Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
IgNîUMTd 1978. január 25., szerda Tervek és lehetőségek a vízgazdálkodásban Beszélgetés dr. Gergely István államtitkárral Eredményes évet zárt a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Tegnap délelőtt — mint azt lapunk első oldalán közöltük — dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Békéscsabán tanácskozott megyénk párt- és tanácsi vezetőivel. Egyeztették, s megbeszélték a vízgazdálkodással kapcsolatos, 1978-ra esedékes megyei feladatokat. Ez alkalomból kértünk interjút dr. Gergely Istvántól. — Békés megye felszíni vízkészletét évtizedek óta a szélsőségek jellemzik: tavasszal a belvíz tesz károkat a művelt mezőgazdasági területeken, több község és város belterületén. Nyáron a száraz hónapokban viszont a folyók alacsony vízhozama okoz súlyos vízhiányt az öntözésben. Hogyan értékeli Békés megyének e sajátos helyzetét és miben látja a továbbfejlődés irányát? — Békés megye vízgazdálkodási feladatai közül két dolgot emelnék ki, az egyik: több milliárdos beruházás indult meg a térség belvízvédelmi rendszerének a kiépítésére. Azon dolgozunk, hogy a terv, amely 15 évre szól, egy szűk tíz esztendő alatt maradék nélkül megvalósuljon, a térség víz- háztartása a káros vizektől megszabaduljon, ellátása javuljon. Ezt a célt szolgálja, hogy ide vezet a Nagykunsági Főcsatorna egyik ága, amely vizet hoz, ezzel egy időben kiépül a tavaszi és őszi káros vizek elvezetésének rendszere. Ezek az ösz- szetevők azt jelentik, hogy a Körös völgyét vízgazdálkodási mintaterületté kívánjuk fejleszteni. A Körösök völgye egyedüli terület, amely 15 éves fejlesztési tervvel rendelkezik, s van minden fillérnek helye, amit ideakarunk elkölteni. A fejlesztés másik jelentős területe a lakossági és ipari vízellátás regionális rendszerben történő megoldása. A VI. ötéves tervben több milliárdos értékű, Békést és Csongrádot érintő két vízrendszer, kiépítésére kerül sor. Erré azért van szükség, mert a helyi vízkészletek csökkentek, minőségük romlott, t a fogyasztás viszont megnövekedett. — Az öntözésnél maradva: most már hosszú évek óta üzemel megyénkben több duzzasztó, s alig két hónapja helyezték üzembe a körösladányi vízlépcsőt. Ennek ellenére a megye mezőgazdaságilag művelt területének csupán 6 százaléka, mintegy 32 ezer hektár van berendezve öntözésre. Miben látja a lemaradás okát, és mi ebből a kiút? — Köztudott, hogy a megye az ország egyik éléstára. Ebben az évben búzatermesztésben az első helyet foglalta el. Ugyanezt mondhatjuk el a kukoricáról, néhány ipari növényről is, amely tulajdonképpen megszabja feladatunkat az öntözés fejlesztésében. A megfelelő duzzasztóművekkel, valamint a Tisza II-vel ide- juttatott vízzel, a tározók építésével egy további öntözésfejlesztés várható, amelyre sok üzem már bejelentette igényét, s a közeljövőben ennek a beruházásai meg is indulnak. Példás az öntöző- berendezések kihasználása ebben a térségben, az országos átlagnál jóval magasabb. — A kiskörei vízlépcső teljes elkészültével milyen javulás várható, több öntözővíz jut-e a Tiszából a Viharsarokba? S ha igen. akkor ez mibe kerül a népgazdaságnak? — A népgazdaságnak sokba kerül a víz, csökkent a készlet, romlott a minőség. A Tisza II-ből érkezik ide a Nagykunsági Főcsatorna egyik ágán a víz. amely azt jelenti: a Körösökön kialakított duzzasztókkal együtt 15 éven belül lesz elegendő víz öntözésre. Hasznosításának azonban üzemi felkészültség és az üzemi öntözőtelepek ’ kiépítése, valamint a belvízrendezés a feltétele. — Az ország e részében szinte minden esztendőben gondot okoz a belvíz, mely veszélyezteti a termelést. A megye mezőgazdasági területéből 408 ezer hektár a belvízveszélyes, az utóbbi 10 évben 110 ezer hektáron végezték el a gazdaságok a meliorációt. E munkában mégis tapasztalható egy visszásság, történetesen az, hogy az állami főgyűjtők kiépítése, rendbetétele elmaradt. A közeljövőben várható-e javulás a területen? — Az előbb említettem, hogy az egyik kiemelt terület a belvízrendszer kiépítésében éppen Békés és Csong- rád megye. Első helyen említem Békést, amely azt jelenti: a főművek kiépítése mintegy 10 év alatt teljes egészében befejeződik. Hozzá szeretném tenni, hogy a belvizek oka nem a főművek hiánya volt, hanem a tábláról, az üzemekből való elégtelen vízelvezetés, hiszen a meglevő főművek nem voltak a belvizek időszakában tökéletesen kihasználva. Tehát a főművek kiépítésével egyidejűleg a mezőgazdasági üzemi és társulati vízrendezéseket, meliorációs munkákat is el kell végezni. Ezekre is terv készült és folyamatban vannak a munkák. Az ötéves terv hátralevő részében a kivitelezői- kapacitás erejéig gyorsulhat ez a munka, pénzügyi akadálya nincs, mert népgazdasági érdekek fűződnek a rendezéshez. Kivitelezői kapacitásproblémák viszont vannak, ugyanis a tervek eleve gyorsítottak, az előírtnál nagyobb összegeket áldozunk ebben a térségben a belvíz- rendezésre. — Az utóbbi időben környezetünk védelméről nemcsak beszélünk, hanem sokat is teszünk védelméért. Mindezek ellenére még bőven van mit tennünk. Például Békéscsaba szennyvize csaknem tisztítatlanul jut el az Élővíz-csatornába, sőt Békés városát is nehéz körülmények közé juttatja, ugyanis a megyeszékhely biológiai szennyvíztisztítójának építése elhúzódik. A lakótelepek, a város régebbi részein a csatornázottság nem kielégítő. Tudna-e a gondok megoldásában segíteni az OVH, s ha igen, hogyan? — Az V. ötéves tervben a szennyvíztisztító művek szerepeltek, ezek viszont tanácsi, s nem OVH-beruházá- sok. Szorgalmazzuk, hogy a A medgyesbodzási és pusztaottlakai Egyetértés Tsz három és fél millió forintból korszerű növényvédő műszaki telepet alakított ki. Képünkön a telep közelében vegyszerrel tölik fel a növényvédő repülőgépet. Fotó: Veress Erzsi szennyvíztisztítónak egyetlen fokozata se maradjon ki. Csak ezzel tudunk megfelelni a környezetvédelmi törvénynek, a környék közegészségügyi feladatainak. Ez része egyébként a Körös vidéki mintaterület kialakításának is. Azon a helyen, ahol vízszegénység van, mint ebben a térségben, fokozottabban jelentkezik a vizek tisztán tartásának igénye. Ezért erre nagy összegeket áldoz a megyei tanács, az Országos Vízügyi Hivatal, a kormányzat. A kivitelező munkáknál vannak lemaradások, ennek a pótlása égetően szükséges. Hozzá szeretném tenni, hogy Békés egyike azoknak a megyéknek, ahol közel 100 százalékra teljesítették a víz- gazdálkodást érintő beruházásokat, a vízellátás, a csatornázás, s némileg a szennyvíztisztítás területén is, de ide sorolhatnám az ár-, a belvízvédekezési feladatokat is. — Eljutottunk az ivóvízhez: nyári időszakban a megye számos településén gyakori az ivóvízhiány, sok kisközségben az év más szakaszában is visszatérő gond. Elkészült a dél-alföldi regionális vízmű tanulmányterve. Mikor látnak hozzá a vízmű építéséhez, ugyanis Békés megye, de egyben a Dél-Alföld ivóvízellátását csak így lehet hosszabb távon garantáltan megoldani. — Egyedül a regionális vízellátó rendszerek alkalmasak arra, hogy a vízbő terülételpől eljuttassák a vizet. A tanulmányterv elkészülte után azonnal készülnek a kiviteli műszaki tervek, s már ebben az ötéves tervben több szárnyvezeték elkészül, mint például a Békéscsaba—Békés, az összekötő hálózat. A vízfeltáró, a kutatófúrások a közeljövőben befejeződnek, s a VI. ötéves tervben megkezdődik a regionális vízrendszer teljes kiépítése, amely nemcsak Békés megye, de több környező megye vízellátását is megoldja. Ez egy több milliárdos beruházás, mely várhatóan két ötéves terv időszakában valósul meg. Az ellátásban első helyen szerepelnek a munkáslakta városok, ipari körzetek, nagyvárosok, benne Békéscsaba is. Második helyre tettük a közegészségügyileg veszélyeztetett kisközségek vízellátásának a megoldását, harmadik helyre soroltuk az üdülőközpontok, üdülőtelepek vízellátásának a biztosítását. Ebben nagyon lényeges, hogy a VI. ötéves terv elején már megkezdődnek a munkák — mondotta befejezésül dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Szekeres András mintegy 800-an élnek lakókocsikban. A vállalat új típusú lakókocsik gyártásával, a régiek felújításával igyekszik jobb életkörülményeket teremteni. A szabad idő hasznos eltöltése érdekében eddig hét kultúrkocsit gyártottak, s ezekben rádió, tv, magnó, társasjátékok gazdag választéka, 170 kötetes kiskönyvtár, számos napilap és folyóirat áll rendelkezésre. Rádió, tv, társasjáték és sajtótermék természetesen a régi lakókocsikban is található. Mivel a vidéken dolgozók fele 30 éven aluli fiatal, megszervezte a vállalat a rendszeres szakmai továbbképzést is. A speciális gépek, szerelvények vezetését, kezelését ugyanis csak akkor tudják zökkenőmentesen megoldani, ha több szakmával rendelkeznek a dolgozók. A vállalat nemes célkitűzéseinek megvalósításához az Országos Közművelődési Tanács másfél millió forint anyagi támogatást biztosított. A vállalat 1978. évi előter- vét a közelmúltban több fórumon megvitatták. Célul tűzték egyebek között, hogy amikor az előtervet a népgazdasága tervvel összhangban véglegesítik, minden munkaterületen törekszenek a terv túlteljesítésére. Ennek érdekében legfőbb helyen áll a hatékonyság növelése, a dolgozók élet- és munka- körülményeinek további javítása. A vállalat szocialista brigádjai csatlakoztak a Láng Gépgyár dolgozóinak országos felhívásához, s a szép sikereket hozott jubileumi munkaversenyt tovább folytatják a KMP. megalakulásának 60. évfordulójára. Hét megye határában, speciális körülmények között dolgoznak ugyan a vállalat munkásai. de egy szívvel, lélekkel, egymást segítve, a szakmai tapasztalatokat átadva küzdenek a kitűzött célok varaváltásáért. — Ary — A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat hét megye határában segíti a mezőgazdasági nagyüzemek meliorációs programjainak valóraváltását. Az elmúlt évet kiemelkedően jó eredménnyel zárták. A végleges mérleg még nem készült el, de a gyors felmérés azt mutatja: 15—16 százalékkal teljesítették túl az 1976. évi termelési tervet, amit legfőbbként a termelékenység növelése hozott. Egy év alatt többek között 24 ezer hektáron végeztek kémiai, ezer hektáron pedig digózásos talajjavítást. 12 ezer hektáron mélylazítást válósítottak meg, kétezer hektáron homokrónázást, lefektettek 324 ezer méter alagcsövet, s igen jelentős területen végezték el a biztonságos termelést elősegítő üzemi vízrendezést. Az eredmények elérésében nagy szerep jutott a Nagy Október tiszteletére kibontakozott munkaversenynek, és az emberekről való sokoldalú gondoskodásnak. A Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat ugyanis speciális munkát lát el. Dolgozóinak döntő többsége állandóan lakóhelyétől távol dolgozik, s egy héten csak egyszer tudják hazaszállítani családja körébe. A vállalat vezetői igen nagy gondot fordítanak arra, hogy a lehetőségekhez képest megfelelő ellátásban részesüljenek a dolgozók, akik a róluk való gondoskodást kiemelkedő munkateljesítményekkel hálálják meg. A hét megye határában A baromfihús- és tojásellátásrél A baromfitenyésztők tavaly 400 ezer tonna árut adtak, két százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kínálatuk az év minden szakában egyenletes, jó ellátást biztosított a lakosságnak. Idén az elmúlt évit meghaladó árumennyiséget vár a feldolgozóipar és a kereskedelem a mezőgazdasági nagyüzemektől és a kistermelőktől; az 1977. évihez képest négy százalékkal, ösz- szesen mintegy tízezer tonnával növekszik a termelés. Az étkezési tojástermelés tavaly meghaladta a 4,1 milli- árdot — ez egy év alatt 2,6 százalékos növekedésnek felel meg —, s 1978-ban szintén a fokozódó igényeknek megfelelő mennyiségű tojás kerül az üzletekbe. Az állattenyésztésnek ebben az ágazatában tovább nőtt a nagyüzemi termelés részaránya; az összes vágóbaromfi kétharmadát adják már a téeszek és az állami gazdaságok. Ily módon lehetőség nyílik az állomány elhelyezésének koncentrálására, ezt jelzi, hogy a Broyler- termelésben az egy négyzet- méterre jutó hústermelés tavaly 90 kilogramm fölé emelkedett, ami az előző évhez képest ötszázalékos javulást jelent. A tervek szerint lehetőség nyílik a felnevelési veszteségek mintegy ötszázalékos csökkentésére, ami nemcsak jobb ellátást eredményez, hanem kifizetődőbbé is teszi a termelést is. A várhatóan nagyobb termelés fogadására az ipar felkészül; idén már termel a Pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat, amely 13 ezer tonnányi feldolgozó árut állít elő, és a második negyedévben bekapcsolódik a termelésbe a Győri Baromfiipari Hűtőház, amelyben ötezer tonna baromfit hűtéssel készítenek elő az eladásra. Folytatódik a baromfiipar rekonstrukciója Békéscsabán is. _
