Békés Megyei Népújság, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 16. szám
1978. január 19., csütörtök o Benzinkutaknál is kapható postautalvány a gépjármű-biztosítás befizetéséhez Az utóbbi időben a gépjármű-tulajdonosak tömegesen kifogásolták, hogy a kötelező gépjármű-biztosítás díjának befizetéséhez nem kapták meg a postautalványt, s ezért a biztosítót okolták. Ismeretes, hogy a pénzügyminiszter rendeletére 1977. január 1-től megváltozott a kötelező biztosítás díjfizetésének rendszere. Ennek alapján, az adminisztráció csökkentése és egyszerűsítése érdekében, az Állami Biztosítónál is megszűnt a díjfizetés — és ezzel együtt a gépjármű-tulajdonosok, valamint a tulajdonos változások nyilvántartása, egyúttal a névre szóló postautalványok kiküldése is. Miután az új rendszer szerint az autósoknak fél év, a motorosoknak egy év áll rendelkezésükre a díj befizetéséhez, van idejük a postautalvány beszerzésére is. A díjtalan postautalvány a biztosító bármelyik fiókjában, ezenkívül a Merkúrnál és a KPM autófelügyeleténél is kapható. A gépjármű- és a motorkerékpár-tulajdonosok kényelmére — annak érdekében, hogy a csekk beszerzése senkinek ne okozzon nehézséget —, az Állami Biztosító január. 25-től folyamatosan ellátja posta- utalvánnyal az ÁFOR-ben- zinkutakat és az autóklub irodáit is. Az autósok azt is kifogásolták, hogy nem kapható új, kék színnel nyomott betétlap. Az Állami Biztosító tájékoztatása szerint a múlt év végén másfél millió darabot rendeltek » — pontosan kitöltve kárbejelentőként is elfogadott — új okmányból. A fővárosi és a vidéki kárbejelentőhelyeken kívül 6Ó0 ezret kapott belőle a Fővárosi Dohánybolt Vállalat is, így remélhetően rövidesen a trafikokban is megjelenik az új betétlap. Ennek hiányában egyébként továbbra is használható a jól ismert kék-sárga színű kárbejelentő lap is. (MTI) Változások az állattenyésztés üzemviteli támogatásában 1978. január 1-től kiegészültek az állattenyésztés üzemviteli támogatásának feltételei. A teheneket a korábbi rendelkezések két állománycsoportba sorolták; fejelő és húshasznú csoportba. Az állományokat külön kezelték, és természetesen üzemviteli támogatási rendszerük is eltérő volt. Az elmúlt két évben azonban javultak a tejtermelés közgazdasági feltételei, s ennek nyomán egész sor gazdaság jelentett be igényt arra, hogy „visszaáll” tejtermelésre. Ennek feltételeit szabályozta most az új rendelkezés, amely szerint, ha az üzemtől a húshasznú tehéntartásra vonatkozó szakosodási engedélyt visszavonták, úgy a visszaállás évében tetszés szerint vagy a húshasznú, vagy a tejhasznú tehénállományra érvényes árkiegészítést veheti igénybe. (Ily módon a termelőkre bízták, hogy az üzemviteli támogatás melyik konstrukcióját alkalmazzák az átállás körülményei között.) A tejértékesítési prémium kiszámításánál — természetesen ez is megilleti az ismét tehenészetre szakosodó gazdaságokat — tehenenként 2200 litert kell alapul venni, eléggé alacsony értéket, ami abból következik, hogy az átállás nehézségei között még nem várható nagyobb szintű termelés. Néhány vonatkozásban az állattenyésztési beruházások támogatásának feltételrendszere is módosult: a rendelkezések a meglevő sertéshústermelő telepek bővítésére és korszerűsítésére ösztönöznek, azzal összefüggésben, hogy az elmúlt két-három évben a mezőgazdaságban ezeket az előirányzatokat nem sikerült teljesíteni. A meglevő malacnevelők ketreces tartású - korszerűsítéséhez négyzet- méterenként ezer forint támogatás jár, ennél nagyobb támogatást igényelhetnek a meglevő telepek bővítése esetén, amennyiben új ketreces malac- és süldőnevelőket létesítenek, illetve utóhizlalót vagy kocaszállást építenek. Férőhelyenként 7000 forint támogatást vehetnek igénybe az új szakosított sertéshizlalót építő gazdaságok. A pályázatos támogatási kérelmek elbírálási eljárását egyszerűsítették. Az állattenyésztésben ilyen támogatást a meglevő tehenészeti telepek legfeljebb 600 férőhelyes bővítéséhez igényelhetnek az üzemek; január 1-től a támogatást már nem a MÉM, hanem a megyei tanács engedélyezi, ily módon az ügyintézés helyhez „kötődik” és meggyorsul. A MÁV szentesi Építési Főnökség békéscsabai építési szakasza ezekben a napokban dolgozik a Dévaványa és Gyoma közötti vasútvonal korszerűsítésén. Ez a szakasz új, nagyobb teherbírású vágányt kap. A szeghalmi állomásig húzódó vasútvonalat 1980-ig újítják fel. Képűnkön: készül az új vasútvonal zúzottkőágyazata Fotó: Béla Ottó Vita a gyepekről fl politikai munka élvonalában Tegnap, január 18-án délelőtt Békéscsabán ülésezett a megyei gyepgazdálkodási koordinációs bizottság. A bizottság ez alkalommal vitatta meg a megye gyepgazdól- kodásának középtávú fejlesztéséről szóló tanulmánytervet. Békés megyében a mezőgazdasági terület 9,5 százaléka — mintegy 46 ezer hektár — az összes gyep. Az elmúlt esztendőben a hagyományosan kezelt gyepek mintegy 15 mázsa termést adtaik hektáronként, szénaértékben számolva. A Füzesgyarmati Lucematermesztési Rendszer gazdaságaiban ez az eredmény megközelítette a A néptáncoktatói alapkép- képzés hallgatóinak részvizsgát rendeznek Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban január 21-, 22-én, szombaton és vasárnap. Szombaton délután 14 órától 17 óráig vizsgáznák a táncosok, majd megnézik a Balassi táncegyüttes jubileumi előadását az ifjúsági és úttörőházban. Vasárnap folytatódnak a vizsgák, majd délután 4 órakor hirdetik ki az eredményt. Egészségtan, zeneismeret, mozdulatelemzés és gyakorlati ismeretek A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya immár harmadik alkalommal teremt lehetőséget az egészségileg rászoruló szakmunkástanulóknak a megerősödéshez, gyógyuláshoz, amelyet a gyenge fizikumú szakmunkástanulók növekvő száma tesz szükségessé. Üjhután, a SZOT- gyógyüdülőben január 22-től február 11-ig 70 Békés megyei fiú és 40 leány szakjanuár 16-án reggel Orosháza és Pusztaföldvár között, a halastónál, M. M. pusztaföldvári lakos vasvillával agyonütött egy rókát, mely feltehetően veszett volt. Nem sokkal ezután két ismeretlen 33 mázsát. Ebből az a tanulság vonható le, hogy gyepgazdálkodásunkban fokozni kell az eszközellátottságot, a műtrágyázás hatékonyságát, az öntözés lehetőségeinek kihasználását és ebben az ágazatban is jóval több szakembert kell foglalkoztatni. A tanulmányterv szerint korszerű műveléssel 1980-ig 25 mázsára emelhető a gyepek termésének 1977-es 16 mázsás hektáronkénti átlaga. A bizottság megállapította, hogy megyénkben a gyepgazdálkodás fejlesztése az állattartás hozamnövelésének legfőbb tartaléka. szerepelnék a számon kérés tételei között. Január 22-én találkoznak az ifjúsági klubvezetők is, következő tanfolyami foglalkozásukon. A kultúra meghatározása: anyagi és szellemi kultúra címmel Galambos Jánosné előadását hallgatják meg a fiatalok, majd a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról beszélgetnek. Hevesi Józseffel, a Tízek Klubjának vezetőjével elemzik a foglalkozásra készített forgatókönyveket, végül pedig klub játékokat tanulnak. munkástanuló pihen majd orvosi felügyelet mellett. A Szakmunkástanulók Egészségügyi Központja már évek óta végez felmérést a beutalt tanulók körében, hogy valós képet kapjanak a szakmunkásképzőkbe járók egészségügyi, szociális problémáiról. A gyógyüdülésen részt vevő fiatalok a pihenés ideje alatt sem maradnak el tanulmányaikban, mert biztosítják számukra az oktatási, kulturális és sportlehetőségeket is. fiatalember egy Trabant gépkocsiba tette a rókát és elhajtott vele. Felhívjuk a két fiatalember figyelmét, hogy saját érdekükben mielőbb jelentkezzenek a körzeti orvosnál. O z állami, gazdasági, társadalmi élet fejlődése községeink politikai arculatára, ezen belül a községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájára is erőteljes hatásokat gyakorol. Közismerten községi pártszerveink munkájában az alapszervezetek, társadalmi szervek közvetlen irányításán túl, jelentős részt képvisel a „sajátszintű” feladatok végzése. Vagyis az olyan természetű pártpolitikai tevékenység, melyet közvetlenül ezen a szinten kell elvégezni. Az államigazgatás korszerűsítése, a helyi tanácsok jogkörének növelése, a társ- községi rendszer kialakulása, az iskolaigazgatás rendszerének módosulása, a mezőgazdasági üzemek gazdasági szerepének és szervezeti kereteinek megnövekedése, az egyes tömegszervezetek, illetve tömegmozgalmak községi irányításának fejlesztése egyértelműen szükségessé tette, hogy a községi pártszerveink kezébe összpontosuljon politikai döntések, konkrét szervező és ellenőrző munka formájában több olyan kérdés, melyekkel jóval előtte a pártalapsTervezetek foglalkoztak. Természetesen ez nem valamiféle indokolatlan hatáskörelvonás, hanem az élet által támasztott követelmény. Nem jelentheti olyan fajta gyakorlat kialakulását sem, hogy az egyes községi szintű feladatokat községi pártszerveink az alapszervezetek mellőzésével oldják meg, sőt egyre nagyobb az igény, hogy ezeket bevonásukkal valósítsák meg. Tulajdonképpen ezt fejezi ki a Politikai Bizottság 1972. március 21-i, a községi pártszervek munkájával kapcsolatos határozata is, amely pontosan megjelölte a feladat- és hatásköröket. Községi pártszerveink e határozat útmutatásának megfelelően, politikai felelősségük tudatában egyre magasabb színvonalon végzik munkájukat. Mind több községi pártbizottság és pártvezetőség munkájában tapasztalható a felmérés (és az ennek megfelelő gyakorlat), hogy a pártmunka színvonalának korszerű mércéje az, hogy milyen hatékonysággal alkalmazzák és hasznosítják a párt politikáját saját területükön, és nem az, hogy a pártrendezvényeket rendszeresen megtartják-e avagy sem, bár ez utóbbi is fontos. Egyre átfogóbbak tapasztalataik annák felismerésében is, hogy a község társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életéből melyek azok a kérdések, melyeket politikai rangra kell emelni. Ezekkel a pártszerveknek és az alapszervezeteknek valamilyen formában foglalkozniuk kell. A pártmunka fejlesztésének lehetőségeit vizsgálva az utóbbi időben többször felmerült a kérdés, hogy milyen korszerű igényeket lehet és szükséges a községi pártszerveink irányító, ellenőrző munkája elé támasztani. Ezen a területen mindenekelőtt a gazdaságot kell előtérbe állítani. Egyre határozottabban látható ugyanis, hogy amilyen mértékben gazdaságilag és politikailag erősödnek, fejlődnek a közös gazdaságok, úgy növekszik a befolyásoló szerepük a helyi társadalmi-politikai életben. A konkrét pártmunka oldaláról vizsgálva ez jó alapot teremt, de felveti annak szükségességét is, hogy megfelelően összehangoljuk az egyes üzemekben és a lakóterületen folytatandó politikai munkát. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében általában növekedett a községi pártszerveink szerepe és felelőssége. Az eddig végzett eredményes munkájukkal is igazolták, hogy az V. ötéves tervünk ilyen irányú célkitűzései, az erre épülő kormányprogramok sikeres valóra váltása nem képzelhető el tevékeny közreműködésük nélkül. A jövőben is mindenütt meg kell találniuk a politikai munkának azokat a formáit és módszereit, melyekkel segíteni tudják a tervek teljesítését, a hozamok növelését, a népgazdasági és a helyi igények kielégítését, az egyes üzemek közös érdekeltségének — azaz együttműködésének — fejlesztését, a meglevő üzemi tartalékok feltárását és termelésbe állítását, nem utolsósorban a háztáji és kisegítő gazdaságök megfelelő színvonalú termelésének szorgalmazását. Alapos és körültekintő politikai mérlegelést igényel a községeink munkaerőhelyzetének vizsgálata és az ezzel kapcsolatos politikai állás- foglalások kidolgozása is. Az utóbbi időben — főleg nagyközségeinkben — erőteljesebbé vált az ipari tevékenység, Egyrészt a termelőszövetkezetek melléküzemi tevékenysége, másrészt a ki- sebb-nagyobb ipari üzemek telepítése lekötötte a még fellelhető munkaerő-felesleget, vagy legalábbis jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy növekedjék a foglalkoztatottság. Olyan általános igénynyel nem lehet fellépni, hogy minden községben telepítsünk egy vagy több iparvállalatot, még akkor sem, ha helyenként még mindig számottevő főleg a női munkaerő-tartalék. Helyileg kell megteremteni azokat a lehetőségeket, melyek megoldják az ilyen jellegű gondokat. A községekben élő lakosság kulturális, szociális, kommunális igényei mindjobban növekednek. Ez természetes jelensége és egyben kézzel fogható eredménye is a város és falu közötti különbségek fokozatos megszűnésének. Pártszerveinknek ezeket a kérdéseket illő politikai fontossággal kell kezelnie. Megfelelő politikai elemzést és döntést igényel például a községpolitikai tevékenység irányának meghatározása, nem kevésbé a lakosság bevonása a fejlesztések eldöntésébe és megvalósításába. Különösen nagy figyelmet igényel ez a társközségekben, ahol nem ritkán különböző érdekütközések is előfordulnak a székhelyközségek és ez egyes társközségek között. Községi pártbizottságaink, pártvezetőségeink a tömegpolitikai munka keretében állandóan keressék az alkalmas formákat és módszereket a párt politikájának tudatosítására, megértésére. Elemezzék a lakosságot foglalkoztató kérdéseket, reagáljanak azokra megfelelően. Tapasztalataikat jelezzék a felsőbb irányító szerveknek. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani például azokra a társadalmi-politikai hatásokra, amelyeket a községben működő gazdasági egységek vezetésének döntései, az egyes állami szervek intézkedései helyileg kiváltanak. Többször volt reá példa ugyanis, hogy a községi pártszerveknek kezdeményezni kellett ezek módosítását, vagy visszavonását, kedvezőtlen hatásaik miatt. érmészetesen mindezek csak egy, de fontos részét képezik annak à sokoldalú pártpolitikai tevékenységnek, melyet községi párts zereveink végeznek. Ez a néhány dolog is jelzi, hogy községeink politikai, gazdasági, kulturális életének első számú és felelősségteljes gazdái a községi pártbizottságok, pártvezetőségek. Irányító, ellenőrző munkájuk további fejlesztése, munkamódszereik tökéletesítése alapvetően meghatározza, hogy napjainkban és a jövőben mennyiben tudunk lépést tartani a községeinkben is dinamikusan változó élettel. Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezetője Alapképzések a művelődési központban Szakmunkástanulék egészségvédelme Vigyázat, veszett róka! Többnyire a Szovjetunió részére készülnek ezek a reprezentatív színháztermi székek Gyulán, a Fa- és Fémbútor- ipari Szövetkezet új, Henyei Miklós úti telephelyén Fotó: Veress Erzsi
