Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

V 1977. december 31., szombat o Színpacsirta, díszposta és francia fodros Négy megye galambkiállítása Békéscsabán Szakértő szemek bírálták a bemutatott galambokat Év- és nyugdíjas-búcsúztató Párthatározatok Ugye az orosházi járásban Ma reggel 8 órakor nyűik meg Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában négy megye galambtenyész­tőinek kiállítása, mely dísz­madár-bemutató is lesz egy­ben. A galambtenyésztők éle­tében mindig nagy örömet jelent egy kiállításon való részvétel, melyen összemér­hetik másokkal tenyésztői munkájukat. A kedvtelésen túl a haszongalambok te­nyésztésének fontos gazdasá­gi jelentősége van és —bár ezt kevesen tudják — a ga­lambtenyésztés komoly tő- késdeviza-bevétellel is gaz­dagítja az országot. A kétnapos békéscsabai ki­állításon 539 galambot mu­_A karácsonyi ünnepekhez hasonlóan, újévkor is indít mentesítő vonatokat a MÁV Szegedi Igazgatósága. Békéscsabáról szombaton 14 óra 25 perékor mentesítő gyorsvonatot, vasárnap 14 óra 25 perckor és 18 óra 21 perc­kor gyorsvonatokat, továbbá 18 óra 05 perces indulással mentesítő expresszvonatot (erre helyjegy váltása kötelező) indítanak Bu­dapestre. Ugyancsak vasár­nap 23 óra 41 perces indu­lással Lökösházáról személy- vonat közlekedik Budapes­tig. Január 2-án, hétfőn Bé­késcsabáról 6 óra 50 perckor mentesítő személyvonat in­Háziünnepségre gyülekez­tek december 28-án a bé­késcsabai Centrum Aruház dolgozói: két munkatársukat köszöntötték nyugdíjba vo­nulásuk alkalmából. Az ün­nepi esemény alkalmából Szlávik Lajos igazgató üd­vözölte Kovács Pálné portást és Pribojszki György műsza­ki osztályvezetőt. Kovács Pálné tíz évig dol­gozott az áruházban, fegyel­mezetten és másoktól is fe­gyelmet várva, ugyanakkor mindenkinek szívesen segí­tett, mindenkit készséggel útbaigazított. Kiváló Dolgozó kitüntetéssel büszkélkedhet. Nem távozott végleg az áru­tatnak be 32 fajtából. Csak­nem száz kiállító hozta el madarait, amelyeket tegnap már minősített a szigorú zsű­ri. Aki nem szakértő, annak is érdekes látvány a sok, furcsa nevű és gyakran fur­csa külsejű galamb. Brünni hegyes, bofcharai dobos, kí­nai sirályka, erdélyi kopasz- nyakú, lengyel hiúz és ehhez hasonló elnevezésekkel talál­kozhatunk a katalógusban. A díszmadár-bemutatón pedig pacsirták, pintyek, kanárik láthatók. Az érdekes kiállí­tás ma és holnap reggel 8- tól este 6-ig tekinthető meg. dúl Budapestre. A szünidőről visszautazó diákoknak hétfőn 14 óra 25 perckor mentesítő gyorsvonatot indítanak. N A fővárosból szombaton, vasárnap több mentesítő sze­mély-, illetve gyorsvonat közlekedik Békéscsabáig. Vésztőről január 1-én és 2-án, a déli órákban közle­kedik szükség szerint mente­sítő vonat. A MÁV Igazgatóság ezút­tal is kéri az utazóközönsé­get, hogy menetjegyét és helyjegyét elővételben váltsa meg, s vegye igénybe a men­tesítő vonatokat. Az újévi közlekedésről bővebb felvilá­gosítást a vasútállomásokon adnak. házból, rövid pihenés után, úgy tervezi, nyugdíjasként is dolgozik még. Pribojszki György 1949 óta vezeti az áruház műszaki osztályát, 44 éve dolgozik, eb­ből harmincat töltött a Centrumnál. Háromszoros Kiváló Dolgozó, lelkiismere­tesen foglalkozott mindig a leendő kereskedőkkel, az ipari tanulókkal. Az áruház párt-, szakszer­vezete és az Előre Szocialista Brigád dolgozói átadták ajándékaikat a nyugdíjba vonulóknak, és kívántak jó egészséget, jó pihenést mind­kettőjüknek. Bartyik Mihályné A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál már hagyomány, hogy az év utol­só munkanapján gyárvezetői, osztályvezetői értekezleten vonják meg az esztendő gyorsmérlegét. Így történt ez most is, a napirendek közé azonban egy másik is ke­rült, a nyugdíjasok búcsúz­tatása. Előtte Berki László, a vállalat igazgatója az 1977- es esztendő eredményeiről, gondjairól beszélt. A vállalat az idén tekinté­lyes mennyiségű árut állí­tott elő, jóval túlhaladva a tervezettet. Égetett téglából 4 millióval, égetett cserépből 6 millióval, nyers téglából 10 millióval többet gyártottak az előirányzottnál. Így össze­sen 235 millió égetett tégla és 66 millió égetett cserép került ki a vállalat gyárai­ból. Mindezek eredménye­ként a termelési érték is több mint 5 millióval halad­Ebben az évben alakult a TIT helyi csoportja a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A tervek szerint 1978-ban 50 előadást szer­veznek majd a dolgozóknak helyi és központi előadókkal. Népszerűek az egymásra épülő komplex sorozatok. A fizikai dolgozók 8 előadást hallgatnak majd a szocialis­ta életmód, a társadalom és munka kérdéseiről, 10 elő­adást pedig a néphit és a tudományos világkép téma­köréből. A vidéki gyáregysé­gek dolgozói 14 alkalommal ismerkednek majd a pszi­chológia, a pedagógia, a tár­sadalom- és a természettu­dományok, valamint a hét­köznapi élet legújabb kuta­tásaival. ja meg a tervezettet. Amint az igazgató hangsúlyozta, szépséghibája mindezeknek, hogy nem csökkent a selejt, a minőségben tehát az 1978- as esztendőben lesz bőven javítani való. Ezt követően kedves sza­vakkal búcsúzott a most nyugdíjba vonulóktól, Koka- vecz Lászlótól, a vállalat személyzeti osztályának ve­zetőjétől, aki 40 évet töltött munkahelyén, Szentiványi Sándortól, az orosházi I-es gyár vezetőjétől, Szentiványi Józseftől, a battonyai és Kalló Sándortól, a makói gyár vezetőjétől. Több mint négy évtizedes munkássága elismeréseként Kokavecz László a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta, Szentiványi Sándor az Építőipar Kiváló Dolgozója, Szentiványi József és Kalló Sándor a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben ré­szesült. Évek óta sikeresen szerep­lő munkásszínjátszó-csoport- ja van a kultúrháznak. A munkásfiatalok vers- és pró­zamondó versenyének or­szágos döntőjébe jutó három Békés megyei szavaló: Bus Anikó, Nagy Katalin és Sza­bó László is ennek a cso­portnak a tagjai. Az együt­tes közösen készül a debre­ceni országos színjátszó mi­nősítő versenyre is. A téglagyári művelődési házban négy ma élő képző­művész kiállítását rendezik 1978-ban, valamint az itt dol­gozó szakkörök (kézimunka, fotó) munkáit is bemutatják majd. t esztendeje annak, hogy a párt Közpon­ti Bizottsága ráirá­nyította a figyelmet a párt- határozatok végrehajtása szervezésének és ellenőrzé­sének rendkívüli fontosságá­ra. Enélkül — mondta ki a XI. kongresszus is — a párt nem teljesítheti hivatását, a népért vállalt kötelezettsé­geit, nem érvényesítheti ve­zető szerepét. Magyarán: az a hajó, amelyen utazunk 'a szocializmus teljes megvaló­sítása felé, így is, úgy is elvezeti oda utasait, a tör­ténelmi sodrás ugyanis min­dig előbbre löki. De útjá­nak pontos kijelölése, a le­hető legegyenesebb pálya irányának kihúzása nélkül csak cikcakkban haladhat előre. Nos, a marxizmus— leninizmus tudományos el­méletét gyakorlatba ültető központi párthatározatok -— és az alapos elemzésen ala­puló helyi határozatok is •— lényegében hajónk útját rö­vidítik. Végrehajtásuk szer­vezése, ellenőrzése ezért rendkívüli fontosságú. Az orosházi járási pártbi­zottság novemberi ülésén azt vizsgálta, hogy a járásban milyen tapasztalatai vannak a párthatározatok előkészí­téséről, végrehajtásuk meg­szervezéséről és annpk el­lenőrzéséről végzett párt­munkának; miben léptek előre és hol mutatkoznak még fogyatékosságok. S mindebből következően: mit kell még tenni e területen a pártszervezeteknek. A téma tárgyalásra kerü­lését alapos és körültekintő vizsgáló munka előzte meg, a járási bizottság ülése ezért tudott oly lényegre törően foglalkozni e fontos napi­rendi póttal. A teljesség igé­nyétől mentesen miként fog­lalhatók össze a járási párt- bizottság megállapításai ? Mindenekelőtt pozitívum­nak ítélhető, hogy a felet­tes, központi pártszervek ál­lásfoglalásainak, határoza­tainak helyi, tehát járási, községi megvalósítását sike­rült az emberekhez, az em­beri helyi érdekekhez köt­ni. A feladatok megfogal­mazása pontosabbá, meg- foghatóbbá vált, éppen mert összekapcsolódik a helyi ér­dekekkel. Ilyen módon ösz­tönzőbb is a határozatok végrehajtása és ennek ellen­őrzése is előtérbe került. Magyarán: a járásban elő­rébb léptek a párthatároza­tok megvalósításában, de mindjárt hozzá kell tennünk, hogy ez elsősorban az irá­nyító pártszervekre áll és kevésbé a területi alapszer­vezetekre. Az irányító pártszervek­nél kezd gyakorlattá válni, hogy egy-egy fontos pártha­tározat megvalósítására in­tézkedési tervet készítenek, melyek egyértelműek, köz­érthetők. Ugyanakkor azon­ban egy részük hiányossága az, hogy a feladatok végre­hajtásáért nem jelölnek ki felelős személyeket, sőt an­nak határidejét sem rögzí­tik. Ebből pedig egyenesen következik, hogy nincs szó bennük a végrehajtás ellen­őrzéséről sem. Előfordul más­részt, hogy éppen azokhoz nem jut el a határozat, akik érdekeltek a megvalósításá­ban. Ez lényegében azt is mutatja, hogy a párthatáro­zat (legyen az helyi vonat­kozású) végrehajtását nem követi mindenütt szervező munka. Enélkül pedig csak papíron maradnak a párt- határozatok, vagy csak kü­lönféle rendezvényeken esik szó, utalás róluk, kiszakad­nak abból a közegből, amely­ben hatniuk, megvalósulni­uk kellene. Az irányító párt- szerveknek mind a szerve­zésben, mind a végrehajtás ellenőrzésében jobban kell támaszkodniuk a kommu­nista kollektívákra, a veze­tőségek tagjaira, az egész párttagságra, de a társadal­mi szervezetek transzmisz- szióján keresztül a párton- kívüliek széles tömegeire is — állapította meg a járási pártbizottság. Az alapszervezetek egy- harmadában csak a felettes szervek határozatával is­merkedhet a párttagság. Itt még nem jutottak odáig, hogy saját, helyi politikái munkájuk előbbrevitelét ha­tározatokban jelöljék ki, ezért nincs is mit ellenőriz­niük. A járási pártbizottság feladata, hogy megtanítsa ezeket a pártszervezeti ve­zetőségeket: merjenek hatá­rozatot hozni a fontosabb politikai, elméleti és gya­korlati helyi kérdésekben. Elemezzék mélyebben (a párttagságra, s a témától függően a pártonkívüli szak­emberekre is támaszkodva) a helyi körülményeket, hoz­zák azt szinkronba a fel­sőbb párthatározatokkal és a helyi problémák megoldá­sa érdekében konkrét hatá­rozatokat dolgozzanak ki. Ezt nem pótolhatja, ha egyes rendezvényeken általános­ságban szólnak a gondokról és a feladatokról. A járási pártbizottság ülé­se e téma tárgyalásánál úgy is segített az alapszerveze­teknek, hogy ráirányította figyelmüket: mire ügyelje­nek, milyen feladatok meg­oldására összpontosítsanak, hogy színvonalasabbá vál­jék a pártmunka. Néhány tanács ezek közül: A testületek elé kerülő té­ma mindig az időszak leg­fontosabb kérdései közül kerüljön ki s ennek napi­rendre tűzését gondos elő­készítés vezesse be. Az elő­terjesztések, jelentések er­ről legyenek elemzőbbek, a határozat pedig egy sajátos helyzet megváltoztatására irányuljon. Ha nem hajtjuk végre a határozatot, ezt ne kövesse másik, az ellenőr­zés, ennek megállapítása után csak operatív intézke­déseket tegyen. Az előké­szítésekben, előterjesztések készítésében, a határozatok kidolgozásában vegyenek részt a választott tisztségvi- - selők, az aktívák. Az elem­zés igyekezzen a jelenségek okainak, belső összefüggé­seinek, a változás tendenciá­jának feltárására. A vezető­ségek ne fogadják el a prob­lémamentes jelentéseket, mert a valóságot az nem hűen tükrözi. Ha jó a helyi határozatok előkészítése, akkor ez már a végrehajtásnak is kitűnő talaja lehet. Ezen túl azon­ban a pártmunka (ha egyál­talán külön lehet választani) egyik legfontosabb tevékeny­sége a végrehajtás szervezé­se és ellenőrzése. Ez a hatá­rozat megértetésével, egysé- ■ ges értelmezésével kezdődik, mely cselekvésre mozgósít­ja a párttagságot. E cselek­vés szerves része a határo­zatok propagandája s a ha­tározatmegvalósítás objektív és szubjektív feltételeinek megteremtése. Miből áll ez? Sorolni és elosztani a fel­adatokat; szervezni, előse­gíteni és ellenőrimi menet közben is a megvalósulást; számon kérni a személyes felelősséget ebben; bírálni a végrehajtás hiányosságait és elismerni a jól végzett mun­kát. Mindebben pedig fel­használni a tömegszerveze­tekben, tömegmozgalmakban és állami szervekben dolgo­zó párttagok aktivitását. pártmunka stílusát," ■ színvonalának emelé- HÉH sét jelenti a fentiek alkalmazása az alapszerve­zetekben, mely a stratégiai cél, a teljes szocializmus fel­építését hozza közelebb. A párthatározatok is ezt a célt szolgálják, tehát a határo­zatot mindig a közvetlen feladat megoldásának, esz­köznek kell tekintenünk és nem többnek. Ha teljes erőn­ket vetjük e közvetlen fel­adatok megoldásába, köny- nyebben leszünk túl helyi gondjainkon, hamarabb ki­tisztul a láthatár, hamarabb egymásra is találunk a hol­nap építésében. Erre irányí­totta rá a járás pártszerve­zeteinek figyelmét az oros­házi járási bizottság novem­beri ülése. Varga Dezső Szilveszteri közlemény a gépkocsivezetőknek A Békés megyei Rendőr-főkapitányság a KPM Közúti Igazgatóságával és a megyei tanács vb építési, közle­kedési és vízügyi osztályával egyetértésben ma, decem­ber 31-én, 19 órától 1978. január 1-én 6 óráig, a megye egész területén — Békéscsaba, Szabadság tér kivételé­vel — feloldja a megállni és várakozni tilos közleke­dési táblák tilalmi hatályát. Gépkocsit vezetni szilveszterkor is természetesen csak alkoholmentes állapotban szabad, éppen úgy, mint az év bármely más napján. Boldog, balesetmentes szilvesztert! wwmvwhwmwwwwwwwmwvwwmvvwww Almafeldolgozás Még javában tart a Nyírségből érkező alma feldolgozása, tasakolása a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ feldolgozó üzemében. Ebben az idényben 30 vagon almát dolgoznak itt fel. A gondosan mosott almából ezzel a módszerrel vágják ki a magházat az ügyes kezű asszonyok Ezután futószalagon ebbe a szeletelőbe kerül az alma Kép, szöveg: Balkus Imre Kép, szöveg: Lónyai László Mentesítő vonatok Ünnepség a Centrum áruházban Müvelődésházi tervek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom