Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-23 / 46. szám
1978. február 23., csütörtök o A Dunai Vasmű területén épül az új konverteres acélmű. A tízmilliárd forintért épülő, majd legkorszerűbb eljárással dolgozó acélmű évente több mint kétmillió tonna finomacélt fog előállítani (MTI Fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Űt órát városunkért A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat békési főépítésvezetőségének Luis Corvalan ifjúsági szocialista brigádja felhívással fordult Békés város valamennyi szocialista brigádjához, hogy csatlakozzék az általa meghirdetett öt órát városunkért mozgalomhoz. Békés április 4-én ünnepli várossá nyilvánításának 5. évfordulóját. Ennék méltó megünneplésére — javasolja a felhívás — a szokásos 20 órán felül a szocialista brigádok tagjai vállaljanak még 5 óra társadalmi munkát. A vállalásokat október 15-ig teljesítsék a brigádok, az eredményt pedig november 7-én hirdesse ki a tanács. Javasolja még a felhívás, hogy a társadalmi munkában kiemelkedő szocialista brigádok részére „ötéves városért” emlékplakettet adományozzanak. Az emlékplakett alapításához a főépítésVetőmag exportra — tehén importból A nagy kiterjedésű állami gadzaságok sorába tartozik a hidasháti. Területe mintegy 10 ezer hektár, s ebből 8400 a szántó. E nagy kiterjedésű területen a növénytermesztés két irányban fejlődött. Az egyik az árunövény- és takarmány- termesztő, másik a vetőmag-előállítás. A növény- termesztés mellett az állat- tenyésztés is fontos szerepet kap a gazdaság életében. A hús- és tejtermelésben előkelő helyet foglalnak el megyénk gazdaságai sorában, s az állandó korszerűsítések, beruházások nyomán magas színvonalon termelnek. Hogyan valósultak meg az elmúlt évre kitűzött célok? Erről beszélgettünk Kovács Józseffel, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatójával. Halikor a kevesebb a több — Az árut adó növények között legszámottevőbb a kenyérgabona. Ezerkétszáz hektár átlagában 50 mázsa búzát arattunk, 32,6 százalékkal többet, mint az előző két esztendő átlagában. A fejlődés figyelemre méltó, amit jól szemléltetnek a 20 évvel ezelőtti és a tavalyi eredményeink is: akkor alig 700 hektáron termesztettünk búzát, a terméshozam átlaga nem érte el a 22 mázsát — emlékszik vissza az igazgató. A másik igen fontos árunövény a kukorica: hektáronként 63,6 mázsát takarítottak be a kombájnok. S ami lényeges: a hidasháti gazdaság az elsők között vállalkozott a vetőmag-szaporításra. A kukoricatermesztési programmal egy időben, pontosan 20 esztendeje épült fel megyénk első hibridkukorica-üzeme. A kukoricavetőmag-termesztés- ben ma már a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzák, a legújabb, nagy hozamú fajtákat szaporítják. Tavaly a partnerszövetkezetekkel együtt mintegy 1700 hektáron termesztették e fontos kapásnövényünk sza- parítóanyagát, noha a termésátlag a korábbi esztendő 18,4 mázsás átlagával szemben csak 15,5 mázsa volt. Minőségileg viszont túlszárnyalta bármelyik esztendőt, s így a kevesebb termés árbevételben többet hozott. A hazai ellátáson túl exportrh is szállítottak. Azzal a kukoricave- tőmag-mennyiséggel, amelyet a tavaly előállított, több mint félmillió hektár vethető be. De nemcsak kukoricavetőmagot termesztettek. A hazai és a küföldi fajtákból állítottak elő magas szaporulati fokú kenyérgabona-vetőmagot is. Tej is hús Az állami gazdaság állat- tenyésztése a korábbi időszakhoz képest dinamikusabban fejlődött, az előző évhez viszonyítva tavaly 23,6 százalékkal- haladta meg az ágazat termelését. A fejlődés az állattenyésztésen belül is a szarvasmarha-ágazatnál a legnagyobb. A gyors fejlődés eredménye a fajtaváltás, a takarmányozási körülmények javulása és a tenyésztői munka színvonalának emelkedése volt. A szálas takarmány jobb ellátására növelték az intenzív legelőterületeket, a legeltetett tehenek száma elérte a 950-et. Tavaly 526- tal növekedett az állomány, a 3295 szarvasmarhából 1220 volt a tejelő tehén. De nemcsak az állomány nőtt, hanem a tejtermelés is. A korábbi magyartarka fajtából csupán 315 egyed maradt meg, a Holstein-Frizek száma 1453, míg a többi keresztezett. A fajtaváltás nyomán ugrásszerűen megnőtt a tejtermelés, a két évvel korábbihoz képest 1721 literrel többet, vagyis 4547 liter tejet adott átlagosan egy-egy tehén. A másik igen jövedelmező ágazat a sertéstenyésztés. Igaz, az állományt a meglevő szerfás telepeken tartják, s a körülményeket figyelembe véve így is ki- emelkedőek az eredmények: az elmúlt évben mintegy 1100 tonna hízót adtak a feldolgozóiparnak. Ezt a mennyiséget a korábbi évekhez viszonyítva változatlan körülmények között, a tenyésztői munka javításával érték el. Nőtt az egy kocára jutó malacszaporulat, csökkent az elhullás, javult a súlygyarapodás, ugyanis egy kilogramm sertéshúst alig 4 kilogramm takarmány felhasználásával ért el az ágazat. Beruházások — fejlesztések Az állami gazdaság az elmúlt esztendőben 69 millió forintot fordított beruházásokra. Egyebek között folytatták a 1344 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését. A telepet teljes befejezése után az intenzív tejtermelő Holstein- Friz tehenekkel telepítik be. A hibridüzem rekonstrukciója a feldolgozási kapacitás növekedésén túl a termékek minőségének fokozását is szolgálja. Az üzemben földgáz szolgáltatja a fűtőenergiát, új, a munkát könnyítő gépeket helyeztek üzembe. Az állattenyésztést segíti az intenzív legelőgazdálko- lás, s e program részeként a 900 hektár ősgyepből 190 hektárt már felújítottak. A felújított legelő az idén kialakításra kerülő 800 férőhelyes növendékmarha szakosított telep szálastakar- mány-ellátását segíti majd. így egy olyan területről nyernek értékes takarmányt, amelyet más növényekkel nem tudtak gazdaságosan kihasználni. A zöldségágazat távlati fejlesztésére 40 hektár sárgarépát és 10 hektár zöldséget telepítettek. A tervek szerint az idén a szántóterület 45 százalékán termesztenek majd szaporító anyagot. A gazdaság tavaly 341 millió termelési értéket állított elő, 19,6 százalékkal többet az előző évinél. A nyereség is több a tervezettnél, eléri a 44 millió forintot, s ez 11 millió forinttal több az előző évinél. A sikerekhez munkájával hozzájárult a 41 szocialista brigád, melyek 661 dolgozót tömörítenék soraikba. A munkaverseny során vállalták, hogy a tervezettnél 10 millió forinttal nagyobb termelési értéket állítanak elő. Vállalásaikat teljesítették, s célul tűzték, hogy az idén 6—8 százalékkal túlszárnyalják az elmúlt év eredményeit. Szekeres András vezetőség KlSZ-alapszerve- zete és ifjúsági szocialista brigádja 500 forinttal járul hozzá. Vámos Lászlónak, a városi tanács elnökhelyettesének tájékoztatása szerint a felhívásra a városi tanács a KISZ városi vb és a Hazafias Népfront városi bizottsága részvételével öttagú bizottságot hozott létre, amely a folyamatos munkát segíti és végrehajtja az értékelést. Az öt órát városunkért mozgalom keretében a következő társadalmi feladatok szerepelnek : játszóterek kialakítása, az óvodák és iskolák korszerűsítésével kapcsolatos tennivalók, sportpályák korszerűsítése, illetve kispályák létrehozása, az ifjúsági üdülőtábor építésénék támogatása, az épülő lakótelepek környezetének rendezése, a nyár folyamán átadásra kerülő nyolctantermes általános iskola udvarának és környezetének parkosítása, a városközponton * átvezető Élővíz-csatorna sétálóútjá- nak rendezése. A városban eddig is komoly feladatokat vállaltak a szocialista brigádok. A mostani versenyfelhívás — amely valamennyi szocialista brigádra kiterjed — széles körű és szervezett munkát tesz lehetővé, aminek az egész város hasznát látja majd. Untennák — bosszúságok Nincs műszaki végzettségem, így nem tudhatom, hogy a központi tv-antennák milyen felépítésűek, vagyis azt, hogy egy antenna menynyi készüléket bir el. Annyit viszont tudok, hogy valaki, vagy valakik jó indulattal voltak Békéscsabán az IKV- házak lakói iránt, amikor úgy gondolták, hogy a lakótelepi házakba központi tv- antennákat szerelnek fel. A cél kettős volt. - Elsősorban, hogy eltűnjenek a háztetőkről a tv-antenna erdők, amelyek egyáltalán nem nyújtanak esztétikus látványt. Másodszor, hogy a központi antennával több csatorna fogható és így nagyobb választási lehetőséghez jutnak a televíziókészülék tulajdonosai. Az elmúlt évben nagy igyekezettel és természetesen nem kis költséggel fel is szerelték több lakótelep házaira ezeket az antennákat. Az újdonság öröme meg is volt. Hogyne örültek volna a tv-készülékek tulajdonosai, amikor így nemcsak Budapest I-es műsorát, hanem a II-est is láthatták — ami eleve nem lebecsülendő, ezenkívül a román I., és n., a jugoszláv I., és II. műsor adását tudták fogni. Sőt, szerencsés időjárás esetén, és ha jó, vagy modern a készülék a Csehszlovák Televízió adásai is vehetők voltak. A múlt idő nem elírás. A központi tv-antennákkal ugyanis most már több a baj, mint az öröm a műsorok vételét illetően. Legtöbbször olyan „mákos” a kép, s nemcsak a külföldi adások alkalmával, hanem a budapestinél is, hogy egyszerűen nem élvezhető az adás. Még jó, hogy a régi antennákat nem szerelték le az emberek, ott díszelegnek a tetőkön, így néha — amikor a központi antenna nem szuperál — át lehet váltani ezekre. A másik „apróság” elsősorban a Kulich Gyula, és az ör utca lakóit bosszantja. Időnként „ízes” magyar beszéd is behallatszik valamelyik URH-adó jóvoltából. Ez a szöveg nyomdafestéket ugyan nem tűr, a tv úgy látszik bírja. Így aztán igazán nem unatkozhat a néző. Mert mi történik ilyenkor? Hallgatja az épületes szöveget, megpróbálja kiszűrni, ha pedig mákos a kép, kapcsol jobbra-balra, nyomkodja a gombokat és így tovább. S mivel az ember általában fotelben ülve szokta nézni a televízió adásait, ez a ki- és bekapcsolás némi házi tornával is jár. Egy-egy adás ideje alatt többször fel kell állni, a gombok és kapcsolók működtetésével javítani a vételt. Ezekután merje valaki azt mondani, hogy a tv mellett el lehet aludni !... Állítólag a központi antennák bevezetése csak kísérlet, — igaz már egy éve tart —, az állami lakásoknál térítési díjat sem kell egyelőre fizetni. Még szerencse!... Kasnyik Judit KULACSOK AFRIKÁBA A Mezőhegy esi Állami Gazdaság tövében húzódik meg a vas-, fa-, fém- és gépipari szövetkezet. A csaknem 230 tagú szövetkezet az elmúlt évben 37,5 millió forintos árbevételt ért el. Ez elmarad a korábbi esztendők eredményétől. Ott jártunkkor megtudtuk ennek okát is; csaknem 5 millió forintos kiesést jelentett az, hogy 1977 elejétől már nem gyártottak Zsiguli műszerfalat, mint korábban, mivel ennek a terméknek készítését átvette a kecskeméti MMG. Mindezek ellenére nyereségük elérte a 4,2 millió forintot. Négy fő profiljuk közül a legnagyobb bevételt — az összérték mintegy 40 százalékát — a vasszerkezeti részleg hozta. Gyártottak különböző elszívóberendezéseket a bútoripari vállalatnak, a cukorgyárnak előderítő tartályt, s kétféle gőzfejlesztő külső, belső kazánt és annak vázát az ÉPGÉP-nek. A híradástechnikai részleg — ahogy ők nevezik TRT — telefonközpontokat gyártott, alkatrészeivel együtt, s azok javítását is vállalta. A fémtömegcikkek közül elsősorban az exportra készülő alumínium kulacsokat kell megemlíteni, amelyeket a Budapesti Zománcipari, Művekkel kooperálva értékesítettek Afrikában, Hollandiában, Jugoszláviában 2,4 millió forint értékben. Öntödéjük egyik feladata, hogy saját használatra alkatrészeket állítson elő, ugyanakkor különböző szürkevas-, alumíniumöntvényeket, időszakosan bronzöntvényeket külső megrendelésre is ' készítettek. Így például 1977-ben 1,8 millió forint értékben talajtömörítő gépiekhez szükséges hajtóműházakat és fedeleket gyártottak NDK-megrendelésre. De készítettek fém aknakereteket, fedőrácsokat, és szintén hajtóműházakat a békéscsabai HAFÉ-nak. Szolgáltató részlegük 1,5 millió forinttal járult az összbevételhez, amelynek nagyobb hányadát a gépkocsiéi motorkerékpár-javítás teszi ki. A lakatosműhely, amely sokszor egyedi megrendelésre dolgozott, 250 ezer forinttal járult a közöshöz. Beruházásaik közül említést érdemel, hogy az elmúlt évben megépítették a telep úthálózatát, mintegy 1,3 millió forint értékben, s vásároltak két új esztergapadot, forgácsolóműhelyükbe az elavult régi gépek helyébe. Közgyűlésüket március első felében tartják, addig is készülnek az idei tervek részékre bontására, megvitatására. Munkástanácsokon beszélik meg dolgozóikkal az 1978-as év célkitűzéseit. Elképzeléseik szerint ez évben árbevételüket csaknem 2 millió forinttal kívánják emelni, s ennek arányában szeretnék növelni a nyereségüket is. összegezve: a 12 éves szövetkezet megalakulása óta létszámát két és félszeresére, ugyanakkor termelését négy és félszeresére növelte. — jávor — Két lovas kocsival kezdték... Éppen tíz esztendeje, 1968- ban alakult meg Eleken a költségvetési üzem a tanácsi házi brigádból. Akkor két lovas kocsi és egy betonkeverő gép volt, azzal végezték a munkát, igen nehéz körülmények között. Hogy tevékenységi körüket bővíteni tudták, az annak is köszönhető, hogy ma már hat betonkeverővel és különböző gépekkel, gépjárművekkel dolgoznak. Ma már nemcsak a tanácsnák és intézményeinek, hanem idegen megrendelőknek is dolgoznak, s elvégzik a szakipari és a szerelőmunkákat is. A jelenlegi munkák közül 'kiemelkedik a gyulai Járási Hivatal eleki szociális otthonának a felújítása és központi fűtéssel való ellátása, ez mintegy 2,5 millió forintot hoz az üzemnek. Ezenkívül a kétegyházi gépjavítónál olajtárolót építenek, az eleki keverőüzemnél pedig felújítást. Míg 1974-ben kétmillió 600 ezer forint volt az éves bevétel, addig ez a szám tavaly csaknem ötmillió forintra növekedett. Ez az eredmény jónak mondható, különösen azért, mert azonos létszámmal végezték a munkát, tehát a pénz több lett, s korszerű gépékkel könnyebben végzik tevékenységüket. — ormosi — Vigyázat! Ez nem egy modern szobor, hanem csak — egy játékos ötlet alapján összerakott — asztallábak a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi
