Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
1977. november 17., csütörtök o Fejlesztés előtt Napi tizenhétezer tonna kőszenet fejtenek ki a lengyelországi Bytomban, a „Sziléziai felkelők” kőszénbányában, a korszerű gépek segítségével (Fotó: CAF _ MTI _ KS) H a a központ pesti Nagyon jó oka volt rá Erdei Ferencnek, hogy kimutatta s elemezte kitűnő könyvében, a „Város és vidéké”- kében, hány szegedi vagy Csongrád megyei székhelyű vállalata van a szomszédos dél-alföldi centrumnak, megyének. Arra jutott, hogy elenyészően csekély, az összesnek csak egy kis töredéke. Ha a hasonló vizsgálódást megyénkben és székhelyén is megtesszük, ugyanezt látjuk. Nagyon szigorúan véve, a csabai kötöttárugyáron kívül alig találunk Békésben olyan vállalatot, üzemet, ami nem tartozik valamilyen központhoz, nagyobb egységhez, tröszthöz. (Aminek a székhelye általában Pesten van.) a SZELÜK Négy évvel ezelőtt a termelési rendszerként elismert Szeghalmi Lucernamag Termesztési Rendszer — SZELUR — célul tűzte ki, hogy segíti a korszerű lu- cernamag-termelés kialakítását és elterjesztését, a takarmánytermelés szempontjából gyorsítja a korszerű fajták meghonosodását, serkenti a legnagyobb szaporu- latú vetőmag előállítását, s nem utolsósorban a gyenge termőképességű területeken a jövedelmezőséget növeli. Napjainkban 23 partnergazdaság alkotja a rendszert — abból 15 Békés megyei —, az összes terület meghaladja a 7 ezer 200 hektárt. A rendszer alakulásakor azt is célul tűzte, hogy a legkorszerűbb hazai fajtákat elterjeszti, a hazai vetőmagigényeket maradéktalanul kielégíti, majdan exportra is termel. A termelési rendszer megalakulásától kezdve partnerként vesz részt a munkában a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Feladata a telepítéshez szükséges vetőmag biztosítása, a termés feldolgozása és értékesítése. A SZELUR a szolgáltatások kifejlesztésére is törekszik. Ezen belül fontos feladatának tekintette és tekinti a korszerű technológia kialakítását, annak rendszeres fejlesztését. A termesztési technológia kidolgozása során egyebek között az volt gesztor feladata, hogy a rendelkezésre álló ismeretek alapján a hazai viszonyoknak megfelelő, legkorszerűbb termelési eljárást valósítsa meg. Az eltelt három évben a rendszerközpont számára egyrészt a termelési tapasztalatok gyűjtése, másrészt a kutatóintézetekkel kialakított kapcsolatok, a tudományos eredmények csoportosítása, kísérletek kipróbálása, a teclmológia további korszerűsítése volt a fontos feladat. A gépi technológiát a jövőben is a szocialista országokban gyártott és alkalmazott erő-, illetve munkagépekre alapozzák. Az idén a SZELUR gazdaságai 55 vagon fémzárolt lucernavetőmagot termeltek, melynek többségét két fajta A bucsai Új Barázda Tsz gazdag programot készített az állattenyésztés fejlesztésére. A szarvasmarha-ágazat és a juhászat meghatározó a szövetkezet életében. Az idén növekedett a szarvasmarha-állomány, s ezzel egyidejűleg jelentősen emelkedett az egy tehénre jutó tejhozam. A 360 szarvas- marhából 260 tejhasznú, s az év első tíz hónapjában 3200 literes fejési átlagot értek el. Ez a szám már most 500 literrel meghaladja az elmúlt évi átlagot. A tejtermelés fokozására megkezdték a magyartarka—Holstein-Friz egyedek keresztezését. Ügy tervezik a közös gazdaság vezetői, hogy 1980-ra saját szaporulatból népesítik be azt az 500 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet, melyet a jelenlegi szomszédságában 35 milliós költséggel készítenek majd. Ahogyan elkészülnek az istállók, úgy telepítik az állományt. Az elképzelések szerint a fajtaváltás után az egyik nagy tejtermelő gazdasággá lép elő a bucsai szövetkezet. A juhászat fejlesztése már folyik. A szövetkezet 1300 hektáros intenzív legelővel rendelkezik, amit korábban nem használtak ki kellően. Ezért az idei, 1450-es anyalétszámot az év végére — elsősorban saját szaporulatból adja. A Nagyszénási fajta — a régi növény korszerű változata, a száraz viszonyokat jól tűri —, valamint a Szarvasi 1-es fajta, mely az utóbbi években terjedt el, igen magas szaporulatú fokú. A jövő évi hazai telepítésű 6600 hektár lucernából 3800 hektáron a Szarvasi 1- est vetik el. Az említett két fajtán kívül kísérleti jelleggel még három fajta lucernát termesztenek magfogás céljára. A rendszernek gazdag fejlesztési lehetőségei vannak. Ügy tervezik, hogy 1980-ra 13 ezer hektár lesz a lucernavetőmag termőterülete. A fejlesztést elsősorban Szolnok és Hajdú-Bihar megyében, kisebb mértékben Békés és Csongrád megyében kívánják megvalósítani. A jövő évtől új fajtajelölteket is beállítanak a termesztésbe. Például a Szarvasi 2-est, ugyanis az információk szerint Jugoszláviában fajtaként már elismerték, ott kiváló eredményeket produkált. A rendszer magas szaporulati fokú vetőmagot termel. A hazai telepítések évente meghaladják a 145 ezer hektárt, ehhez 3600 tonna fémzárolt vetőmag szükséges. Ügy tervezik, hogy az V. ötéves terv végére már teljes egészében kielégítik a hazai igényeket, 1500 tonnát pedig exportra is szállítanak. A rendszeren belül elsődleges a magfogás. A vetőmagot igen jó áron tudják értékesíteni, mázsánként 7—10 ezer forintért, a szaporulati foktól függően. Természetesen a másodlagos hasznosítás sem mellékes, ezt a takarmányozás képezi. Az állatállománynak igen fontos táptakarmány a kicsépelt és feldolgozott lucernaszár. Az idén új gyomirtó szerek kipróbálásával is kísérleteztek — sikerrel. Ezenkívül további 7 témában folynak technológiai kísérletek, melyek igen kedvezőek, s ezekre országosan is felfigyeltek. Az eredményeket tekintve a SZELUR rövid idő alatt a legjobb hazai termesztési rendszerek közé nőtt fel. — 1800-ra növelik, majd jövőre megkétszerezik az állományt. Már épül, s az év végéig elkészül egy 640 férőhelyes hodály és egy 320 férőhelyes ellető, melyek együttes építési költsége 4,2 millió forint. A jövő esztendő elején 1,6 millió forintos költséggel újabb hodúlyt építenek. A beruházási költségeket konvertálható valutahitelből fedezik, ugyanis a juhászat teljes egészében exportra termel. A fejlesztést követően egyebek között évente 165 mázsa nyers gyapjút és 1200 mázsa juhhúst exportálnak kimondottan a tőkés országokba. A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ magyarbánhe- gyesi seprűkötő üzeme nem ismeretlen a megyében. Az itt dolgozók jó munkáját a külföldi vásárlók is elismerik, hiszen a szövetkezet évek óta százezres tételekben szállít Magyarbánhegye- sen készült seprűt exportra. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ seprűkötői ebben az esztendőben mintegy 420—430 ezer seprűt gyártanak összesen, s ebből 205 ezer kerül külföldi piacokra. Az igények kielégítésére a szövetkezet KeTörténelmi eredetű adottság ez, iparunk településének, fejlődésének sajátossága, amit tudomásul kell venni. Ám sokszor azoknak is igazuk van, akik azt mondják és alátámasztják adatokkal, tényekkel is, hogy némelyik vállalati központnak manapság még túlzottan — ahogy mondani szokás — maga felé hajlik a keze. Azért, hogy ez megváltozzon, sokat tesz a túlzott centralizálást nem támogató, helyes ipartelepítési és -fejlesztési politika. Bérkülönbség Egy-egy vállalat lehetőségei természetesen nagyon különbözőek, és egyelőre még túlzott mértékben különböznek azok a szubjektív tényezők, szándékok