Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
1978. Január 19., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Hirdetftoszlop gazda nélkül NNNMNNNNNMNNNNNNINMNNMNNNNNNN Mit hirdet a hirdetőoszlop? — kérdezik sokan Gyulán, amikor elmennek a Magyar Hirdető képkeretező előtti boltnál levő elhanyagolt hirdetőoszlopa mellett. Ezt valóban nem lehet tudni, hiszen évek óta friss hirdetés nem olvasható. Az üveget kitörték, és ez nem kis veszélyt jelent a benne levő csupasz elektromos kábelek miatt. Vajon gazda nélkül maradt ez a hirdetőoszlop? Segítik az óvodát Szula Istvánná békéscsabai olvasónk a Micsurin utcai napközi otthonos óvodáról ír. Az óvoda dolgozói 90 gyermek neveléséről gondoskodnak. v Hogy az utóbbi években az oktató-nevelő munka technikai feltételei jelentősen javultak, ahhoz sokban járultak hozzá a GELKA Békés megyei ki- rendeltségének dolgozói és a szocialista brigádok tagjai. • Összement a tej T. Pálné békéscsabai olvasónk leveléhez tejtasakot is mellékelt. December elején az egyik napon ugyanis a Szamuey Tibor utcai boltban egy liter tejet vásárolt. Hazament és fel akarta forralni, a tej azonban összement. Visszament a boltba a tasak- kal, mondván, hogy cseréljék ki. A bolt vezetője azonban hallani sem akart erről. Másnap ismét a boltban vásárolt, s akkor hallotta, hogy egy vásárló panaszkodott, mert a tej szintén összement. Érdekes módon, az egyik bolti dolgozó fölhívta a figyelmét, ha visszahozta volna, akkor kicserélik a tejet. Vajon velem miért nem így jártak el, kérdi olvasónk? . Szerkesztői üzenetek Bencsik András, Békéscsaba: Levelét elküldtük a békéscsabai rendelőintézet igazgató főorvosának. Hamarosan érdemleges választ küldünk. Sipos Zoltán, Békéscsaba: Panaszát a MÁV Szegedi Igazgatósága megvizsgálta. Budapest és Békéscsaba között közlekedő Csaba és Körös Expresszen kötelező a helyjegy. Még akkor is, ha ön Szolnokon szállt fel erre a vonatra. A jegyvizsgáló jogosan számította fel a 40 forintos büntetést. Kecskeméti Mihályné, Békéscsaba: Közérdekű felvetésére a Volán 8-as számú Vállalat válaszolt. A 12-es jelzésű helyi járattal az utóbbi időben" valóban sok probléma volt. Ezen az útvonalon egy másik autóbuszt üzemeltet a vállalat. Helytelen magatartása miatt a gépkocsivezetőt is leváltották. A 15-ös jelzésű autóbusz visszaállítására nincs lehetőség, mivel a járat kihasználtsága nem megfelelő, így népgazdasági szempontból sem lenne célszerű visszaállítani. Zsilák Mátyás, Békéscsaba: Panaszát kivizsgálásra elküldtük a Békés megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályára. Almási Árpád, Gyula: Közérdekű felvetése valóban helyénvaló. A gondok megoldására azonban csak a KPM Békéscsabai Igazgatósága tud pontos választ adni. Ezért levelét eljuttattuk az igazgatóságra. Cipöcsere udvariatlan hangnemben Január 7-én édesanyámat kértem meg, hogy a kétéves kisfiamnak vásárolt cipőt blokkal együtt vigye vissza Gyulára, a „Tisza” cipőboltba, és ha lehet, próbálja egy számmal nagyobbra kicserélni. A gyereket nem tudta magával vinni, mivel beteg. Míg elszaladt a cipőboltba, a szomszédasszonyt kérte meg, hogy vigyázzon rá. Mikor munkámból hazatértem, édesanyám sírva panaszkodott, hogy micsoda goromba kiszolgálásban volt része. Az eladónő elviselhetetlen hangnemben beszélt vele. „Hogyan képzeli el a cipőt visszacserélni, micsoda nagy adminisztrációs munka az, máskor vásároljon a másik cipőboltban stto.” Akkor már \ vevő sem volt az üzletben, s a nagy adminisztrációs