Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

1977. december 1., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Az érem két oldala Az új Univerzál Áruház tágas eladótereivel, ízléses kira- tával, bő áruválasztékával Békéscsaba egyik büszkesége. Nemcsak a megyeszékhely lakossága, hanem más települé­sekről is előszeretettel keresik fel. Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Az átadás előtt számítva a nagy forga­lomra, megépült az Irányi utcában az autóparkoló, amely már az első napokban szűknek bizonyult. Tetézi a parkolási gondokat, hogy az áruháztól néhány lépésre sár fogadja az autósokat. A keskeny, hibás burkolatú utcában mindennapos a forgalmi dugó. mumtuuutuuuuuwummmuuuumuu« Amit nem lehet leírni JOGÁSZUNK válaszol Réda János gerlai olva­sónk életéről írt levelében. Fiatalon amputálták a bal lábát. Feleségével együtt na­gyon sokat dolgoztak. Négy kiskorú gyermekük van. Ami ebben az évben történt, azt soha nem fogják elfelejteni. De erről hadd szóljon a le­vél. „Egy tavaszi délutánon a békéscsabai Vásárhelyi Békéscsabán, a Csongor utcában olyan fákat szedtek ki, amelyek megfakadtak, hi­szen az utcabeliek nagy gonddal ápolták őket. He­lyükbe most újakat ültetnek. A nyáron ugyanebben az utcában kihordták a téglát, al homokot, s hozzáláttak a járda építéséhez. Igaz, csak Szamenyei Bálint kardos­kúti olvasónk egy nem min­dennapi egyezségről ír leve­lében. A napokban a község húsboltjában egy 15 literes bödönben zsírt vásárolt. A vásárlás után odahaza meg­mérte a mennyiséget, s ek­kor derült ki, hogy az egy kilóval kevesebb, mint amennyiért fizetett. Ezt kö­vetően a húsbolt vezetője Pál Szakközépiskola igazga­tója kopogtatott be kis laká­sunkba. Elmondta, hogy az iskola diákjaival együtt elha­tározták, hogy kétszoba össz­komfortos lakást építenek a mi családunknak. November 7-én adták át az új házat. A szép, új lakás olyan önö­met okozott, hogy azt nem is lehet leírni.” a lakások felőli perem ké­szült el. Az utcabeliek ugyanis kifogásolták a járda magasságát, s emiatt a miun­ka abbamaradt. Miért nem lehet a fák kiültetését, vagy a járdaépítést az utcabeliek véleményének figyelembe­vételével végezni? — kérdi levelében Boldizsár Gyula. szó nélkül vissza akart adni 20 forintot. Olvasónk viszont nem fogadta, el. Végül meg­egyeztek, hogy majd máskor a húst bővebben fogja mér­ni. Azóta Békesség van köz­tük!. Az ilyenfajta egyezség azonban sehogy sem egyez­tethető össze a szocialista kereskedelem moráljával. R téglarakás Gulácsi Péter azt kérdi, mikor vehetik már igénybe a csorvásiak a gyógyszertár előtti autóbuszmegállót. A buszmegállóban ugyanis már hónaipok óta hatalmas tégla­rakás díszeleg, amely gátolja az utasok le- és fölszállását. Érthetetlen, hogy miért fe­ledkeztek meg az illetékesek a tégláról. Holott a sajtó né­ha arról ír, hogy nem lehet kapni téglát. Itt pedig úgy látszik, gazdátlanul hever. R hiánycikk Elégedetten veszem tudo­másul, hogy nálunk az üz­letekben a legkülönfélébb holmikat lehet vásárolni. Csak azt nem tudom megér­teni, hogy a tél beálltával miért hiánycikk a kályha- cső? — írja levelében K. Györgyné békéscsabai olva­sónk. Az idős asszony arról is szól, hogy a megyeszék­helyen több boltot keresett fel, de sehol sem talált meg­felelő méretű füstcsövet. Ta­lán a kiskereskedelem meg­feledkezett arról, hogy még nem mindenütt fűtenek gáz­zal. Szükség van a kályhák­ra és egyéb tűzhelyekre, így a füstcsőre is. A KRESZ-park Fekete János békési olva­sónk a Fáy utcai KRESZ- parkról ír, amely a gyerme­kek körében nagy népsze­rűségnek örvend. A közel­múltban a Mézeskalács- és Cukorkaüzem Vörös Csillag Szocialista Brigádja rendbe tette a parkot. A brigád tag­jai több mint 400 óra társa­dalmi munkát végeztek. Nagy Istvánná szabadkí- gyósi olvasónk tíz lakótársa nevében küldött levelet szer­kesztőségünkbe. Azt írja, hogy .több hete nincs vizük. Először arra gondoltak, hogy elromlott a szivattyú, de mi­kor megjavították, akkor de­rült ki, hogy más baj lehet. A kút továbbra sem szolgál­tatott vizet. Felkeresték a Szerkesztői üzenetek Szőke István Gerendás: Panaszát a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztá­lya megvizsgálta és jogosnak találta. A gépjárműadó fize­tése alól ez év április 1-től mentesítették. Szűcs