Békés Megyei Népújság, 1978. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-16 / 40. szám

1978. február 16., csütörtök o Szigorló orvosok Békés megyében Milyen lehetőségek kínálkoznak? A megyei tanács egészség- ügyi osztálya február 15-én Gyulán tanácskozást tartott, melyen részt vettek az 1978-ban általános orvosi karon végző, a megyében el­helyezkedni kívánó orvos- tanhallgatók. Dr. Buda István a megyei kórház főigazgató főorvosa, dr. Sonkoly Kálmán, a bé­késcsabai egyesített egész­ségügyi intézmények igazga­tója és dr. Szigeti Gáborné, a megyei tanács egészségügyi osztályának személyzeti ve­zetője részletes tájékoztatót adtak a 19 szigorló orvosnak a megyében kínálkozó állás- lehetőségekről és a pályáza­ti rendszerről. Ezután elbe­szélgettek a fiatalokkal ter­veikről, problémáikról. Ülésezik a megyei klubtanács Február 16-án, ma délután 2 órakor találkoznak a me­gyei klubtanács tagjai a Krecsmarik Endre Úttörő- házban Szarvason. A szarvasi járási-városi klubtanácsok képviselői szá­molnak be ifjúsági klubjaik életéről, majd a gyulai bá­zisközpont 1978. évi munka-, tervét ismerteti az Erkel Művelődési Központ mun­katársa. Megbeszélik még a részt­vevők a klubok tárgyi felté­teleinek költségvetési helyze­tét, s a „Kiváló Klub” cím­re javasoltak munkáját. A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál automa­ta csomagolja a csirkeapró­lékot. A nemrég felújított gépen az utolsó simításokat végzi Stefula György szere­lő, a csúszó felületeket látja el gépzsírral Fotó: Lónyai László Szakmunkásképzés Szarvason Mit monii a tagozatvezető? Kétszáz tanuló. A jövő autószerelői, lakatosai, aszta­losai, kőművesei, női szabói és szőnyegszövői. Még csak ízlelgetik a munkásélet örö­meit, gondjait, közben tanul­nak, ki jól, ki rosszabbul. A békéscsabai 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet szarvasi tagozatának tanulói ők, kétszázan. Sok vagy ke­vés ez a szám? Az iskola kö­rülményeihez képest sok, ám a környező vállalatok, szö­vetkezetek igényeihez képest kevés. Többek között erről hangzott el beszámoló a szarvasi Városi Tanács ja­nuár 11-i vto-ülésén, amely­nek nyomában elindultunk. Irodájában kerestük fel Zva- ra János tagozatvezetőt, be­széljen az iskoláról. 1975- ben költöztek jelenlegi he­lyükre, a volt diákotthon épületébe, ahol három tan­termet alakítottak ki. Emel­lett egy termet bérelnek, de még így sem kell nagy ma­tematikai felkészültség an­nak kiszámításához, hogy egyre-egyre 50 tanuló jut, s ez bizony nem megnyugtató. Ez az oka, hogy a délutáni oktatást egyelőre nem tud­ják megszüntetni. Szertár, műhely, tanterem? Ezekről szó sem lehet. Gondot okoz a fiúk diákotthoni elhelyezé­se is. Három éve épült új diákotthon Szarvason, amely főleg gimnazista, illetve szak­középiskolás lányokkal né­pesült be. Az iskola nevelési tervé­ben mint követelmény sze­repel az öntudatos, lelkiis­meretes munkássá válás fel­adata. De vajon csak az is­kolán múlik mindez? A jó vagy rossz példa sokat szá­mít. — Nemcsak a Szakokta­tókkal találkoznak a gyere­kek, s ezért több példamuta­tást várunk a munkahelyi környezetben is, a szociális körülményekről nçm is be­szélve. ígéretet kapunk nem egyet, de a változtatásra hiá­ba várunk. Nem ez az egyetlen ilyen, gondokkal küzdő iskola. A pedagógusok, s néhány vál­lalat azonban mindent meg­tesz, hogy a fiatalok mind­ebből minél kevesebbet érez- zenek. Szabad időben pedig gyakran ellátogatnak a mú­zeumokba, előadásokat szer­veznek. Legutóbb Bessenyei Antal festőművész volt a vendégük. Az Éneklő ifjúság előadásait szívesen meghall­gatják, s aktívan részt vesz­nek az üzemi pávakörökben is. — Ha önálló iskolánk lesz, ha majd a feltételek is sok­kal jobbak lesznek, bizta­tóbb képet festhetünk a szarvasi szakmunkásképzés­ről. Most, a jelen még ilyen — mondja búcsúzóul Zvara János tagozatvezető. Nagy Ágnes Magyar—történelem előkészítő tanfolyam Harmincnégyen jelentkez­tek a Megyei Művelődési Központ magyar—történelem előkészítő tanfolyamára. Az egyetemi, főiskolai felvételi­re készülők először február 17-én, pénteken reggel ta­lálkoznak fél 9-kor Békés­csabán a művelődési köz­pont klubházában. A foglalkozásokon minden alkalommal Csepelényi Atti­la beszél a magyar nyelv és irodalomról, a történelemről pedig Gulyás János tart előadást. Megadta magát az ni-es vírus megyénkben Bár a kórházi látogatási ti­lalmat fenntartják megyénk­ben, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás tájé­koztatása szerint fokozato­san „megadja magát” az ed­dig sok betegséget okozó A1 vírus. Az orvosi keze­lésben részesülők száma 7,5 ezerről 6,5 ezerre csökkent, akik közül szerdán még 32- en kórházi ápolásra szorul­tak. A járvány a szeghalmi já­rásban „tetőzött”, 1418 be­teggel. Sajnos, a halál sem kímélte meg a megyét, egy 47 és egy 80 éves embert „loptak el” az A1 vírusok. Batyusbál Telekgerendáson Nemrégiben szlovák ba- tyusbálat rendeztek Telek- gerendáson, a művelődési házban. Csaknem 300-an akasztották karjukra a koc­kás konyharuhából csomó­zott batyukat, tele finom en­nivalóval, farsangi fánkkal, csörögével, disznótorossal. A közös falatozást műsor követte, a csabaszabadi és a helybeli Röpülj páva kör énekelt szlovák, magyar nép­dalokat. A telegerendásiak- kal 10 általános iskolás gye­rek is fellépett, népi tánco­kat jártak. Késő éjjel ért véget a te- lekgerendási batyusbál. A jó hangulatot, a sikert a szlo­vák klub lelkes munkája és részvétele biztosította. — Szerintem nem feltétle­nül bővítésre van szükség — mondja Zvara János —, ha­nem a szemléleten kell vál­toztatni, hiszen a fiúk és lá­nyok elhelyezését a külön­böző szinteken is megoldhat­nánk. Így 100 százalékos len­ne a kihasználtság, s máris egy gonddal kevesebb... Szó esett a gyerekek be­iskolázásáról, a pályaválasz­tásról, a tanulmányi eredmé­nyekről. — Az első évben igen ma­gas a bukottak aránya. Ez elsősorban abból adódik, hogy az általános iskolában — hogy úgy mondjam — nem divat a buktatás. Ez az­tán nálunk üt vissza. A ta­nulók felkészültsége egyenet­len, s legalább egy évre van szükség, míg a csoportok színvonalát nagyjából egy­ségbe tudjuk hozni. Egyik­másik tanulónk számára kez­detben még a folyamatos ol­vasás is gond. Hányszor hangzik el: — „Eredj fiam szakmunkástanulónak”; de tanulni itt is kell. Nem le­het a munkát szeretni, ha nincs hozzá kellő szakmai alapismeret. Kondoroson, az új élelmiszer ABC-áruházban reggel, nyitás előtt Lavrinyecz Györgyné, a szocialista brigád vezetője és Bárdos Mátyás üzletvezető végigjárják a boltot. Á részlegek dolgozóival közösen veszik szemügyre az árukészletet, a vitrinekben és a mélyhűtőpultok­ban elhelyezett áruk választékát, nem utolsósorban a rendet. Képünkön egy ilyen nyitás előt­ti pillanatot örökítettünk meg Balkus Imre Ugyanolyan a szomszéd D ülönböző felmérések, elemzések egyaránt azt mutatták, hogy a hazai vállalatok fele nem ér­zékel versenyt, versenyezte­tést. Dolgozik tehát úgy, ahogyan akaratából futja, vagy amint éppen sikerül. Válasz ez arra, miért fedez­hetünk fel meghökkentő el­téréseket azonos adottságú és rendeltetésű vállalatok gaz­dasági eredményeiben ; jö­vedelmezőségében, fejlesztési készségében, értékesítési be­vételeiben. A téglaiparban, a ruházati iparban például — megegyező eszközszint mel­lett — találunk olyan cége­ket, melyek eszközarányos nyeresége tizenöt, húsz szá­zalékkal fölötte áll, illetve alatta marad az átlagosnak. Az építőiparban azonos ren­deltetésű és szerkezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszonnégy hónap alatt hoz tető alá. Ugyanolyan értékű és célú beruházások kivitelezési ide­jét összevetve, másfél, két esztendős eltéréseket látha­tunk. A példatár szinte tet­szés szerint bővíthető, mivel a gyakorlat sajnálatos gaz­dagsággal teremti a bizonyí­tási lehetőségeket. Ezért vált lényeges elemmé tartaléka­ink sorában a gazdálkodási eredmények indokolatlan különbségeinek csökkentése, az azonos fejlesztési, terme­lési források megegyező ho­zamainak szorgalmazása. Puszta óhaj ez, vagy reális alapokra támaszkodó kíván­ság? Iparági megbeszéléseken a résztvevők fülüket hegyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüggésben, s hányszor hangzik el. Vetél­kedés? Igen, s nincs benne semmi természetellenes. A társadalmi elismerésnek sokféle formája van, s ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a n" kéntre, az eredmények hát­terének taglalására. Ezért sűrű eset, a minősítést ké­retlen prókátorok, a társ- vállalatok irányítói átírják, mondván, persze, könnyű nekik mert... S itt hosszú lista következik, amire a minisztérium állítólagos el­fogultsága éppúgy rákerül, mint a bankkal ápolt baráti kapcsolatok haszna a forgó­eszköz-hitelezésben, a sze­rencse a külkereskedelmi üzletkötésben, s nem kevés­bé a mázli, hogy a szóban- forgó cégnél csekély a mun­kaerő-vándorlás. Ilyesfajta okoskodással persze létrehoz­ható egy tükörrendszer, ami­ben az ember azt látja, am; éppen akar. Hiszen aki a té­nyéktől nem hagyja befo- lyásoltatni magát, azt a többszörös torzítás sem za­varja. Magyarázatról, mentség­ből nincs árbevétel, ezeket nem lehet termékként a ve­vő elé tárni, azaz: a szom­széd rétjének vélt zöldebb színe aligha puszta felfogás- és magatartásbeli gond. For­rása, oka tetemes anyagi, rétje is! pénzbeli veszteségeknek is, s menlevél a szürke közép­szerre, a kezdeményezőkész­ség hiányára, a kockázat el­utasítására. Mert a logika azt diktálja, fölösleges eről­ködnünk, ha az a másik, szerencsésebb, jobban „fek­vő” úgyis elébünk kerül, hi­szen állami támogatással — kedvezményes hitellel — hajthatja végre fejlesztési el­képzeléseit. Mi meg elestünk ettől. Volt persze nyomós oka ennek, nem tudtuk föl­vonultatni azokat a tényező­ket — a szervezés föltárta termelékenységi tartalékokat például — mint szomszé­dunk. Igaz, ott hetekig dol­goztak a hitelkérelmen, sok­ágú elemzőmunka előzte meg összeállítását, nálunk meg — mit tegyünk, ha ezerfelé kell szakadnunk — három nap alatt összeütöt­tünk valamit, amit a bank elutasított. Persze, npm a ja­vaslat felületessége, megala­pozatlansága miatt, hanem mert a mi kapcsolataink ... a mi gazdasági igazgatónk­nak nem bankos ember a nagybácsikája... A köznapok ilyesfajta gya­korlatát kevéssé ismerő ol­vasó úgy vélheti, a szarkaz­mus vezérli toliunkat. Saj­nos, az előbbi bekezdés ti­pikus jelenet a vállalati irá­nyítás forgószínpadán, nincs benne semmi túlzás. Itt a baj! Nem akad senki, aki közbeszólna, lehetséges-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött?! Avagy a szomszéd rétjének irigylő le- szólása helyett inkább azt kellene alaposan szemügyre venni, mitől olyan szép zöld az a rét, hogyan őrzik fris­seségét, gazdagságát?! lölösleges lenne azt ál­lítani, a szabályozó- I és ösztönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A nép­gazdaságban jelentősek az indokolt — s nem lebecsül- hetőek az indokolatlan — eltérések, a szándékolt kü­lönbségtevések. Egy-egy iparcsoporton, még inkább iparágon belül azonban a kedvező és kedvezőtlen ha­tások kiegyenlítődnek. Nem közös azonban a céltudatos­ság, az igyekezet, a lelemé­nyesség, a kockázatvállalási bátorság szintje, nagyok az eltérések az irányítás hatá­sosságában, a szervezettség­ben, az emberek megbecsü­lésében. Ilyesfajta, elvontnak látszó, valójában nagyonis iényeges tényezők következ­ménye, hogy bár a rétet — egy darabját — azonos fel­tételekkel adták át megmű­velésre, a szomszédé egy idő után már szebb, zöldebb. S mert valóban az, mivel töb­bet fordított gondozására, értékesebb. Nemcsak neki hanem a társadalomnak is értékesebb, mert azt, hogy mennyivel zöldebb az övé másokénál, . haszonforintok százezreivel vagy éppen millióival tudja lemérni. Veress Tamás Hóátfűvások, járhatatlan alsóbbrendű utak Az ország nyugati részén a viharos erejű szél, Bor­sod megyében a hóvihar következtében szinte órán­ként változnak az útviszo­nyok. Ezért ajánlatos, ha az arra járó gépjárművezetők a közúti igazgatóságokon érdeklődnek a céljukhoz vezető közlekedési lehetősé­gekről. Az' Űtinform szerda reg­geli jelentése szerint az éjszaka Borsod megyében Hidasnémeti, Sátoraljaúj­hely és a Bodrogköz térsé­gében az erős hófúvás miatt több alsórendű út vált jár­hatatlanná. A forgalmat azonban a hajnali órákban megindították. Kora reggel is ' havazott Szabolcs-Szat- már, Borsod, Heves, Hajdú- Bihar, Szolnok és Békés megyében ; néhány, két­számjegyű útvonalon sza­kaszosan egy-két centimé­teres hóátfúvások tették sí­kossá az utakat. Vas megyében Szombat­hely térségében a 86-os éS a 87-es, Győr-Sopron me­gyében a 84, a 85 és a 86- os számú főutakról jeleztek 100 méteres hosszúságokban 4—5 centiméteres hóátfúvá- sokat, az utak azonban járhatók. Vas megye nyu­gati és Győr-Sopron megye délnyugati részén viszont több alsóbbrendű út járha­tatlan a hóakadályok miatt. Megszüntetésükön, a síkos­ság elleni védekezésben az érintett területeken a köz­úti igazgatóságok 200 gépe dolgozik. Az ország többi részén a főúthálózat burkolata túl­nyomórészt száraz, két nyomban járható. (MTI) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom