Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-21 / 18. szám

1978. január 21-, szombat o BH32ZSS1 Pénteken délután fotókiállítás nyűt a békési Jantyik Má­tyás Múzeumban „Népi emlékek és együttesek” címmel. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közreműködésével az elmúlt nyáron mutatták be először ezt aj kiállítást az ICOMOS nemzetközi konferenciá­ján, ahol a népi építészetről és a népi műemlékek védelmé­ről tanácskoztak a résztvevők. Pécs és Eger után most Bé­késen látjuk hazánk legértékesebb népi műemlékeit, köztük a szarvasi szárazmalom helyreállítási tervét is Fotó: Martin Gábor Színvonalas a TÜSZSZI munkája Orosházán Töhb mini egymilliárii forinl gépjárműkárokra ■z Állami Biztosító sajtóankétja Huszonnégy karátos alkatrészek Orosházán 1976. január 1. óta működik a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iro­da, melynek két évi munká­ját január 20-i, tegnap dél­utáni ülésén elemezte a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. Az iroda tevékenységé­ről szóló beszámoló adatai szerint a két év alatt nem kevesebb, mint 1800 rendez­vényen működtek közre a TÜSZSZI dolgozói. Átszer­vezték az aktívahálózatot, együttműködési megállapo­dást kötöttek a város 35 üze­mével, intézményével. s szintén megállapodást írtak alá a TÜSZSZI rendezvénye­in és szolgáltatásain közre­működő üzemekkel, intéz­ményekkel és személyekkel. Az iroda megalakulása után az első lépés volt a vá­rosban és környékén ismer­tetni, népszerűsíteni az iroda funkcióit, szolgáltatásait, s azt, hogy milyen útón-módon lehet igénybe venni, megren­delni közreműködésüket. Az iroda dolgozói, az anya- 'könyvvezetők és a csaknem száz aktivista hozzáértéssel végezte feladatát, növeke­dett az iroda által rendezett családi ünnepségek, név­adók, házasságkötések, gyász- szertartások színvonala és közösségi hatása. 1977-ben 1300 gyerek született Oros­házán, közülük 532 a hely­beli szülők gyermeke és 457 apróság névadó ünnepségen kapott utónevet. Növekedett a társadalmi temetések arányszáma. Tavaly 370 oros­házi lakos hunyt el a vá­rosban, és 145 esetben társa­dalmi temetésen búcsúztat­ták a hozzátartozók. Szántén 1977-ben 344 pár kelt egybe I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszí mi JBNUAR 20-lN Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy mostantól rendszeresen közöljük lapunk szombati számában a személygépkocsik átvételi sor­számát. Trabant Hycomat 6468 Trabant Limousin (Bpest) 13202 Trabant Limousin (Győr) 4220 Trabant Speciál (Bpest) 17160 Trabant Speciál (Győr) 8208 Trabant Combi (Győr) 736 Trabant Combi (Bpest) 2802 Wartburg de Luxe 8594 Wartburg Limousin 7173 Wartburg de Luxe tolótetős 2836 Wartburg Llm. tolótetős 1976 Wartburg Tourist 2268 Skoda 105—S 89393 Zsiguli 2101 (Bpest) 91305 Zsiguli 2101 (Debrecen) 42886 Zsiguli 21011 (Bpest) 8175 Zsiguli 21011 (Debrecen) 4098 Zsiguli 2103 9453 Zsiguli Combi 11118 Polski Fiat 126 9820 Dacia 9855 Polski Fiat 1500 12598 Zaporozsec 26108 Moszkvics 2140 2061 és ebből 333 házasságkötést társadalmi ünnepség kereté­ben tartottak meg. A vb-ülésen többen felszó­laltak és elismeréssel nyilat­koztak az iroda eddigi mun­kájáról, eredményeiről, me­lyek valóban kiemel'kedőek, hiszen a társadalmi rendezé­sű családi ünnepségek ará­nya több tekintetben megha­ladja a megyei, sőt az or­szágos átlagot is. Egy évvel ezelőtt — ala­kulásakor — a Békés me­gyei Zöldségvetőmag Ter­melési Modelltársul ás 17 ■megyénkbeli és két bodrog­közi közös gazdasága célul tűzte, hogy a kormány zöld­ségprogramjának sikeres megvalósítására garantálja a hazai ellátást, majd ex­portra is termeszt 17-féle zöldségvetőmagot. A társu­lás a mezőkovácsházd Üj Alkotmány Tsz gesztorsága alatt működik, abban a kör­zetben, ahol közel egy év­százados hagyománya van a kertészeti magtermesztés- nek. Hogyan dolgozott a társulás az elmúlt évben, mik az idei tervek? Erről tanácskozott tegnap, pénte­ken délelőtt Mezőkovácshá- zán a társulás intéző bizott­sága. A korábbi esztendőkben a hazai zöldségvetőmag-ter- mesztést a széttagoltság jel­lemezte, országosan mintegy 400 gazdaság igyekezett el­látni szaporító anyaggal a hazai nagyüzemeket és kis­gazdaságokat. Ez a kiegyen­súlyozatlan ellátáshoz veze­tett, s a hiányok pótlására gyakran sok vetőmagot im­portból, valutáért vásárolt a népgazdaság. Az első év eredményét értékelve Les- tyán Mihály, a társulás szakvezetője elmondta, hogy tavaly a taggazdaságok 415, a tervezettnél 62 vagonnal több, s jó minőségű vető­magot adtak a termelőknek, az árbevételük összességé­ben meghaladta a 74,5 mil­lió forintot. Az elmúlt év­ben a társulás adta a hazai zöldségvetőmag-szükséglet 68 százalékát. Az idei termelési terveket Bedő Zoltán, a Vetőmag Vállalat termelési igazgatója ismertette. Részletesen szólt a vetőmagtermesztés kon­centrációjának és speciali­zálódásának eredményeiről. Így a Vetőmag Vállalat irá­nyításával folyik a termelés, a feldolgozás és az értékesí­tés, ami biztonságot jelent. Az idén növelik a vetés- terület nagyságát a társulás A gépjármű-biztosítás időszerű kérdéseiről tárgyal­tak pénteken sajtóankéton az Állami Biztosító központ­jában. Gerebenics Imre vezér- igazgató elmondotta, hogy ma már milliárdos értékek­kel számol a gépjármű-biz­tosítás. A múlt évben pél­dául a negyedmillió káro­sultnak több mint egymil- liárd forintot térítettek meg, a kötelező biztosítás alapján 625 millió, a CASCO-ra 410 millió forintot fizettek ki. A vezérigazgató összefog­lalta azokat az idén, január elsején életbe lépett intéz­kedéseket, amelyek egyrészt a biztosító adminisztrációs Békés megyében újra ké­szülődnek a brigádok a megyei közművelődési ve­télkedőre. Tanulnak, köny­veket bújnak, hogy megfe­lelően helyt tudjanak állni a versengésben. De az isme­retszerzés elérhető úgy is, hogy meglátogatnak más brigádokat, amelyek mun­kájából, életéből is tudást meríthetnek. Ilyen látogatásról tudósít az a levél, amely a minap érkezett szerkesztőségünkbe. Feladója a Híradótehcnikai Vállalat békéscsabai gyár­egységének Jedlik Ányos Szocialista Brigádja. Ebből a levélből idézünk: „A kedves meghívás után izgalommal utaztunk a Bu­gazdaságai, mintegy 3580 hektáron, az elmúlt évinél 1100 hektárnál nagyobb te­rületen termesztenek kerti magvakat. A tervek szerint ezer vagon zöldségvetőma­got termesztenek a hazai kutatóintézetekkel együtt­működve, természetesen a feldolgozóipar igényét fi­gyelembe véve. Ez azt je­lenti: a társulás 1978-ban mintegy 127 millió forint értékű szaporító anyagot ad a hazai gazdaságoknak, il­letve exportra. munkáját egyszerűsítik, másrészt a gépjármű-tulaj­donosoknak nyújtanak ked­vezményeket, tovább gyor­sítják az ügyintézést. A számla nélküli kárrendezési módszernél például 5 ezer forintig térítették meg a ja­vítás költségeit készpénzben. Az idén az összeg felső ha­tára a személygépkocsi új értékének 20 százaléka le­het. Egyszerűsödik a CAS- CO-károk rendezése is, meg­szűnt például az elemi ká­roknál, a lopásnál, a rab­lásnál, a szélvédőüveg-tö- résnél, stb. alkalmazott 100 forintos önrészesedés, és nem számítják fel az 50 százalékos kezdő vezetői pótdíjat sem. dapesti Műszaki Egyetem Mikrohullám Tanszékére. Vendégei voltunk a tanszék Interkozmosz brigádjának. Vezetőjük, Novák István szakmérnök fogadoitt min­ket. Ismertette munkájukat és beszélt a tanszék életé­ről. Megnéztük a szputnyi- kok ellenőrzésére készült berendezéseket. Nagy él­mény volt számunkra az Oscar 7 amatőr műholdon keresztül sugárzott adás meghallgatása is. Rengeteg műszaki újdonsággal ismer­tettek meg bennünket, amit bizonyára fel tudunk hasz­nálni a vetélkedőn. Köszö­netét mondunk ezúton is, hogy megismerhettük éle­tüket és munkájukat.” Az idei beruházási és fej­lesztési terveket Tetlák Já­nos, a társulás közgazdásza terjesztette elő, amit az in­téző bizottság egyhangúlag elfogadott. Eszerint: 83 mil­lió forintot fordítanak be­ruházásra. Ebből a pénzből a zöldségvetőmag-termesz- tést közvetlenül szolgáló gé­peket, a feldolgozást segítő technológiai gépsorokat vá­sárolnak, illetve feldolgozó- és tárolószíneket építenek. — Szekeres — O z emlékezetünkből ré­gen kihullott főher­cegnő, Auguszta asz- szony legmerészebb álmában sem gondolhatta, az általa vezetett, sok egyszerű em­bert megtévesztő mozgalom jelszava, a „Gold gab ich für Eisen”, hat évtized elmúltá­val is híveket toboroz. Az Aranyat — vasért! jelszó az első világháború éveiben dí­vott, s Auguszta ezzel éne­kelte ki a szekrények mélyé­ről a szegények apró kincsét, a bérmálási láncocskát, az esküvői gyűrűt, s adott he­lyébe vasgyűrűt, az említett jelszóval vésetten, örök ta­núként az illető honleányi, honfiúi buzgalmára. S lám, manapság is szép számmal lelünk honleányokat, honfiú­kat, akik aranyat adnak vasért, pontosabban már- már annyit áldoznak egy fémdarabra, mintha az leg­alábbis husszonnégy karátos aranyból készült volna. Félre a tréfával: az alkatrészter­melés és -ellátás krónikus gyengélkedése sokakat rávett az önellátásra, s házon be­lüli gyártogatásra, kerül amibe kerül alapon, a fontos csak az, hogy legyen. Egyszerűbb, köznapi esz­közeink is 10—150 alkatrészt foglalnak magukba, bonyo­lultabb holmijainkban pedig — mint amilyen egy televí­ziókészülék, egy gépkocsi, a szerszámgép — az alkatré­szek száma több száz, több ezer. Kézenfekvő, egyetlen alkatrész hiánya miatt az eszköz, a berendezés egésze használhatatlanná válhat, hi­szen a jármű nem közleked­het, ha cseresznyeizzója, az­az irányjelzőjének fényfor­rása, nem működik. Az új­ságokban egymást kergetik a panaszos levelek, az alkat­részhiány okozta bosszúsá­gok diktálják tollba azokat, s ami a köznapi életben eset­leg csupán mérgelődés, az a termelésben anyagi, erköl­csi kár, halmozódó veszte­ség. Sűrű eset: az alkatrészt fölhasználó cég szó nélkül tudomásul veszi a gyártó ki­kötötte feltételeket, hiszen nincs más választási lehető­sége. Illetve van: beleunva az örökös kiszolgáltatottság­ba, a kényszerhelyzet fedte hátrányokba, vagy éppen ab­ba, hogy szóba sem álltak a gyártók a megrendelővel, maga rendezkedik be az al­katrészek előállítására. Gé­pet, munkaerőt, szerszámot teremt erre a célra, legtöbb­ször jóval hatékonyabb tevé­kenységektől vonva el eze­ket, s nekilát a kis sorozatú, nagy költségű „termelés­nek”. Különböző reprezentatív vizsgálatok egyöntetűen iga­zolták, a kiskereskedelmi forgalomba kerülő alkatré­szek túlnyomó részét — a la­kosság ellátását szolgáló árukról van szó! — közüle- tek vásárolják fel, mert más módon nem juthatnak azokhoz. Ugyancsak fölméré­sek bizonykodnak arról a lo­gikai úton is következtethe­tő tényről, hogy a kénysze­rűen megszervezett alkat­résztermelés ráfordításai — a megszüntetett kooperáció helyettesítése — átlagosan négyszer, tizenötször ( !) na­gyobbak a szükségesnél, a társadalmilag indokoltnál. A rúdacélból esztergálással ké­szült kötőelemek, magyarán csavarok, az egyedi darab­ként összebütykölt tolózárak, szelepek korántsem kizáróla­gos képviselői a botcsinálta alkatrészgyártók erőfeszíté­seinek, sőt, a kisebb jelen­tőségű, tipikus esetek közül valók. Mert hiszen vállalko­zó híján rukkol elő présszer­számokkal a nagy műszer­üzem, készít zárógép-alkat­részeket a konzervgyár, meg­hajtótengelyeket a műanyag­feldolgozó, villamos forgógé­pek részegységeit a mezőgaz­dasági eszközök előállítója. Reális helyzetfelismerést tükröz tehát az a határozat, amelyet az MSZMP Közpon­ti Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadott el, s amely — a hosszú távú kül­gazdasági politikának és a termelési szerkezet fejleszté­sének irányelveiről szólva — kimondja: „A gépipar fej­lesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyár­tásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s en­nek révén mindinkább a .gépépítés’ megvalósítása. Az alkatrészgyártás olyan fej­lesztésére van szükség, amely lehetőleg minden pia­con elfogadott exportágazat­tá válik, és önmagában is je­lentős műszaki kultúra hor­dozója.” Ehhez a célhoz nem vezet könnyen járható út, mert hosszú időn át a végtermék foglalta el az uralkodó he­lyet, mind a szemléleti, mind az ösztönzési — javadalma­zási — tényezők sorában. Az érdekeltség hiányának, illet­ve tökéletlenségének tudható be, hogy az alkatrészgyártó­nak semmiféle haszna nincs beépített termékeinek nagy tömegű exportjából, ezért egy idő elteltével úgy dönt — van rá példa tucatjával! —, eladja közvetlenül az alkat­részeket külföldön. A hazai felhasználó viszont hoppon marad, nem képes teljesíteni exportszállítási kötelezettsé­geit. .. Bűvös kör? Rosszul kialakított kör! S nemcsak a külföldi érdekeltségek, ha­nem a hazai piac kielégítése esetében is rosszul záródik e kör, a csoportérdekek túl- tengése, illetve a helyi ér­dekeltség teljes hiánya miatt készülnek azután a huszon­négy karátos alkatrészek. ilunk jóval fejlettebb iparú országok im­portjában az alkatré­szek és részegységek aránya háromszor, ötször nagyobb a mi jelenlegi eredményeink­nél. Kamatoztatják ezek a cégek a nemzetközi munka- megosztásban rejlő lehetősé­geket, s azért, mert ez a leggazdaságosabb megoldás. Idehaza azonban e tények is­meretében is még mindig csak a vitáknál tart a vál­lalatok közötti kooperáció jobb feltételeinek megterem­tése, az ösztönzési rendszer folyamatos finomításának le­hetősége, az új technológiák — a hidegalakítás, a porko­hászat, a fémhelyettesítő műanyagok, stb. — alkal­mazhatósága. A megoldás lépcsőzetes, központi intézke­dések éppúgy szükségesek hozzá, mint bátor vállalati kezdeményezések, szakosodá­si megállapodások éppúgy, mint forgalmazási rugalmas­ság. A viták fontosak, de csak vitákkal nem jutunk semmire. Ezért a nézetek csatáját most már döntések­ké, intézkedésekké, progra­mokká kell formálni, s mi­nél rövidebb idő alatt, mert addig valamennyiünk zsebe bánja, hogy napról napra ezerszámra készülnek a hu­szonnégy karátos alkatré­szek. A Meteorológiai Intézet budapesti Kitaibel Pál utcai szék­hazában számos régi, az időjárást előrejelző, valamint csil­lagászati műszert őriznek. A több mint százéves mérőesz­közök ma már csupán a szobák díszéül szolgálhatnak. Ké­pünkön: 100 éves napfénytartam-mérő. A ma is hasonló el­vek alapján működő műszerek nem ilyen szép csiszolt üvegbúrában vannak (MTI-fotó, Fényes Tamás felvétele — KS) Vetőmag kiskertbe és nagyüzembe Brigádlátogatás Budapesten Veress Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom