosság foglalkozást keresett. Most igen mo­dem üzem épül Battonyán. A választókörzetem­hez tartozó másik három községben csak szór­ványosan épül valami, hiszen ,a tanácsnak kevés a pénze. Ha csak a tanácsi alapra hagyatkoz­nánk, sok mindent nem lehetne megoldani. Igen figyelemre méltó az a társadalmi összefogás, amellyel a helyi igények teljesebb kielégítésére törekednek az ottlakók. (Nemzetközi helyzetünk megítélésével kapcsolatban Púja Frigyes részle­tes tájékoztatást adott, amelynek közlésétől most eltekintünk, mert mint külügyminiszter, a so­ron következő országgyűlés ülésszakán erről tesz jelentést a parlamentnek, — a szerk.) NEPÜJSAG: Megyénk gondjai között szerepel a gyermekintézmény-hálózat igényeknek megfelelő fej­lesztése. Hogyan Ítélhetjük meg jelenlegi helyzetünket? SEBESI LASZLÖNÉ (KÉTEGYHÂZA) : Ezt a témát minden tanács kiemelt feladatként kezelte az V. ötéves terv megkezdésekor. A tavalyi tanév­ben 43,5 ezer általános iskolai tanuló volt a me­gyében. Ennek 34 százaléka részesült napközis ellátásban. Tehát még van bőven kielégítetlen igény. Erre azonban fedezethiány miatt egyelőre nem kerülhetett sor. Az óvodából iskolába kerü­lő gyerekek étkeztetését szinte kivétel nélkül igénylik még a kisközségekben is. A falusi kis­vendéglők nagy része sajnos kocsma jellegű, oda nem szívesen engedik ,a szülők étkezni gyerme­keiket. Némileg enyhítené a fenti gondokat az általános iskolai menza és tanulószoba, de en­nek országosan egységes szabályozása nem meg­oldott. Választókörzetem nemzetiségi jellegű. Elmondottam, hogy ' ebből semmi probléma nem adódott. Jogaik és lehetőségeik teljes mér­tékben biztosítottak. A kiegyensúlyozott általá­nos politikai légkör képviselői munkámat nagy­mértékben segíti. A bizalom a különböző nem­zetiségiek, de köztem és a választópolgárok kö­zött is kölcsönös. NEPÜJSAG: Sokakat érdekel, hogy egy képviselő hogyan készül parlamenti felszólalására, és milyen ér­zés az első beszédet az* ország színe előtt elmondani? Választói mivel keresik fel? SZIGETI GABORNË (GYULA): Egyszer már felszólaltam a parlamentben, nagyon izgultam. A felkészülésemet segítette, hogy minden infor­mációt megkaptam, amire szükségem volt az il­letékesektől. Fogadóórát negyedévenként tartok a tanácsházán. Ezen általában munkások jelen­nek meg. Legtöbben lakásproblémával^ különö­sen a tetőkazános lakásokkal kapcsolatban. Köz­érdekű problémával is fordulnak hozzám. Most, hogy Gyulavárit Gyulához kapcsolták, kérték az autóbusz költségének egységesítését 2 forintra. Választ is kaptam már a pénzügyminisztertől: központi intézkedés várható. NEPÜJSAG: Megyénk egyik legnagyobb választóké- rülete a mezőkovácsházi. Hogyan tudja átfogni ezt a nagy területet? KORCSOK ANDRASNE (MEZÖKOVÄCSHÄ­ZA): Mint új képviselő először az ismeretséget kellett megszereznem. Jó kapcsolatot építettem ki a pártszervezetekkel, a tanácsokkal, a nép­frontbizottságokkal. Sajnos csak egy községből kapok a népfronttól rendszeres meghívást, a töb­bitől nem .Választóim problémái főként az is­kola és a tornaterem hiánya. Ezenkívül nagy gondunk a Magyarbánhegyest Mezőkovácsházá- val összekötő útnak a megvalósítása. Sokat se- . gítene a jobb informálódásomban, ha a községi tanácsülések anyagát megkapnám. Nem azért, hogy minden tanácsülésen ott legyek, de a tájé­koztatás végett. NEPÜJSAG: Egyre növekszik a közéletben a nők szerepe. Mint képviselő, hogyan tudja ezt segíteni? BÁLINT ISTVÁNNÉ (SZEGHALOM): Nem­csak mint képviselő, hanem úgy is, mint nőmoz­galmi ember. Nagyon sok értekezésen tárgyal­juk a nők közéleti tevékenységét, és nem is eredmény nélkül. Foglalkoztat bennünket a szü­lőotthontól a gyermekotthonig minden. Sok csa­ládnak a helyzetét könnyítettük már meg. Ami a választópolgárok ügyeinek intézését illeti, amellett kardoskodom, magam is úgy csinálom, hogy ne csak egy centrumban legyen a fogadó­óra, hanem közvetlenül az üzemekben. NEPÜJSAG: A képviselő és a pártbizottsági titkár munkája sokban azonos : az emberekkel mindennapi kapcsolatban élni. Hogyan valósítja ezt meg? ZOLNAI LÁSZLÓ (MEZÖBERÉNY): A kép­viselői munkámat csak úgy tudom elképzelni, ha az széles körű társadalmi kapcsolatokra épül fel. Mint pártmunkásnak nagyon sok és hasznos in­formációt jelent a képviselőség, amely a másik munkámat is segíti. Mindkét választott mun­kámban kötelességem előmozdítani területemen az országos és megyei tervek összhangját. Ehhez természetesen a partnerekre van szükség. Na­gyon fontosnak tartam a választókerület életé­vel való együttlélegzést. A képviselői beszámolók tartása alkotmányos kötelesség. A beszámolókat falugyűléseiken, tsz-közgyűléseken, üzemi tanács­kozásokon tartom meg. Nagyon érdekli az em­beréket az országgyűlés munkája. Olyat is meg­kérdezték már tőlem, hogy ki ellenőrzi a parla­menti felszólalásom szövegét? Válaszom az volt, hogy a választópolgárok. Ha jót mondtam és eredményét látják, akkor nem végeztem rossz munkát. NEPÜJSAG: Azt szeretnénk megkérdezni, hogy fo­gadónapjain elsősorban mint orvoshoz fordulnak, vagy mint képviselőhöz? DR. SZENTKERESZTY TAMÁS (VÉSZTŐ): A fájós fogú emberek a fogorvoshoz, más üggyel pedig a képviselőhöz fordulnak. A nagyon gyak­ran tartott fogadónapokat nem tartom célszerű­nek. Véleményem: ritkábban, de akkor több időt fordítson a képviselő a választópolgárok ügyei­nek intézésére. A panaszok, kérések inkább anyagi jellegűek. Pénzügyi helyzete a tanácsok­nak, mint ahogy Púja Frigyes képviselő elvtár­sam is mondotta, nagyon behatárolt. így nehéz a segítségadás is. Van egy kifogásom is: a megye 1990-ig szóló egészségügyi fejlesztési terv készíté­séhez nem kaptam meghívást. Pedig az ország- gyűlés egészségügyi bizottságának tagjaként szót is emelhetnék érdekében. A képviselőket jó len­ne meghívni az ilyen tervek elkészítéséhez. NEPÜJSAG: Az ifjúsággal való törődésünk közis­mert. Mi jellemzi ezt a munkát Oresháza város mun- kás és paraszt fiataljai körében? NÉMETH FERENC (OROSHÁZA): Városunk kivételes helyzetben van, bármelyik várost vesz- szük is figyelembe. Tizenöt év alatt nagyméretű ipari, sőt mezőgazdasági fejlődés valósult meg. A város 36 ezer lakosából 9,5 ezer 30 éven aluli. Ezért különösen jelentős nálunk az ifjúságpoli­tikai törvény végrehajtása. Üzemekben, tsz-ek- ben ez megfelelően halad. Gond a KlSZ-szer- vezeteken kívül álló fiatalokkal való megfe­lelő törődés. Jó lenne, ha már a középiskolák­ban, szakközépiskolákban különösen törődnének az ilyen fiatalokkal. A fogadónapokon, tsz-közgyűlésen elmondott panaszok sorában a lakáskérdés a legégetőbb. Főként az idősebbekről van szó. Komfortos la­kást sem tudnak megvásárolni a nyugdíjból. Megoldásra váró probléma ez. NEPÜJSAG: Hogyan valósul meg a tanácsok, az or­szággyűlési képviselők együttműködése, melyek ered­ményei? Miben látja az országgyűlés ellenőrző szere­pének növekedését? Mennyiben tartja szükségesnek az interpellációs jog gyakorlásának rendszerességét? KLAUKÓ MÁTYÁS (OROSHÁZA): Hosszabb idő óta kialakult gyakorlat a képviselők és a he­lyi tanácsok közötti kapcsolat. A tanácsoknak nemcsak feladatuk, hanem kötelességük is min­den segítséget megadni a képviselők munkájá­hoz. Ez nem szívesség. A megyei tanács szak- igazgatási szervei aktívan segítik a képviselők munkáját. Hogy csak egyet említsek, parlamenti felszólalásukhoz megyei információt adnak. A megyei tanács üléseire rendszeresen meghívjuk a képviselőket. Nagyon hasznos Szolnok és Bé­kés megye képviselőcsoportjainak együttmű­ködése. A megyei tanács és a minisztériumok között rendszeres a kapcsolat. Erre példázhatnám a miniszteri tárgyalásokat, látogatásokat me­gyénkben. Az ellenőrző szerep az országgyűlés munkájában külön figyelmet érdemel. Az utóbbi időben a kormány a végzett tevékenységről, munkájáról beszámolt az országgyűlésnek, vagy egy-egy ágazati miniszter ad jelentést munká­járól. Az interpellációk nagyon hasznosak, bár Békés megyéből lehetne az interpellációk számát növelni. De tartalmában ügyelni kell, hogy az interpelláció lényege ne egy szűk helyi érdekhez kapcsolódjon. NEPÜJSAG: A Hazafias Népfront feladata a kép­viselők munkájának segítése. Miként történik ez? NYÁRI SÁNDOR, A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÄRA. Rend­szeresen szorgalmazzuk a képviselői fogadóórák és beszámolók, a kihelyezett képviselőcsoport­ülések szervezését, kezdeményezzük a választó- kerületek párt-, állami, gazdasági vezetőinek rendszeres találkozását a képviselőkkel. Olyan formában is közreműködünk az országgyűlés munkájában, hogy a törvénytervezeteket a nép­frontfórumokon vitára bocsátjuk. Kérésünk, hogy az országgyűlési képviselők mind gyakrabban vegyenek részt az ilyen rendezvényeken, amikor a törvénytervezetek társadalmi vitája zajlik le. Törekvésünk: erősödjön képviselőinknek az ál­lampolgárokkal való kapcsolata. NAGY JENŐ, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Ez a tanácskozás is tükrözte, hogy egy-egy képviselő eredményes munkájának fel­tétele a szoros kapcsolat választópolgáraival. A párt megyei végrehajtó bizottság a közelmúltban tárgyalta meg a képviselőcsoport munkáját. Az itt elhangzott észrevételek teljes egészében egybe esnek a végrehajtó bizottság megállapításaival. Képviselőink a parlámentben és az országgyű­lési bizottságokban eredményes munkát végez­nek. Tapasztalatunk, hogy nemcsak a helyi gon­dokat kívánják megoldani, hanem segítik az országos célkitűzések megvalósítását is. Kitűnt ebből a beszélgetésből, hogy jobbá lehet tenni a képviselők informálását. Mindennapi munkájuk­ban keresik a helyi tanácsokkal a kapcsolatot, de ki lehet ezt terjeszteni az adott terület megyei tanácstagi csoportjára is. Azok a kérdések, amelyek itt a sajtó részéről elhangzottak: megyei problémák. Jó módszer ez, hogy lapunk hasábjain ilyen formában is választ adhatunk a megye lakosságának. Én is szeret­ném megköszönni a jelenlevő képviselőknek, a szerkesztőségnek ezt a hasznos beszélgetést. Nyári Sándor Skaliczki Károlyné Kovács István Korcsok Andrásné Púja Frigyes Klaukó Mátyás Dr. Szeatkereszty Tamás Zolnai László Rocskár János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom