Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÓRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. DECEMBER 17., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Befejeződött az országgyűlés léli ülésszaka Törvény a Magyar Népköztársaság 1978. évi költségvetéséről és az állami vállalatokról Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. A téli ülésszak második napján ott voltak a Parlamentben Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Részt vett az ülésen a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos vezetője. A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat felett; elsőként Kollár József budapesti, ifjú Sári János Somogy megyei képviselő kapott szót. Madarasi Attila válasza A törvényjavaslat vitájában több hozzászóló nem jelentkezett; az észrevételekre, javaslatokra Madarasi Attila ■ pénzügyi államtitkár válaszolt. — Már megkezdődött a VI. ötéves terv előkészítése. De nemcsak hosszú távú céljainkon kell dolgoznunk, hanem a jövő évi népgazdasági terv és költség vette menet közbeni értékelésével is. A terv-' te költségvetési bizottság javaslatával összhangban 1978- ban kétszer is áttekinti a kormány a gazdasági folyamatokat. Ellenőrzi, hogy tervben te költségvetésben feltételezett adottságok vajon úgy alakulnak-e, ahogy a törvény azzal számol, szükségesek-e intézkedések még az év folyamán, illetve meghatározza az 1979. évi terv kidolgozásának irányelveit. — A kormány az ülésszakon elhangzott javaslatokra, észrevételekre ezúttal is visz- szatér. Jó néhány olyan kérTisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotását joggal tekintjük társadalmi, gazdasági életünk te törvényhozásunk jelentős eseményének. Fontos társadalompolitikai te gazdaságpolitikai állásfoglalás ugyanis, hogy törvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulajdon alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemelkedően fontos szerepet betöltő állami vállalatok működését. Alkotmányunk az alaptörvény erejével írja elő: „Az állami vállalatok te gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon te felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal.” Az előterjesztett törvényjavaslat az idézett alkotmányi előírásnak megfelelően szabályozza az állami vállalatok jogi - kérdéseit azzal a céllal, hogy előmozdítsa azok rendeltetésszerű, szervezettebb működését. Számunkra a gazdasági építőmunka kiemelkedő jedes hangzott el, amelyekkel kapcsolatban már folynak a vizsgálatok, s az összegzést majd központi intézkedések követik. Az egyik ilyen az energiaprogram, amely hosz- szú távú, nem egy évre szól. Folyamatosan dolgozunk távlati terveinken, s ezeken belül kell meghatározni a népgazdaságilag oly fontos, kiemelt eocénprogram részleteit is. Kitért az államtitkár a törvények, általában a döntések végrehajtásának ellenőrzésére is. Utalt arra, hogy az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztéséről szóló határozatokban nagy hangsúlyt kapott: előtérbe kell állítani a végrehajtás eddiginél összefüggőbb, átfogóbb értékelését. A kedvezőtlen adottságú tsz-ekről szólva hangoztatta: azoknál a gazdaságoknál, ahol az időjárás okozza a kedvezőtlen adottságokat, a megítélésen nem kell vál(Képtávírónkon érkezett) lentőségű — folytatta a miniszter. Népünk, hazánk életének nincsen egyetlen területe sem, ahol ne’ lenne meghatározó a termelte te általában a gazdálkodás ügye. Az állami vállalatok termelő munkája népgazdaságunk legfőbb anyagi forrása. Döntő mértékben az ottani munka színvonalától függ szocialista társadalmunk boldogulása, népünk jólétének alakulása, kulturális, szociális ellátottságának színvonala, az ország toztatni. Ott azonban, ahol egyéb körülmények nehezítik a gazdálkodást, a fejlesztési támogatásokra nagyobb gondot kell fordítani. Válaszának befejező részében a pénzügyi államtitkár a támogatások témaköréről szólt. Madarasi Attila kérte, hogy az országgyűlés változatlan formában hagyja jóvá az 1978. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés az 1978. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban te részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezt követően Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette be az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. védelméhez szükséges eszközök előteremtése. A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékonyságát, másrészt pedig a gazdaság alapegységeit képző vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésében van. Oszthatatlan az állami tulajdon A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatatlanságát te <azt a követelményt támasztja, hogy a vállalatok működése te irányítása össznépgazdasági érdekek figyelembevételével történjék. Előírja, hogy a vállalatok a társadalom szükségleteinek kielégítése céljából hangolják össze tevékenységüket más állami vállalatokkal te a szövetkezetekkel; továbbá rendelkezik arról, hogy a vállalatok működjenek együtt a tanácsokkal az illető települte összehangolt, tervszerű fejlesztésében, a helyi lakosság különféle szükségleteinek kielégítésében. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak te az őket irányító szerveknek működésük során a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniük, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető legjobb ösz- szehangolását, gondoskodniuk kell a jogok te kötelességek egységes felfogásáról te érvényesítéséről. A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdonában levő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel te a náluk foglalkoztatott munkaerővel a törvényben meghatározott módon te felelősséggel — önállóan gazdálkodnak. E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági te jogi önállóságot biztosít. Más szóval: a vállalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalatot tevékenysége körében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el. Így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételeiből fedezi a kiadásait és eredményéből saját alapokat képez. A törvény- javaslat ezért írja elő, hogy a vállalat részére — gazdálkodásával kapcsolatban — az önálló gazdálkodás és felelősség elvének megfelelő jogokat kell biztosítani; különösen a saját erőből történő beruházás, a műszaki fejlesztés, a szellemi te anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálkodás, a vállalati árképzés, a • beszerzés te értékesítés, a vállalati szervezés, a kereskedelmi, a pénzügyi te kooperációs kapcsolatok területén. A vállalati törvényben nem lehet valamennyi vállalati jogot teljesen felsorolni, csak a legfontosabbakat. Szigorú feltételek A gazdálkodás biztonsága megköveteli annak kimondását. is, hogy a vállalatok eszközeit elvonni csak meghatározott feltételek esetén lehet. Ezek a feltételek szigorúak. A törvény azonban számol a gazdasági élet bonyolultságával te ezért nem merevíti meg a gyakorlatot. A vállalatok szerves részei társadalmi életünknek. A társadalomban betöltött szerepük ennélfogva nem korlátozódik csak a termelés, a gazdálkodás területére. A törvényjavaslat ezért az állami vállalatot olyan sajátos társadalmi szervezetnek is tekinti, amelyben — a gazdasági feladatok teljesítése mellett — az ott dolgozók tulajdonosi tudatának, szocialista életformájának, gondolkodásmód(Folytatás a 3. oldalon) Korom Mihály expozéja A Csehszlovák Kultúra, A Szlovák Mezőgazdasági Múzeum, a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum te Békéscsaba város Tanácsa közreműködésével „Szlovákiai népi fafaragások" című kiállítás nyilt tegnap a Szlovák Mezőgazdasági Múzeum anyagából Békéscsabán, a VI. kerületi pártházban. A 60 szobrot és 15 domborművet bemutató kiállítást Oldftch Tesaíik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója nyitotta meg. A megnyitó ünnepséget a békéscsabai szlovák gimnázium mandolinzenekara te énekkara szlovák népdalokat megszólaltató műsora tette hangulatosabbá. Fotó: Gál Edit Újabb találkozó Genfben Genfben pénteken megtartotta soron következő találkozóját a Szovjetunió, az Egyesült Államok te Nagy- Britannia küldöttsége, amelyek részt vesznek a nukleáris kísérletek teljes te általános betiltását tartalmazó szerződés kidolgozásáról folyó tárgyalásokon. Százezer hallgató Békéscsabán és a városkörnyéki községekben a TIT-elöadásokon A közelmúltban Telekgerendáson megrendezett, kihelyezett TIT városi elnökségi ülésen részt vevők száma tükrözte a község érdeklődését a tudományos ismeretterjesztés iránt. A TIT megyei szervezetének titkára, dr. Krupa András és a városi elnökség tagjai mellett jelen volt Gyebnár János, a telekgerendási Községi Tanács elnöke, Sipiczki János községi párttitkár, Csomós István, a Békéscsabai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Kelle Mihály, a Vörös Csillag Tsz elnöke, valamint a község ipás állami te társadalmi vezetője is. Kára Menyhért, a TIT békéscsabai városi szervezetének titkára tájékoztatta a hallgatóságot az 1976—77-es ismeretterjesztő év eredményeiről Békéscsabán te a- város környéki községekben. Elmondotta, hogy Mezőbe- rényben, Köröstarcsán, Csárdaszálláson, Gerlán, Telek- gerendáson és Kétsoprony- ban 485 rendezvényt tartottak 26 ezer 514 hallgatóval, Békéscsabán pedig 1720 ismeretterjesztő rendezvényen 80 ezer 749-en vettek részt. A megyeszékhely ismeretterjesztő szervezete 210 szerződtet kötött ipari te mező- gazdasági üzemekkel, ifjúsági klubokkal te kollégiumokkal, iskolákkal, óvodákkal, művelődési házakkal, különböző társadalmi szervekkel. Hatvankilencen kérték felvételüket az ismeret- terjesztő szervezetbe, többségükben fiatal műszaki értelmiségiek. A TIT VII. küldöttgyűlés határozatainak gyakorlati végrehajtásából eredő feladatokról a városi szervezet elnöke. Bakó Ignác beszélt. A megoldandó feladatokat beépítették az 1977—78-as év munkatervébe. Tevékenységük középpontjában továbbra is az ipari munkások, a mezőgazdasági fizikai dolgozók te az ifjúság körében végzendő tudományos ismeretterjesztés áll. Egészségügyi és ifjúsági akadémiákat, előadói konferenciákat, módszertani hónapot rendeznek majd a város környéki községekben, üzemi TIT-csopor- toknál, vállalatoknál te mezőgazdasági üzemeknél. Komplex sorozatokat terveznek szocialista brigádoknak, szakmunkásoknak, ifjúsági kluboknak te nemzetiségieknek. 1977-ben a tégla- és cserépipari vállalatnál te a Forgácsolószerszám-gyárban alakult TIT-csoport, a következő években pedig a PA- TEX Mezőberényi Gyárában, a Békéscsabai Kötöttáru- gyárban, a Férfifehérnemű- gyárban, a 8-as Volánnál és a Május 1. Tsz-ben készítik elő helyi csoportok szervezését. A közművelődési feladatokat a már jól bevált formák mellett főként az elő- adásos rendszerű ismeretterjesztésben, a munkásművelődte lehetőségei között valósítja meg az új ismeretterjesztő évadban a TIT békéscsabai városi szervezete. Ülést tartott az SZMT elnöksége December 16-án, tegnap délelőtt ültet tartott a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. Elsőként — D ömény Ferenc osztályvezető előterjesztésében — a SZOT Elnökség 1974. évi kádermunkáról szóló határozatának megyei végrehajtásáról tárgyalt. Megvitatta a szak- szervezeti tisztségviselők tevékenységét és szakmai, politikai képzésének helyzetét. Második napirendiként — Tóth Istvánnénak, az ifjúsági bizottság titkárának előterjesztésében — az SZMT ifjúságpolitikai intézkedési tervének módosítását tárgyalta meg. Ez utóbbi keretében foglalkozott a termelést segítő tevékenységgel, az élet- te munkakörülmények javításával a demokratizmus érvényesítésével, a politikai nevelőmunkával. A vita után a testület elfogadta az intézkedési terv módositását.
