Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
1977. december 1., csütörtök A „Mesterségünk címere” országos rádiósvetélkedő megyei előkészületei A Magyar Rádió, az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és a Magyar Üttörők Szövetsége immár több éve megrendezi az általános iskolák felső tagozatosai számára a „Mesterségünk címere” rádiós pálya- választási vetélkedőt. Az 1977/78-as és az azt követő tanévben a vetélkedő résztvevőinek a húsfeldolgozó-szakmával kell megismerkedniük. Az országos vetélkedő megyei eseményeiről, a felkészítés módjáról, s az első válogató eredményeiről Apró Tibortól, a Békés megyei Pályaválasztási Intézet munkatársától kértünk tájékoztatót. — Az 1975-ös, első részvételünkkor szerzett tapasztalatainkkal az idén már könnyebb dolgunk volt. Szívesen kapcsolódtunk be ismét a munkába, mert a géplakatosszakmát bemutató 1975-ös vetélkedő — amelyre az Orosházi Üveggyárban készültek fel a versenyzők — jelentős haszonnal zárult. A gyárnak azóta nincs utánpótlás-problémája ebben a szakmában. Az idei vetélkedőre, lévén a húsipari szakma megismerése a cél, a megyei tanács munkaügyi osztálya ajánlása alapján a Gyulai Húskombinátot kértük fel a bázisüzem szerepére. A vetélkedőre — amit most a hatodikos tanulóknak hirdettek meg — megyénkből "21 úttörőőrs adta be jelentkezését, ami megközelítően 230 gyermek részvételét jelentette. Az iskolák pedagógusai — az intézetünk által előre megadott forgatókönyv alapján — lelkiismeretesen készítették fel tanulóikat a verseny első fordulójára, amikor is a húsipari szakmát és a Gyulai Húskombinátot bemutató albumot kellett készíteni. A húskombinát szakemberei felkészülten X. Földrengés sújtotta helytől földrengés sújtotta helyig érkezik az utazó. Kazahsztán fővárosát, a mai Alma-Atát, az egykor Vernij (hűséges) elnevezésű cári erődítményt és a köréje sűrűsödött várost 1910-ben tüntette el a földrengés. Néhány faház és egy fából épült katedrális — a gyengék — megmaradtak, állnak a mai Alma-Atában is. Mint a többi földmozgások veszélyeztette szovjet köztársaságban, Kazahsztánban is elkészítették a földrengéstérképet. A térkép összeállításához meghatározták azoknak a tektonikus repedéseknek a helyét, amelyek általában összefüggnek a földrengés epicentrumával. A földrengéstérképnek rendkívül nagy a gyakorlati jelentősége. Ha az esetleges földmozgások erejét előre felbecsülik, a veszélyes területekre csak olyan épületeket terveznek, amelyek kibírják a földrengést. Nemrégiben kezdték el a földrengéstérkép összeállítását Al- ma-Atáról és a környező településekről. Ezek a térképek egész kis területeken is jelzik a várható földmozgásokat, s e helyeken a fővárosban csak tereket, parkokat és sportpályákat építenek. A hegyekből nézve a város elmerül a fák tengerében. Fura úgy írni, hogy a „hegyekből nézve”, hisz Alma-Ata is 700—900 méter magasban épült fel a Zai- lijszkij Alatau hegy tövében. A hegy egyik még magasabb völgyében, 1691 méterrel a tenger szintje fölött épült a világhírű műjégpálya,- a. Medeo. A Medeo építésének története még az 1948-as helsinki gyorskorcsolyázó világbajnokságig nyúlik vissza. Konsztantyin Kudrjavcev várták a versenyzőket. Az érkezők először egy kiállításon megismerkedhettek a húsiparban használatos munkaeszközökkel, munkatárgyakkal és védőfelszerelésekkel, majd egy háromórás műhelylátogatás keretében előadást hallhattak a tisztaság, a higiénia jelentőségéről a húsiparban, és figyelmesen végigjárhatták a különböző műhelyeket, egészen a sza- lonnázótól a csomagolóig. A beküldött húsz albumot 13 tagú zsűri értékelte. A gyerekek munkái rendkívüli tárgyi tudásról, ötletgazdagságról, jó közösségi munkáról tanúskodtak. A versenyt egyhangú döntés alapján a Békéscsabai Padrah Lajos Általános Iskola „Mazsola” őrse nyerte. Alig maradt el mögötte a Mezőhegyesi Ált. Iskola „Delfin” és a 3. helyezett Dévaványai 1. sz. Általános Iskola „Búvárkodó” őrse. Az albumok értékelése alapján az első 12 őrs indulhat majd a január 13-án, Gyulán megrendezésre kerülő megyei döntőn, amelyet Vajek Róbert szerkesztő-riporter vezet. Az Erkel Művelődési Központban kiállításon mutatják be az albumokat. A megyei döntő első és második hélyezettjei jutnak a területi döntőbe, ahol Csongrád, Somogy és Békés megyei versenyzői mérik össze tudásukat Erre majd csak a következő tanév elején kerül sor, s ezt már közvetíti a rádió is. Azért azokról sem feledkezünk meg, akik nem jutottak el a megyei döntőig. Számukra „vigaszvetélkedőt” rendezünk, amelyen értékes jutalmakat nyerhetnek a résztvevők. Természetesen az igazi nyertesek azok a gyerekek lesznek, akik a vetélkedő során szerzett alapos tudásukat mint húsipari szakmunkástanulók kamatoztathatják majd. B. S. E. Megyei üzemtörténeti kiállítás A Hazafias Népfront, a KISZ Békés megyei bizott-. sága, az SZMT agitációs és propagandaosztálya, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Munkácsy Mihály Múzeum 1976. novemberében üzemtörténeti emlékek gyűjtésére és üzemtörténeti kiállítások rendezésére pályázatot hirdetett. A pályázatra 27 üzem, vállalat 57 brigádja küldte be jelentkezését. Egyéves gyűjtőmunkájuk eredményeit a szocialista brigádok előbb saját üzemükben mutatták be. A Munkácsy Mihály Múzeum 1977. december 4-én délelőtt 11 órakor nyíló megyei üzemtörténeti kiállítására a legjobb gyűjtések és kiállítások anyagát válogatták ösz- sze. A rendező szervek a központi kiállítással nemcsak a brigádok eredményes gyűjtőmunkáját kívánják bemutatni, hanem ötletet is szeretnének adni más brigádoknak üzemük emlékeinek gyűjtéséhez. A kiállításon, amelyet Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának vezetője nyit meg, mintegy tíz üzem, vállalat 17 szocialista brigádja üzemtörténeti anyagát mutatják be. Zeleí Miklós: MEGSZÓLALNAK KÖVEK ÉS EMBEREK Szovjet útinapló szovjet gyorskorcsolyázó aranyérmet szerzett az ötszáz méteres távon. Csapattársainak kevébé jól sikerült a szereplés, a skandináv országok sportolói maguk mögött hagyták őket. A skandi- návokat többek között az is nagy előnyhöz juttatta, hogy magashegyi pályán készülhettek a versenyre. Kudrjavcev arra gondolt, hogy valami hasonlót, kellene építeni a Szovjetunióban is. Néhány évvel később eljutott Alma- Atába, s a város közelében, a Zailijszkij Alatau hegyeitől körülvett csodálatos szépségű Medeo völgyére bukkant. A Medeo völgye elképzeléseinek megfelelő terep volt. Hamarosan elkészült a műjégpálya, s ott edzhettek a szovjet korcsolyázók. Grandiózus siker és óriási meglepetés volt, amikor 1953-ban Oleg Goncsarenko Helsinkiben a skandinávokat lekörözve, elhozta az összetett verseny aranyérmét. És ettől kezdve a Medeóból érkező szovjet gyorskorcsolyázók egyre-másra döntik a világrekordokat. A Medeón készült fel többek között Tatjána ^Averina, Galina Sztyepanszkaja, Jevgenyij Kulikov, Valerij Muratov, Jurij Kondakov, akik a legutóbbi innsbrucki téli olimpián nyolc érmet szereztek. Négy aranyat, két ezüstöt és két bronzot. Pedig az ötvenes, sőt még Csehov-idézés a hatvanas években is a Medeo völgyében, a műjégpálya mellett néhány ideiglenes öltözőn kívül nem volt semmi más. A sporttelepet 1970-ben kezdték építeni, s két év múlva, december 28- án adták át. Tervezőit és építőit azóta Állami-díjjal tüntették ki. Most van uszodája, szállodája, rádió- és tv- közvetítőfülkéi. Tíz világrekordból átlagosan hat születik a Medeo jegén. Sok külföldi versenyző is itt készül fel a versenyeire. Vasárnap jártam a Mede- on, amikor — mint a többi ünnepnapon is — többnyire „a civileké a pálya”. Alma- Atából és a környékbeli településekről ezerszámra érkeznek ide a fiatalok. A Medeo jegén és Alma-Ata utcáin láttam eddig a legszebb nőket. A köztársaság lakosainak nemzeti összetétele nagyon különböző. Oroszok, kazahok, ukránok, tatárok, üzbége'k, ujgurok, koreaiak és németek élnek együtt. Mondjuk szembekorcsolyázik egy magas szőke lány, százszázalékosan mongol vonású szeme sötétkék, arcbőre a szőke hajrengeteg alatt sárgásbarna. A kazahok e területen a tizenötödik században alakították meg első kunságaikat. Ennek előtte a mai Kazahsztán déli területein a hatodik-nyolcadik században alakult ki a nyugat-türk kán- ság, s ennek helyét néhány évszázad múlva egy másik A Jókai Színház klubjában a Csehov-est szereplői teával fogadják a vendégeket. Szamovár, korabeli ruhák, gőzölgő tea. Az első impressziók kedvezőek — Szerb Antal idéződik fel bennem; Csehov az impresz- szionista színház nagy egyénisége, a beszűkített cselek-, vések, a „fölösleges emberek” világa — a lámpák kialszanak, négy színész idézi Anton Pavlovicsot. A műsor szerkezete világos, egyszerű. Kardos László tanulmányának részletei, Csehov levelei, Sztanyisz- lavszkij műhely jegyzetei mintegy foglalatai négy remekműnek (Anyuta, Színház után, A dohányzás ártalmas- ságairól és a Hattyúdal). Ez a szerkesztés és a rendezés nem akar meghökkenteni, elkápráztatni, csak megismertetni mindannyiunkat egy emberrel — törékenységével, érzékenységével, tragikumában is emberi sorsvállalásával, fölvillantva az írói erőt, a tehetséget. Nagy András László munkája az együttesre támaszkodik, az erővonalak összeterelését, együtthatását szorgalmazva — szép sikerrel. A klubszínház nem éppen ideális körülmények ellenére is színházzá nemesedett a közreműködők jóvoltából. Ats Gyula az összekötő szövegek pontos, értő tolmácsolása közben szinte egyik pillanatról a másikra lényegült Nyuhinná, az öregkor küszöbén toporgó, vágyaiban, ifjúkori álmaiban meggyalázott, megcsúfolt polgárrá, kiszolgáltatott, kiszipolyozott férjjé, aki a dohányzás ártalmasságai helyett az emberséget tipró ártalmakról beszél szánalmasan, esengőn, elesetten. Zsolnai Júlia okos értelmezése, tiszta szövegmondása az est kellemes színfoltja. A már-már szenvtelen intel- lektualizmus az Anyuta c. novella előadásában indofeudális állam, a Karahani- dák birodalma foglalta el. E birodalmat váltották fel azután a kazahoknak a dzsun- gárokkal állandó harcban álló, szétforgácsolt erejű kán- ságai. A tizennyolc-tizenkilencedik század során a mai Kazahsztán fokozatosan olvadt bele a cári birodalomba. 1916-ban nemzeti felkelés tört ki, amit a cár katonái vérbe fojtottak. Két évvel később győzött a szocialista forradalom, s 1920-ban autonóm köztársasággá alakult. A köztársaság értelmiségeinek nagy része érthetően első vagy második generációs. Barátom, Muhtar Ma- gauin író, néprajzkutató és az alma-atai pedagógiai főiskola irodalmi intézetének docense elmondta, mikor könyvtárszobájában beszélgetve az idegen nyelvekre terelődött a szó, hogy az ő kamasz korában neki az orosz számított idegen nyelvnek. A hegyek között levő picinyke faluközösségből — Aulból — bekétülve a városi iskolába, hamar felismerte, hogy későbbi munkájához mennyire szükséges lesz az orosz nyelv tökéletes elsajátítása. A néprajzot választotta hivatásául. A fontos néprajzi folyóiratok oroszul jelennek meg, s a köatársa- ságok néprajztudósai is orosz nyelven adják ki fontos műveiket. Tudományos munkáit jó ideje már ő is oroszul ÍTja, íróként és főiskolai oktatóként pedig kazahul szól. A gyerekeinek sokkal könnyebb. Amit ő verejtékkel tanult meg, azt a gyerekek a játszótéren, óvodában, iskolában játszva tanulták meg. Mindegyik úgy beszél oroszul, ahogy a hasonló korú orosz gyerekek. A legnagyobb pedig az angol tagozatos általános iskolai osztályban már szépen tudogat angolul is. Cserényi Béla a Hattyúdalban koltan kelt erős hatásokat, a Színház után kamaszhősnőjét viszont már nem tudja igazán emberközelbe hozni. (Talán a mese helyett hasznosabb lett volna az érzelmi közelítés.) Cserényi Béla az est első felében csak jelenléttel szolgál. Szórakozottan, alig ügyelve a gondolati kötésekre. Aztán megjelenik a Haty- tyúdal színészeként, fenséges komédiázással — és megviFotó: Martin Gábor lágosodik előző téblábolása: erre készült. Egész este (talán egész életében?) erre várt. Hogy összegezhessen, vallhasson a színészi pályáról, életről, halálról, játszott és el nem játszott szerepekről. Tunyogi István a kevésbé hálás feladatokban is feszültséget adott — a Haty- tyúdalban pedig méltó partnere volt Cserényi Bélának. Varsa Zoltán Szerelmek a télben Békés megye kulturális életének egyik színes egyénisége Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője, aki nem elégszik meg azzal, hogy munkahelyén teljesíti a rábízott feladatokat, hanem a színház falain kívül is hirdeti a vers, a muzsika szépségét, az igaz szó hatalmát. A középiskolás diákoknak tartott emlékezetes drámatörténeti előadásaitól a szakmunkástanulók részére szervezett verses délutánokon át az esti iskolák felnőtt hallgatóinak szóló rendkívüli irodalomórákig gyakran találkozunk vele a különböző kulturális eseményeken. Amikor Békéscsabán megalakult a vasutas klubkönyvtár, Udvaros Béla hamar felismerte az új közművelődési centrum adta lehetőségeket, s immár második éve szervez rendszeresen zenés irodalmi esteket a vasutasok modern kultúrtermében. Hétfő este a „Szerelmek az őszben” című műsornak rangos közreműködőd voltak: Váradi Zoltán karnagy, Karikó Teréz Lisztdíjas és Réti Csaba Liszt-díjas, a szegedi Nemzeti Színház művészei, valamint Fodor Zsóka, a Békés megyei Jókai Színház művésze. Az utcán latyakos hóban jártak azemberek, ám a vasutasok könyvtárában meghitt hangulat fogadta a közönséget. Nemcsak a pódiumon levő három szál őszirózsa emlékeztetett az 'utolsó üzenetét küldő évszak bágyadó színeire, hanem az őszt dicsérő költemények és zenei részletek is a vidám szüretről, az egyre rövidülő nappalok szépségeiről szóltak. Vivaldi zenéjétől Kodály Zoltán muzsikájáig, Arany János költeményétől Váci Mihály verséig bejárhattuk a csodálatos évszak ezernyi hangulatát. A klubkönyvtár közönsége már járatos az efféle utazásokban, hiszen a korábbi találkozások eredményeként számukra a költészet és a zene mindennapi lelki szükségletté vált. Sokan közülük nemcsak a művészetek passzív befogadói, hanem az irodalom szorgos munkásai lettek. Az önmaguk gyönyörűségére való irodalmi tevékenység példája, hogy az esten először lépett közönség elé a klubköynvtár nemrég alakult irodalmi színpada. Mai tévéajánlatunk (Folytatjuk) 20.55: HÍRES SZÜRKÉK A Kisfilmek a nagyvilág- öl szokásos összeállításában cerül sor a bécsi spanyol lo- . asiskola díszbemutatójának közvetítésére — felvételről i —, amelyet a négyszáz éves ; jubileum alkalmából ren- ; deztetk meg. 1572-ben alapították Bécsben a spanyol lo- | vasiskolát, a híres lipicai ! szürkékből. Az iskolalovaglásban méneket használnak, s velük kiaknázzák mindazokat a lehetőségeket, amelyekre a ló és az ember együttesen képes. Az angol produkcióban készült film arra az ünnepélyes szertartásra vezet el, amelyet a négyszáz éves jubileum alkalmából a csodálatosan kivilágított schönbrunni kastély parkjában rendeztek meg. /
