Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
1978. február 19., vasárnap o Ensnsusj1 Szövetkezet a vizen Arany és ezüst Szinte már közhelynek számit, ha egy beszámoló a következő szavakkal kezdődik: nehéz küzdelmes évet zártunk. .. Bármennyire is megszokottnak tűnik ez a szófordulat, a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet elmúlt évére ez többszörösen igaz. Az év elején ugyanis egy olyan természeti csapás sújtotta őket, mely a szakértők szerint 100-éven- ként, ha egyszer előfordul. A kedvezőtlen időjárási körülmények, a növényi rothadások, és még számos más hatás egybeesése azt okozta, ugyanis, hogy rendkívüli módon felszaporodott a vizekben az ammónia és a kénhidrogén mennyisége, ugyanakkor lecsökkent az oxigén- tartalom. Mindez oda vezetett, hogy szinte órák alatt 3,5 millió forint értékű halállománya pusztult el a szövetkezetnek. Ezzel a hiánynyal kellett tehát elkezdeniük az évet. légre is mentek Természetes, hogy ezután a szövetkezet munkája elsősorban arra irányult, hogy a lehető legkisebb megrázkódtatással vészeljék át a csapást. Ez szigorú takarékos- sági intézkedéseket követelt, növelték a fegyelmet és a felelősségre vonást. Nyilván nem találkozott az érintettek helyeslésével, hogy több fegyelmi és kártérítési eljárást folytattak le 1977-ben, mint a korábbi években együttvéve. Utólag azonban látható, hogy e szigorú intézkedések nélkül — végül is — nem zárhatta volna eredménnyel az elmúlt évet a szövetkezet. Más problémák is nehezítették az elmúlt évi munkát. A természetes vízi halászok 4200 mázsa halat fogtak ki tavaly, ez 12 százalékkal kevesebb az előző évinél. Mindez a furcsa novemberi és decemberi időjárásnak .köszönhető”, ugyanis olyan jégviszonyok alakultak ki, a Körösön, hogy az emberi élet kockáztatása nélkül lehetetlen volt halászni. Emiatt több vizük lehalászatlan maradt. Hátrányosan befolyásolta az időjárás a halak súlygyarapodását is, a kihelyezett busák nem nőttek olyan nagyra, mint az várható volt. Ez azért is kellemetlenül érintette a szövetkezetét, mert még 1976-ban 534 mázsa tenyészhalat helyeztek ki, 1977-ben már 746 mázsát. Kedvezően alakult viszont az első és a másod- osztályú halak aránya az össztermeléshez képest. Ez az odafigyelést, a tenniakarást bizonyítja, elmondható tehát, hogy nem a halászokon múlott, hogy nem sikerült teljesíteni a tervet. Amikor vízre vagy jégre lehetett menni, akkor teljes energiával halásztak, de azt a csaknem egyhónapos kiesést, amit a kedvezőtlen időjárási viszonyok okoztak, nem lehetett pótolni. Hasítva kell a busa A későbbi idők bő zsákmányát a szokásokhoz híven alapos munkával készíti elő a szövetkezet. Rövidesen kihelyezned 160 mázsa kétnya- ras pontyot, emellett 600 ezer zsenge csukaivadékot helyeztek ki vizeinkre. Az ivadékolás összértéke több mint 2 millió forint volt, és ebből 1 millió 174 ezer forint jutott a horgászok által is látogatott vizekre. A halastó termelése is elmaradt mennyiségileg a tervezettől, ez az elmaradás azonban előre várható volt, ezért keresni kezdték, hogyan hozhat többletbevételt mégis a szövetkezetnek. A kedvező ajánlatok miatt három tavukat már nyáron lehalászták és összesen 546 mázsa ponty került NSZK exportra. Ezzel a nyári halászattal elvesztették ugyan a július, augusztus, szeptemberi halsúlygyarapodásból adódó haltömeget, a gazdaságosság szempontjából mégis jó döntésnek bizonyult a nyári lehalászás. A szövetkezet