Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
1977. december 24., szombat o Mozgalmas napja volt csütörtökön Púja Frigyes külügyminiszternek, megyénk országgyűlési képviselőjének. Délelőtt Mezőhegyesen, délután Dombegyházán tartotta meg fogadónapját. Pillanatképünk Mezőhegyesen, a nagyközségi tanácsnál készült, ahol a honatyának Dénes Béláné, Mezőhegyes, 18. majori lakos mondja el gondját és kéri segítségét Fotó: Gál Edit Szünidei körkép a megyéből (Folytatás az 1. oldalról) lálkoznak a Mókamester Klub gyerekei, hogy új játékokat tanuljanak. Az irodalmi színpadosok pedig elmennek valamelyik békési óvodába, hogy műsorukkal megkacagtassák a kicsiket. Mezökovácsháza, művelődési ház: — December 19-én, 20-án, 21-én egymást követték a községi, járási kisdobos és úttörő fenyőünnepélyek. A vakáció idején is játszanak a gyerekszakkörök, találkoznak a bélyeggyűjtők, kézimunkáznak a hímzőszak- körösök. Ha odatartanám a telefont az ajtóhoz, biztosan még az újságban is hallatszana, milyen vadul verik a pingponglabdát a kovácsházi gyerekek! Egy pillanatra sem szabad az asztal és az ütők, annyira szeretik ez a sportot nálunk a gyerekek. Szarvas, Krecsmarik Endre Űttörő- és Ifjúsági Ház: — Most gyülekeznek a gyerekek a házban (december 23-án, pénteken) korcsolyaversenyt rendezünk a Körösön. Kisdobosok és úttörők siklanak majd a jégen, aki a legkevesebbszer pottyan le és a legfürgébb lesz, oklevelet és könyvjutalmat kap. Kicsit bajban vagyunk, mert sok gyerek jelentkezett, de nem tudunk mindenkit vinni a december 28-i lovas- szánkó-kirándulásra. Megállapodtunk már a vadásztársasággal, hogy hét szánkónyi gyerek megy a Hármas-Körös partjára, s még egy nyúlbefogási műveletet is látnak majd. Délután pedig, ha már mindenki megebédelt, pihent kicsit, négy órától az úttörőházban vetítik a „Varázssapka” című mesefilmet. Egész szünetben nyitva áll az úttörőház, a pingpongterem, az asztalifoci, a játékszoba is várja a gyerekeket. December 29-én 4 órától tarka-barka szilveszteri műsorral búcsúztatják az óévet a szarvasi gyerekek. Így csak nem lesz unalmas a szünidő? B. Zs. Koszorúzás Szilágyi Dezső születésének 80. évfordolájára Gyógyszeres tápok és premixek Szilágyi Dezső, a magyar és nemzetközi kommunista mozgalom harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Púja Frigyes és Berecz János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága részéről NagyJó- zsefné és Szerényi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség képviseletében Sotás István és László Aladár helyezte el a megemlékezés koszorúit. A háztáji gazdaságokban megnövekedett állattenyésztői kedv magával hozta a tápok iránti nagyobb keresletet. A kondorosi takarmánykeverő üzemben ebben az évben 7500 vagon tápot állítanak elő, mintegy 370 millió forint termelési értékben. Ez a mennyiség a tervezettnél mintegy 1500 vagonnal több. Nem csoda tehát, hogy a keverőben már október 4-én teljesítették az 1977-es termelési tervüket. A jó minőségű csibehús előállításához ma már sokan a bábolnai csirketápot használják fel, ebből mintegy 1500 vagonnyi árut állítanak elő a keverőüzemben. Itt kell megjegyezni, hogy a bábolnaiak Békés megyében csak a kondorosi keverővei tartanak ilyen munkakapcsolatot. Csehszlovák notőrvonat A pécsi vasútállomásra pénteken hajnalban megérkezett a csehszlovák Vagonka Studenka gyárban készült motorkocsi két minta- példánya. A MÁV verseny- tárgyalás alapján adott megbízást a csehszlovák vállalatnak a hazai igényekhez alkalmazkodó korszerű személyszállító motorvonat tervezésére és kivitelezésére. Ezek a több mint fél évszázada üzemelő, de ma már korszerűtlen, két-három tengelyes kis Ganz-motorvona- tokat, valamint a 275-ös típusú gőzmozdonyokat váltanák fel a vasút mellékvonalain. A tetszetős külsejű, pirosra festett szerelvény egy motor- és két mellékkocsiból áll. összesen 189 utasnak van kényelmes ülőhelye. Az új típusú szerelvények üzemi próbáját az ünnepek után kezdik a Pécsi Vasút- igazgatóság körzetében, csehszlovák szakemberek részvételével. A motorkocsik vizsgája egy évig tart. Véget ért a tiszai idény Véget ért a tiszai idény a folyó magyarországi alsó szakaszán. Átmeneti szálláshelyükre: a szeged—tápéi téli kikötőbe vontatták a fürdő- és csónakházakat, a tanyahajókat, a vízibuszokat, az uszályokat. Ugyancsak a védett öblözetben pihen a „Szőke Tisza” hajószálló és étterem, Szeged város idegenforgalmi nevezetessége. Előzőleg „megágyaztak” a vízi járműveknek. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat nagy teljesítményű kotróhajója kitágította a kikötő kapuját. Utána az alacsony vízállás ellenére akadálytalanul beúszhattak a hajók a védett öbölbe. Ünnepi ügyelet a GELKÍ-nál Tűzoltékocsi saját erőből A Békéscsabai Konzervgyár tűzoltó testületé Vidó Lajos elnökletével eredményesen tevékenykedik a nagy gyár tűzvédelmében. Az önkéntes tűzoltó egyesület a különböző szintű versenyeken mindig derekasan helyt állt. A rendszeres továbbképzés mellett futotta erejükből arra is, hogy tavaly egy kiselejtezett gépkocsiból vállalati tűzoltókocsit alakítsanak ki. Ezt a pósteleki üzemrésznek adták, amit az ott tárolt nagy mennyiségű szalmával letakart konzervipari nyersanyagok védelme indokolt. tűzoltókocsival a környező üzemeknek is segítséget tudnak nyújtani egy esetleges tűz esetén. A közeljövőben meglátogatják a szomszédos vállalatokat, megismerkednek a föld alatti víztárolókkal, vízcsapokkal, amelyre egy tűz esetén szükség lehet. Remélik, hogy a tűzoltókocsikkal a két telep tűzvédelme biztonságosabbá válik. A kondorosi keverőüzemben 20 millió forint értékű beruházást, valósítanak meg. Az ezer vagon kapacitású tároló a jövő évi búzatermést már fogadja majd. A keverőüzem jövő évi tervei közé tartozik bizonyos betegségek megelőzésére szolgáló hatóanyagok bedolgozásával készülő úgynevezett gyógyszeres tápok előállítása is. Ezeket a tápokat majd állatorvosi rendelőkben lehet vásárolni. Ugyancsak jövőre, főleg baromfiak számára állítanak elő gyógypremixel kevert tápot kísérleti jelleggel. Készülődés az ünnepre A közelmúltban a központi telep védelmére egy másik önjáró tűzoltókocsit alakítottak ki egy ugyancsak kiselejtezett kis tehergépkocsiból. Az új vállalati tűzoltókocsiban helyet kapott egy 800 literes kismotor- fecskendő, valamint két 12 kilogrammos új típusú poroltó. Azt tervezik, hogy a A hagyományoknak megfelelően a GELKA az idén is megszervezte az ünnepi ügyeletet. Mint Lődy András, a békéscsabai szerviz vezetője elmondotta, a megye főbb szervizállomásai — Békéscsabán, Békésen, Gyulán, Orosházán, Mezőkovácshá- zán és Szeghalmon — már most úgy szervezték munkájukat, hogy az ünnepeken esetleg meghibásodó készülékeket gyorsan meg tudják javítani. Az említett helyeken december 24-én 8-tól este 6-ig, 25-én, vasárnap 8- tól délután 5-ig, 26-án, hétfőn ugyancsak 8-tól 5-ig tartanak nyitva. Természetesen nem csupán a felvevőhelyek, hanem a műhelyek is dolgoznak, Békéscsabán, Orosházán, Gyulán és Szeghalmon pedig a színes készülékeket is javítják. A szilveszteri ügyelet a következő : december 31-én, szombaton 8-tól 18 óráig, január 1-én 8-tól 13 óráig tartanak nyitva. Musztafa Szulimán cukrászmester gesztenyés, ananászos, csokoládés habban fürdő süteményei a török édességek különös ízeit idézik az orosházi cukrászdába. Ilyenkor karácsony táján igen nagy a keletje a csokoládés ünnepi csemegének Fotó: Gál Edit Boltok a periférián D ivatos lett a tanyavilág — mondják manapság az emberek, ha arról hallanak, hogy valaki a világ zajától távoleső hajlékot vásárol víkend- ház helyett, vagy éppen a televízió most készülő tanyasorozatáról értesül. De vajon, csupán módiról van-e szó, amikor írók, szociológusok, tervezők, állami és társadalmi vezetők kutatják a periférián élők sorsát, jövőjét? Való igaz, Tessedik Sámueltől kezdve, Erdei Ferencig számos tudós, falukutató készített felmérést, elemzést a tanyavilág lakóiról. Napjainkban a Hazafias Népfront, a KISZ fórumot teremtett arra, hogy fiatalok és idősebbek mondjanak véleményt a jelenről és egyengessék az elkövetkezendő időszak útját. Dr. Ortutay Gyula akadémikus az 1972- ben Kecskeméten megtartott tanyai tanácskozáson hangsúlyozta: a tanya úgy is, mint települési, úgy is, mint gazdálkodási formáció sokkal elevenebbnek és maradandóbbnak tűnik, mint 1945 után többen gondolták. Mindezekből világosan következik, hogy nem elhanyagolható a tanyavilágban élő emberek hangulata, életvitele. Mindannyiunk kötelessége e nehéz életformának a könnyebbé tétele. Ennek egyik fontos mozzanata az áruellátás állandó javítása, bolthálózat korszerűsítése. A megyei kereskedelmi felügyelőség 1973-ban vizsgálta a periférikus területek kereskedelmi és vendéglátóipari egységeinek a helyzetét. Az akkori jelentés megállapította, hogy az 1971. évi felmérések szerint 109 kereskedelmi és 59 vendéglátóipart üzlet működött, amely hat százalékos hálózatbővítéssel és 53 százalékos forgalomnövekedéssel párosult, az igényeket mégis csak részben tudták kielégíteni. Volt olyan körzet, ahol ezren laktak és olyan alapvető élelmiszerek mint a liszt, a cukor hiányoztak a polcokról. Azóta évek teltek el. Mielőtt bárki is azzal vádolna bennünket, hogy túl nagy követelményeket támasztunk a külterületek áruellátását illetően, megjegyezzük: egyáltalán nem erről van szó. Tisztában vagyunk azzal, hogy a tanya- rendszer létéből fakadóan nem lehet olyan színvonalú kereskedelmi munkát végezni, mint a városokban vagy a községekben, ami mindjárt meg is határozza a fejlesztéseket. Megyénkben a legutóbbi felmérésék szerint 60 ezer ember él tanyán, illetve külterületeken. Ha hinni lehet az előrejelzéseknek, 1985-ben is még 40-45 ezer tanyasi ember ellátásáról kell gondoskodni. Ez bizony nem kis szám. A tapasztalatok kétségtelenül azt mutatják: a periférikus boltok forgalma évről évre csökken, jobban, mint a lakosság száma. Ezt a megállapítást el kell fogadnunk, mert a közúti közlekedés fejlesztésével, a magángépkocsik számának növekedésével van kapcsolatban. Ugyanakkor a külterületi lakosság jelentős része a városban, nagyközségben dolgozik, ahol rendszeresen be is vásárol. Mindezek ellenére hiba lenne az alapellátás javítását elhanyagolni. A Hazafias Népfront megyei bizottsága novemberben tárgyalta a megyei tanács kereskedelmi osztályának előterjesztését a kereskedelmi ellátásról. A testület úgy foglalt állást, hogy fenn kell tartani, sőt technikailag is fejleszteni szükséges a külterületi boltokat. A termelő- szövetkezetek központjaiban új üzletek létrehozását sürgették, s kívánatosnak tartották a mozgóárusítás bevezetését. Végül a magánkereskedői üzlethálózat kiépítése is szóba került. De hát kinek is a feladata a tanyai boltok fenntartása, fejlesztése? A válasz kézenfekvő: mindenekelőtt a fogyasztási szövetkezeteké. Csakhogy az ÁFÉSZ-ek az állandó népesség- és forgalomcsökkenésre hivatkozva nem szívesen költik pénzüket ilyen beruházásokra. Azt mondják: gazdaságtalan e boltok üzemeltetése, ezzel a dolog el van intézve. Pedig itt elsősorban a tartósan fennmaradó tanyásterületekről van szó, ahol egy négyzetkilométeren 40, vagy egy csoportban legalább 80 tanya található. Ide már építési engedélyt is kiadnak. Megyénkben legalább 17—20 ilyen tanyaközpont található, több tízezer emberrel. Miért és meddig késlekednek a mozgóárusítás megszervezésével a fogyasztási szövetkezetek? Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a tanyásgazdák és utódaik közül sóik helyütt akad egy-kettő, aki a házat ölelő termelőszövetkezetben, állami gazdaságban dolgozik. Nagyon kevés viszont e gazdaságok által fenntartót üzlet a tanyaközpontokban. összesen 84 mezőgazdasági termelőszövetkezet kezelésében levő bolt van megyénkben. Ezek évi forgalma eléri ugyan a 102 millió forintot, de nagy részük a városok, községek központjaiba települt. Érdemes megjegyezni: közöttük mindössze hat élelmiszerbolt van, az is Orosházán, Szarvason és Békésszentand- ráson. Húst kettő, tejet tíz, kenyeret öt tsz-üzletben árusítanak. Pedig a kormány számos intézkedéssel ösztönzi a mezőgazdasági üzemek kereskedelmi tevékenységét. Nem régen jelent meg az a rendelet, miszerint a tsz-árudák saját termékeiket máshonnan vásárolt áruval is kiegészíthetik. Megvalljuk: először fenntartással fogadtuk, hogy fokozni kell a magánkereskedői engedélyek kiadását. Félve, nehogy átessünk a ló túlsó oldalára. Az elv világos : a magánkereskedelem — az állami és szövetkezeti mellett — az áruellátás kiegészítő szektora. Ott van szükség rá, ahol a szocialista kereskedelem nem tudja az igényeket teljesen biztosítani. De miért nem tudja? Azért, mert az egy-két személyes boltok kevés hasznot hoznak, nem találnak eladót, a technikai színvonal fejlesztése nehezen oldható meg. Nem árulunk zsákbamacskát: a kiskereskedők is többnyire ezekre panaszkodnak. Megyénkben 28 maszek-vegyesbolt van, általában a perifériákon. Éves bevételük csupán tízmillió forint, elenyészően csekély a 180 milliós összes kiskereskedelmi forgalomhoz képest. A lakosságnak azonban égetően szüksége van ezekre az üzletekre. Hiába ad az állam hitel- és adókedvezményt, nem kapkodnak a lehetőségek után. Jellemző, hogy ebben az évben csupán egy iparengedélyt adtak ki. Fiatal szinte nem is található közöttük, az idős emberek mind nehezebben birkóznak meg a nagyobb technikai, higiéniai követelményekkel, D kör tehát bezárult. Mi a megoldás? Nagyon nehéz erre egyértelműen válaszolni. Mégis az a legfontosabb, hogy a tanácsok, fogyasztási és termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok összefogjanak és megteremtsék a feltételeit a minél jobb áruellátásnak. Hiszen a tanyák gondja nem maradhat közéletünk perifériáján, mert tudjuk: emberi sorsokról, a társadalom előrehaladásáról van szó. Seres Sándor
