Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

1977. december 29., csütörtök r Az intézetekben, tudomá­nyos központokban meggyor­sult a mezőgazdasági kutatási témák átfutása, a gyakorlati megvalósítás azonban még mindig mérsékeltebb tempó­jú — ezt állapították meg a Magyar Tudományos Akadé­mia és a MÉM szakértői az 1970 óta rendszeres együtt­működés közös elemzésénél; a felülvizsgálat nyomán egész sor intézkedést terveznek, il­letve egy részüket be is ve­zették a gyakorlatba. A tudósok társadalmi fele­lőssége a mezőgazdaság fej­lesztésénél korábban csak egy-egy részterületre szorít­kozott, az ágazat komplex hatékony fejlesztéséhez azon­ban a tudomány összevont erőfeszítésére van szükség. Ebből kiindulva az együtt­működő felek — akik már összeállították a jövő évi programokat — felszámolják azt a korábbi helytelen gya­korlatot, amikor már maga a munkaterv is eléggé szűk te­rületre, a MÉM kutatási fő­osztályára és az Akadémia agrárgazdasági osztályára korlátozódott és a tudomány egyéb területei, továbbá a gyakorlat közvetlenül sok­szor nem is volt érdekelve a sikerben. A mezőgazdasági fejlesztés szakmai kérdéseinek megol­dására szerződések alapján a különböző tudományágak képviselőiből szakmai mun­kacsoportok jönnek létre. Végigkísérik nemcsak a ku­tatás, hanem a gyakorlati megvalósítás egész folyama­tát. (Ez újszerű, mert a ré­gebbi módszerek nem éltek a kutatók gyakorlati közremű­ködésének lehetőségével.) Az új programokban a kísérlet utolsó fázisára a gazdaságok­ban kerül sor, ami annál is előnyösebb, mert a kutatók számára a helyszíni ismere­tek egyúttal közvetlen „visz- szaigazolást” is jelentenek. Azok az élenjáró üzemek, amelyek az utolsó fázis „fo­gadására” vállalkoznak, pre­ferenciát kapnak majd vár­hatóan nagyobb költségeik ellensúlyozására és arra, hogy később tevékenyen részt vegyenek a kidolgozott mód­szer átadásában, meghonosí­tásában is. Ilyenformájú együttműkö­dés jött létre a Kisállatte- nyésztési Kutató Intézet és a Bikali Állami Gazdaság kö­zött nyúltenyésztésben; ebbe a programba újabban bekap­csolódott a dunavarsányi tsz is, ahol a fejlesztés további lehetőségeit elemzik a kuta­tók bevonásával. Hasonló eredmények várhatók a fólia alatti zöldségtermesztés kor­szerűsítésénél és a mezőgaz­daság egyéb területein, pél­dául a szarvasmarha-tenyész­tésben, a takarmánytermesz­tésben, a tápgyártásban stb. A IV. ötéves terv időszaká­ban 106 kiemelt feladaton dolgoztak a kutatók. 1975— 80 között 36-ra csökkent az ilyen célprogramok száma, ami azt jelzi, hogy a kutatók a fontosabb feladatok megol­dásához jól koncentrálják erőiket. Újabb munkaverseny Az orenburgi gázvezeték építésén dolgozó szovjet, ma­gyar, bolgár, lengyel és NDK-beli fiatalok szocialista munkaversenyének győztesei kedden Kijevben, az Ukrán Komszomol Központi Bizott­ságának székházában eszme­cserét folytattak. A résztvevők a lengyel munkásfiatalok javaslatára elhatározták, hogy 1978-ban a szovjet lenini Komszomol megalakulása 60. évforduló­jának tiszteletére újabb munkaversenyt indítanak az épülő vezeték valamennyi szakaszért. Az 1977. évi munkaver­senyben kimagasló ered­ményt elért fiataloknak ked­den átadták az ukrán ifjúsá­gi szervezet elismerő okleve­lét. Túlteljesítette . tervét a Magyar Hűtölpar A tervezettnél nagyobb arányban fokozta a termelést az idén a Magyar Hűtőipar; eredetileg 74 700 tonna mély­hűtött áru előállításával szá­moltak, ezt az előirányzatot jelentősen túlszárnyalták; 80 ezer tonna mirelit árut adtak az üzemek. Mintegy 18—20 százalékkal nőtt a belföldi ér­tékesítés, és teljesítették az exportelőirányzatot is. Az ipar jelenleg 80-féle ter­méket állít elő, ebből 40 féle a háziasszonyok munkáját megkönnyítő félkész- és kész­étel. A választék idén tovább bővült. január elsejétől líj szabályok a munkásszállásokra A munkaügyi miniszter 10/1977. (VII. 20.) MŰM szá­mú rendelete értelmében 1978. január 1-től megválto­zott szabályok vonatkoznak a munkásszállásokra, s ez több ezer szállólakót érint. Az előző években a SZOT és Minisztertanács foglalkozott a munkásszállásokon élők hely­zetével. Megállapították, hogy jelentős mértékben fejlődött, 15 év alatt 24 százalékról 65 százalékra emelkedett a leg­jobb körülmények között la­kók száma, akik az első há­rom kategóriába sorolt szál­lásokon élnek. Ennek ellené­re még ma sem kielégítő a helyzet, mert minden harma­dik szállólakónak lakhelyén naponta gondot ökoz a tisz­tálkodás, étkezés, a kulturá- lódásról és sportolásról nem is szólva. Az új szabályok gyorsabb ütemű fejlesztésre ösztönzik a vállalatokat, szö­vetkezeteket és intézménye­ket. Hégy kategória A munkásszállásokat újból kategóriába kell sorolni, a jövő évtől a jelenlegi hat he­lyett csak négy kategória lesz. Az elsőbe csak azok a szobák sorolhatók, amelyek­ben az építési-műszaki nor­ma szerint legfeljebb három személy fér el, és a lakó­szobák előterében melegvizes zuhanyozó, mosdó van. A másodikba a négy személyre szóló lakószobák tartoznak, előterükben melegvizes zuha­nyozóval és mosdóval. Ide tartoznak azok a négyágyas lakószobák is, amelyekben csak melegvizes mosdó van. Ebben az esetben szinten­ként közös használatú me­legvizes zuhanyozóról kell gondoskodni. A harmadik kategória szerint öt dolgozó helyezhető el az előterükben melegvizes zuhanyozóval és mosdóval felszerelt lakószo­bákban, továbbá, ahol a szobában meleg- vagy hideg­vizes mosdó van. Az utóbbi kettő esetében feltétel a szintenkénti közös használa­tú melegvizes zuhanyozó. A negyedik kategóriába tartoz­nak a hat-nyolc személyes lakószobák, előterükben me­legvizes zuhanyozóval és mosdóval, illetve azok, ame­lyekben melegvizes mosdó, vagy a lakószobákban hideg­vizes mosdó van. Hasonlóan a többi esetekhez itt is szin­tenkénti 'közös használatú melegvizes zuhanyozót kell biztosítani. Új fizetési rendszer Az állandó munkásszállá­sért fizetendő havi térítési díjak: az első kategóriában 160—220 forint, az építő­iparban 135—190 forint, má­sodikban 120—160 forint, az építőiparban 105—135 forint, a harmadikban 85—120 fo­rint, az építőiparban 75— 105 forint, a negyedikben 65—85 forint, az építőipar­ban 55—75 forint. Az összeg magában foglal­ja a világítás, a fűtés, a ta­karítás, az ágyneműhaszná­lat és a mosatás költségeit is. A rendelet rögzíti, hogy nein szabad térítési díjat kér­ni az ideiglenesen, a mozgó, valamint a negyedik kategó­riába sem sorolható állandó szállásokon élőktől. Korszerűsíteni vagy megszüntetni Azokat a munkásszálláso­kat, amelyek a negyedik ka­tegóriába sem sorolhatók be, illetőleg az ideiglenes mun­kásszállás feltételeinek sem felelnek meg, átalakítással korszerűsíteni kell, vagy 1980. január 1-ig meg kell szüntetni. Azok a családfenntartó dolgozók, akik az egy, kettő, három kategóriába sorolt munkásszálláson laknak, té­rítési díjuk megállapításakor (ideértve az alsó határnak megfelelő összegben megál­lapított díjakat is) 15 száza­lékos kedvezményt kaphat­nak. Az állandó szállások jobb kihasználásáról a vállalat úgy is gondoskodhat, hogy más vállalat dolgozóit is fo­gadja ideiglenes vagy végle­ges jelleggel. A vállalatok a használat feltételeiben sza­badon állapodnak meg: maximálisan 120 százalék le­het az egy személyre jutó fenntartási költség. Kivételesen a házaspárok is A rendelet kivételesen le­hetőséget ad házaspárok egy munkásszálláson belüli közös elhelyezésére is, ha mind­ketten ugyanannál a válla­latnál dolgoznak. (Gyerekkel viszont továbbra sem lehet munkásszállásra költözni.) A dolgozónak a munkavi­szony megszűnésekor a szál­lást el kell hagynia. A szál­lást a fenntartó vállalat a munkaviszony megszűnése nélkül is megvonhatja, il­letve eltávolíthatja a dolgo­zót, ha az a szállás rendjét, fegyelmét, a szocialista együttélés szabályait súlyo­san megsérti. A juttatás megvonása a szállásbizottság, illetve a szállás fegyelmi bi­zottsága véleményének fi­gyelembevételével történhet meg. Gy. -Gy. ................. -vetőmag Húszéves múltra tekint vissza a Hidasháti Állami Gazdaság hibridkukorica- üzeme. A kezdeti időszakban alig 160 vagon vetőmagot ál­lítottak elő, s annak is na­gyobb hányadát exportra szállították. Az idén az álla­mi gazdaság 1350 hektáron, a környező partnerszövetkeze­tek pedig 1700 hektáron ter­mesztettek vetőmag-kukori­cát. A szaporítóanyagot első­sorban a hazai mezőgazdaság­nak adják, de jut a kitűnő faj­tákból a szocialista és a tőkés országokba is. Az üzem idei tervében 120 millió forint termelési érték elérése szerepel. A közel­múltban befejezett rekonst­rukció révén tervüket túltel­jesítik, a többletet a minőség javításával érik el. Veress Erzsi képriportja Az osztályozóból a csávázóba jut a mag 4 A vetőmagmintákat gondo­san elemzik, egyebek között géppel számlálják az egy ki­logrammra eső magvak szá­mát ♦ A csomagolóban automata mérleg segíti a munkát, var­rógép zárja le a zsákokat Kamionokon, vasúton útnak indul határainkon túlra a vetőmag m 02177793

Next

/
Oldalképek
Tartalom