jelentős exportfelárat kapott a jó minőségű, 1,3 kilogrammos pontyokért. Nagy jelentőségű 'kisegítő ágazata a szövetkezetnek a halfeldolgozó üzem, melynek termelési eredménye lassanként meghatározó lesz a szövetkezet gazdálkodása szempontjából. Az üzemiben tavaly 2550 mázsa halat dolgoztak fel, ezer mázsával többet, mint 1976-ban. Legyártottak 280 ezer doboz körösi halászlét, 1511 mázsa halszeletet és 350 mázsa különböző vegyes haltálat. Hasított busatestből 1217 mázsa exportra került. Mint a számokból látható, a halfeldolgozó üzem már nemcsak a szövetkezet saját termelését dolgozza fel, hanem más gazdaságok halait is. Ezzel az elmúlt évben feldolgozott haltermékek mennyisége már országosan is számottevő. A kereslet nagy a feldolgozott halak iránt, de az üzemet a jelenlegi helyén már nem lehet fejleszteni. Megkezdődtek az előkészületek egy új feldolgozó építésére, rendelkezésre Lapunkban már beszámoltunk arról a nagy jelentőségű kísérletről, mely tavaly kezdődött a nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezetben. A Füzesgyanmati Lu- cematermesztési Rendszer az elmúlt év elején vásárolt Dániából egy TAARUP szalmafermentáló gépet, mely az addig jórészt veszendőbe ment gabonaszalmából a réti szénával csaknem egyenértékű takarmányt készít. Nagy előnye a berendezésnek, hogy vontatható és a meghajtását is a vontató- járműről kapja. Ezáltal lehetővé válik, hogy a helyszínen, a szántóföldön doláll a pénz, kivitelezési kapacitások, s a tervek szerint 198(l-ban kezdi meg a termelést. Gombház séf... Nagyban segíti a halfeldolgozást, hogy jó kapcsolatot alakított ki a szövetkezet a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyárával és a HALÉRT Vállalattal. A Békéscsabai Hűtőgyárral 'kooperációban gyártják a halászlét, és ezenkívül több termékük mélyhűtését is lehetővé tették. Ez az alapja egy másik, egyre jobban szélesedő kapcsolatnak, melynek keretében a HALÉRT az egész országban értékesíti a gyomai termékeket. Ezenkívül a HALÉRT alapanyagot is ad a feldolgozó üzemnek. A szövetkezet másik fontos kisegítő ágazata a gombüzem, mely számos cipőgyár^, szövetkezettel áll kapcsolatban. Ezenkívül a gombüzem műszaki kollektívája készíti el a szövetkezet haífeldodgözó gépeinek egy részét is. Az ágazatok tevékenységének eredményeként a szövetkezet az elmúlt évben több mint 55 milliós árbevételt ért el. Ennél azonban még fontosabb, hogy az év eleji nehézségek, a 3,5 milliós halpusztulás ellenére több mint 3 millió 700 ezer forintos nyereséggel zárhatták az 1977-es évet. Lónyai László gozza fel a szalmát és beszállítani csak a jóval kevesebb helyet elfoglaló pel- leíet kell. Ráadásul ez a pellet granulátum formájában jó áron exportálható, és ez hamar visszahozza a gépek vásárlásához szükséges tőkés devizát. Az etetési kísérletek során kiderült, hogy a fermentált szalmával táplált szarvasmarhák súlygyarapodása és tejhozama, valamint a tej zsírtartalma nagyobb volt, mint azoké, melyeket hagyományos módon etettek. A szakemberek ezt a pellet rosttartalmával magyarázKissé meglepődöm, amikor Perei István, a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregysége 7 tagú Béke Szocialista Brigádjának a vezetője közli: — Már 1974-ben megkaptuk az aranykoszorús jelvényt. Jó ideig meg is tartottuk, de az idén csak ezüstkoszorúsok lettünk. — Ez visszaesést jelent. Mi volt az oka? — A program nem teljesítése, ami azonban nem rajtunk múlott. Az egész műhely lemaradt, késve kaptuk a különböző bútoralkatrészeket, amelyeket össze kellet volna állítanak. Emiatt minden brigádtól, tőlünk is levontak 50 pontot. — Tehát az elbírálásnál az volt a szabály: „egy mindenkiért, mindenki egyért?” — Igen. A termelési tanácskozáson én magam is szóvá tettem ezt. Azt válaszolták, hogy a pontozás szabályai ilyenek, az idén dolgozzunk jobban. Ludvig Ferencné, a brigád szakszervezeti bizalmija nem szívesen szól bele ebbe a kérdésbe. — Ehhez én nem értek — mondja. — Ott van az értékelő bizottság, amely tudja, hogy mit kell teljesíteniük a brigádoknak. A bizottság dolga az elbírálás. — Helyes. Nyilvánvaló azonban, hogy azért valami egyéni véleménye is van. — A termelési tanácskozáson azt mondták, hogy zá'k, mely jó hatással van az állatok emésztőrendszerére. A sikeres kísérlet után az FLR most megkezdi a gépek nagyobb arányú elterjesztését. Még az év első felében húsz TAARUP érkezik, amelyből ötöt egy dunántúli rendszernek ad az FLR kipróbálásra, míg tizenötöt a partnergazdasá- goknál helyeznék üzembe. Az év második felében további, az igényeknek megfelelő mennyiség beérkezése várható, és így már ebben az évben hasznosítható lesz az eddig csaknem értéktelennek vélt melléktermék. majd rendezik a _dolgot, de maradt minden. — Azért a szakszervezeti bizalmi mégis tehet valamit ... — Nem lehet beleszólni. Szerintem harcolják ki azok, akik érdekeltek. Az én munkámat ki csinálja meg helyettem? No, persze van ebben igazság is. Mert amint megtudom, a brigádvezetők egyetértettek a pontozás szabályaival. Az sem vitás, hogy egy-egy brigád tevékenységének a megítélésénél elsősorban a munka eredményességét kell tekintetbe venni. De... Helyes-e az „egy mindenkiért” elv? Miért nem csak azoktól vontak le 50 pontot, akik miatt a műhely brigádjai nem tudták teljesíteni a tervüket? Egyébként a Béke brigád — s ezt Petrina János, az szb tagja, bér- és termelési felelős megerősíti — teljesítette az exporttervét. Azt csinálta, ami a feladata volt. Az eléggé kényes munkát: a hat egységből álló szekrénysor ajtószerelését és beállítását, valamint a dísz- lécszerelést. A meós legfeljebb csak egy százalékot adott vissza kijavításra, ami nem több a megtűrtnél. A hibák pedig anyag- és mérethibából, valamint színeltérésből eredtek. Természetesen ki is javították, mielőtt útnak indították volna. Minőségi okok miatt a megrendelő nem emelt kifogást. — Dollárról van szó ... Egyébként is a vállalat jó hírét óvnunk kell, máskülönben .bezárhatjuk a „boltot” — \*élekedik Galambos András. Petrina János a brigád tagjait elismert szakembereknek tartja. Pontosabban a férfiakat, Perei Istvánt, Galambos Andrást, Grósz Jánost és Gombkötő Mihályt. ök asztalosak. A három asszony — Ludvig Ferencné, Szabó Lászlóné, és Kovács Istvánné — nagy gyakorlattal rendelkező betanított munkás. Már csak fél óra van hátra a munkaidő végéig. Kovács Istvánné bevallja, hogy bizony elég fáradt. — Nem könnyű emelgetni, rendbehozni, szállításhoz előkészíteni a szekrényeket. A férfiak kisgéppel és kézzel könnyedén, mi meg fizikai erővel dolgozunk. — Miért nem lett szakmunkás? — Fiatal koromban nem volt divat az ilyen szákma. Én szakácsnő lettem. De vidékre kellett volna járnom, ezért inkább ebbe a gyárba jöttem. Tizenkét éve itt vagyak. Amíg segédmunkások is voltak, nekünk nem kellett szekrényeket cipelni. De aztán ránk maradt ez a feladat. Máshová azonban nem szívesen menne. Jól érzi magát ebben a környezetben. Rendesek, tisztelettu- dóak a brigádtársai és szereti azt is, hogy a műhelyben fegyelmezett munka folyik. S ha a kereset több lenne, a fáradtságot is köny- nyebben elviselné. A jó munkán kívül van még néhány más elismerésre méltó erénye a Béke brigádnak. Kezdjük talán a város iskolaépítési akciójában való részvétellel. — Az idén ezért két kommunista műszakot vállalunk — mondja Perei István. Megnyugtató a brigád tagjai számára, hogy a gyárban senki sem „lóg ki a sorból”. Az alkalmazottak éppen úgy részt vesznek a munkában, mint ők. Mert nemcsak a munkások gyermekei járnak iskolába. — Ezt a példát érdemes lenne másutt is követni. Ha pedig a gyulai 3-as számú iskolában van valami kisebb asztalosmunka, csak szólni kell és megy a brigád. Ugyanúgy a remetei gyermeknevelő-otthonba is. Sok — főként a munkát könnyítő és gyorsító — újítást is a brigád javára kell írni, bár ezek csaknem mind Perei István nevéhez fűződnek. Ügy vélik azonban, hogy az újításokat nem eléggé honorálják és az elbírálás, bevezetés is lassú. Végül megtudom, hogy a brigádban még sohasem fordult elő baleset. Ezt az érdemek felsorolásánál talán az első helyen kellett volna megemlíteni. A bevezetőben említett termelési tanácskozáson azt mondták nekik, hogy dolgozzanak jobban. Ugyanezt még inkább lehet javasolni azoknak, akiktől a műhely brigádjainak a munkája függ. Mert az ezüst is fényes, de az aranynak mégis szebb a csillogása. Pásztor Béla Még a tavalyi nagybánhegyesi kísérlet során készült képünk a TAARUP szalmafermentáló berendezésről, melyből újabb 20 érkezik az év első felében Fotó: Lónyai László A Mezőgazdasági Kiadó könyvei DR. TIBOLD VILMOS: GÉPEK ÜZEMELTETÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdasági nagyüzem gépparkjának ésszerű üzemeltetése az eredményes gazdálkodás egyik fontos feltétele. A kézikönyv pontosan eligazít a gépek használatának és kiszolgálásának mind az elvi, mind pedig a gyakorlati tennivalói közöt Megismertet az üzemeltetés hez nélkülözhetetlen műsza ki ismerettel és szárnitá: módokkal is. Áttekintést a a legfontosabb agrotechn: kai tudnivalókról és azo géprendszereiről. ROMAN CZUBA: TANULMÁNYOK A TRÁGYÁZÁSRÓL A mű a KGST-országok mezőgazdasági kiadói együttműködésének keretében készült, és minden tagországban megjelenik. A nemzetközi munkaközösség cikk- gyűjteménye tanulmányokat ad közre az egyes KGST- országokban folytatott trá- gyázási kísérletekről, vizsgálva, hogy milyen újabb lehetőségek nyílnak a trágyázás hatékonyságának növelésére. DR. LORINCZ JÓZSEF: GYEPTERMESZTÉS ÉS HASZNOSÍTÁS A szálas- és tömegtakarmány előállítása során alapvető követelmény a minél kisebb energiafelhasználás és a gazdaságos takarmányozás. A növénytermesztés és így a gyepgazdálkodás is a nap sugárzó energiáját építi be a termésbe és jelentős szerepe van az energiatermelésben és -felhasználásban. A képekkel, rajzokkal és gazdaságossági táblázatokkal bőségesen illusztrált könyv széles körű áttekin+ n rí daság eddig kevésbé feltárt tartalékáról, a gyepgazdálkodásról. Az idei mezőgazdasági könyvhónapra jelent meg dr. Fehér György: Állatpreparátumok készítése, valamint Sárközy Péter: Rendszerszemléletű módszerek a mezőgazdaságban című könyve. A Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozatban Boncz Ernő : Az idényen kívül öntözés című munkáját veheti kezébe az olvasó. Új TJMRUP-gépek érkeznek