is, amelyeken döntő mértékben múlik, hogy megkapja-e ez vagy az a gyáregység, telephely, részleg a kellő bérfejlesztést, a szükséges üzemi szociális ellátást, vagy egyszerűen a kellő önállóságot a szervezési, beszerzési, gyártmányfejlesztési és egyéb ügyekben. Jelentős bérkülönbség alakult ki 1969 óta például a Híradótechnikai Vállalat vermesen is berendez egy seprűkötő üzemet. Az ebből a célból még tavaly megvásárolt községi malomépületben már beszerelték a korszerű fűtést, illetve a szárítót. A kevermesi üzemben jelenleg 30 seprűkötő dolgozik és a tervek szerint, mire a beruházás befejeződik még ugyanennyien állnak itt munkába, átvéve a feladatok egy részét a magyarbánhe- gyesi üzemből, ahol évről évre csökken a seprűkötést vállalók száma. központi üzem és a csabai 1. számú gyáregység között; csak ebben az évben vezettek az erőfeszítések oda, hogy a bérolló mintegy 5 százalékkal kisebb lett, azaz a pesti és az itteni fizikai álomány átlagfizetése közti különbség nem haladja meg a 300-400 forintot. Ezt úgy érték el, hogy az esedékes bérfejlesztésből — a központtal egyetértésben — a csabai üzem nagyobb hányadot kapott, de még így is túl nagy a különbség. Ugyanitt még mindig eléggé mostoha az üzemi szociális-kommunális ellátottság. A néhány éve megépült új üzemrész sokat enyhített ugyan a zsúfoltságon, de a női mosdó és öltöző szűk és elavult, saját erőből toldják- foldják, mert a fejlesztési alap a végleges, alapos megoldásra nem ad módot. Ezen csak keveset változtat, hogy nagyobb kommunális beruházás az utóbbi időben egyébként Pesten sem volt, és az is csak részben segít a gondokon, hogy a vállalat eddig mindig respektálta a csabaiaknak az üzemi szennyvíz-, út- és villanyhálózat kisebb-nagyobb javítására vonatkozó kéréseit. Lesz-e ebédlő? Mit mutatnak a pesti anyaüzemmel összehasonlítva a Gyulai Harisnyagyár ötéves munkavédelmi és szociálpolitikai intézkedési tervének irányszámai, az itt és ott erre szánt forintok? A munka- körülmények javítására és az üzemegészségügyi fejlesztésre a terv 10 millió 640 ezer forintot szán a Folyamőr utcai üzemben, Gyulán és Dobozon viszont csak 1 millió 640 ezret. Munkavédelmi oktatásra, propagandára ott ötvenezer, emitt százezer forint jut; „szociális létesítményekre” megjelölés alatt ott 7, itt 8,5 millió szerepel. E néhány adat értékeléséhez tudnunk kell azt is: ott és itt a létszám csaknem azo-. nos. Időközben kiderült, { hogy a jelzett 8 és fél millióból nem tudnak konyhát - és éttermet építeni; más megoldást kerestek tehát. De még nem tudni, lesz-e végül is — ahogy tervezték — 1980-ra a gyulai gyárnak konyhája és ebédlője, az, ami például a nagybátonyi gyáregységben már épül. Nem soroljuk a szervezés, tervegyeztetés másfajta, de szintén valós gondjait. Ha a központ másutt van, javaslatok, akták, kérések, visz- szaigazolások jönnek és mennek. Egy részük fontos, elkerülhetetlen, mégis világos: ha a telephelyeknek nagyobb lenne az önállósága — és ha megteremti ennek a feltételeit is —, ezzel is rengeteg időt és pénzt lehet megtakarítani. Szubjektív feltételek Az is világos: minden vállalat csak azt tudja elosztani, dolgozói zsebébe tenni, jól felszerelt öltözővé, ebédlővé változtatni, amit megtermelt. Ezúttal nem is erről van szó, hanem a mór említett szubjektív feltételekről. Nemrég — hallom megbízható forrásból a hírt — az egyik megyénkben üzemben munkásfórumot rendeztek. Minden illetékes vezető megjelent — csak a két első számú főnök nem ment el, mert fontos tervtárgyalásuk volt a pesti központból idelátogató vállalati vezetőkkel — akik így persze, szintén nem vettek részt a fórumon... / De akad jó példa is — és épp a már említett üzemek házatáján. A Híradó- technika korábbi vezetői évekig nem is jártak a csabai egységben — a mostaniak viszont, többen, csaknem kéthavonta jönnek, és rendre megbeszélik a gondokat az itteni középvezetőkkel is. A harisnyagyáriak azt tervezik, hogy új üzemet építenek, ahol konyha, étkező is lesz, s egyúttal a régi üzemben is helyet csinálnak a konyhának, étteremnek. A HAFE-nál, ahol egy éve még sokszor szervezetlenség uralkodott, kiadták a jelszót: minden figyelmet a csabai gyár felé, meg kell adni az „ötösnek” minden segítséget, s hogy ez nem csak szó, a kéthetenkénti főmérnöki értekezletek, a javuló szociális ellátás és — nem utolsósorban — a jobb munka is bizonyítják. Varga János JEGYZET Patentinform ’77 A gazdasági fejlődés menetében nemcsak a termelés vált hallatlanul nagyméretűvé, szerteágazóvá, hanem ezzel párhuzamosan a kutató, fejlesztő munka is. A vállalatok, intézetek több ezernyi kutatóhelyén folyik a munka, országon belül; nemzetközileg pedig már valóban követhetetlenül sok helyen, azonos témákban is. Világméretű gond ez és világszerte a folyó, illetve a már révbe ért kutatásokról tájékoztató kiadványok sokasága jelenik meg. Ezek azonban, annyifélék, hogy valójában növelik a terület átláthatatlanságát, mintsem megnyugtatóan eligazítanának. Valószínűleg ezért is alakult ki, széles körben az a nézet, hogy a kutatóhelyeken főleg a már bejegyzett, vagy a szabadalmi védelemre már bejelentett kutatási eredményekről érdemes tájékozódni. A szadadalmak (a patentek) nyilvántartása jelenleg még a legjobban követi a hazai és a nemzetközi kutatóipari „termelést”. Nem véletlen, hogy éppen az idén (július 1-én) lépett hatályba a KGM ágazati szabványa a „Gyártmányok és gyártási eljárások ipar- jogvédelmi vizsgálatáról” — amelynek előírásai —, ha mindenütt betartják azokat — legalábbis a hazai iparban, segíthetnek a párhuzamos kutatások elkerülésében. A szabvány értelmében ugyanis, valamennyi az ágazathoz tartozó intézeti vagy vállalati kutatóhelyen, mielőtt új témát, kutató munkát indítanának, hitelt érdemlően meg kell győződni arról, hogy az adott témában nincs-e másutt (akár külföldön is) használható eredmény, illetve, hogy a hazai fejlesztésben, valahol nem foglalkoznak-e már a témával? Az újdonságok közötti tájékozódást segíti a KGM Tudományos Műszaki Tájékoztatási Intézetének (1971 óta) kétévenként megrendezett szabadalmi kiállítása is — a Patentinform. . A negyedik november 14-én nyílt meg és 20-ig lehet megtekinteni, Budapesten, a KGM Technika Házában. Az idei bemutatón 155 magyar és csaknem 100 külföldi szabadalommal ismerkedhetnek az érdeklődők. Jórészük már a nagyipari hasznosítás stádiumában van, lévén a rendezők törekvése, hogy elsősorban a már gyártó gazdával rendelkező szabadalmakat mutassák be. A most bemutatott hazai és külföldi szabadalmak jórésze egyébként elsősorban a gyártási eljárások korszerűsítését segíthetik. Mint például az Egyesült Izzó univerzális másolóberendezése, a Híradástechnikai Szövetkezet televíziós szervizműszerei, a Vasipari Kutató Intézet gyorselemző készüléke vagy a Mezőgépfejlesztő Intézetnek a bogyósgyümölcsök betakarítását segítő gépsora. Sok kohó- és gépipari vállalat műszaki gárdája találhat ezen a kiállításon a saját gyára korszerűsítéséhez alkalmas megoldásokat — még. hozzá vízum, útlevél és külföldi napidíj nélkül. Elvégre nemcsak külföldi, hanem hazai szabadalmak és gyártási eljárások megvételével is szabad, sőt érdemes kalkulálni a termék és technológia- váltás programjához. Gerencsér Ferenc — Szekeres — Növekvő állatállomány, új létesítmények —sz— Seprűkötők Kevermesen
