Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

1977. december 25., vasárnap o Több mint 100 millió forintos beruházás a Sarkad! Cukorgyárban Már csak 400 vagon répa van a földeken Jó ütemben halad — a hi­deg téli napok ellenére is — Sarkadon a cukorrépa-átvé­tel és -feldolgozás. A cukor­répa átvételét szeptember 1- én 'kezdték és a mai napig 31 ezer 400 vagonnal vettek át a gyár átvevőhelyein. Becslések szerint csak 40 va­gonnal van még a földeken. A répa feldolgozása szep­tember 6-án kezdődött, s a gyárban mostanáig mintegy 27 ezer vagonnal dolgoztak fel, amelyből csaknem há­romezer vagon cukrot nyer­tek. A gyár vezetői jólesően állapították meg, hogy az át­vett répa cukorfoka 15,15 százalékos volt, s mire a feldolgozásra került, akkor sem csökkent 14,7 százalék alá, ami annál is örvendete- sebb, mivel az előző évek­kel ellentétben most a fagy sem ártott sokat. Ogy szá­molják, hogy a feldolgozási szezon január 20-a körül ér véget. Jövőre is tovább folytató­dik a gyár már megkezdett rekonstrukciója, korszerűsí­tése. A nagyobb beruházások közé tartozik a centrifuga­állomás felújítása, amelynek során nyolc új lengyel gyárt­mányú centrifugát építenek be, s a mostaniak közül mindössze az öt nagyobb tel­jesítményűt hagyják meg. A beruházás összege meghalad­ja a 20 millió forintot. To­vábbi 35 milliót költenek a kazánház korszerűsítésére. A tervek szerint márciusban érkezik meg a földgáz a gyárba, s augusztus 1-ig rá­kötik a kazánokra, amelye­ket átalakítanak földgáztü­zelésűre. Tovább folytatják a bepárló előmelegitő állo­más rekonstrukcióját, hozzá­kezdenek a második ütem­hez, amelyben 11 darab új léelőmelegítot és három be­párló készüléket építenek be. Ennek az értéke 20 millió fo­rint. Az erőtelepi rekonst­rukció során hozzákezdenek egy négy és fél megawattos turbinacsoport beszerelésé­hez, amellyel jelentősen nö­velni tudják az elektromos energia felhasználását. Ez hozzávetőlegesen 15 millió forintba kerül. A nagyobb beruházások mellett megkez­dik egy szeletraktár építését és a vasúthálózat egészének rekonstrukcióját. Megkezdő­dik az ivóvízhálózat felújí­tása és a mészellátás bővíté­se. A jelenleg rendelkezé­sükre álló összeg 1978-ra 103 millió forint, de várhatóan ez az összeg tovább nő. A gyár vezetői a napokban jár­tak a trösztnél, ahol végle­gessé válnak a tervek. A re­konstrukció befejezése után a gyár napi répafeldolgozá­sa eléri a 300 vagont és a további beruházásokkal megteremtik az alapját an­nak, hogy a VI. ötéves terv­ben már napi 470 vagonos kapacitással tudjanak ter­melni. Ezzel a mennyiséggel a sarkadi gyár felzárkózik az ország nagy ' cukorgyárai mellé. Dr. Simonovlts István köszöntése Dr. Simonovits István egyetemi tanárt, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem egészségügyi szervezési intézetének tanszékvezetőjét, az Országos Vérellátó Szol­gálat főigazgatóját, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, 70. születésnapja al­kalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága levélben köszöntötte. A Központi Bi­zottság üdvözletét és ajándé­kát Győri Imre, a Központi Bizottság titkára adta át. Je­len volt Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztály- vezetője és dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyet­tes. Lejár a türelmi idő Az 1950—1955 között ki­bocsátott több mint 7 mil­liárd forint névértékű béke­kölcsönkötvényt — mintegy 3,5 milliárd nyereménnyel tetézve — 1974 végéig ki­sorsolták. Ezzel megnyílt a lehetőség az összes békeköl­csönkötvény visszaváltására. A rendelkezés- szerint de­cember 31-én lejár a három­éves türelmi idő, ami azt jelenti, hogy a fenti időpont után az esetleg be nem vál­tott békekölcsönkötvényeken alapuló követelések elévül­nek. Hz első sorsolás Az új esztendő első hi­vatalos sorsolását hajnali 2 óra után tartják közjegyző jelenlétében az Állami Bizto­sító központjában. A sorso­lással szokás szerint azt dön­tik el, hogy az 1978. január 1-én 0 és 1 óra között vi­lágra jött újszülöttek közül ki lesz a két szerencsés — egy fővárosi és egy vidéki — legújabb ÁB-bébi, akiket 20 ezer forintos életbiztosítási kötvénnyel ajándékoznak meg. Bár a vasúti szállítás akadozik, a közúton egymás után érkeznek a megrakott tehergép­kocsik Fotó: Béla Ottó Vigyázzunk egészségünkre karácsonykor isi A szakemberek véleménye szerint a heveny gyomorhu­rutot, a gyomorrontást leg­gyakrabban a túlzott meny- nyiségű étel vagy ital fo­gyasztása okozza — jó erre gondolni az ünnepek és az elkövetkező napok során. Rá­adásul ilyen alkalmakkor nemcsak többet eszünk a szokásosnál, hanem egyben tartalmasabb, a gyomrot job­ban terhelő, nehezebben emészthető ételeket is. Előnyben részesítjük a zsíros ételeket, a tejfölös töltöttká­posztát és sütemény, édesség is bőven kerül az asztalra. Következmény: gyomorfájás, három—négy napig alig lé­zengünk a gyengeségtől. Fej­fájás, szédülés, verejtékezés — utána megfogadjuk, hogy legközelebb már mértéklete- sebbek leszünk. Mire vigyázzunk? Termé­szetesen nincsen szükség asz- kétizmusra, a terített asztal, a finom falatok és a koc­cintás mellőzésére. Nem lehet azonban az evés és az ivás az ünnepi ese­mények középpontja, a tálak gazdagsága és az ital meny- nyisége önmagában nem válhat az ünnep fényének mércéjévé. Nem feltétlenül szükséges ragaszkodni a hagyományos, nehéz ételekhez. A családok asztalán gyakrabban megje­lenhetik például a grillcsir­ke, a bejgli helyett a pogá­csa. Az ünnepi étrendet is össze lehet állítani úgy, hogy az gusztusos, ízletes, válto­zatos és az egészséges táp­lálkozás szempontjainak is megfelelő legyen. Egyébként örök érvényű jó tanács a mértékletesség. A mértékletességet különö­sen az italoknál nem fölös­leges hangsúlyozni. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás nem szolgálja az oldott, jó hangulatot. Szilveszter itthon és külföldön Felkészültek az utazási irodák az óév búcsúztatásá­ra, változatos programokat állítottak össze a hazai és a külföldi turisták számára az év utolsó napjára és éjsza­kájára. Szilveszterre több mint tízezer külföldi vendég érkezik Budapestre, közülük nagy számban vesznek részt az IBUSZ nemzetközi bál­jain. Sok vidéki városban is rendeznek az utazási irodák szilveszteri mulatságot: az IBUSZ Szombathelyen, Pé­csett, a Budapest TOURIST Balatonfüreden és Sopron­ban, a COOPTOURIST pe­dig Debrecenben és Eszter­gomban várja az óévet bú­csúztató hazai és külföldi vendégeket. Hazánkból is sokan ünnep­ük külföldön a szilvesztert, csak az idegenforgalmi vál­lalatok szervezésében több mint háromezren utaznak el az év utolsó napjaiban Euró­pa különböző országaiba. Karácsony új lakásban Kokavecz Pálnak és családjának igazán kellemes ez a kará­csony, most költöztek új lakásba Békéscsabán, a Lencsési úti első toronyház hatodik emeletén. Nagy az öröm, a gyerekekkel alig lehet bírni. Tegnap délután látogattuk meg őket,1 s alig­hogy fölcipelték a bútoraikat, máris körülülték az asztalt és megkezdték a fenyőfa díszítését. A családfő, aki a Volán gép­kocsivezetője, és felesége a két gyerekkel igazán boldognak mondhatja az idei karácsonyt Fotó: Veress Erzsi A kereskedelem és a fogyasztók írta: dr. Juhár Zoltán, a Belkereskedelmi Minisztérium államtitkára kiskereskedelmi for­galom 1977. évben folyó áron várhatóan mintegy 10 százalékkal, vál­tozatlan áron pedig mint­egy 5—5,6 százalékkal nö­vekszik. A fejlődés üteme valamivel gyorsabb a nép- gazdasági tervben számított­nál. A forgalom tervezettet meghaladó fejlődése több tényező együttes hatására következik be; a lakosság pénzbevétele a tervezettnél várhatóan nagyobb mérték­ben, csaknem 9,5 százalék- kíil nő, ugyanakkor javult az árukínálat is. A szövetkezeti kereskede­lem forgalma az államinál ezúttal is gyorsabban — fo­lyó áron mintegy 12—12,5 százalékkal — fejlődik, bár a növekedési ütem különb­sége a két szektor között az idén már valamelyest csök­kent. Ez a tendencia mutat­ja, hogy tovább tart — ha lassabban is — a falusi la­kosság fogyasztási szokásai­nak a városihoz való kö­zeledése, ami a társadalmi átrétegződés természetes ve­lejárója, de nem kis mér­tékben a szövetkezeti keres­kedelem árukínálatának fo­kozott javulását is igazolja. A fejlődés legszembetűnőbb a korábban kifejezetten me­zőgazdasági jellegűnek szá­mító és aprófalvas megyék­ben. Az élelmiszerek és élveze­ti cikkek többségéből a ko­rábbi évekhez hasonlóan változatlanul színvonalas a kínálat. Néhány, a közellá­tás szempontjából fontos élelmiszerből, így tejből és tejtermékből, húsból és hús- készítményekből, baromfi­ból stb. számottevő a ja­vulás. Az év második felé­ben mód nyílott újabb 120 település bekapcsolására a központi húsellátásba. A termelés bővítése és a for­galmazás javítása érdekében hozott kormányintézkedések hatására javult a zöldség-, gyümölcsellátás, s ennek kö­vetkeztében az idén csök­kent a cikkek fogyasztói ár­színvonala. A ruházati cikkek közül javult az ellátás többek kö­zött a felsőkonfekció termé­kekből, az alapvető gyer­mekruházati cikkek többsé­géből, a háztartási lakástex­tíliákból, valamint egyes mé­terárukból és kötöttárukból. Ugyanakkor a ruházati és cipőkínálatra jellemző, hogy a szűk választék a gyakor­latban mennyiségi hiányként jelentkezik. Ma már az el­látás javításának fontos fel­tétele, hogy a keresett faj­ták, választékok rendelke­zésre álljanak. A legtöbb vegyes ipar­cikkből is kedvezőbb lett az árukínálat. Többek között már nem hiánycikk az au­tomata mosógép, a főző- és fűtőkészülék. Ez jellemezte általában a tartós fogyasz­tási cikkek és a kultúrcik- kek többségének kínálatát. Mindez szerepet játszott ab­ban, hogy a szakma forgal­ma rendkívül dinamikusan nőtt. A beszerzés mennyiségi növekedése és a javuló kí­nálat ellenére az idén sem sikerült kielégíteni az igé­nyeket például mezőgazda- sági szerárukból, villanyboj­lerből, különféle vasáruk­ból, kazánokból. Az építőanyag-kínálat — a cement kivételével — ter­veinknek megfelelően ala­kult és jobb volt a korábbi éveknél. A lakosság téli tü­zelőellátása biztonságosabb, mivel a kereskedelem kész­lete az idén közel kétszere­se a múlt évinek. Változat­lanul gondot jelent, hogy a tüzelőből nem megfelelő a választék, egyes keresettebb szenek, továbbá brikett, nem kaphatók folyamatosan. A közellátási helyzet meg­ítélésében az árukínálat mellett egyre nagyobb sze­repet játszik a vásárlási kö­rülmények alakulása. A bol­ti kiskereskedelmi és ven­déglátó-hálózat alapterülete 1976—77-ben évenként mint­egy 200—210 ezer négyzet- méterrel bővült. Megközelí­tően azonos mértékben nő a hálózat az 1978. évi prog­ramunk szerint is. A fej­lesztéseket a nagy alapterü­letű élelmiszer- és iparcikk­áruházak létesítésére kon­centráljuk. A mennyiségi fejlesztés mellett igen fontosnak tart­juk a gyorsabb előrehala­dást a kereskedelem műsza­ki, minőségi fejlesztésében. Az V. ötéves tervciklus első két esztendejében csaknem 250 millió forint támogatást adtunk a kereskedelemtech­nikai fejlesztésére. Fokoza­tos előrehaladást kell elér­nünk jövőre a környezeti kultúra javításában. Ennek érdekében többek között ja­vítjuk a higiéniát a boltok­ban és ;a vendéglátó egysé­gekben. Az országos fejlődést vizs­gálva külön is figyelemmel kísérjük a falusi lakosság ellátási színvonalát és válto­zó fogyasztási szokásait. Eh­hez a szövetkezeti kereske­delem értékesítési tapaszta­latai adnak megközelítő vá­laszt. Az általános fogyasz­tási és értékesítő szövetke­zetek középtávú tervüknek megfelelően tudatosan és tervszerűen törekednek a területükön élő lakosság életkörülményeinek javításá­ra, az áruellátás mennyiségi és minőségi fejlesztésére. A szövetkezetek forgal­muk mintegy 12 százalékát 1000 lakoson aluli kis tele­püléseken, tanyákon, külte­rületeken bonyolítják le. Ezeken a helyeken mintegy 1,7 millió lakos él. A még meglevő gondok ellenére itt is javul az ellátás színvona­la, korszerűsödik az üzlethá­lózat. Fokozódik a széles választékot kínáló ABC-áru- házak szerepe, s napjaink­ban a szövetkezetek által értékesített élelmiszerek mintegy 22 százalékát ilyen típusú üzletek hozzák for­galomba. Űjabb mozgó bol­tok üzembe helyezésével a tanyai lakosság ellátásának további javulására lehet szá­mítani. A középtávú tervidőszak eddigi tapasztalatai alapján úgy látjuk, hogy bár az iparnak és a kereskedelem­nek a fogyasztói igények reá­lis felmérése és kielégítése terén még sok a tennivaló­ja, az ipari rekonstrukció és a nemzetközi termelési kapcsolatok bővülése kedve­zően hatottak a belföldi el­látásra. A kereskedelem a maga eszközeivel segíti a korszerű és gazdaságos ter­mékszerkezet létrehozását, azonban a kereskedelem munkáján is múlik, hogy az iparpolitikai döntések vég­rehajtása ne okozzon zavart a lakosság áruellátásában. A kereskedelem felkészült az 1978. évi növekvő felada­tokra. Terveink szerint a kiskereskedelmi forgalom fo­gyasztói áron 8,3 százalék­kal, változatlan áron pedig 4,2 százalékkal növekszik. (A kettő közötti különbség a várható áremelkedésből adódik.) Az ipari és az im­port tárgyalások eddigi ta­pasztalatai, 'valamint az év végére várható nagyobb és jobb összetételű készlet alapján kedvezőek az áru­ellátás javításának feltételei. |ovább kell lépnünk a szerződési fegyelem javításában, a minő­ségvédelemben, a fogyasztá­si cikkeket előállító helyi ipari kapacitások feltárásá­ban, az áruforgalom szerve­zésében, a munka- és üzem- szervezésben, a technikai fejlesztésben; vagyis mind­abban, ami a hatékonyság fokozását és a fogyasztók színvonalasabb ellátását szolgálja. A kereskedelem dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy a magasabb kö­vetelményeknek, a növekvő igényeknek minél teljeseb­ben megfeleljenek. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom