Békés Megyei Népújság, 1978. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-14 / 62. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG n MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1978. MÁRCIUS 14., KEDD Ára: 80 fillér XXXIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Csak az átlagosnál jobbak kapjanak külön elismerést Tanácskoztak a téglaipar szocialista brigádjainak vezetői Az Orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárban készül­nek a nagynyomású tolózárak. A fokozott követelmények miatt — a jó anyagminőségen kívül — a pontos megmun­kálás is fontos Fotó: Lónyai László WHWWWitWiWVWWVHMWHWWWWmW Battonyától Nemesmedvesig 620 kilométert fut a pápai műszerész A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szocia­lista brigádjainak vezetői a napokban vitatták meg a módosított vállalati munka- verseny-szabályzattal kap­csolatos feladatokat. A bri­gádvezetők a vállalat javas­latát írásban előre megkap­ták, így módjuk volt arra, hogy azt a brigádtagokkal is megbeszéljék. Az értekezleten Krizsán András, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese ismertette e«vebek között, 'hogy az új szabályzat szerint a szocia­lista brigádtagokat a terme­lőmunka, a szakmai, politi­kai képzés, valamint az er­kölcsi magatartás alapján bí­rálják el. Ezek mindegyikét egyformán veszik tekintetbe. A brigádokat arany, ezüst és bronz fokozat elérésénél személyenként 800, 600 és 400 forinttal jutalmazza a vállalat. Aki a munka felté­teleinek a biztosításáért fe­lelős (például a művezető vagy a gyárvezető) ilyen ju­talomban nem részesülhet. A vitában Hovorka Sán­dor, a békéscsabai Il-es gyár brigádvezetője elismeréssel szólt arról, hogy egy-egy rendezvényre az előadók ma már jól felkészülnek, egy­szerűen, világosan beszélnék és nem használnak idegen szavakat. Vári Jánosné, a Kulich Gyula Kultúrház igazgatója a munkásművelő­dés fontosságát hangsúlyozta és ismertette a tanulási le­hetőségeket. Kóta Imre, a termelési osztály vezetője javasolta, hogy néhány közös feladat sikeresebb végrehajtására szervezzenek komplex brigá­dokat is. A társadalmi mun­kavállalásokat pedig ne ap­rózzák el, hanem a legfon­tosabb célokat — például a vállalati üdülő építését — közös erővel valósítsák meg. Berki László igazgató fel­hívta a figyelmet arra, hogy bár a szocialista brigádokhoz tartozó művezetők egy-egy fokozat elérésénél jutalmat nem kaphatnak, de ha a munkát jó szervezéssel elő­segítik, külön anyagi elis­merésben részesülhetnek. Krizsán András a helyes készletgazdálkodásról és a vállalati belső veszteségfor­rások (selejt, töréskár stb.) csökkentésének a szükséges­ségéről beszélt. Zahorán Ti­bor termelési csoportvezető a készletgazdálkodás hiá­nyosságaiból eredő károk megszüntetésére tett javasla­tot. Perei János, a mezőberé- nyi Il-es számú gyár bri­gádvezetője megemlítette, hogy a központi raktárból néha kétszer, háromszor kül­dik ki azt az anyagot, amit írásban igényel. Kifogásolta, hogy rosszak a vontatókulik, sokszor nem működnek, emiatt csökken a termelés. A hibák miatt vonja felelős­ségre a vállalat a központ­ban dolgozó mulasztókat is. Lázár Ferenc, az EVM munkaügyi osztályvezető-he­lyettese az I. osztályú ter­mékek arányának a növelé­sére hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy a vállalat ál­lapítsa meg: az egyes gyá­rakban mennyi a selejt, s ennek megfelelően határoz­za meg a szocialista brigá­doknak, hogy mi a tenniva­lójuk. — Kell a tégla, de nem minden áron! — mon­dotta. A beszámolóból kitűnt hogy sok az állásidő. Ennek megelőzésére is sokat tehet­nek a szocialista brigádok, de célszerű lenne gyáranként meghatározni a feladatokat. Berki László egyetértett Lázár Ferenc véleményével. — A gyárak — mondotta — a negyedévi üzemgazdasági értékelést megkapják, abból kitűnik, hogy mik azok a hibák, amelyeken javítani kell. A szocialista brigádok, amelyek a vezetés szerves részét képezik, 1978. évi vál­lalásaikat ennek megfelelően dolgozzák ki. Tájékoztatta a megjelenteket arról is, hogy a vállalat Békés és Csongnád megyei 28 gyáregységéből a közeljövőben egynék a mű­ködését sem fogják megszün­tetni. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének tit­kára a gazdálkodásért való felelősségre hívta fel a fi­gyelmet. Legyen 1978 a mi­nőség, a választékbővítés, a A dunai hajózás nemzet­közi jog alapjául szolgáló egyezményt hét Duna menti ország 30 éve írta alá Belg- rádban. A jubileum alkalmá­ból a Duna Bizottság 36. ülésszakának keretében hét­főn ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az ünnepi ülést — ame­lyen a Duna Bizottság tag­országainak kormánydelegá­ciói, az NSZK közlekedési hatékonyság, a gazdaságosság esztendeje, kiegészítve a közművelődés fokozásával — mondotta. Helytelenítette, hogy bár a vállalat a terve­zett 46 millió forint helyett csak 28 millió nyereségeiért el, 127 brigádból mégis 123- nak ítélték oda a szocialista cím valamelyik fokozatát. Érdekünk — állapította meg —, hogy csak az átlagosnál jobbakat ismerjük el. Az értekezleten elfogadták a vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetőinek a szocia­lista brigád cím és a külön­böző fokozatok odaítélésére vonatkozó javaslatát. A bé­késcsabai Il-es számú gyár Latinka Sándor égető Szocia­lista Brigádját a Szakma (Ágazat) Kiváló Brigádja cím odaítélésére a tröszthöz terjesztette fel a vállalat. Ez a brigád 11 éve vesz részt a versenyben. Négyszer érde­melte ki az aranykoszorús jelvényt, 1974-ben a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. Tavaly a kemenceégetési ter­vét egy és fél millió téglával túlteljesítette, az I. osztályú termék arányát 4,5 százalék­kal javította és csökkentette minisztériuma, valamint szá­mos nemzetközi szervezet képviselői vettek részt — dr. Vaclav Moravec budapesti csehszlovák nagykövet, a Duna Bizottság elnöke nyi­totta meg. A magyar küldöttség veze­tője, Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi miniszter a magyar kormány nevében köszöntötte az ünnepi ülést és résztvevőit. Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Hétfőn Gyenes András el­nökletével ülést tartott az országgyűlés külügyi bizott­sága. A Parlamentben meg­tartott tanácskozáson részt vett Péter János, az ország­gyűlés alelnöke. A bizottság meghallgatta Púja Frigyes külügyminisz­ter beszámolóját a nemzet­közi helyzetről, és a kor­mány külpolitikai tevékeny­ségéről. Ezt követően a kép­viselők megvitatták, majd elfogadták a bizottság idei munkatervét. A vitában fel­szólalt Barcs Sándor, Dar- vasi István, D. Káldy Zol­tán, Kállai Gyula, Kelen Béla, Németh Pál, Réger An­tal, Sebesi Lászlóné és Stock János. K nemzetiségi politikai munkárél tárgyaltak A népfrontmozgalom nem­zetiségi politikai munká­jának eredményeiről, fel­adatairól, bizottságainak az 1978-ban megrendezendő nemzetiségi kongresszusok előkészületeiben való részvé­teléről esett szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­ban megrendezett hétfői ta­nácskozásán. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára meg­beszélést folytatott Mándics Mihállyal. a magyarországi délszlávok, Such Jánossal, a magyarországi szlovákok. Szilágyi Péterrel, a Magyar- országi Románok Demokra­tikus Szövetségének titkárá­val. A szupermaratoni futás új hazai csillaga, Szabó Endre pápai műszerész — legutóbb Balaton körüli futásáról írtunk — ritka nagy erőpróbára készül. El­határozta : felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmából Battonyától Nemesmedve­sig — az ország első és utolsó felszabadult községe közötti csaknem 620 kilo­méteres távot futva teszi meg március 25. és április 4-e között. Alig egy esztendeje, hogy a 24 éves pápai gyalogló belekóstolt a hosszútávfu­tásba. Először leszerelése napján — fogadásból — Ta­polcáról hazafutott Pápára, majd néhány hónappal ké­sőbb Budapestről Veszp­rémbe futott. Ezt követte november 5—7-e között a balatoni szupermaratoni : ekkor Balatonfüredről Keszthelyen és Siófokon ke­resztül Balatonfüredig há­rom nap alatt tette meg a távot. November óta készül idei nagy vállalkozására, naponta munkaidő után 30 kilométert fut, pillanatnyilag 3500 kilométer van a „lá­bában”. Szabó Endre jelszava : „Edzett ifjúság!” „Fussatok velem !” Mindez bizonyíté­ka, hogy nem a „magányos hosszútávfutó” címre áhí­tozik a pápai atléta, hanem kísérőket, csatlakozókat verbuvál. A sportnak, a szupermaratoninak szeret­ne újabb híveket toborozni. A művészetek növekvő ál­lami támogatása, a szerve­zettebb munka és a takaré­kos gazdálkodás eredménye­ként az elmúlt évben ha­zánkban — a kedvezőtlen gazdasági adottságok ellené­re is — tovább bővült a kul­turális szolgáltatások köre. Új közművelődési intézmé­nyek kezdték meg működé­süket és számottevően emel­kedett a művészi produkciók, előadások, kiállítások, látoga­tottsága. A tervezett kulturá­lis beruházásokat azonban csak részben sikerült megva­lósítani — mondotta Marcza- li László kulturális minisz­Bízvást reméli, felhívása követőkre talál és helység­táblától helységtáblákig fut­nak majd vele fiatalok, öregek. Mindössze egy pihe­nőnapot tart, azt is csupán a húsvét hétfői locsolások miatt. Az útvonal a követ­kező: március 25.: Batto­nya—Szeged; március 26.: Szeged—Csongrád; március 27. : pihenőnap Csongrá­don; március 28.: Csongrád— Szolnok; március 29.: Szol­nok—Albertirsa ; március 30. : Albertirsa—Bupdapest ; március 31.: Budapest—Szé­kesfehérvár; április 1.: Szé­kesfehérvár—Pápa; április 2. : Pápa—Szombathely ; áp­rilis 3. : Szombathely—Kör­mend; április 4.: Körmend— Nemesmedves. A pápai futó hivatalos kísérője Schirilla György és Stemmer István, vala­mint dr. Steinhoff József orvos lesz. A költségeket a KISZ KB honvédelmi és sportosztálya, illetőleg a Hétfői Hírek szerkesztősége fedezi, a szálláshelyekről a megyei KISZ-bizottságok gondoskodnak. A pápai Elekthermax Gyár, Szabó Endre munkahelye pedig rendkívüli szabadságot biz­tosított a nagy vállalkozás­hoz. Jó erőnlétet, sikeres tel­jesítményt kívánunk a pá­pai műszerésznek! Pethes Sándor (Megjelent a Hétfői Hírek 1978. március 13. számában) terhelyettes a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége központi vezetőségének hét­fői ülésén, a kulturális ága­zat helyzetéről tartott tájé­koztatójában. Részletes beszámolójában a miniszterhelyettes egyebek között kitért arra: milyen körülmények akadályozzák a tárca beruházási feladatai­nak teljesítését. Hangsú­lyozta, hogy a beruházási gondok ezúttal nem pénzügyi jellegűek, a legtöbb problé­mát változatlanul az építő­ipari kapacitás hiánya okoz­za. A budapesti 78. sz. postahivatalban üzembe helyezték az ország legnagyobb teljesítményű csomagosztályozó gépsorát, amelynek segítségével naponta 50 ezer csomagot osztályoz­hatnak. A zavartalan munkát gépek működését ellenőrző televíziós lánc is biztositja (MTI Fotó, Csikós Gábor felvétele — KS) í a selejtet. Pásztor Béla H Duna Bizottság ünnepi ülése Nagyobb üsszegek a kultúra állami támogatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom