Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
o / 1977. december 1., csütörtök Tisztújító küldöttközgyűlés a Körös-vidéki Tsz-Szövetségnél (Folytatás az 1. oldalról) a közös gazdaságok eredményeinek növelésében — mondotta a szövetség elnöke. Majd a termelés szerkezetéről, gondjairól, eredményeiről szólt: — A termelőszövetkezetek árutermelő célkitűzéseiket folyamatosan csökkenő élőmunkával, az ipari eredetű anyagok mind nagyobb arányú felhasználásával, a szakosodással valósítják meg. A szövetkezetek a vetés- szerkezetet a népgazdaság igényének megfelelően alakították ki oly módon, hogy a talajadottságoknak megfelelően megtartották sajátos termékeiket. Ennek megfelelően az idén 40 százalékkal nőtt- a cukorrépa, 35 százalékkal a napraforgó vetésterülete. A kukorica termesztésére alkalmatlan talajon a gazdaságok felhagytak e kultúra termesztésével. Kenyér- gabonából jó termésátlagot értek el a taggazdaságok, igaz, hogy ebben a nagy szélsőségek a jellemzőek. Az állattenyésztés fejlődése már nem mondható ilyen egyértelműnek. A tervezetthez képest elmaradt a szarvasmarha-ágazat és a juhászat, ugyanakkor jelentős előrelépés tapasztalható a sertés- és a baromfiágazatban. A technika térhódítása kedvezőbbé tette a munkát mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, a fiatalok egyre több Minősíts verseny December 4-én, vasárnap délelőtt 9 órától Békés megyei irodalmi színpadok és színjátszó csoportok minősítő és bemutató versenyét rendezi a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a művelődési központ az ifjúsági és úttörőházban Békéscsabán. A műsorban fellép a telekgerendási „TESZI”, a gyomai „Katona József” színjátszó csoport, az újkí- gyósi „József Attila”, a békési „Radnóti Miklós”, a nagykamarási „Bojtos Sándor” irodalmi színpad, valamint a békéscsabai Panoráma és Manzárd színpad. helyen iparszerű körülmények között dolgoznak, ennek megfelelően javulnak életkörülményeik, s a munkafeltételeik. Gond, hogy még számos gazdaság szak- emberhiánnyal küszködik. A beszámoló feletti vitában tizenketten mondták el véleményüket. A felszólalók sürgették a szakember-utánpótlás helyzetének megoldását, szóltak a fiatalok erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. önkritikusan beszéltek a munka- és technológiai fegyelem hiányosságairól, a nőpolitikái határozatok megvalósításának helyi tapasztalatairól. A délelőtti program felszólalója volt Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Elismeréssel beszélt a szövetség taggazdaságainak munkájáról, majd áttekinT tést adott megyénk mezőgazdaságának jelenlegi helyzetéről. Délután a küldöttgyűlés résztvevői meghallgatták az ellenőrző bizottság elnökének jelentését, végezetül megválasztották a szövetség elnökségét, ellenőrző bizottságát és nőbizottságát. A Körösök-vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének 15 tagú elnökségének elnöke ismét Balogh Sándor, a kamuti Béke Tsz elnöke lett. A küldöttek al- elnökké választották Sótyi Jánost, a gyulai Munkácsy Tsz elnökét és Hrabovszky Mihályt, a békésszentandrá- si Zalka Tsz elnökét. A területi szövetség titkári funkcióját dr. Oláh József tölti be. A héttagú ellenőrző bizottság elnökévé Ladnyik Mihályt, a kondorosi Egyesült Tsz elnökét választották. A 9 tagú nőbizottság elnöke Tóth Itnréné, a mező- gyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz könyvelője lett. Végezetül 12 tsz-alapító tagnak a szövetkezeti mozgalomban kifejtett több évtizedes munkájáért jutalmat adtak át. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese a „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” kitüntetést nyújtotta át Balogh Sándornak és Blaskovics Péternek, a szövetség osztályvezetőjének. Szekeres András A Szervezési-Vezetési Tudományos Társulat gyulai szervezete legutóbbi összejövetelére az elmúlt héten került sor az Erkel Művelődési Központban. A jelenlevők ezúttal dr. Mó- na Gyulának, az MSZMP Központi Bizottság osztályvezető- helyettesének előadását hallgatták meg az ideológia és propaganda időszerű kérdéseiről Fotó: Béla. Ottó Jogászankét a gyulai Munkácsy Tsz-ben A napokban dr. Csákabo- nyi Ágnes csoportelnök vezetésével a Magyar Jogász Szövetség gyulai helyi csoportja ankétot tartott a gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezet sándorhegyi kertészetének kultúrtermében. \z ankéton részt vettek a bíróság dolgozói, az ügyvédi munkaközösség tagjai, valamint a vállalati és a szövetkezeti jogászok. Dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság elnöke a szakértő» bizonyítás tapasztalatairól tartott vitaindító előadást. Ezt követően dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke beszámolt a városfejlesztés eddigi eredményeiről, s a célkitűzésekről. az előadást és a beszámolót vita követte. Egyszerűsítések a valutakiutalás rendjében 1978. január 1-től megváltoznak az európai tőkés országokba és Jugoszláviába irányuló turistautazásokra érvényes valutakiutalási rend lebonyolítási szabályai. Ettől az időponttól kezdve az említett utazásokra a Magyar Nemzeti Bank a valutakiutalást a kiutazásokhoz egyébként is szükséges útlevélkérőlapon fogja engedélyezni. Ennek megfelelően megszűnik a korábban rendszeresített (négy példányos) valutaigénylési űrlap, s azt az út- levéíkérő-lap helyettesíti. Országos versenyen a szeghalmi úttörő társastánccsoport Szeghalmon, a Móricz Zsigmond Járási Művelődési Központban egy éve alakították meg az úttörő társastánccsoportot, Csáki Emília tánctanárnő vezetésével. A csoportnak az a célja, hogy az úttörők minél előbb elsajátítsák a mozdulat- és a viselkedéskultúra alapjait, egyúttal segítséget nyújtsanak az iskolai és a családi neveléshez. Lelkiismeretes és szorgalmas munkával odajutottak, hogy a csoport az elmúlt évben 8 táncot — ezen belül két koreográfiát — tanult meg. Lelkes munkájukra, elért eredményeikre felfigyeltek, és az előzsüri döntése alapján Miskolcon részt vesznek az országos versenyen. A társastánccsoport két műsorszámot (polka és jive) mutat be, melyet el is fogadtak az V. for- mációs táncbemutatóra. A verseny december 3—4-én lesz. Az^ útlevélkérő-lapot megfelelően kitöltve a valuta eladásra felhatalmazott OTP- fiókoknál, illetve utazási irodáknál kell, valutaigénylés céljából benyújtani, amelyek azt — elbírálásra — a Magyar Nemzeti Bankhoz továbbítják, majd a Magyar Nemzeti Bank határozatával az igénylőknek (utazni szándékozónak) visszaküldik. A valutakiutalási engedéllyel ellátott út- levélkérő-lappal lehet azután az eddigi gyakorlatnak megfelelően az IBUSZ utazási irodájához, ill. az útlevélhatósághoz fordulni. Könnyítést jelent az is, hogy az eddigi 30 nap helyett a valutakiutalási engedély keltétől számított égy éven belül lehet az útlevélkérő-lapot az útlevélhatóságnál — a kiutazás engedélyezése céljából — felhasználni, s a turistautazásra érvényes útlevél alapján — a már említett valutakiszolgáltató helyeken, a kiutalt valutát (az eddigi 6 hónap- helyett) az útlevél érvényességi idején belül bármikor meg lehet vásárolni. Az új eljárással kapcsolatban az útlevélkérő-lapok árusításával is megbízott OTP-fiókok és utazási irodák adnak bővebb felvilágosítást. A valutakiutalással összefüggő egyéb rendelkezések változatlanok maradnak. Csáki Emília úttörő társastánccsoportjának tagjaival (MTI) Fehér foltok nélkül Q községek társadalmi, politikai és gazdasági fejlődését a termelő- szövetkezetek egyesülése, a vidéki ipartelepítés és a köz- igazgatás átszervezése jelentősen befolyásolta. Az elmúlt években tovább folytatódott a közös tanácsok létrehozása, s ennél gyorsabb ütemben nőtt a társközségek száma. Hazánkban 1470 községi tanács működik, s közülük 723 közös . tanács, amelyek hatásköre 2322 községre terjed ki. A szellemi és az anyagi erők koncentrálásával színvonalasabb lett a közigazgatás, a közoktatás, valamint az egészségügyi és a kereskedelmi ellátás. Ennek előnyeit elsősorban a 'Székhely- községek lakói érzik közvetlenül, de nagy változás történt a társközségekben és a kisközségekben is. Az iskolák körzetesítése, a villany bevezetése, a bekötőutak építése, a közlekedési hálózat megteremtése kiszabadította évszázados elzártságából az apró falvak lakóit. A fejlődés tehát számos vonatkozásban kézzel fogható, bár nem minden téren egyértelmű. Szemmel láthatóan csökken a társközségek lakossága. A kisközségekből elköltözők kulturáltabb körülményekkel cserélik fel eddigi életüket. Viszont a szárnyra kelők többsége fiatal, így a a társközségek lakossága elöregszik. Az elnéptelenedés folyamata azonban nem egyenletes és főleg nem gyors ütemű. Mindenesetre a közigazgatás átszervezésével egy időben a társközségekben maradottak kifejezetten hátrányos helyzetbe kerültek. Többek között az iskolák körzetesítésével, a tanács megszűnésével, a mezőgazda- sági üzemek koncentrációjával az értelmiség szinte „kivonult” ezekről a településekről. Kevés kisközség kivételével visszaesett a kulturális és a sportélet. De sorolni lehetne tovább mindazokat a hatásokat, amelyek napjainkban még hátrányosan érintik e települések lekéit. A gazdasági és a közigazgatási változásokat, valamint a társadalmi átrétege- ződés hatása tehát ellentmondásosan jelentkezik a társközségekben, s ez egyben azt is jelenti, hogy napjainkban nehezebb a politikai és a társadalmi élet szervezése, csökkent a közéletben való részvétel lehetősége. A társközségek — elsősorban az aprófalvas települések — ellentmondásos gazdasági, társadalmi, politikai helyzete fokozott politikai munkát igényelne a párt-és tömegszervezetektől, társadalmi szervektől, mozgalmaktól. A változás azonban ezeket a szerveket sem hagyta érintetlenül, hatással volt rájuk, s nem is előnyösen. A vezető káderek csakúgy munkahelyet — ez még a jobbik eset — vagy lakhelyet változtattak, mint az értelmiség, vagy a lakosság mozgékony, fogékony rétegét képező fiatalság. A pártszervezetekre is jellemző az elöregedés folyamata, hiszen utánpótlásuk bázisa gyengült. A személyi feltételeken túlmenően alapvetően' megváltozott a kisközségekben működő alapszervezetek helyzete. Az önálló tanács vagy üzem híján hatás- és jogkörük leszűkült. Tevékenységük, munkájuk az irányítás, a határozatok hozatalának szintjéről a szervezetek többségében a végrehajtásra korlátozódik. De mind több az olyan kisközség, ahol a személyi vagy működési feltételek hiánya miatt megszűnt a pártszervezet — sajnos ezt a folyamatot egyes járási pártszervek gyorsítják —, s csupán pártcsoport működik, vagy az sem. Az összetett társadalmi problémákkal tehát a községek többségében a helyi erők nehezen birkóznak meg. Különösen ott gyűltek össze a gondok, ahol a gazdasági és közigazgatási koncentrációval egy időben kevés gondot fordítottak arra, hogy ezek a kisközségek politikailag ne legyenek fehér foltok. Alapvető és mindenképpen helyes az az álláspont, hogy a kisközségek politikai életéért a székhelyközségek pártbizottságai, pártvezetőségei a felelősek. Az elmúlt esztendőkben e pártszervek legtöbbje megerősödött, nagy tapasztalatra tett szert a politikai, mozgalmi munkában. Felsőbb pártszervüknek, a járási pártbizottságoknak is abban kell segíteni őket, hogy képesek legyenek a differenciált tömegpolitikai munkára. Elég elterjedt gyakorlat, hogy a községi párt- bizottság egy-egy tagja patronálja a kisközség — leggyakrabban kis létszámú — alapszervezetét. Ez a gyakorlat azonban nem menti fel a pártbizottságot, vagy végrehajtó bizottságát — mint testületeket —, hogy időközönként napirendre ne tűzzék egy-egy község politikai, társadalmi életének gondjait. Amennyiben helyben nincs elegendő erő a politikai feladatok megoldására, úgy operatívan is segítsék az alapszervezeteket. Az alapszervezetek megerősítésének eredményes módszere lehet: a helyben lakó, de üzembe járó kommunisták közül válasszanak titkárt és vezetőségi tagokat. A községi pártszervek támaszkodjanak a helyben élő kommunistákra. Ne csupán feladatokkal bízzák meg őket, hanem a települést érintő határozatok hozatala előtt kérjék véleményüket. Nagy politikai haszonnal járnak az összevont taggyűlések, továbbá az aktívaülések, amelyekben a pártonkívüli társadalmi munkások is részt vesznek. A kisközségek alapszervezetei és kommunistái leggyakrabban azt kifogásolják, hogy tájékoztatásuk hiányos, nem értesítik őket a párt-, a tanács és a tömegszervezetek határozatairól, így ők sem tájékoztathatják településük lakóit. A községi pártszerveknek a munkamódszer tekintetében is a helyi körülményekhez kell igazodniuk. A legtöbb település lakóinak legnagyobb gondja az, hogy keveset tudnak — vagy szinte semmit — a székhelyközség életéről, a gazdálkodó egységek, az üzemek eredményeiről, ezek vezető testületéinek határozatairól. A kisközségek lakóinak jogos az az igénye, hogy tájékozottak legyenek a közigazgatási határon belül történt eseményekről, az ő életüket is formáló határozatokról. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek kötelezzék a községi tanács, az ÁFÉSZ, a tsz-ek vezetőségeiben, testületéiben dolgozó kommunistákat, hogy munkájukról, terveikről tájékoztassák a társközségek lakóit. Ha valamennyi politikai, állami, társadalmi szerv, vállalat, üzem, évenként csupán egyszer számolnak be a társközségek lakóinak, számukra már ez is nagyon sokat jelent. lözségi pártszerveink tömegpolitikai mun- I kájukban legyenek tekintettel arra is, hogy az alacsony lélekszámú községekben hiábavaló „nagygyűlést” tartani. Helyette sokkal hasznosabbak a kiscsoportos beszélgetések. Kellően becsüljék és értékeljék azt is, ha „csupán” 15—20-an jönnek el egy-egy tájékoztatóra, beszélgetésre. Az itt kialakítható meghitt, őszinte légkör messze kárpótolhatja a számszerűséget. Természetesen a kisközségek gondja nem oldható meg máról holnapra. Ez azonban nem mentesíti a pártszerveket az alól a kötelesség alól, hogy politikailag nem hagyhatnak fehér foltot működési területükön. Mihók Sándor
