Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
IgHilUMiM 1978. Január 19., csütörtök e Télidttben Kélegyházán A fűrészélezőnek fontos feladata van a jó szerszámok készítésében Kép, szöveg: Béla Ottó Nem kiemelt főútvonal, nem is elsőosztályú műút vezet Gyuláról Kétegyiházá- ra. Gidres-gödrös, sózva sem volt a télen, így még manapság is kockázatos gyorsan hajtani rajta. A falu első háza már magára vonja az ideérkezők figyelmét. Emeletes, esztétikus, ha városban lenne, bizonyára millión felül volna az ára. Állítólag a lakója birkanyírással foglalkozik. Beljebb, ahol az út a nagyközség központjába fordul, tüzelőolaj-állomás. Kezelője, Ni- kula Demeter összedörzsöli tenyerét, nemcsak a hideg miatt, hanem azért is, mert nagy a forgalom. — Rengeteg olajikályha van a faluban, ezeken a hideg napokon bizony háromezer liter olaj is elfogy. Háromezer liter tüzelőolajat vásárolnak naponta Nemcsak a megyében, hanem határain túl is ismert a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet. A felnőttképzésnek is fontos szerep jut itt. Simon Sándor a felnőttképzéssel foglalkozik: — Jelenleg is 120 hallgató tanul négy szakmában. Három megyéből — Békés, Hajdú és Szabolcs — tsz- eiből, állami gazdaságaiból jönnek intézetünkbe felnőttek szakmát szerezni, továbbképezni magukat. Most ívhegesztő, mezőgazdasági gépszerelő, nehézgépkezelő, gépjavító és karbantartó tanfolyam folyik. 5—16 hetes bentlakásosak ezek és valamennyi eredményesen vizsgát tett hallgató oklevelet kap. A községi tanács elnökét a hivatalban találjuk. — Üj év, régi gondok, mondja bevezetőjében és sorolja a megoldásra váró tennivalókat: Gázos a víz, gáztalanító berendezés kellene a vízműre, de hát az olyan összegbe kerül, hogy megvásárlására, felszerelésére még gondolni sem mernek. Bővíteni kellene a könyvtárat, a napközi otthon konyháját. Persze azért dicsekvésre is van ok. Másnak talán kicsiségnek tűnix, de itt a községben régi kívánság, hogy a mai kornax megfelelő ravatolozó legyen. A lakosság is segít Már eddig 40 ezer forint, úgynevezett téglajegyet vásárolt. Az építkezésnél pedig a 'községben levő intézmények, üzemek, a helyi termelőszövetkezet, a MEZŐGÉP, a szakiskola, az ÉRDÉRT jelentős mennyiségű szállítási munkát vállal, sőt még szakipari munkát is. Ügy tervezik, ha az idén még nem, de jövőre közös összefogással elkészülnek ezzel a munkával. A fiatalabb korosztályt érinti inkább, hogy a közelmúltban egy MHSZ- klubszöbát alakítottak ki, amelyet a jövő hónapban adnak át rendeltetésének. Jól működő, a járás legnagyobb takarékszövetkezete a kétegyházi. Egy év alatt 14 millió forinté« növekedés volt a betétállományban, amely most eléri a 80 millió forintot. Szántó György főkönyvelő sorolja azokat az adatokat, amelyek a község jólétét is tükrözik. Egyre többen vesznek fel építési kölcsönt, amelynek összege tavaly meghaladta a hét és fél millió forintot. Ez újonnan épült házakat jelent. Erősödik a háztáji árutermelés is, mezőgazdasági kölcsönt három és fél millió forintot fizettek ki. A betétek őrzésén és kölcsönök kifizetésén kívül itt történik a különböző biztosítások kötése és a kárkifizetés is. A nagyobb üzemek közé tartozik az ÉRDÉRT kétegyházi telepe. Az elmúlt évben hatezer köbméter ládaelemet gyártattak itt, amely megfelel 1,3 millió különböző, főleg gyümölcsládának. Az elmúlt esztendőben 10 ezer 600 köbméter fenyőfűrész áru érkezett a Szovjetunióból, amit itt átválogatnak és a Magyar Szabvány szerint osztályoznak. Ezután kerül a TÜZÉP-vállalat különböző telepeire. Az ÁFÉSZ egyesülése óta jelentős beruházások, üzlethálózat bővítésekre került sor a községben. Aránylag korszerű boltok, üzletek várják a vásárlókat, akik előszeretettel keresik fel a gyulai ÁFÉSZ üzleteit. A forgalomra jellemző, hogy az elmúlt évben az élelmiszer, ruházat és vegyes iparcikk forgalma megközelítette a 43 millió forintot. A valamikor elmaradottnak, istenhátamögöttinek tartott Kétegyházára a meglevő gondok, problémák ellenére is most inkább a fejlődés a jellemző. A lakosság nem várja ölbe tett kezekkel, hogy a falu vezetői kikaparják a gesztenyét, tevőlegesen is hozzájárulnak ahhoz, hogy évről évre fejlődjenek, gazdagodjanak, szebb, csinosabb arculatot kapjon a község. Az ERDÉRT-nél több mint egymillió lód» kénül Tovább kell javítani a munkaerő-gazdálkodás színvonalát A Békés megyei Tanács munkaügyi osztálya nemrég összegezte a munkaerőközvetítés tapasztalatait és megállapította: a múlt évben erősödött a közvetítési fegyelem. A járási és városi munkaügyi szakigazgatási szervekkel közösen végzett vizsgálatok eredményei bizonyították, hogy a legtöbb munkáltató: „a munkaerő-szükségletet a jogszabályoknak megfelelően bejelenti, de ezen igények nem minden esetben megalapozottak ...” Több gondot kellene fordítani a munkaerő belső átcsoportosítására, a nagyarányú fluktuáció okának elemzésére, valamint a létszámmegtakarító intézkedések tervezésére is. Ezek hiánya ugyanis sok esetben előidézi a laza munkafegyelmet, vagy a szigorúság következtében kialakuló munkásvándorlást. A kötelező közvetítéssel munkát vállalók általában nem kapnak alacsonyabb bért az új helyükön, ami nem igen mérsékeli a fluktuációt. A megyéi tanács elnökének 1/1976. számú utasítása kedvezően hatott a mobilizációk összehangolására. Több száz dolgozót sikerült az utóbbi időben a kötelező közvetítés alól mentesített vállalatokhoz irányítani. Ily módon megyénkben 1977. január 1. és október 31. között mintegy 2000 —2500-an közvetítés nélkül helyezkedtek el. A munkaügyi osztály — tekintettel a nagyarányú munkaerő-keresletre — csak azokban a községekben engedélyezte a megyén kívüli vállalatoknak a toborzást, ahol még bizonyos szabad- munkaerőtartalék található. Az álláshirdetési kérelmek száma is növekedett. A meghirdetett 3262 munkahelynek mintegy 60 százaléka szakképesítést igényel. A vállalatok és a termelőüzemek leginkább hegesztőket, lakatosokat, esztergályosokat, villany- és autószerelőket, valamint gépkocsivezetőket kívánnak alkalmazni. A textil-ruházati ipar betanított munkakörökre elsősorban női munkaerőt keres. Jelentős igény mutatkozik a számviteli és az adminisztratív munkakörökre is (üzemgazdász, gépi könyvelő, gyors- és gépíró, adminisztrátor, stb.). Az álláshirdetések között gyakran találni szakképzettséget nem igénylő munkaköröket (rakodó, anyagmozgató, takarító). A vállalati visszajelzésekből “kiderült, hogy a meghirdetett állások 80 százalékát már betöltötték. A munkaügyi osztály dolgozói nagy figyelemmel kísérik a megyénkben működő kiemelt fontosságú vállalatok munkaerő-helyzetét. Folyamatosan küldik a dolgozókat például a Gyulai' Húskombinát építkezéseire. A jobb utánpótlás biztosítására, a már meglevő munkaerő megtartására, és a fluktuációt kiváltó okok megszüntetésére további intézkedések kellenek. Ezért szükséges, hogy az alsóbb- fokú szakigazgatási szervek ellenőrizzék, hogyan hajtják végre az egyes vállalatok a munkaügyi jogszabályokat. —y —n A gomba — nagyvadak eledele Jó eredmények a háztáji gazdaságokban Nincs gond az értékesítésben Köztudott, hogy szocialista mezőgazdasági üzemeink jelentős anyagi és tárgyi támogatásával a háztáji gazdaságok is nagy mennyiségű élelmiszer-alapanyagot juttatnak népgazdaságunk asztalára. Egy felmérés szerint az elmúlt évben Békés megye kisgazdaságaiból 330 ezer sertést vásárolt fel az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat. Ez a szám emelkedést jelent az 1976-os évhez képest, amikor is ez a mennyiség „csak” 297 ezer volt. Az állattenyésztési kedv fokozódása különösen a sertéseknél azért is örvendetes, mert hamarosan megkezdődik a termelés a próbaüzem előtt álló Gyulai Húskombinátban. Itt évente félmillió sertés feldolgozására lesz lehetőség. Éppen ezért az alapanyag folyamatos biztosítása már csak azért is fontos, mert a kombinát egynapos termelési értéke eléri az 1 millió forintot. Juh tartásban inkább a megye északi részén levő háztáji gazdaságok jeleskednek. Ezekből tavaly 800 mázsa gyapjút és 9000 pecsenyebárányt vásároltak fel. Ez utóbbi nagy részét exportra értékesítették. Különösen az elmúlt évékben lett népszerű a kisgazdaságokban a májlibatartás. Egyre többen foglalkoznak vele. A munkaalkalom mellett nem elhanyagolható az ebből szerzett jövedelem sem. A házaknál az elmúlt évben 220 ezer libát hizlaltak, az idén várhatóan tovább nő a számuk és meghaladja a 300 ezret. Felismerték a nyúltenyésztés- ben rejlő lehetőségeket is. Csaknem félmilliót értékesítettek, túlnyomó részben külföldön. Galambból több mint félmillió került ki az udvarokból. A felvásárolt összes tojás felét, mintegy 70 milliót is a háztájik adják. Az állam segíti a háztáji gazdaságok - -további fej lődé- sét. Megyénkben összesen 11 ezer tehenet tartanaik, ebből több mint 9 ezret állami segítséggel vásároltak, illetve tartanak. A támogatás ősz- szege csak megyénkben 40 millió forint. Nagy volt a kereslet — olyannyira, hogy nem is tudták kielégíteni tavaly — az úgynevezett kihelyezett kocák iránt. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 2000-et adott a gazdáknak, az igényelt 4000 helyett. Az idén várhatóan javul a helyzet, és a vállalat eleget tud tenni az igényeknek. Ami tálán a legfontosabb, a jószágok értékesítésével nincs különösebb gond. A vállalat valamennyi felkínált sertést át tudtá venni és a jövőben is átveszi fennakadás nélkül. Az állattartás egyik fontos tényezője a takarmányellátás. Tavaly például 13 ezer vagon táp fogyott el. Ez elegendő volt, viszont a tehéntartáshoz lényeges korpa mennyiségét keveselték. Sajnos, ebben a helyzet az idén sem javul lényegesen. Kár lenne, ha ez a tartás rovására menne, hiszen a megyében az elmúlt évi tejtermelési versenyben két kategóriában is első helyen végzett Békés megyei gazda: Viczián Jánosné és Tímár Sándor. A versenyben részt vevő békési gazdák között több mint 300 ezer forint jutalmat osztottak ki. B. O. Német vadászoknak az észak-németországi, valamint a Fekete-erdő védett területein végzett megfigyelései szerint, a dámvadak, szarvasok és őzek előszeretettel fogyasztják a különböző gombákat. A gomba nemcsak ínyenc eledel, de tápértéfcé- nél fogva az állatok értékes takarmánya. Német vadászok szerint a dámvad megeszi többek között a gesztenyegombát, az őzék és szarvasok a vargányát. Több ízben vették észre az említett területeken, hogy mindhárom nagyvad a sampinyon gombát jóízűen lalkmározza. A vadászok jelenlegi megfigyeléseit a századforduló idejéből származó vadászújságok hírei is megerősítik. Ezekben olyan utalások olvashatók, hogy a szarvas és a dámvad nagy étvággyal hajol le a tinoru gombáért. A mérges gombákat nem eszik meg a vadak. Ugyanakkor a cikkírók felhívják a figyelmet, hogy a biztonság okáért azért szarvastehénből kifejt tejet gyermekeknek ne adjanak. Egyébként a terepen végzett mostani megfigyelések is arra utalnak, hogy a vadak meg tudják különböztetni az ehető gombát a mérges gombától. Képességük bizonyítására azonban további megfigyelésekre és kutatásokra van szükség. A tervezettnél több juh Békés megyében 1977-re 85 500-as anyajuhlétszámot terveztek. Az összesített eredmények szerint 1977- ben már 90 ezer 500 anyát tartottak a megye gazdaságaiban. A létszámnövekedés azonban nem mindenütt járt együtt a juhtar- tásra szolgáló épületek fejlesztésével, korszerűsítésével, főleg azokban a gazdaságokban ahol a volt uradalmi istállókba telepítették be a juhokat. Kevés az a kivétel, ahol az épületek műszaki állapota . minden szempontból kielégitő. Ezek közé a kivételek közé tartoznak azok a gazdaságok, ahol az elmúlt évben 13 900 új juhférőhellyel gazdagodtak. A szarvasmarha, a sertés és a baromfi mellett a juh úgy látszik mostohagyereknek számít. Hiszen míg azok elhelyezését úgynevezett telepi rendszer típustervei szerint oldják meg, addig ilyen rendszert a juhtartásban eddig még nem alakítottak ki. A megye északi területén fekvő legelőterületek nincsenek, — vagy alig vannak — kihasználva. A számítások szerint itt mintegy 150 ezer juhot lehetne tartani. Azonban ahhoz, hogy a juhtenyésztési ágazat kellőképpen fejlődhessen, az itteni gyengébb gazdaságoknak nagy szükségük lenne ennek az ágazatnak a fejlesztéséhez különleges elbírálás alapján adott állami dotációra. A juhtenyésztési ágazat fejlődésében előre láthatóan nagy szerephez jut majd a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet által szervezett egyszerű juhtenyésztési társulás és a Körösi Állami Gazdaság vezetése alatt beinduló juhtenyésztési rendszer. Ezek remélhetőleg már ebben a fél évben elkezdik munkájukat. .
