Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. december 21., szerda o IgimMTd---------------------------------------------------------------------------------------------------­Középtávú terveink teljesítésében meghatározó az 1978-as év (Folytatás az 1. oldalról) A szarvasmarha-tenyész­tés a nagyüzemekre kon­centrálódik, az állománynak több mint háromnegyedét ott tartják. Az összes lét­szám 4200-zal, míg a tehén­létszám 1800-zal emelkedett a III. negyedévi adatok alap­ján. A vágómarha-előállítás 10 százalékkal csökkent. A tejtermelés nőtt. Ez évben közel 3200 liter lesz az egy tejelő tehénre jutó kifejt tej mennyisége. A sertésállomány a ko­rábbi éveknél egyenleteseb­ben fejlődik. A mintegy 72 ezer koca biztosította a hí­zófelvásárlás 10,7 százalékos növekedését 1977-ben, és ez­zel megközelítjük a kiugró­an magas 1975. évi szintet. A baromfiállomány növe­kedése évek óta dinamikus. A legnagyobb érdeklődés és termelési kedv ebben az ágazatban tapasztalható. 1975. évhez viszonyítva a vágóbaromfi-termelés 28,3, a tojástermelés 20,7 százalék­kal nőtt. A juhállomány 11 százalékkal növekedett az elmúlt évben, és meghalad­ta a 134 ezer darabot. A kisgazdaságok jelentős szerepet elsősorban a ser­tés-, a kisállattenyésztés, va­lamint a zöldség-, gyümölcs- termelésben töltenek be. A sertés 57 százalékát, a ba­romfiállománynak is több mint felét itt tartják. Az ÁFÉSZ-ek által bonyolított zöldségfelvásárlás pedig kétszeresére nőtt. A mezőgazdaság termelési eredményei kifejeződnek az üzemek felosztható jövedel­mében is. Ez a tsz-eknél 6, az állami gazdaságoknál 18 százalékkal több a múlt évi­nél. A jó eredmények elle­nére — főleg objektív okok­ból — 14 közös és 1 állami gazdaság mintegy 150 mil­lió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárja az 1977. évet. A közlekedés az áru- és személyszállítás növekvő feladatodnak eleget tett. A Volán Vállalat teljesítése a tervezettet meghaladó volt. A közúthálózat fejlesztése, korszerűsítése a tervezettnek megfelelően alakult. A ter­vet meghaladó teljesítés tör­tént az útpálya-erősítések­nél és a hídkorszerűsítésnél. A megye kereskedelmi szervezetei 1976-hoz képest 6—8 százalékkal több árut forgalmaznak változatlan áron számítva. Az V. ötéves terv előirányzatához képest ez némi lemaradást mutat. Kevés az építő A beruházások volumene országosan a tervezett 4—5 százalék helyett 13—14 szá­zalékkal emelkedett. Hason­ló a helyzet a megyénkben folyó beruházásokat tekint­ve is. Továbbra is gond a pénzügyi fedezet és a kivi­telezői kapacitás időbeni biztosítása. Jelenleg a léte­sítmények 30 százalékánál a kivitelezési idő meghaladja a tervezettet. Az üzembe helyezett ipari beruházások általában re­konstrukciós, illetve bővítő jellegűék voltak. A konver­tálható export árualap bőví­téshez nyújtott hiteltámo­gatással megvalósuló fej­lesztések többsége az év vé­gére várhatóan befejeződik. Az élelmiszeripar legje­lentősebb beruházása a Gyu­lai Húskombinát építése volt, amely a tervezettnél előbb, várhatóan ez év vé­géig befejeződik, ugyanak­kor lemaradás van az áthú­zódások miatt a gabonaipar beruházásainál. Folyamat­ban van a BOV és a cukor­gyárak rekonstrukciója, a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemének építése. Az V. ötéves terv idősza­kában az építőipar kapaci­tásmérlege közel 1,5 milli­árd hiányt mutat annak el­lenére, hogy más megyei, illetve regionális építőipari szervezetek 3,2 milliárd épí­tési beruházást valósítanak meg. A megye legjelentősebb építőipari szervezetében 1977. évben mindössze 26 millió forint beruházás va­lósul meg. Mezőgazdaságunk beruhá­zásainak pénzügyi teljesíté­se 1,5 milliárd forint, ami 20 százalékkal magasabb a múlt évinél. A két év alatt 2,7 milliárd forint került beruházásra, amely közel áll a^ V. ötéves terv elő­irányzatának időarányos tel­jesítéséhez. A közlekedés