Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

1978. január 22., vasárnap I/qAcImaCuU AtrnK Fáj, de azért mégis Már Amonnan jönnek vissza a szavak, amelyeket egy elmúlt öreg Barátom írt, egy öreg tanár, akiről tudtam, hogy nyugdíjasán filléres gondokkal küszkö­dött; aki pedig fél évszázadot töltött el a katedrán, és ebből 36 évet egyetlen iskola szolgálatában, egyetlen gimnáziumban. Bontogatom a leveleit és megrendült szívvel olva­som azokat. Közben közeli-távoli „nyugdíjba vonulási" ünnepségek jutnak eszembe, amikor szinte egyik óráról a másikra figyelmen kívül rekednek a búcsúztatottak, s akiknek majdhogynem koszorút akasztanak a nya­kukba. Szégyellnivaló rossz szokás, hogy ezek az „ün­nepségek” olykor már a temetéselőkészítés határait súrolják, és a könnyzacskókat irritáló hangulatban kí­nosan feszengnek azok, akik az elhangzott beszédek tartalmára is odafigyelnek. Bontogatom elmúlt Barátom leveleit, kincseim egy részét, és lelkiismeret szorongat. Tettem-e érte vala­mit akkor? Tehettem volna-e sokkal többet? Miért is nem kerestem a még nehezebbjét annak, hogy jó szó, baráti tett, hogy segítség?! Mert magam csak rohan­tam, futottam a dolgaim — nyilván fontos dolgaim — •után? De így van ez jól? Csak rohanni, és szidni , o napot, hogy miért nincs benne órából még egy hu­szonötödik? Aztán az is eszembe jutott, hogy olyan fontos-e minden dolgom, dolgunk, hogy szerényen, tü­relmesen és nem egyszer már alázatosan kérő öregje­inket ne tudjuk meghallgatni? Hogy ne jusson szá­mukra idő, akiknek annyit köszönhetünk, akik előttünk jártak, és akik megtanítottak minket a világ dolgaira, az élet megélésére, a helyünkre ebben a különös való­ságban. Előttem kinyitva a levelek. Egy halott üzenetei Oda- átról, ahová menni minden ember számára egyszer el­jön az idő. Levelek, sóhajok, szorongások, kiáltások; ridegségünk és sokszori szeretetlenségünk következmé­nyei; bánatok, szomorúságok, bizonytalan remények, elkeseredések és megkeseredések. Olvasom a szépen rótt sorokat, és fáj, de azért mégis. Mégis olvasom. „Egyik legutóbbi megaláztatásom hatása alatt keserű lélekkel összeírtam néhány füzetlapra, ami hirtelené- ben eszembe jutott mindabból, amit Enyeden, Kolozs­várt, s itt Szeghalmon elkövettem a nevelés, oktatás, az újságírás és a szépirodalom terén. Odaadtam M. J.- nek, kérve őt: kerekítsen belőle egy olyan cikket, amelyből világossá váljék, mennyire igazságtalan do­log történik egy olyan emberrel, aki ötven évet töltött megszakítás nélkül az oktatói munka, s az írótoll szol­gálatában. .. Még az is kérdés: megérem-e a nyarat, olyan átkozott állapotban vannak szívkoszorúereim. Persze ezek kíméléséhez, egész szervezetem karban­tartásához is pénz kellene, nem is beszélve feleségem egészségi állapotáról, akin hetekig tartó kezelés után sem tudtak kézzelfogható eredménnyel segíteni a gyu­lai kórházban. Időnként eladogatok meglevő értékeim­ből, de ez is nemcsak megalázó helyzetekkel jár, ha­nem nehéz is, mert számottevő értékeim nincsenek, az apróságokért pedig csak fillérek hullanak lankadt te­nyerembe. Kedvesen, Petőfi szavaival búcsúzom: „más levelem majd több lesz és vidám!” .. .El ne ijesszenek szomorkodó soraim az ígért látogatástól, melyre me­leg szívvel készülök.” ' Nyolc éve kaptam ezt a levelet. Sok idő telt el már azóta, és sok minden megváltozott. Az is igaz: nem minden öregünk él így, ennyi bántó-alázó gond között, de az is igaz, hogy elmúlt, öreg Barátomnál szomo­rúbb sorsú öregek is számolják a napok múlását. Visszahajtogatom a leveleket borítékjaikba és vi­gyázva őrzöm azokat tovább. Őrzöm kedves volt-Bará- tomat, őrzöm ami ö volt; nehéz öregségében is derűs humorát, mosolygó arcát és mesélő kedvét Móricz Zsigmondról, Sinkáról, Áprily Lajosról. Erdélyről és a Sárrétről, mely otthona lett végeztéig. Amikor utoljára találkoztunk, fűtőolajért sietett. Marasztalt minket: hamar jön, üljünk le pár szóra. Nem volt időnk, hajszolt, űzött bennünket a számolát- lanul sok „fontos tennivaló”. Ki tudna válaszolni rá, miért nincs elég időnk — egymásra? Sass Ervin ' Wm. Filatéliai hírek A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége 1977- ben ünnepelte 25 éves fenn­állását. Ebből az alkalomból februárban minden szerve­zett gyűjtő különleges em­lékívet kap ajándékul. Ezen kiadvány a novemberben megjelent „Léghajó történe­te” blokkot ismétli meg. A keret felső részén a repülés hőskorát jelzik a Wright-fi- vérek és Otto Lilienthá! kez­detleges szerkezetei. Az alsó sarkokat a TU—144, a szé­dületes sebességgel haladó gép és a Viking Lander, a Marson dolgozó űrszerkezet képe díszíti. A bérmentesí­tésre nem használható em­lékív 190 500 példányban je­lenik meg. Az emlékív terve­zője Cziglényi Ádám grafi­kusművész, aki lila színű ke­retben helyezte el a jubile­umra utaló feliratokat. Értesülésünk szerint a ko­ronázási jelvények hazaérke­zése alkalmából a MABÉOSZ emléklap kiadását tervezi. Az emléklap igénylésére vonat­kozó rendelkezéseket a kö­rökkel majd körlevélben köz­ük. Sorrendben jelenleg a következő újdonságokra szá­míthatunk: Magyar huszárok sorozat, rajzolta Cziglényi Ádám. A 40 filléres értéken végvári vitéz látható, a XVIII. századból, a 60 fil­léres kuruc lovat ábrázol 1710-ből, az 1.— forintoson Baranyay huszár képét is­merhetjük meg 1762. évből. A 2.— forintos témája Nádor huszártiszt 1809. évből, a 4.— forintoson Sándor huszár lát­ható 1848-ból, a 6.— forinto­son honvédhuszár trombitás 1900-ból. Ezek után tudomá­nyos fantasztikus sorozat kö­vetkezik, rajzolója Varga Pál. Ezt követi terv szerint a repülés nagyjait, illetve a híres repülőket bemutató so­rozat. A legújabb híreink szerint az 1978. április 1-től 9-ig Hatvanban megrende­zendő országos ifjúsági kiál­lításra 3.— + 1,50 forintos feláras bélyeg jelenik meg. Ennek a fotóját legközelebb mutatjuk be. Áprilisban lesz Luxemburgban Juphilux ’78 nemzetközi ifjúsági kiállítás. Május 7—16. Szocfilex Szom­bathelyen. Június 9—18. Ca­pex ’78. FIP nemzetközi ki­állítás Torontóban Augusz­tus. Lupo ’78. FISA légipos­ta-kiállítás Las Palmasban. Szeptember. Prága ’78: Szep­tember. Budapesten nemzet­közi cartemaximum kiállítás. Budapesten bélyegnapi kiál­lítás. Októberben Moszkvá­ban 60 éves a Komszomol. Novemberben Magyar— NSZK kiállítás Hamburgban. Jelentkezni lehet a MABÉ­OSZ útján. Vas Tibor Olaj nélkül nincs autózás AUTÓMOTOR Az olajok viszkozitását Vi­lágszerte — így nálunk is — az Amerikai Autómémökök Egyesületének (SAE) osztá­lyozása szerinti kategóriákba sorolva adják meg. Nem árt tudni, hogy például a SAE 30 jelű csak nyári olaj +10 és +30 fok közötti haszná­latra; a SAE 5 W viszont ki­fejezetten téli olaj, mínusz 20 Celsius-fok alatti hőmér­sékletre. A SAE 10 W jelű motorolajat mínusz 15 és +10 Celsius-fok között ta­nácsos használni. Egy ná­lunk is gyakorta használt, átmeneti tulajdonságú visz- kozitási kategória a SAE 20 W/20, amellyel mínusz' 5 C- foktól +20 C-fok környezeti hőmérsékleten ajánlatos a motort kenni. Régebben legalább évente kétszer — ősszel és tavasz- szal — olajat kellett cserélni az autóban. Ma már nincs erre szükség, mióta ún. több­fokozatú olajok is forgalom­ban vannak, amelyeket két számmal jelölnek. Így a SAE 10 W/30 hideg télre és mérsékelt nyárra való, a 10 W/40 pedig már valamivel melegebb időjárásra. A SAE 10 W/50 kategória jó isme­rősünk, hiszen Közép-Euró- pában ez a leginkább hasz­nálatos többfokozatú olajmi­nőség, habár sokan inkább a 15 W/40 jelűre esküsznek. A gyári útmutatók mindeneset­re pontosan előírják a mo­torhoz kívánatos olajminősé­get, amit feltétlenül be is kell tartani. Az olajszintet kb. 500 ki­lométerenként kell ellenőri- ni a gépkocsi vízszintes ál­lásánál, a motor leállítását követően bizonyos idő eltel­tével. Ügyelni kell rá, hogy az olajnívó magasabb se le­gyen a felső jelzésnél, nem­hogy alacsonyabb az alsó vo­násnál. Az olajcserék között általában nem szükséges olajutántöltés, mert az elfo­gyasztott mennyiség nem több, mint a felső és a köze­pes olajszint közötti különb­ség. A használat folytán a motor kopásának megfelelő­en kezd jelentkezni a fo-. gyasztás. Ez a jelenség — természetes elhasználódás esetén — modem kocsiknál legfeljebb 80—100 ezer kilo­méter lefutása után követ­kezhet be, de még akkor sem szükségszerűen. Viszont nem árt tudni, hogy erősen ko­pott motornál az elfogyasz­tott olajmennyiség 10 kilo­méterenként az 1 kilogram­mot is elérheti. Az olajcserét mindig in­kább előbb kell elvégezni, mintsem később. Ilyenkor az olajszűrőt is feltétlenül cse- » rélni kell, tisztítani nem le­het! Az országban az egyetlenek II nyíregyházi majorettek A nyíregyházi majorettcsoport (Gaál Béla felvételi Tavaly az egész ország megismerkedett a nyíregyhá­zi majorettcsoporttal. Ha­zánkban ez az egyetlen ilyen jellegű együttes, amely a szabolcsi Ifjú Gárda zene­karral együtt az ünnepségek üde színfoltja. A debreceni virágkamevál nagydíját is ők nyerték, de tapsolt nekik a főváros népe is. A budai várban rendezett parádén ez­reknek szerzett örömet a csapat. De szerepeltek Veszprémben, az Ifjú Gárda országos szemléjén, Zánkán, Pápán, felléptek a magyar— szovjet—csehszlovák haitárta- lálkozón, a Kárpáton-túli Területen. Nyíregyházi ün­nepségek ma már elképzel­hetetlenek a majorettek nél- í kül. A csoportban közreműkö­dő leányok iskolások. Több­ségük gimnazista, de a két „minimajorett” még csak ál­talános iskolás. Műsoruk sokszínű. Vonulnak, de köz­ben ‘francia minta szerint kü­lönböző alakulatokat is be­mutatnak. Világoskék ruhá­juk, aranysujtásaik csak emelik a derűs látvány szép­ségét. A sikeres hazai be­mutatkozások után az idén már külföldi meghívásuk is van, testvércsapatuk, a cseh­szlovákiai Cheb leányai hív­ták meg őket közös találko­zóra. A majorettesoportot a mt gyei KISZ-bizottság és Szakszervezetek Megyei Ti nácsának művelődési ház patronálja. Az Ifjú Gárd fúvószenekarral együtt fenntartásukról is gondos kodnak. Az őszi-téli időszak ban új gyakorlatokat tanul nak és kondícióedzéseket tar tanak. Mert a látvány széj de csak kevesen tudják: en ügyesség, kitartás kell s olykor több kilométeres ve nulásukhoz, a szép testtai táshoz, a koncentrálást k vánó alakzatok bemutatási hoz. (bürge MUVHHtMMMMWHMVtMMHMIWmWHHVMMtHHMWH Virágtartósítás télen iSiSlillPiB A „tartósított” virág is szépen mutat (MTI Külföldi Képszolgálat — KS Mindenki számára örömet okoz — különösen télen — a gyönyörű, melegházban nevelt vágott virág. Nem mindegy azonban, hogy mennyi ideig gyönyörköd­hetünk a nem olcsó aján­dékban. Több tényezőtől függ, hogy mennyi ideig marad meg a virág a vázában. Függ attól, hogy milyen nyitottsági állapotban vág­ják le a tövéről. Az sem mindegy, hogy milyen nap­szakban szedik le, bár a szakemberek véleménye eb­ben a kérdésben eltérő. Egyesek szerint a reggeli órák a legalkalmasabbak a virágszedésre, mivel a vi­rágok ekkor még nedvdú- sabbak. Mások véleménye az, hogy a kora délutáni idő a legkedvezőbb, mert ekkor a leggazdagabbak tápanyagokban a virágok. A virágok a tövükről le­vágva is folytatják élette­vékenységüket, de ennek során a tartaléktápanyaga­ikra vannak utalva. Mint minden olyan természetes életfolyamatnak, amit az anyagcsere befolyásol, az elvirágzás gyorsasága is a fajta tulajdonságain kívül a légzés erősségétől, a hőmér­séklettől, a tartalék táp­anyagok mennyiségétől és a párolgás mértékétől függ. Az elvirágzás tehát termé­szetes elöregedési folyamat, amelynek során először el­fogynak a tartalék szénhid- I rátok, majd a fehérjék le­bontása is megindul, s ez már a virág pusztulását I okozza. Elégtelen vízellátás vagy , fokozott párolgás esetén a természetes elvirágzás he- ■ lyett lankadnak, hervadnak a virágok. Alapszabály, hogy a virágok nem kerül­hetnek huzatba és közvet- ; len napfényre, mert mind— j kettő erős párologtatást ; idéz elő, és a száruk felszí­vó ereje képtelen az eltá­I vozó nagy mennyiségű vi­zet pótolni. Hátrányos a gyorsan áramló és száraz levegő, ami a fűtőfelületek közelében gyakori. Ha ilyen körülmények között a virá­gok meglankadnak, a virág- szálak metszlapjuk felújítá­sa után kézmeleg vízbe süllyesztve és a virágfeje­ket nedves selyempapírral leborítya, rendszerint fel- frissíthetők. Valahányszor újra vízbe kerülnek a virágok, meg kell ismételni metszlapjuk felújítását, azaz, kis darabot levágunk száruk aljából. Minél ferdébben vágunk, annál nagyobb a szállító edény-nyalábok átmetszet felülete, nagyobb tehát . vízfelvevő felület. Ez mé tovább növelhető a szár al járnak néhány centimétere hosszanti felhasításával. A virág vásárlása és a ajándék átadása közötl időben pedig célszerű jég szekrényben elhelyezni virágot, mert az alacson; hőmérséklet csökkenti a anyagcserét, tehát továb! „él” a virágunk. Lényegé ben ezt a módszert alkal mázzák nagyüzemben a vi rágtárházakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom