Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
1978. február 19„ vasárnap o igimMra SZÜLŐFÖLDÜNK Régi házak Gyulán A copf stílusú kastély, ma gyermekotthon Patináns város Gyula régi épületeivel, ugyanakkor modern is. Az új épületekről, az egyre szépülő fürdővárosról már írtunk jó néhányszor. Most bemutatjuk a régit. Az oklevél, amelyben először szerepel Gyula város neve, 600 évnél is régebbi. Evlia Cselebi, a világhírű török utazó a Körös miatt Velencéhez hasonlította. Akkoriban ugyanis több utcát szelt át, fogott közre a Körös ága, s a legfontosabb közlekedési eszköz a csónak volt. A 100 éves cukrászda A város legrégibb épülete a mindnyájunk által ismert vár, amely a XIV. században épült, s amelyet 1442-ben Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozott. Szapolyay János tulajdona lett 1530-ban, később I. Ferdinánd birtokába került. Ma Közép-Eu- rópa egyetlen ép téglavára. Ettől nem messze a fürdő közelében található az egyemeletes kastély barokk stílusból kialakított copf jellegű épülete. Ma gyermekeknek ad otthont. Ugyanígy még sok régi ház vonja gia- gára a figyelmet. A volt megyeháza például 1785-től 1793-ig épült, tiszta klasszicista stílusú, ma a városi tanács, előtte áll Ferenczi Béni híres Petőfi-szobra. Innen nem messze van a 100 éves cukrászda, amelyet szintén nagyon sokan ismernek és látogatnak. Ez volt a város első cukrászdája. A Városház utcában találjuk a román gimnázium épületét, mely 1860—61-ben készült. Romantikus stílusa magára vonja a figyelmet. Az Árpád, a Jókai, utca, a Kossuth Lajos utcának __ is majdnem minden háza őriz valamit a város múltjából. Képeinken néhány ilyen épületet mutatunk be. A városi tanács épülete Barokk stílusú ház az Erkel téren A vár belső udvara Fotó: Martin Gábor Betyárvilág Békés megyében A betyárok történelmünk ellentmondásos alakjai: rablók és a szabadságért lázadók, közönséges bűnözők, és népi elbeszélések felmagasz- tosított hősei. Elfogultságunk függönyén keresztül gyakran már csák dereng hús-vér lényünk, és létezésük valóságos történelmi körülményei. Azt csaknem minden Békés megyei tudja, hogy Rózsa Sándor gyakran megfordult itt bújdosásai során. „Saját” betyárvilágunkról azonban keveset hallhattak, pedig főként szegényparaszt lakta megyénk nem jelentéktelen történelmi szakaszáról van szó. Szabó Ferenc, A dél-alföldi betyárvilág című könyve szerint, mint az ország más vidékein, itt is két hullámban bontakozott ki a betyárvilág. Mindkét időszakhoz nevezetes események fűződnek. A francia háborúk idején a hadiadó és a rossz termés miatt sok paraszt hagyta ott földjét. A katonaszökevények számára sem igen maradt más út, mint a betyárkodás. A Petőfi által megénekelt Zöld Marci is katonaszökevény volt. A Dél-Alföldön a szabadságharc bukása után vált legélénkebbé a betyárvilág, hiszen sok honvéd is bekerült, bujdosásra kényszerülve a rabló-fosztogató csapatokba. Ebben az időszakban történt néhány emlékezetes esemény: 1849. október 1-én, a pusztaszeri csárdában agyonlőtték Barbucz József kisteleki csendőrt. Az eset miatt Szentesre vezényeltek egy század katonát, de nem sikerült elfogni a tetteseket. A dél-alföldi betyárvilág fő fészke az Orosházától nyugatra húzódó Vásárhelyipuszta volt. Ezen a környéken tevékenykedett 1850 elején egy körülbelül hetven emberből álló betyárbanda, amely hónapokig rabolt, jószágokat hajtott el. Mivel csak a vagyonosokat károsították meg, a szegények segítették, rejtegették őket. Szintén ebben az évben történt egy országosan is nagy visszhangot kiváltó eset: Orosháza közelében kiraboltak egy Pest—Arad—Nagyszeben között közlekedő postakocsit.. Ez az esemény fordulópontot jelentett. Az eddigi alkalomszerű üldözések helyett a katonaság és a csendőrség ezután a betyár- világ módszeres felszámolására törekedett. A kóborló katonaszökevények és szegénylegények öszefogdosása miatt mégtelt rabokkal az orosházi börtön. Az egyik rab, Barna József bevallotta, hogy hat társával együtt ö követte el a gyorskocsirablást. 1851-ben a csendőrök megtudták, hogy Rózsa Sándor a megyében rejtőzködik. Üjabb razziát rendeltek el, a betyárvezért azonban nem sikerült elfogniuk. Békés megye betyárvilágának legkiemelkedőbb alakja Szilágyi Jancsi volt. ö elsősorban Orosháza környékén tevékenykedett. Sokáig üldözték' hiába, míg végül 1851 májusában véletlenül sikerült elkapni sógora, Farkas Jancsi ismert betyár tanyáján. A polgári statáriális bíróság mindkettőjüket kivégeztette. Gubucz Katalin Fellegek a fellegvár körül Miké László felvétele — KS Kevés honpolgára lehet az országnak, aki életében legalább egyszer el ne zarándokolt volna a visegrádi fellegvárhoz, történelmünk legendás kőemlékeihez. Mondják: évenként a félmilliót is eléri a látogatók száma. Legtöbbjük csüggedt legyintéssel nyugtázza a hírnévhez méltatlan állapotot. A visegrádi műemlék fenntartása, megóvása 1871-ben országgyűlési határozattal kezdődött. Henszlmann Imre vezetésével megindult a feltárás, majd abbamaradt. 1928-tól másik nagy nevű építészünk, Schulek János végeztetett itt állagmegóvási munkát. Megfelelő támogatás híján ez a kezdeményezés is félbeszakadt. A fellegvár pusztul tovább, ma már a hivatalos iratokban ez olvasható róla: műemléki védettségű területen álló rom. Kissé nehézkes ugyan a besorolás, az azonban kiderül, hogy olyan romról van szó, amelyet meg kell menteni. Már csak a látogatók biztonsága miatt is, hiszen nem múlik el év baleset nélkül. S nemcsak a falak omladoznak, rohamosan pusztul a hegyoldal is. A kirándulók rohamát megsínylette a növényzet, s ettől már csak egy lépés, hogy előbb-utóbb teljesen lekopjon a szikláról a talaj. A Duna mellett futó 11. számú út szélén ott a figyelmeztető tábla: omlásveszély. Talán már nem sokáig. — A Dorogi Szénbányák Kutatási és Bányaépítési Üzemének dolgozói előtt le a kalappal — mondja dr. Madas László, a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság igazgatója. — Egészen különleges munkát végeztek : konzerválták a vár alatti sziklatömböt, „megállították” a hegyet. Eltüntettek minden parányi rést. Rövidesen a Dunához leereszkedő hegyoldalt is megerősítik a dorogiak, s ipegszűnik majd a kőomlásveszély. Sok évi hallgatás után tehát megkezdődött a fellegvár helyreállítása. A sziklák megerősítésével lehetővé vált az is, hogy a régészek megkezdhessék feltárásaikat. Ez azonban a tennivalóknak csupán töredéke. Néhány éve a helyi szervek, az MSZMP Pest megyei és járási bizottsága, valamint a Duna-kanya-r Intéző Bizottsága programot dolgozott ki a helyreállításra, amelyet az Országos Műemléki Felügyelőség elfogadott és támogatott. E program alapján az OMF tíz ütemből álló helyreállítási tervet készített. Negyedik éve dolgoznak az OMF visegrádi építésvezetőségének szakemberei a várban. A kívülálló sokáig csupán jelenlétüket észlelhette, mivel a munka kezdete nem tartozott a látványos jelenségek közé. Már elkészült viszont egy leendő múzeumépület, a kőtár kialakítása és a hozzá csatlakozó várfalszakasz, konzerválták a nyugati palotaszárny külső és belső falazatát. Rövidesen láthatóvá válik a látogatók számára a nyugati palota alsó szintjén megmaradt boltozati rendszer és a szabad tűzhely is, majd megkezdik a déli kaputorony helyreállítását. — Mégsem megnyugtató a helyzet — kesereg Húgai Tiborné, a nagyközség tanácselnöke. — Mostantól a fedett terek kialakítása következne, például az északi palotaszárny vagy a kápolna. Csakhogy sem a tervezésre, sem pedig a kivitelezésre nincs hitelfedezet és megfelelő kapacitás. Van tehát gond. A látogatók jogosan kifogásolják, hogy hiányoznak az útbaigazító táblák, szemetes a fellegvár területe. A mai szándék szerint a fellegvárat kulturált romkertté akarják kialakítani, vagyis kultúrtörténeti, idegenforgalmi látványosság lesz a romok helyén. F. Gy. Rövid hírek más megyékből Szomszédunkban, a szolnoki Damjanich János Múzeum és a jászberényi tanítóképző főiskola közreműködésével gyűjteményt jelentetnek meg a jászsági tájegység földrajzi neveiről. A résztvevők feltérképezték az idősebb nemzedék ajkán ma is élő elnevezéseket. Hangszalagra rögzítették a nevekhez fűződő magyarázatokat. A jövőben tovább folytatják ezt a munkát. ♦ A Békés megyeiek által kevésbé ismert vidék Borsod- Abaúj-Zemplén megye. Pedig nevezetességei nem kisebb jelentőségűek, mint például a Duna-kanyar. A tanácsok sok millió forintot fordítanak az idegenforgalomra, a műemlékek megőrzésére, felújítására és szálloda építésére is. Legutóbb Sátoraljaújhelyen, a Zempléni-hegység központjában 20 millió forintos költséggel készült el egy új szálloda. ♦ Lexikon készül Baranya „élő” és „holt” falvairól. A helytörténeti lexikonban minden olyan település helyet kap, amely a honfoglalástól napjainkig létezett, vagy létezik ma is. ♦ Űj nemzetközi határállomás. Bajánbesenyén eddig csak magyar és jugoszláv állampolgárok léphették át az országkaput. Az idén viszont már ez a kis település nemzetközi határállomássá alakult át. » . •