fejlesztése időarányosan teljesül. Ki­emelkedő fejlesztések közül említést érdemel a körös- torcsai, békésszentondrási híd, az orosházi Volán te­lep és a szarvasi autóbusz­pályaudvar. A kereskedelemben az V. ötéves tervben előirányzott fejlesztésből megvalósult legjelentősebb létesítmények az Univerzál élelmiszer kis- ker áruház és az ÁFÉSZ Ifjúsági Áruház. A lakosság életszínvonala az 1976. évinél gyorsabban nő. Az egy lakosra jutó re­áljövedelem és összfogyasz- tás 4.0—4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 3,8— 4,0 százalékkal emelkedik. A megye lakosságának pénzbevételében 1977-ben dinamikus 12—15 százalékos növekedés várható és az ár­színvonal emelkedése mérsé­keltebb. A bérek növekedé­sében jelentős szerepet ját­szik a műszakpótlék beveze­tése és a központi bérrende­zések. Az iparban az átlag- kereset 1977-ben 9—10 szá­zalékkal nő a vállalatoknál, Csatári Béla elismeréssel szólt a tervek teljesítéséről 6—7 százalékkal a szövetke­zeteknél. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezeti mun- díjak várható növekedése 5,0 százalék, az állami gazdasá­gok bérfejlesztése 8,5 száza­lék körüli lesz 1977-ben. A termelési, gazdálkodási eredményeinket az iparban, a mezőgazdaságban és a többi ágazatban egyaránt, nagy­mértékben elősegítette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott versenymozgalom. Fokozni az exportot Kedves Elvtársak! Az 1977. évi célkitűzések teljesítésének értékelése után rátérek az 1978. évi felada­tokra. A Központi Bizottság cél­kitűzései által meghatározott feladatok megyei végrehaj­tására elkészítettük megyei pártbizottságunk 1978. évi cselekvési programját; amelyben a megye gazdasá­gának minden területére meghatározott feladatként jelöltük meg, hogy: Növelni kell „ szocialista és tőkés piacokon is gazdasá­gosan értékesíthető korszerű termékek termelését, a gaz­daságtalan termelés vissza­fejlesztése mellett. A rendelkezésre álló mun­kaerő hatékonyabb foglal­koztatásával, a munka- és üzemszervezés, a munkafe­gyelem javításával erőtelje­sebben kell fokozni a munka termelékenységét. Széles kö­rű szocialista munkaverseny- nyel, az üzemi demokrácia fórumainak működtetésével a feladatok végrehajtásában jobban kell támaszkodni a dolgozók aktivitására. Fel kell tárni az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságban rejlő további tartalé­kokat. A termelés és irányí­tás mindert szintjén javíta­ni kell a vezetés színvonalát, a követelmények következe­tesebb alkalmazásával. A termelési tevékenység színvonalának megfelelően valósuljon meg az életszín­vonal — népgazdasági terv­ben meghatározott szintű — növekedése. A tervnek meg­felelően javuljanak az élet­körülmények, a szociális­kommunális ellátás. A megyei célkitűzés alap­ján az iparban a növekedés üteme 6—7 százalék, „ nép- gazdasági átlag-előirányzatot meghaladó legyen. A tőkés export növelését, a cserearányok javítását, a ma­gas feldolgozottsági fokú, je­lentős import terheket nem vonzó, gazdaságosan értéke­síthető termékek aránvának növelésével — elsősorban a gép-, az építőanyag, és az élelmiszeriparban — kell elő­segíteni. A szocialista export­kötelezettségeket a tervnek megfelelő ütemben kell tel- jec'teni. Az export árualapbővítő hitelt igénvbevett gazdasági egységek időbeni és vállalt színvonalú exportért való fe­lelősségét fokozottan kell ér­vényre juttatni A helyi adottságoknak megfelelően törekedni kell az export áru­alapot bővítő fejlesztésekre. Az V. ötéves tervben megha­tározott fejlesztések elsődle­gességének biztosításával kell folytatni a termékszerkezet korszerűsítését, a hatékony­ság növelését, az egyes kör­zetek fejlesztését és az ipari koncentrációt. Fokozottabban érvényre kell juttatni a munkaerő­közvetítést. Nem engedhető meg, hogy a népgazdaságilag is jelentős, a munkaerő szer­vezettebb és hatékonyabb foglalkoztatását biztosító nagyüzemek munkaerő ellá­tottságának problémái — lét­számot kiváltó fejlesztések ellenére is — krónikussá vál­janak. Az energiahordozók terme­lése területén a megyében megvalósuló szénhidrogén- kutatásban, -feltárásban és -kitermelésben segíteni kell a központi programok végre­hajtását. Az építőanyagipar­ban elsődleges feladat a bel­földi igények kielégítése, a munkaerőt kiváltó fejleszté­sek végrehajtása. Folytatni kell a korszerűbb termékek arányának növelését. Az üveggyártásban tovább kell növelni az exportot. A gépiparban folytatni kell a gyártmányszerkezet korszerűsítését és egyszerű­sítését. A könnyűiparban megvalósított rekonstrukciók és fejlesztések mennyiséget növelő hatása mellett, foko­zott figyelmet kell fordítani a minőségi színvonal emelé­sére is. Az élelmiszeriparban reá­lisak tartjuk az 5—6 száza­lékos növekedést. amihez megfelelő alapot biztosítanak a termelésbe lépő kapacitá­sok, valamint a feldolgozás­hoz szükséges mezőgazdasági alapanvágok. Fő cél legyen a gazdaságos termékek ex­portjának növelése. Me­gyénkben ennek nagy jelen­tősége van, mert az elmúlt években a megve iparának exporttermeléséből felét az élelmiszeripar adta. Az építőiparban előirány­zott, országos szintűvel azo­nos 4—5 százalékos építés- szerelési tevékenység növe­kedése csak az 1977. évinél szervezettebb és hatékonyabb vezetés és munkavégzés mellett teljesülhet. Továbbra is szükségünk van a megyén kívüli építőszervezetek tevé­kenységére is a feladataink végrehajtásában. Higy fő ág a mező­gazdaságban A mezőgazdaságban fő feladat az 1977. évben elért igen jó eredmény 2—3 szá­zalékos növelése. A nagy­üzemekben ennek dupláját kell teljesíteni. A nagyobb arányú növekedést a növény- termelésben kell produkálni, 2,5—3,5 százalékot, mivel adottságaink itt jobbak. Ter­melésünk kétharmadát a ser­tés, búza, baromfi és a ku­korica adja. Ezek az ágaza­tok határozzák meg alapve­tően mezőgazdaságunk hely­zetét, így a növekedés üte­mét is. Búzát a tavalyihoz hasonló területen idejében és jó mi­nőségben elvetették gazda­ságaink, így meg van ala­pozva az elmúlt két év ma­gas termelési színvonala. A kukorica vetésterületének csökkenését meg kell állíta­ni, sőt már 1978-ban növe­kedést kell elérni. A sertéstartás a legnagyobb ágazatunk. Hagyományunk és a termelésbe lépő nagy kapacitású húskombinát igé­nye egyaránt arra kötelez bennünket, hogy a tenyész­tésben és hizlalásban egyen­letes fejlődést biztosítsunk. A baromfitenyésztésben nagy a tartási kedv. A növekedés mértékét a külpiaci és az egyéb ágazatok fejlesztésé­nek körülményei szabják meg. A legnagyobb négy ágazat mellett természetesen megfe­lelő súllyal kell kezelni a népgazdaságilag kiemelt, de a gazdaságok árbevételeiben is jelentős ágazatokat. Ilye­nek a szarvasmarha, zöld­ség, cukorrépa, juh. A szarvasmarha összlét- számát a jelenlegi nagyság­renden kell tartani, ami várhatóan meghaladja az előirányzatot. A tehénlétszá­mot — előhasi üszővel együtt — a tervezett 50—51 ezerre kell növelni, így biz­tosítható a 43 ezer tehén. A zöldségterület szinten tartása (11,8 ezer hektár) mellett szerkezetét tervsze­rűen a reális szükséglet alap­ján kell módosítani. Az a termelő, aki szerződéses kap­csolattal vállalkozik a zöld­ségtermelésre, nem kerülhet hátrányos helyzetbe még bő termés esetén sem. Továbbra is támogatni kell a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelését. Ebben a szektorban termelik az ösz- szes mezőgazdasági termelés 34—35 százalékát. Háromezer lakás épül A megye beruházási fel­adatait tekintve a kivitelező kapacitás gondjaival tovább­ra is számolnunk kell. Feltét­lenül szükséges a meglevő kapacitások felhasználásá­ban a hatékonyság fokozása és a koncentrálás a megye legfontosabb termelőkapaci­tást növelő és a szociális el­látást javító feladataira. En­nek megfelelően elsődleges­séget kell biztosítani az ex­port árualapbővítő, a terme­lés hatékonyságát fokozó és lakásépítési feladatoknak a folyamatban levő beruházá­sok határidőre, vagy rövidí­tett idő alatti befejezése mellett. Az ipari beruházásokat te­kintve a legjelentősebb fel­adat a folyamatban levő fej­lesztések. Az élelmiszeripar beruhá­zásainak a termelés korsze­rűsítését, a gazdaságos ex­port növelését kell elsősor­ban szolgálnia. A megye adottságait figyelembe véve, egyre szorosabb az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság kötődése, tehát az együttmű­ködést a fejlesztésekre is- egyre inkább ki kell terjesz­teni. A mezőgazdaság beruházá­sai elsősorban a folyamatban levő alapvető termelőtevé­kenység korszerűsítését.' ha­tékonyságának növelését kell szolgálnia. Kiemelt célként kell végrehajtani a növény­termelés-gépesítés színvona­lának további növelését. Az állattartás korszerűsítésében pedig — a szükséges új lé­tesítmények megvalósítása mellett — a meglevő épüle­tek hasznosítására az eddi­gieknél sokkal nagyobb gon­dot kell fordítani. A közlekedésben folytatni kell a vasúti rekonstrukció­kat, a békéscsabai vasúti csomópont fejlesztését. A közúti fejlesztésben legfon­tosabb feladatunk a 44 sz. főút békéscsabai átkelési szakaszának és. a körösladá- nyi Sebes-Körös-híd építése. Békéscsabán az új postaköz- pont építésének folytatásával együtt meg kell kezdeni a távbeszélő központ építését is. A kereskedelemben a kul­turáltabb ellátás érdekében folytatni kell a hálózatbőví­tést. Be kell fejezni a folya­matban levő kisebb beruhá­zásokat. Meg- kell indítani a békéscsabai lakberendezési áruház, az orosházi és szarvasi vendéglátó egységek építését, a tervezett kisebb létesítmények mellett. Az állami célcsoportos és egyéb lakásépítések feltéte­leinek biztosításával el kell érni 3000 lakás felépítését, a tervezett iskolai tantermek, óvodai és bölcsődei férőhe­lyek, a kórházi fejlesztés és egyéb szociális létesítmények megvalósítását. Kedves Elvtársak! A termelési és beruházási feladatok teljesítésével pár­huzamosan nagy gondot kell fordítani a munka- és élet- körülmények javítására. A bérek és jövedelmek orszá­gos átlagnak megfelelő nö­vekedése szükségessé teszi az áruellátás további javítását, a választék bővülését. Az élelmiszerekből való zavar­talan ellátás biztosítása mel­lett megfelelő figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott Fotó: Veress Erzsi építőanyag- és iparcikkellá­tásra. Tovább kell javítani a közétkeztetést, különösen a gyermekintézmények ellá­tottságát, illetve az ellátott­ság színvonalat. Közös tennivalóink A foglalkoztatást tekintve ma már számottevő növeke­déssel 8 munkaerőforrások kimerülése miatt nem szá­molhatunk. A termelőágaza­toknak fejlesztési és szer­vezési feladataik során el­sődleges szerepet kell bizto­sítani a termelékenység nö­velésének. a munkaerőt ki­váltó intézkedéseknek. A gazdaságirányító-szerve- ző munkában alapvető fel­adatunk. hogy a XI. kong­resszus. a KB 1977. december 1-i határozataiban megfogal­mazott gazdaságpolitika az irányításban és a végrehaj­tásban maradéktalanul érvé­nyesüljön. Az 1978. évi feladataink teljesítése meghatározó a közéotávú tervünk megvaló­sításában. A következő év feladatainak teljesítésével túljutunk az V. ötéves terv félidején. Alapvető követel­mény. hogy a pártszervek és szervezetek, a kommunis­ták és valamennyi dolgozó lelkes, odaadó munkája se­gítse a kitűzött céljaink meg­valósítását — fejezte be be­szédét Csatári Béla. Az előadói beszédet köve­tően az aktívaülés a vitával folytatta munkáját, amelyről lapunk következő számában tudósítunk. K. E. P. A megye gazdasági egységeinek vezetői nagy figyelemmel hallgatták az eredményeinkről és feladatainkról szóló előadást Az aktívaülés szünetében a megyei pártbizottság titkára az endrődi Lenin Tsz elnökével beszélget

Next

/
Oldalképek
Tartalom