Sándor Mezőberény: A' Békés megyei Állatte­nyésztési Felügyelőség rész­letes kórbonctani leírást kért az állategészségügyi állomás­tól és a körzeti állatorvostól, hogy mi idézte elő a közel­múltban vásárolt tehenének elhullását. Az állategészség­ügyi állomás állásfoglalásá­ból egyértelműen megálla­pítható, hogy az elhullás okában az eladó vétlen volt. A flolgári Törvénykönyv szerint a tenyésztő az álla­tokért szavatossággal tarto­zik. A felügyelőség a te­nyészállat forgalmazása so­rán szavatossági felelősséget nem vállal. Tagadhatatlan, hogy a vételár kifizetése még nem mentesíti az eladót a szavatossági felelősség alól, ha az ok egyértelműen az eladó felelőssége. Ebben az esetben vissza kellett volna fizetnie a vételárat. Az orvo­si vélemény viszont nem ál­lapította meg az eladó fele­lősségét. Így hát esetleg kár­megosztásnak volna helye, de azt csak a bíróság állapít­hatja meg. H. I. Békéscsaba: Közérdekű bejelentése nyomán a városi közegészségügyi felügyelőség és a Békés megyei KÖJÁL vizsgálatot tartottak a 4-es számú fodrászüzletben. En­nek alapján indítványt tett a rendellenességek megszün­tetésére. Bárdos Sándor Csorvás: A munkakörével kapcsolatos panaszával forduljon a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Ha a döntőbizottság határo­zatával nem ért egyet, meg­van a lehetősége, hogy fel­lebbezéssel éljen a Békés­csabai Munkaügyi Bíróság­hoz. Vekerle József Mezőkovács- háza: Január 28-án, február 20-án és július 20-án végez­tek tisztítási munkát a Bé­kés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói a panaszolt laká­sokban. Ez év januárjában lépett életbe az a rendelet, amely előírja, hogy a folya­matosan használt kéménye­ket évente négyszer, a téli fűtés ideje alatt pedig két­szer kell tisztítani. községi tanácsot, ahol azt a választ kapták, (hogy fordul­janak az újkígyósi tanácshoz, mert a panasz oda tartozik. Az újkígyósi tanács meg is ígérte, hogy orvosolják ha­marosan a bajt. Sajnos azon­ban semmi sem történt. Még ki se jöttek, hogy megnéz­zék, mi van a kúttal. özv. Megyeri Mihályné, Elek: A rendszeres szociális segélyt a tanácsok folyósít­ják. Államunk így gondos­kodik azokról, akik koruk, egészségi állapotuk miatt munkaképtelenek, sem ke­resettel, sem jövedelemmel nem rendelkeznek, és tartás­ra képes hozzátartozójuk sincs. A rendszeres szociális segély megállapításánál ezeknek a feltételeknek fenn kell állniuk. A jogsza­bály szerint az egészségi ál­lapotra tekintet nélkül mun­kaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 65. életévét betöltötte. Mivel ön ezen az életkoron túl van és sem ke­resete, sem jövedelme nincs, igényelheti a segélyt. Figye­lembe kell venni azonban a tartásra kötelezhető hozzá­tartozókat is. Ebből a szem­pontból a rendelet különbsé­get tesz a tartásra köteles és a tartásra képes hozzátarto­zók között. Tartásra köteles hozzátartozó a házastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő. Levelében arról ír, hogy van egy leánya, aki nyugdíjas. Nyugdíja azon­ban havi 680 forint. Így hát ez sem lehet akadály a szo­ciális segély folyósításának. Ugyanis nem minden tartásra köteles képes eleget tenni a teljesítésnek. Ezt a jogsza­bály is figyelembe veszi. Eszerint tartásra képtelen­nek kell tekinteni azt a hoz­zátartozót, akinek családjá­ban az egy családtagra jutó jövedelem — az esetleges családi pótlék figyelmen kí­vül hagyásával — a havi 1100 forintot nem haladja meg. A tartási, az életjára­déki, valamint az öröklési szerződés viszont kizárja a családi segély folyósítását. Tartásra kötelezetteknek kell A vállalatok, a szövetke­zetek, s a különböző intéz­mények szakemberszükség­letük tervszerű biztosítására tanulmányi szerződést köt­hetnek. A szerződésben a vállalat kötelezi magát, hogy a tanulmányok alatt támoga­tást nyújt, a dolgozó pedig vállalja, hogy a megállapo­dás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után meghatá­rozott időn keresztül a vál­lalatnál dolgozik. A vállalat nemcsak a saját dolgozójával köthet tanul­mányi szerződést, hanem más vállalat munkaviszonyá­ban álló, vagy munkavi­szonyban nem álló sze­méllyel is. Az utóbbiak rendszerint nappali tagoza­tos iskolai rendszerű kép­zésben vesznek részt. A munkaviszonyban álló dol­gozó köteles vállalatának be­jelenteni, ha más vállalattal tanulmányi szerződést kíván kötni. Tanulmányi szerző­dést nemcsak az iskolai rendszerű, hanem a munka­köri képesítést nyújtó tanfo­lyamszerű képzésben részt vevő személlyel is köthet. Az esti és levelező tagozaton ta­nulásra tanulmányi szerző­dés csak közép- vagy felső­fokú szakképzettség meg­szerzésére létesíthető. Szak­mai képzésre irányuló tan­folyam esetén viszont csak akkor köthető ilyen szerző­dés, ha az egyidejűleg ma­gasabb képesítés elnyerését biztosítja. A szerződésben a vállalat az iskola vagy a tanfolyam elvégzésével járó költségek és a munkaidő alatt történő képzés miatt kieső időre járó munkabér megtérítését vállalja. Szer­ződésben azt is meg kell ha­tekinteni ugyanis azokat, akik polgári jogi szerződés­ben vállalnak kötelezettséget arra. Nem akadálya azonban a szociális segélyezésnek, ha olyan kisebb értékű ingatla­na van, amely bármely ok­ból nem értékesíthető, illetve lakhatás végett arra nélkü­lözhetetlenül szüksége van. Ellenben, ha halála után olyan ingó vagy ingatlan va­gyon marad, amelyből a ta­nács által kifizetett segély összege részben vagy egész­ben visszatéríthető, a köve­telést hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél az ér­dekelt tanácsnak be kell je­lenteni. A szociális segély megállapítása végett fordul­jon az állandó lakóhelye sze­rint illetékes tanácshoz. Többeknek: A munkaügyi miniszter 9/1977. (VII. 1.) MüM számú rendelet a fo­gyasztói, értékesítő és be­szerző szövetkezetek dolgo­zóinak munkavégzésére vo­natkozó szabályokról szól. Eszerint a dolgozók díjazá­sára, valamint a részükre já­ró egyéb juttatásokra és té­rítésekre — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami szervekkel mun­kaviszonyban álló dolgozók­ra vonatkozó rendelkezése­ket kell alkalmazni. A kulturális miniszter 105/1977. KM. számú utasí­tása a kulturális intézmé­nyek belső ellenőrzésének rendjét írja elő. Az utasítás melléklete irányelveket ad a belső ellenőrzés kialakításá­hoz, megjelöli az egyszemé­lyi felelős vezető feladatait, szabályozza a beosztott ve­zetők és a belső ellenőrök te­vékenységét. Külön fejezet szól a belső ellenőr anyagi, erkölcsi megbecsüléséről. tározni, hogy a vállalat a képzés befejezését követően biztosítja-e a végzettségnek megfelelően a dolgozó fog­lalkoztatását, illetőleg mi­lyen feltételek mellett állít­ja munkába. Ezenkívül azt is szerződésbe kell foglalni, hogy szerződésszegés esetére a dolgozó milyen térítésre kötelezhető. Munkahelyvál­tozás esetén ennek az ösz- szegnek a megtérítését az új vállalat magára vállalhatja. A tanulmányi szerződés alapján a vállalatnál mun­kaviszonyban kötelezően el­töltendő időtartama a támo­gatás mértékétől és idejétől függően alakul. Ez az idő a két évet csak akkor halad­hatja meg, ha a támogatás­ban részesülő dolgozó kö­zép- vagy felsőfokú oktatás­ban vesz részt. A munkavi­szonyban eltöltendő idő tar­tama ilyenkor sem lehet hosszabb mint az az idő, amely alatt a dolgozó támo­gatást kapott, A szerződés­szegés következménye attól függően alakul, hogy a szerződést a vállalat, vagy pedig a támogatásban része­sülő személy sértette meg. Ha a vállalat a támogatást időközben megvonja, vagy más módon megszegi a szer­ződést, a dolgozó mentesül a szerződésből folyó kötele­zettségek alól és a hátrány­ból eredő esetleges igényeit is érvényesítheti. Ha viszont a dolgozó követ el szerződés­szegést (a tanulmányait nem kielégítő eredménnyel folytatja, vagy pedig nem lép a szerződés szerinti idő­ben a vállalatnál munkavi­szonyba), vele szemben a vállalat követelheti az ad­dig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtéríté­sét. V%%WWWV%WWVWWWW%WWWVWW%^ViWWVWiWVWWV» Buszváróra várnak Ahogy nincs váró vonat, úgy nincs váró busz sem. De buszváróra még itt Tompapusztán is várni kell — kezdi le­velét Kiss Zoltán. Feltevése nagyon is indokolt. Hiszen Tom­papusztán megszüntették az iskolát, a gyerekek iskolabusszal járnak Battonyára. S mivel nincs buszváróterem, az út szé­lén dideregnek a hidegben a felnőttekkel együtt. Valóban in­tézkedni kellene, elsősorban a tanácsnak. Az utcabeliek véleménye Különös egyezség Mi van a kúttal? (dr. Serédi) MIT MOND A JOGSZABÁLY? A tanulmányi szerződésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom