Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
1978. február 16., csütörtök o Szigorló orvosok Békés megyében Milyen lehetőségek kínálkoznak? A megyei tanács egészség- ügyi osztálya február 15-én Gyulán tanácskozást tartott, melyen részt vettek az 1978-ban általános orvosi karon végző, a megyében elhelyezkedni kívánó orvos- tanhallgatók. Dr. Buda István a megyei kórház főigazgató főorvosa, dr. Sonkoly Kálmán, a békéscsabai egyesített egészségügyi intézmények igazgatója és dr. Szigeti Gáborné, a megyei tanács egészségügyi osztályának személyzeti vezetője részletes tájékoztatót adtak a 19 szigorló orvosnak a megyében kínálkozó állás- lehetőségekről és a pályázati rendszerről. Ezután elbeszélgettek a fiatalokkal terveikről, problémáikról. Ülésezik a megyei klubtanács Február 16-án, ma délután 2 órakor találkoznak a megyei klubtanács tagjai a Krecsmarik Endre Úttörő- házban Szarvason. A szarvasi járási-városi klubtanácsok képviselői számolnak be ifjúsági klubjaik életéről, majd a gyulai bázisközpont 1978. évi munka-, tervét ismerteti az Erkel Művelődési Központ munkatársa. Megbeszélik még a résztvevők a klubok tárgyi feltételeinek költségvetési helyzetét, s a „Kiváló Klub” címre javasoltak munkáját. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál automata csomagolja a csirkeaprólékot. A nemrég felújított gépen az utolsó simításokat végzi Stefula György szerelő, a csúszó felületeket látja el gépzsírral Fotó: Lónyai László Szakmunkásképzés Szarvason Mit monii a tagozatvezető? Kétszáz tanuló. A jövő autószerelői, lakatosai, asztalosai, kőművesei, női szabói és szőnyegszövői. Még csak ízlelgetik a munkásélet örömeit, gondjait, közben tanulnak, ki jól, ki rosszabbul. A békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet szarvasi tagozatának tanulói ők, kétszázan. Sok vagy kevés ez a szám? Az iskola körülményeihez képest sok, ám a környező vállalatok, szövetkezetek igényeihez képest kevés. Többek között erről hangzott el beszámoló a szarvasi Városi Tanács január 11-i vto-ülésén, amelynek nyomában elindultunk. Irodájában kerestük fel Zva- ra János tagozatvezetőt, beszéljen az iskoláról. 1975- ben költöztek jelenlegi helyükre, a volt diákotthon épületébe, ahol három tantermet alakítottak ki. Emellett egy termet bérelnek, de még így sem kell nagy matematikai felkészültség annak kiszámításához, hogy egyre-egyre 50 tanuló jut, s ez bizony nem megnyugtató. Ez az oka, hogy a délutáni oktatást egyelőre nem tudják megszüntetni. Szertár, műhely, tanterem? Ezekről szó sem lehet. Gondot okoz a fiúk diákotthoni elhelyezése is. Három éve épült új diákotthon Szarvason, amely főleg gimnazista, illetve szakközépiskolás lányokkal népesült be. Az iskola nevelési tervében mint követelmény szerepel az öntudatos, lelkiismeretes munkássá válás feladata. De vajon csak az iskolán múlik mindez? A jó vagy rossz példa sokat számít. — Nemcsak a Szakoktatókkal találkoznak a gyerekek, s ezért több példamutatást várunk a munkahelyi környezetben is, a szociális körülményekről nçm is beszélve. ígéretet kapunk nem egyet, de a változtatásra hiába várunk. Nem ez az egyetlen ilyen, gondokkal küzdő iskola. A pedagógusok, s néhány vállalat azonban mindent megtesz, hogy a fiatalok mindebből minél kevesebbet érez- zenek. Szabad időben pedig gyakran ellátogatnak a múzeumokba, előadásokat szerveznek. Legutóbb Bessenyei Antal festőművész volt a vendégük. Az Éneklő ifjúság előadásait szívesen meghallgatják, s aktívan részt vesznek az üzemi pávakörökben is. — Ha önálló iskolánk lesz, ha majd a feltételek is sokkal jobbak lesznek, biztatóbb képet festhetünk a szarvasi szakmunkásképzésről. Most, a jelen még ilyen — mondja búcsúzóul Zvara János tagozatvezető. Nagy Ágnes Magyar—történelem előkészítő tanfolyam Harmincnégyen jelentkeztek a Megyei Művelődési Központ magyar—történelem előkészítő tanfolyamára. Az egyetemi, főiskolai felvételire készülők először február 17-én, pénteken reggel találkoznak fél 9-kor Békéscsabán a művelődési központ klubházában. A foglalkozásokon minden alkalommal Csepelényi Attila beszél a magyar nyelv és irodalomról, a történelemről pedig Gulyás János tart előadást. Megadta magát az ni-es vírus megyénkben Bár a kórházi látogatási tilalmat fenntartják megyénkben, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás tájékoztatása szerint fokozatosan „megadja magát” az eddig sok betegséget okozó A1 vírus. Az orvosi kezelésben részesülők száma 7,5 ezerről 6,5 ezerre csökkent, akik közül szerdán még 32- en kórházi ápolásra szorultak. A járvány a szeghalmi járásban „tetőzött”, 1418 beteggel. Sajnos, a halál sem kímélte meg a megyét, egy 47 és egy 80 éves embert „loptak el” az A1 vírusok. Batyusbál Telekgerendáson Nemrégiben szlovák ba- tyusbálat rendeztek Telek- gerendáson, a művelődési házban. Csaknem 300-an akasztották karjukra a kockás konyharuhából csomózott batyukat, tele finom ennivalóval, farsangi fánkkal, csörögével, disznótorossal. A közös falatozást műsor követte, a csabaszabadi és a helybeli Röpülj páva kör énekelt szlovák, magyar népdalokat. A telegerendásiak- kal 10 általános iskolás gyerek is fellépett, népi táncokat jártak. Késő éjjel ért véget a te- lekgerendási batyusbál. A jó hangulatot, a sikert a szlovák klub lelkes munkája és részvétele biztosította. — Szerintem nem feltétlenül bővítésre van szükség — mondja Zvara János —, hanem a szemléleten kell változtatni, hiszen a fiúk és lányok elhelyezését a különböző szinteken is megoldhatnánk. Így 100 százalékos lenne a kihasználtság, s máris egy gonddal kevesebb... Szó esett a gyerekek beiskolázásáról, a pályaválasztásról, a tanulmányi eredményekről. — Az első évben igen magas a bukottak aránya. Ez elsősorban abból adódik, hogy az általános iskolában — hogy úgy mondjam — nem divat a buktatás. Ez aztán nálunk üt vissza. A tanulók felkészültsége egyenetlen, s legalább egy évre van szükség, míg a csoportok színvonalát nagyjából egységbe tudjuk hozni. Egyikmásik tanulónk számára kezdetben még a folyamatos olvasás is gond. Hányszor hangzik el: — „Eredj fiam szakmunkástanulónak”; de tanulni itt is kell. Nem lehet a munkát szeretni, ha nincs hozzá kellő szakmai alapismeret. Kondoroson, az új élelmiszer ABC-áruházban reggel, nyitás előtt Lavrinyecz Györgyné, a szocialista brigád vezetője és Bárdos Mátyás üzletvezető végigjárják a boltot. Á részlegek dolgozóival közösen veszik szemügyre az árukészletet, a vitrinekben és a mélyhűtőpultokban elhelyezett áruk választékát, nem utolsósorban a rendet. Képünkön egy ilyen nyitás előtti pillanatot örökítettünk meg Balkus Imre Ugyanolyan a szomszéd D ülönböző felmérések, elemzések egyaránt azt mutatták, hogy a hazai vállalatok fele nem érzékel versenyt, versenyeztetést. Dolgozik tehát úgy, ahogyan akaratából futja, vagy amint éppen sikerül. Válasz ez arra, miért fedezhetünk fel meghökkentő eltéréseket azonos adottságú és rendeltetésű vállalatok gazdasági eredményeiben ; jövedelmezőségében, fejlesztési készségében, értékesítési bevételeiben. A téglaiparban, a ruházati iparban például — megegyező eszközszint mellett — találunk olyan cégeket, melyek eszközarányos nyeresége tizenöt, húsz százalékkal fölötte áll, illetve alatta marad az átlagosnak. Az építőiparban azonos rendeltetésű és szerkezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszonnégy hónap alatt hoz tető alá. Ugyanolyan értékű és célú beruházások kivitelezési idejét összevetve, másfél, két esztendős eltéréseket láthatunk. A példatár szinte tetszés szerint bővíthető, mivel a gyakorlat sajnálatos gazdagsággal teremti a bizonyítási lehetőségeket. Ezért vált lényeges elemmé tartalékaink sorában a gazdálkodási eredmények indokolatlan különbségeinek csökkentése, az azonos fejlesztési, termelési források megegyező hozamainak szorgalmazása. Puszta óhaj ez, vagy reális alapokra támaszkodó kívánság? Iparági megbeszéléseken a résztvevők fülüket hegyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüggésben, s hányszor hangzik el. Vetélkedés? Igen, s nincs benne semmi természetellenes. A társadalmi elismerésnek sokféle formája van, s ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a n" kéntre, az eredmények hátterének taglalására. Ezért sűrű eset, a minősítést kéretlen prókátorok, a társ- vállalatok irányítói átírják, mondván, persze, könnyű nekik mert... S itt hosszú lista következik, amire a minisztérium állítólagos elfogultsága éppúgy rákerül, mint a bankkal ápolt baráti kapcsolatok haszna a forgóeszköz-hitelezésben, a