munkát sem az eladónő végezte. Azért voltam kénytelen ezt mind leírni, mert már két alkalommal — sajnos én is tapasztaltam ezt az udvariatlan magatartást ugyanebben az üzletben. Ha a cipőt nem is lehet visszacserélnd, azt hiszem, mint vásárlóval, vagy mint a 70 éves idős nénivel udvariasabb hangnemben is beszélhetne. Ha viszont a cipőt tó lehet cserélni, miért van szükség, hogy valaki ilyen udvariatlan magatartást tanúsítson. Végül is egy másik eladónő kicserélte a cipőt. Orbán Ákosáé, Gyula K drága büfé H. Pétemé férjével és több munkatársával vállalati autóbusszal érkezett Békéscsabára, hogy megnézzék a Jókai Színházban a Ne lőjetek a fehér hattyúra című lírai játékot 1977. november 12-én. Mivel jóval az előadás megkezdése előtt léptek be a színház előterébe, a büfénél édességet és sört vásároltak. Levélírónkat megdöbbentette, hogy egy üveg sörért többet fizetett mint Békésen, a hasonló besorolású büfében. Az egyik ismerősének két üveg sörért 19 forintot számolt el a kiszolgáló. A férje egy üveg sörért pedig 10 forintot fizetett. Vajon valóban ilyen drága lenne a színház büféjében a sör? Vagy csak arról van szó, hogy az eladó elfelejtett visszaadni a pénzből. Miért nincs tófüggesztve az árlap? — kérdi olvasónk. Levelére a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya válaszolt. Panaszát megvizsgálták. A II. osztályú büfében a kőbányai sör ára 7.70 forint, tehát ennél magasabb áron való árusítás a vásárlók megkárosításával jár. Helytélen volt az is, hogy az egység vezetője sem az alkalmazott árakról, sem a betétdíj felszámolásáról és az üvegek visszaváltásáról nem tájékoztatta a vásárlókat. Ezért a mulasztásért a kereskedelmi osztály fegyelmi eljárásra tett indítványt. Nem fűlik a mozit A jó filmeket Eleken is szeretik. Nagyon gyakran zsúfoltságig megtelik a mozi nézőtere. Ez történt január 8-án is — írja Banacsik Károly eleki olvasónk, majd így folytatja: — Odakint is hideg volt. A hőmérő mínusz 10-et mutatott. De a moziban sem volt melegebb, mert nem fűtöttek. Nagyon sokan jöttek el az előadásra. A nézőközönség fele gyerek volt. Dideregve fagyoskodták át a kétórás előadást. Miért nem fűtenek az eleki moziban? Támogatják a tanyák villamosítását „Villanyvezetéket építettek Békéscsabán 1975-ben Nagyrét harmadik dűlőjében. Az egyik tanya tulajdonosa azonban nem fizette meg a ráháruló 22 ezer 500 forint hozzájárulást. Akkoriban úgy állapodtunk meg, hogyha majd ő is bevezeti tanyájába a villanyt, a rájutó összeget a többi tanya tulajdonosának fizeti meg. Ez évben ő is bevezette a villanyt. A hozzájárulást azonban a tanácsnak fizette be. Vajon helyesen jártak-e el?” — kédi özv. Galgóczi Jánosné. Levelére a békéscsabai Városi Tanács V. B. terv- és munkaerő-gazdálkodási osztálya válaszolt. A városi tanács jelentős összeggel támogatja a tanyák villamosítását. Nagyréten a lakosok a villamosításhoz tanyánként 22 ezer 500 forinttal járultak hozzá. A kivitelezés azonban ennél sokkal többe kerül, melyet a városi tanács a saját fejlesztési alapjából fizetett ki. A tanácsi rendelkezések, valamint a végrehajtó bizottsági határozatok értelmében, . ha a meglevő villanyhálózatra — melynek a megépítését a tanács anyagilag támogatta — újabb rákötés történik, akkor az egy tanyára eső hozzájárulást a városi tanács fejlesztési alapjára kell befizetni. Tehát nem azoknak, akik már az előzőekben befizették a hozzájárulást a villanyvezeték megépítésekor. Ahogy akarom L. Vilmosné békéscsabai olvasónk egy elgondolkoztató esetet tesz szóvá, amely december 10-én délután, Békéscsabán, a Kulich Gyulalakótelepen, az ABC-áruház- ban történt. A következőket írja: mint máskor, most is csúcsforgalom volt. Egy fiatal pénztárosn ónéi fizettem, önkéntelenül is felfigyeltem, hogy milyen összeget üt a gépbe. Ügy látszik, nem hiába. Egy 0,70 forintos tételnél 9.70 forintot ütött a gépbe. Nyomban szóvá is tettem a tévedését. A válasz valósággal mell'beütött. ' „Ha akarom nulla, ha akarom kilences.” Ezután udvariasan megjegyeztem, hogy ez igaz, de azt a tötjbletef nekem, a vásárlónak kell fizetni. Persze, emberek vagyunk, tévedhetünk. Tagadhatatlan, hogy nehéz nyolc órán keresztül számokkal dolgozni, koncentrálni. De azért másképpen kellett volna viselkednie a pénztárosnőnék. Legalább is elnézést kérhetett volna a tévedésért. JOGÁSZUNK válaszol Kovács Mihály, Békéscsaba: A baleseti járadékra való jogosultság független az anyagi kártól. Tehát nem azt vizsgálják, hogy az üzemi baleset előttihez képest valóságosan csökkent-e a keresete. A járadékra való jogosultságot a munkaképességnek a 15 százalékot meghaladó csökkenése egymagában megalapozza. A jogosultság tekintetében egyedül az orvosi bizottságnak a munkaképesség csökkenés mértékére vonatkozó véleménye a mérvadó. A baleseti járadék azonban csak a baleset okozta képesség csökkenés időtartamára jár, de csak akkor, ha a munkaképességnek a balesetből származó csökkenése meghaladja a 15 százalékot. Levelében azt írja, hogy két évig kapott járadékot. Helyesen jártak-e el, amikor. a folyósítását megszüntették? Ezzel kapcsolatban a jogszabály kimondja, ha a munkaképesség csökkenésének mértéke nem haladja meg a 25 százalékot, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár. A két évi időtartamba. nem lehet beleszámítani azt az időt, amelyre azért nem kapott baleseti járadékot, mert munkaképességének csökkenése nem haladta meg a 15 százalékot. Nem számítható bele a két évbe ,az az idő sem, amelyre az igény késedelmes előterjesztése miatt nem folyósítottak baleseti járadékot. Ha az üzemi baleset miatt egy éven át 20 százalékos munkaképesség csökkenés alapján már részesült baleseti járadékban, s az ezt követő időre azért nem kapott, mert munkaképességének csökkenése nem haladta meg a 15 százalékot, a további egy évig ismét jogosult lesz baleseti járadékra, ha munkaképességének csökkenése újra 16 és 25 százalék között lesz. A járadékra való jogosultság két év után is föléledhet, de csak akkor, ha a munkaképesség csökkenése három egymást követő hónapon át meghaladja a 25 százalékot. Az átmeneti rosz- szabbodás után, ha a munka- képesség csökkenése ismét 26 százalék alá száll, 15 százalékon azonban felülmarad, a baleseti járadék ismét újabb két évre jár. Ez a szabály érvényesül akkor is, ha a munkaképesség csökkenése nem az egészségi állapot rosszabbodása, hanem újabb baleset miatt haladja meg ismét, és legalább három hónapon át a 25 százalékot. Ilyen esetben Valamennyi baleset következményét együttesen veszik figyelembe. Ekkor a baleseti járadék a munkaképességnek a különféle balesetek okozta együttes, teljes csökkenése alapján illeti meg önt. A baleseti járadék havi összege 16—25 százalékos munka- csökkenés esetében a havi átlagkereset tíz százaléka. A baleseti járadékra is alkalmazni kell a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezéseket. (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? A rendszeres szociális segélyről A rendszeres szociális segélyezés célja, hogy a szocialista állam a tanácsszervek útján intézményesen — rendszeres havi juttatással — gondoskodjék azokról, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt munkaképtelenek, keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tartásra képes hozzátartozójuk nincs, emiatt megélhetésük más módon nem biztosítható. Rendszeres szociális segélyben részesíthető az az állampolgár, aki 18. életévét betöltötte (a 18. életévüket be nem töltött, arra rászoruló személyek gyámügyi segélyben részesíthetők), munkaképtelen, illetőleg rokkant, akinek létfenntartását biztosító vagyona nincs, keresettel, jövedelemmel nem rendelkezik. Továbbá, akinek nincs tartásra köteles hozzátartozója vagy olyan személy, aki polgári jogi szerződés alapján tartásra köteles lenne. A rendszeres szociális segély megállapításához e felsorolt feltételeknek együttesen kell meglenniük. A rendszeres szociális segélyezésről szóló jogszabályok alkalmazása során a munkaképtelenséget két eredőre vezetjük vissza. Egészségi állapotára tekintet nélkül munkaképtelennek minősül az a nő, aki a 65., illetőleg az a férfi, aki 70. életévét betöltötte. Azt a személyt, aki ezt az életkort elérte, egészsége romlásának megállapítása végett nem kell orvosszakértő bizottság elé utalni. Egészségi állapota tniatt munkaképtelennek tekintjük azt a nagykorú személyt, aki veleszületett állapot, vagy beállott egészség- romlás következtében munka végzésére még a csökkent munkaképességűek részére szervezett munkahelyen is alkalmatlan, illetőleg az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága teljesen munkaképtelennek nyilvánította. Rokkantnak azt — a tizennyolcadik életévét betöltött — személyt tekintjük, aki az orvosi bizottság véleménye szerint munka- képességét legalább 67 százalékban elvesztette. A rokkant személyről való szociá- is gondoskodásnak a bajba jutott szociális segélyezése nem jelenti az egyetlen megoldását. Minden más gondoskodási formát megelőz a rokkant személy rehabilitációja, vagyis az olyan módon .való gondoskodás, hogy betanítással vagy szakképzéssel, illetőleg az egészségi állapotnak megfelelő munka- lehetőség biztosításával teremtsünk számukra lehetőséget, hogy létfenntartásukról gondoskodni tudjanak. Nem akadálya a szociális segélyezésnek, ha a segélyt igénylőnek olyan kisebb értékű ingatlana van, amely bármely okból nem értékesíthető. Ha azonban a rendszeres szociális segélyben részesített személy halála után olyan ingó vagy ingatlan vagyon maradt, amelyből a részére kifizetett segély ösz- szege részben vagy egészben visszatéríthető, a követelést hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél az érdekelt tanácsszervnek be kell jelentenie. Különbséget teszünk tartásra köteles és tartásra képes hozzátartozók szerint. Ugyanis nem minden tartásra köteles, illetőleg jogosult hozzátartozó képes kötelességének teljesítésére. A rendszeres szociális segélyezés szempontjából tartásra köteles hozzátartozók: a házastáre, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő. Tartásra képesnek általában azt a hozzátartozót kell tekinteni, akinek családjában az egy családtagra jutó jövedelem — az esetleges családi pótlékot figyelmen kívül hagyva — a havi 1100 forintot meghaladja. A rendszeres szociális segély megállapítása az érdekelt állandó lakóhelye szerint illetékes községi tanács vb szakigazgatási szervének, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének a hatáskörébe tartozik.
