Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

1978. Január 4., szerda

A Szegedi Városi Kórházban már most — két évvel a miniszteri rendeletben előírt határidő előtt — megvalósították az újszülöttek inkubátoros védelmét és megfigyelését, három vállalat — a konzervgyár, a textilművek és a falemezgyár — segítségével. Ipari televíziót használnak a kismamák oktatására, valamint az újszülötteket is azon keresztül mutatják be a hozzátartozóknak. Képünkön: Dr. Deák György főorvos ellenőrzi a kicsinyeket (MTI-fotó, Ilovszky Béla felvétele — KS)

Áruvizsgálat

A villanvborotvák minősége

A borotválkozás — a szükséges rossz a férfiak számára. A villanyborotvák megjelenésekor úgy tűnt, végre orvosolták a férfiak panaszát. A villanyborotva és a zsilettpenge mégis évtizedeken át tartó, ádáz harcot vívott egymással és — egyikük sem győzött. Divatba jött a szakáll ...

Mindez persze nem változtat a tényen, hogy a villanyborotva igen elterjedt. A Nagyítónak, a fogyasztók lapjának legutóbbi számában a villanyborotvák nyolc, nálunk is kapható típusát vizsgálták meg.

Van-e különbség a különféle rendszerű villanyborotvák között? Jobb-e a forgókéses (ismertek például a Philips gépek), vagy igazuk van-e azoknak, akik a rezgőkéses gépekre (például a Braun borotvákra) esküsznek? A válasz, a Nagyító szerint: igen is nem is. A

tesztvizsgálatok során ugyanis „kísérleti alanyok” vállalkoztak a különféle villanyborotvák gyakorlati próbájára, s e tapasztalatok birtokában azok minősítésére. A borotválkozás „hatékonysága” szempontjából — mennyi ideig tart, mennyire egyenletesen borotvál, mennyire veszi igénybe az arcbőrt, okoz-e bőrvörösödést — nincs alapvető különbség a különféle rendszerű villanyborotvák

Kondoroson a gazdálkodó szervek, intézmények figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját, életkörülményeit. A közelmúltban a tanácsülés is foglalkozott az ifjúság helyzetével. Megállapította a testület, hogy az 1976-ban megrendezett ifjúsági parlamentek tapasztalatait jól hasznosították a községben. A tanács és a községi KISZ- bizottság között létrejött együttműködési megállapodás jól szolgálja a legújabb nemzedék érdekeit.

örvendetes, hogy a munkahelyeken elkészültek az intézkedési tervek. Az ezekben leírtak azonban nem maradtak holt betűk. Az idősebb dolgozók segítik a beilleszkedést, patronálják a pályakezdőket, figyelemmel kísérik szakmai, politikai fejlődésüket. De a fiatalok sem maradnak adósak, hiszen 35 százalékuk részt vesz a szocialista brigádmozgalomban és

között. Egyik rendszer sem jobb, mint a másik. Az egyéni érzékenység viszont különböző, tehát abban bizonyára van némi igazság, ha valaki — saját tapasztalatai alapján — az egyikre, vagy a másikra adja a voksát.

Braun

A nyolc típus közül a Braunok a legjobbak, igaz a nálunk kaphatók között ezek a legdrágábbak is (a Braun Synchron 200-as 1190,— forint, a Braun Synchron Plus 1300,— forint). Mindkettő „kiváló”, ezek a „leggyorsabb” gépek s az arcbőrt sem veszik igénybe. Halkan működnek, különösen a drágább gép (tulajdonképpen ennyi a közöttük lévő különbség). Vágószitájuk különleges kivitelű, viszont igen érzékeny is. Érre a használat során ügyelni kell, mert ha a szita deformálódik, benyomódik, később a rezgőkés könnyen kitörhet egy darabot a szitából. A pótalkatrészek pedig nem olcsók.

Remington

Rangsorban a Braunokat egy másik híres cég, a Remington F 2-es típusa követi

egyéb munkaversenyformákban. A gazdasági egységek nagy gondot fordítanak a fiatalok lakásépítésének, .vásárlásának megoldására.

Az Egyesült Termelőszövetkezet, az ÁFÉSZ, a keverőüzem lakásépítési alapjának együttes összege évente 480 ezer forint. Az elmúlt esztendőben 14 fiatalt részesítettek ilyen kölcsönben.

Javult az ifjúság művelődési, sportolási lehetősége, is. Létrehozták az ifjúsági klubot, ahol fotózásra is lehetőség nyílik. A termelőszövetkezetben népi tánccsoport működik. A művelődési ház felújításával tovább nőttek a szórakozás lehetőségei. Jó együttműködés alakult ki a sportkör tömegsport-szakosztálya, a társadalmi szervek és az üzemek között. A legutóbbi kispályás labdarúgóbajnokságon, az összetett honvédelmi versenyen több mint 200 fiatal vett részt.

(árban is: 1160,— forint). Minősége, minősítése — rosz- szabb kezelhetősége miatt — „jó”. Ez is „gyors” gép, s a próba-borotválkozásokat végzők szerint a vizsgált gépek közül ezzel lehet a legegyenletesebben, legjobban megborotválkozni (hajlatoknál, a nyakon stb). Kezelhetőségét nehezíti, hogy a hosszúhaj- vágót (például az oldalsza- kálhoz) külön kell felszerelni.

Két másik típus a Remington Selectro 2, illetve Select- ro 3. (1050,— forint, illetve 1150,— forint). Minősítésük

ugyancsak „jó”, de a borot- válási tulajdonságok szempontjából nem érik el az előző gépek színvonalát. Különlegességük, hogy a kiborot- válás erőssége fokozatokban állítható, de ennek nincs sok jelentősége.

Harkov, Moszkva

Ami az árat illeti, a szovjet Harkov 15 M a legolcsóbb (495,— forint), viszont minősítése ugyancsak „jó”. Forgókéses rendszerű, s bár a borotválkozási idő e géppel csak „közepes”, és kicsit zajos is, egyéb tulajdonságai egyenletesen jók.

A Moszkva 3 is „jó” (560,— forint). Borotválási tulajdonságai valamivel jobbak, mint az előzőé (egyébként a Braunhoz hasonló, rezgőkéses rendszerű). A vágószitára e gépnél is ügyelni kell: köny- nyen kitörik!

Minőségi rangsorban az utolsó helyen áll, bár „közepes” minősítésű, az NDK-ból származó Bebo Sher Favorit (525,— forint). A szép formájú és kivitelű gépnek, „ha kései jobbak lennének, megközelíthetné akár a Braunok minőségét is” — írja a Nagyító.

A villanyborotvákból tehát — minőségben is, árban is — van választék. Most már csak a borotválkozást kellene megkedvelni...

Sz. I.

Fiatalok Kondoroson

Jogsegélyszolgálat a gyakorlatban

Hoffmann József felveszi a telefonkagylót, tárcsáz, és B. B., egy kisiparossal pereskedő szakmunkás után érdeklődik. Kiderül, hogy a munkás két hete betegállományban van, s így nem tudni, megjavitotta-e már az iparos az ajtókat, ablakokat az új házon. A vállalati jogász üzenetet hagy ügyfelének, majd más dolog kerül szóba.

— Az ingatlannal kapcsolatos probléma?

Hoffmann József ismét a telefonhoz nyúl. Nagyjából így kezdődik a jogsegélyszolgálati fogadóóra a MEZŐGÉP Vállalat mezőberényi gyárában.

Legnagyobb erősségünk; társadalomban élünk. Nem a cikkíró mondja, hanem a tudomány nagyjai bizonyítják: ez az úgynevezett „második természetünk”, ami legalább olyan fontos, mint a puszta biológiai lét. Vele azonban — tudjuk — együtt jár néhány apróbb-nagyobb gond is. E csöppet sem gond nélkül való társadalmi életnek nagyobb részét munkahelyeken éljük le, és nem mindegy, hogyan. Ettől függ ugyanis, milyen és, hogy mennyit ér a munkánk. Ez a felismerés vezeti a szak- szervezeteket, amióta gazdasági egységeinkben jogi tanácsadók létesítését szorgalmazzák, és ezt szívlelték meg azok a vállalatok — sajnos, inkább csak a nagyobbak —, amelyek jogsegélyszolgálatot hoztak létre.

Korántsem ez az egyetlen, amit a MEZŐGÉP tesz azért, hogy dolgozói megtalálják helyüket a társadalomban, hogy eligazodjanak benne. Tavaly például előadássorozatot szerveztek, s ebben 14 órában foglalkoztak a legalapvetőbb jogi ismeretekkel.

Mégsem az .előadások a fontosak, hanem — mint mindig — az emberi kapcsolatok. A herényi gyárban például megtartották a szak- szervezeti felépítés régi rendjét, vagyis nemcsak a bizalmiak törődnek a dolgozók mindennapi ügyeivel, hanem a műhelytitkárok is. De figyeljük csak, mit mond Szász István, a távol levő szb-titkár helyettese: — A gyár vezetőjétől kezdve minden munkahelyi vezetőnek alapvető feladata, hogy foglalkozzon beosztottai ügyes- bajos dolgaival. Ezt egyértelműen kimondják a munkaköri leírások is. Mindenkinek van tehát csoportvezetője, bizalmija, művezetője, akihez fordulhat, arról nem is beszélve, hogy a segítségnyújtás az szb minden tagjának is, meg a felső vezetőknek is kötelessége.

Érdekes egyébként, hogy a gyárban munkaügyi, munkajogi vitákra alig kerül sor. — Fegyelmi ügyek vannak ugyan — folytatja Szász István —, de döntőbizottság elé már régóta nem került

vitás dolog, és fegyelmi ügyeinkben jó ideje még csak fellebbezés sem fordult elő. Tartalmilag is, formailag is betartjuk mindazt, amit a törvényesség és a jogszabályok előírnak. Különösen ügyelünk az eljárások fokozataira vagy például arra, hogy a jegyzőkönyvek felvétele a megfelelő összetételű bizottságok előtt, szabályosan történjen. Az esetek zömében csak akkor nyúlunk a fegyelmezés jogi eszközeihez, amikor már más megoldás nincsen; talán ezért sincs óvás, fellebbezés.

Persze, abba, hogyan dolgozunk, lépten-nyomon belejátszanak az otthonról, a magánéletből hozott színek, motívumok.

A vállalati jogász, dr. Pintér Irén fogadóórájára fiatal szőke asszony érkezik. Problémájának lényege: két évvel ezelőtt általános háztartási biztosítást kötött, tudomása szerint az otthon tartott állatokra, nevezetesen egy jól megtermett anyakocára is, hiszen — érvel — természeti csapás, állatok elhullása, ez is szerepel a biztosítás körének tételeiben. Nemrég a koca betegségiben kimúlt, s most hiába kéri a biztosítótól a kártérítést, azok ezt megtagadják, minthogy időközben a „háztájon” tartott állatokkal kapcsolatban új biztosítási rend lépett érvénybe.

— Ki fogok lépni a biztosítóból! — jelenti ki a panaszos végül —, mert sokkal több bajjal jár jogom érvényesítése, mint amit fizettem érte. — És sorolja tovább az ablaktörések, viharkárok ellentmondásos példáit, amikor a biztosító eljárásán sem ő, sem mások nem tudtak eligazodni. A jogász pedig pontosan föl- jegyzi az adatokat, hogy az intézmény központjában eljárhasson az ügyben. Rövidesen egy másik dolgozó érkezik, erről azonban nem adhat hírt az újságíró, hiszen — a dolog természetéből adódóan — még csak fültanúja sem lehetett.

Meddig terjed ennek a hasznos munkának az érvénye, hatásköre? Nehéz lenBudapesten, a Déli pályaudvar közelében a közeljövőben megkezdik a nyolcszáz ágyas Hotel Moszkva építését. A tervek már elkészültek a Lakóépülettervező Vállalatnál. Ugyancsak ott készültek a Hotel Voronyezs tervei, melyet már építenek Brnoban. Mindkét szállodát Finta József állami díjas építész tervezte. Képünkön: a Hotel Moszkva makettje

(MTI-fotó, Balassa Ferenc felvétele — KS)

ne pontosan megmondani. Elsősorban természetesen a munkával, munkahellyel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, nem terjed ki az úgynevezett polgári peres ügyekre (adás-vétel, ingatlan), viszont törődik a dolgozók családi, például a gyermekekkel kapcsolatos ügyeivel. Attól függ ez, hogyan értelmezendő, meddig szükséges egyik-másik dologban az érdekvédelem.

Nem elég azonban létrehozni — s még azzal se mondtunk sokat, hogy propagálni kell szóban, írásban, plakátokon, hangosbemondón, mindeféleképp. Elsőrendűen fontos hozzá a munkahelyi vezetők s az ügyintézők jogi szakértelme, fel- készültsége, lelkiismeretessége. Az elintézett ügyek adják a legjobb hírverést, propagandát. Nem elég felhívni rá a figyelmet — meggyőzés, némi tapintatos rábeszélés, őszinte szó, s egyáltalán : olyanfajta munkahelyi légkör szükségeltetik jó funkcionálásához, amelyben az egyéni problémák a maguk természetes módján, önként felszínre kerülnek.

Varga János

! Ellesett I párbeszédj

! avagy egy ! papa

I átváltozásai

■

1

■ ■

I Robog a vonat Gyulá- S l ról Békéscsabára. A fül- i

• kében hárman ülünk. ;

■ Hátam mögött két ötven !

1 év körüli férfi mélyed :

■ beszélgetésbe, nem hal- ;

• kan, nem zavarja őket ; ; az, hogy más is hallhat- : ! ja, miről beszélgetnek.

; — Nem tudom, mi b a- :

• jód van, már napok óta ;

• figyellek, még a kártyát • : sem vetted elő.

— Ne is beszéljünk ró- *

! la. :

2 — Bökd csak ki nyu- Ï ; godtan, hátha megköny- \ ; nyebülsz.

A férfi csak izeg-mo- ;

• zog, láthatóan nem nagy • ; kedve van a vallomás- S ; hoz, de azért hozzákezd. ;

; — Ismersz régóta, tu- ■

■ dód, hogy kezdtem az ■ j életet, esztergályos vol- • ! tam. Akkor sem panasz- ;

• kodtam, jó melósnak tar- ;

• toltak, megkerestem a ! : pénzemet.

a a

— Eddig nem latok 5 ; semmi különöset, ezért ;

• igazán kár búsulnod.

■

— Igen ám, csak egy ■ ! jó néhány év múlva ki- ■ : emeltek, amikor megsze- S 5 reztem a technikusi ok- ;

■ levelet. Az első gyerme- •

• kemmel nem volt semmi ! ; probléma, gond nélkül i ; jutott az iskolába, hiszen ;

■ munkás volt az apja. A ; ! másodikkal már több baj ! I volt, mert ekkor már al- ; ; kalmazott voltam.

; — Ez nem gátolhatta •

■ meg a továbbtanulásban !

S a gyerekeket.

m

: — Persze hogy nem, de i

az ő útja már nem volt ; olyan sima, mint az el- • sőnél. A legtöbb gond a S harmadikkal, a legkisebb : gyerekkel volt. Tudod te | is, elvégeztem az egyete- i met, mérnök lettem.

— És ez baj?

— Nekem nem, de a j legkisebb gyerek járt |

• legrosszabbul, mert ami- ■ ! kor kérdezték tőle, mi- ;

• lyen származású, azt ■ I kellett mondania, hogy ! : értelmiségi.

! Hát ez az én bajom.

: !

b. o. :

; :

■ ■

m ■

«•■■■■■■■■■■■■■•■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■B*