szerencse a külkereskedelmi üzletkötésben, s nem kevésbé a mázli, hogy a szóban- forgó cégnél csekély a munkaerő-vándorlás. Ilyesfajta okoskodással persze létrehozható egy tükörrendszer, amiben az ember azt látja, am; éppen akar. Hiszen aki a tényéktől nem hagyja befo- lyásoltatni magát, azt a többszörös torzítás sem zavarja. Magyarázatról, mentségből nincs árbevétel, ezeket nem lehet termékként a vevő elé tárni, azaz: a szomszéd rétjének vélt zöldebb színe aligha puszta felfogás- és magatartásbeli gond. Forrása, oka tetemes anyagi, rétje is! pénzbeli veszteségeknek is, s menlevél a szürke középszerre, a kezdeményezőkészség hiányára, a kockázat elutasítására. Mert a logika azt diktálja, fölösleges erőlködnünk, ha az a másik, szerencsésebb, jobban „fekvő” úgyis elébünk kerül, hiszen állami támogatással — kedvezményes hitellel — hajthatja végre fejlesztési elképzeléseit. Mi meg elestünk ettől. Volt persze nyomós oka ennek, nem tudtuk fölvonultatni azokat a tényezőket — a szervezés föltárta termelékenységi tartalékokat például — mint szomszédunk. Igaz, ott hetekig dolgoztak a hitelkérelmen, sokágú elemzőmunka előzte meg összeállítását, nálunk meg — mit tegyünk, ha ezerfelé kell szakadnunk — három nap alatt összeütöttünk valamit, amit a bank elutasított. Persze, npm a javaslat felületessége, megalapozatlansága miatt, hanem mert a mi kapcsolataink ... a mi gazdasági igazgatónknak nem bankos ember a nagybácsikája... A köznapok ilyesfajta gyakorlatát kevéssé ismerő olvasó úgy vélheti, a szarkazmus vezérli toliunkat. Sajnos, az előbbi bekezdés tipikus jelenet a vállalati irányítás forgószínpadán, nincs benne semmi túlzás. Itt a baj! Nem akad senki, aki közbeszólna, lehetséges-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött?! Avagy a szomszéd rétjének irigylő le- szólása helyett inkább azt kellene alaposan szemügyre venni, mitől olyan szép zöld az a rét, hogyan őrzik frisseségét, gazdagságát?! lölösleges lenne azt állítani, a szabályozó- I és ösztönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A népgazdaságban jelentősek az indokolt — s nem lebecsül- hetőek az indokolatlan — eltérések, a szándékolt különbségtevések. Egy-egy iparcsoporton, még inkább iparágon belül azonban a kedvező és kedvezőtlen hatások kiegyenlítődnek. Nem közös azonban a céltudatosság, az igyekezet, a leleményesség, a kockázatvállalási bátorság szintje, nagyok az eltérések az irányítás hatásosságában, a szervezettségben, az emberek megbecsülésében. Ilyesfajta, elvontnak látszó, valójában nagyonis iényeges tényezők következménye, hogy bár a rétet — egy darabját — azonos feltételekkel adták át megművelésre, a szomszédé egy idő után már szebb, zöldebb. S mert valóban az, mivel többet fordított gondozására, értékesebb. Nemcsak neki hanem a társadalomnak is értékesebb, mert azt, hogy mennyivel zöldebb az övé másokénál, . haszonforintok százezreivel vagy éppen millióival tudja lemérni. Veress Tamás Hóátfűvások, járhatatlan alsóbbrendű utak Az ország nyugati részén a viharos erejű szél, Borsod megyében a hóvihar következtében szinte óránként változnak az útviszonyok. Ezért ajánlatos, ha az arra járó gépjárművezetők a közúti igazgatóságokon érdeklődnek a céljukhoz vezető közlekedési lehetőségekről. Az' Űtinform szerda reggeli jelentése szerint az éjszaka Borsod megyében Hidasnémeti, Sátoraljaújhely és a Bodrogköz térségében az erős hófúvás miatt több alsórendű út vált járhatatlanná. A forgalmat azonban a hajnali órákban megindították. Kora reggel is ' havazott Szabolcs-Szat- már, Borsod, Heves, Hajdú- Bihar, Szolnok és Békés megyében ; néhány, kétszámjegyű útvonalon szakaszosan egy-két centiméteres hóátfúvások tették síkossá az utakat. Vas megyében Szombathely térségében a 86-os éS a 87-es, Győr-Sopron megyében a 84, a 85 és a 86- os számú főutakról jeleztek 100 méteres hosszúságokban 4—5 centiméteres hóátfúvá- sokat, az utak azonban járhatók. Vas megye nyugati és Győr-Sopron megye délnyugati részén viszont több alsóbbrendű út járhatatlan a hóakadályok miatt. Megszüntetésükön, a síkosság elleni védekezésben az érintett területeken a közúti igazgatóságok 200 gépe dolgozik. Az ország többi részén a főúthálózat burkolata túlnyomórészt száraz, két nyomban járható. (MTI) /
