Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

1977. november 17., csütörtök V iZI Bővülnek a Földrajztudomanyi Kutató Intézet Alföldi Csoportjának nemzetközi kapcsolatai Néhány éve kezdte kiala­kítani nemzetközi kapcsola-. tait a Magyar Tudományos Akadémia Földraj ztudomá­nyi Kutató Intézetének Bé­késcsabán működő Alföldi Csoportja. Erről érdeklődtünk a napokban dr. Tóth József kandidátustól, a csoport ve­zetőjétől. Először az elmúlt évben a földrajzi világkonferenciára kaptak meghívást. Azóta nem egy nemzetközi fóru­mon vettek részt. Így, az ez év augusztus 29-től, szeptem­ber 6-ig a Szegeden megren­dezett angol—magyar szemi­náriumon, amelyen az urba­nizáció földrajzi vonatkozá­sairól volt szó. Dr. Tóth Jó­zsef „Az alföldi városfejlő­dés” címmel tartott előadást. Mint elmondta, a résztvevők megtekintették Szeged, majd Pécs nevezetességeit és föld­rajzi környezetét. Az Alföldi Csoport vezetője arról is be­szélt, hogy ezek a nemzet­közi találkozók — a szegedi is — nem csupán a tapasz­talatok gazdagodását teszik lehetővé, hanem az itt kötött ismeretségek, barátságok nagy segítséget jelentenek a további kutatómunkában is. A csoport két mukatársa, Simon Imre és Rakonczai János vettek részt szeptem­ber II és 17 között Blago- jevgrádban, a bolgár geo­gráfusok III. kongresszusán. Több mint száz előadás hangzott el itt a különböző szekciókban, amelyeken a külföldi kutatók megfigye­lőkként voltak ott. Elsősor­ban idegenforgalmi kérdések vetődtek fel. Az előadásokon elhangzottakat támasztotta alá az a kétnapos kirándu­lás, amelyen megismerked­hettek a Balkán-térség fel­színének geomorfológiai fo­lyamataival. Ugyancsak Bulgáriában, Várnában rendezték meg szeptember 30- és október 8-a között a KGST kereté­ben néhány éve megalakult környezetvédelmi tanács ülé­sét. A tanács megalakulásá­nak célja az volt, hogy a környezetvédelemmel kap­csolatos kutatásokat nemzet­közi szinten hangolják ösz­sze. A terv szerint minden ország egy típusterület prob­lémáját dolgozza fel. Ma­gyarország a környezetgaz­dálkodás és a település kap­csolatával foglalkozik. A ki­jelölt típusterület Tatabánya és környéke. Az Alföldi Cso­port javaslattal fordult az ülés résztvevőihez, hogy Bé­kés megye középső területét, mint iparosodó agrártérséget fogadják el kontrollterület- nek. A javaslatot elfogadták, a közeli években hét ország képviselője látogat el ide ta­nulmányozni a környéket. Magyarország héttagú kül­döttséggel képviselte magát október 11- és 14-e között Pozsonyban, a magyar—szlo­vák földrajzi szemináriu­mon. Az Alföldi Csoport há­rom munkatársa vett részt ezen a rendezvényen. A résztvevők megismerhették a szlovák alföldet és települé­seit. Dr. Tóth József befejezé­sül elmondta, hogy két év múlva Békéscsabán fogadják a szlovák geográfusok kül­döttségét. Ez a találkozó a nemzetközi kapcsolatok ki­alakításának újabb jelentős lépése lesz. j^. Á. A barlangrajzoktól a mai újságig Az írás története a multivízió képernyőjén Elsötétedik a nézőtér. Hat hatalmas képernyőn színes fények ragyognak. Halk zene csendül... Megjelenik a fel­irat: Bemutatásra kerül Ra­dies Vilmos Az írás és a betű története című multivíziós műsora. A multivízió alig ismert fo­galom: új műfaj. Az ismeret- terjesztés és szórakoztatás új kommunikációs eszköze. Töb­bet nyújt a filmnél és a diá­nál. Ezúttal tizenkét vetítő­gép segítségével, egyszerre több képernyőn kel életre a téma, a történet. A Munkásmozgalmi Múze­um dísztermében világpremi­er tanúi vagyunk. Feltűnnek az első képek. Az írás histó­riájának kezdő fejezetei. A zenével aláfestett szöveg és a sok képsor az írás, a betű csodálatos világába vezető nagy utazásra hív bennün­ket. Ami azonnal feltűnik: az egyidejűség pótolhatatlan va­rázsa. Az egymás mellé kerü­lő, változatos, színpompás látványsorozat a rajzok, ké­pek nyelvén szól hozzánk. Az emberiség történetének nagy szakaszai kelnek életre. Városok, tájak, épületek, műemlékek, szobrok, festmé­nyek egészítik ki a bemuta­tott írást, betűt. Művészi élmény látni és hallani a korok üzeneteit. Barlangrajzok, egyiptomiak hieroglifái, görög írás, hang­jelek. Változik az íróeszköz, változik az írás. A középkor magas írásművészete, a gó­tikus betű, Gutfenberg ... Már a reneszánsz ' idejében járunk, az antik művészet felélesztésének korában és fokozatosan eljutunk a mai betűművészetig. Előzőleg még megismer­kedhetünk az indiai, kínai és japán írásokkal is. Napjaink újságjainak és könyveinek címlapjaival, ol­dalaival búcsúzik Radics Vil­mos nagyszerű alkotása, Az írás és a betű története. Az Interpress, A Nemzetközi Új­ságíró Szervezet Kiadója ké­szítette a multivíziós műsort, amelyet Stark György igazga­tó kezdeményezett és Árvái István rendezett — kiválóan. Ritter Aladár Felnőtteknek és fiataloknak a színházról — Milyen a kapcsolatuk az úttörőkkel, hiszen a gim­názium mellett szlovák nyel­vű általános iskola is van. — Éppen most készülünk a Télapó-ünnepségre. Ügy gondoltuk, hogy előbb egy kis műsort adunk, majd ajándékozás következik. Ezenkívül a VIII. számú alapszervezetünk osztályfő­nöki órán a nyolcadikosok­nak bemutatja a gimnáziu­mot, és a KISZ-szervezetet. — Az akcióprogram elne­vezése: Az edzett ifjúságért! Hogyan sportolnak a diákok? Ma, november 17-én este 7 órától az ifjúsági és úttörő­ház klubos fiataljai találkoz­nak Jurka Lászlóval, a Jókai Színház igazgatójával a szín­házbarátok klubjában Bé­késcsabán. Beszélgetésük té: mája: a Jókai Színház helye és szerepe a mai magyar színjátszásban. Az érettségiző felnőttek ré­szére is vizsgatétel Németh László írói munkássága. Ezért november 22-én, a Ke­mény Gábor Szakközépiskola felnőttoktatási tagozatán, 23-án pedig a közgazdasági felnőttoktatás klubjában tart előadást a Bodnárnéról Jur­ka László. A szakmunkásképző isko­lák nevelési-oktatási és szak­mai képzési feladatait az 1969. VI. számú szakmunkás- tanuló törvény határozza meg: „A szakmunkásképzés célja korszerű szakmai és általános műveltséggel ren­delkező szocialista világnéze­tű és erkölcsű szakmunkások nevelése.” A képzésben mégis — egé­szen a közelmúltig — gondot jelentett a szakmunkáskép­zés bizonyos fokú „zsákut­cás” jellege. Az 1975—76-os tanévtől kezdődően ezért tértek át az egységes, tago­zat nélküli képzésre két tan­év — mint átmeneti időszak — közbeiktatásával. Az egy­ségesítéssel, és a közismere­ti tárgyak új tanterveinek bevezetésével a különböző szakmájú tanulóknál a köz­ismereti képzésben igyekez­tek azonos művelődési anya­got kijelölni. Az új tanter­vek fő alapelve a nevelés­központúság, valamint a kor­szerűség és az élettel való szorosabb kapcsolat megva­lósítása. Még alig három hónap telt el a tanév kezdete óta. E rövid idő alapján szerzett tapasztalatokról érdkelőd- tünk a békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet pedagógusai­tól. László István igazgató: A szakmunkásképzés egysé­gesítésének egyik fő érdeme, hogy az érettségihez jutás lehetősége biztosítottabbá vált. A szakmunkásképzőben végzett tanulóink, ha tovább kívánnak tanulni a szak­munkások szakközépiskolá­jában, vagy a gimnáziumok­ban, akkor most már egysé­gesen, a közismereti tár­gyakból a második osztály­nak megfelelő anyagot sajá­títják el. Ezután kell még három évet tanulniuk az érettségi megszerzéséhez. Nem is volt helyes, hogy egyes szakmákban, például a gépi forgácsolóknál, a pa­mutszövőknél, kőművesek­nél stb. lényegesen keveseb­bet kaptak a közismereti tárgyakból. A megjelent dokumentu­mok közül teljesen újszerű például a tanórán kívüli ne­velés terve, ami éppen a mi iskolatípusunkban folyó sok­rétű képzés miatt eléggé problematikus. Talán a kol­légiumokban a legkönnyebb a helyzetünk. Ezért örültünk, hogy textiles lányaink a le­ányszállásról végre kollégi­umba kerülhettek. — Milyenek a tárgyi és személyi feltételek az új tanterv és nevelési terv megvalósításához? Karcagon él és dolgozik a világszerte ismert fazekas népművész, Kántor Sándor, aki 1953- ban hazánkban elsőként kapta meg a Népművészet Mestere címet. Az idős mester >vejével — Kun Gazda Ferenccel — együtt készíti a tálakat, a Miska-kancsókat és más figurális alkotásokat, melyek iránt külföldön is nagy az érdeklődés (MTI-fotó, Branstetter Sándor felvétele — KS) — Nálunk minden szerda tömegsportnap. Társadalmi munkában építünk sportpá­lyát az iskolában, az eddig elkészült részeken vagy rossz időben a tornateremben ren­dezünk futóversenyt, ját­szunk labdajátékokat. Leg­utóbb a városi futócsapat­bajnokságban futottuk le az előírt távokat. November 19-re várunk vendégeket a gyulai román gimnáziumból, természetesen akkor is a „műsor”: tréfás váltó, foci, kézilabda-bajnokság lesz. P. J. A színházbarátok- klubja minden évben ellátogat vala­melyik budapesti vagy vidé­ki színház előadásaira. De­cemberben Kaposvárra ki­rándulnak, megnézik a szín­ház előadását, majd beszél­getnek a szereplőkkel és a rendezővel. — Az oktatást segítő esz­közökben nagyon jól állunk. Gondunk inkább a tanter­mekkel van. A majdnem 1600 tanuló délelőtti foglalkozá­saihoz még a kollégium he­lyiségeit is igénybe kell ven­nünk és érthető, hogy ilyen körülmények között nem tudunk áttérni a kabinet rendszerű oktatásra. A mű­helyeink viszont korszerűek, jól felszereltek. Hegesztő­műhelyünkben olyan modern gép is található, amely még a termelésben is újdonság­nak számít. Iskolánkban 96 oktató — ebből 50 szakokta­tó — tanít. Egyetlen képesí­tés nélküli pedagógusunk van csak, de ő is jól látja el feladatát. — Pedagógusainknak nem ment nehezen az áttérés az új tantervre, mert iskolánk részt vett a tanterv-előkészí- tő kísérletekben — kapcso­lódik a beszélgetésbe Szege­di Pál, az intézmény műsza­ki igazgatóhelyettese. A mostani terv sokkal rugal­masabb, nagyobb önállósá­got biztosít a pedagógusnak. Van kötelező, mindenki szá­mára elsajátítandó törzs­anyag, de a kiegészítő anya­got az osztály képességeitől függően dolgozza fel a szak­tanár. Ez a pár hónap is mutatja, hogy lényegesen jobb az új tanterv. Nagyon várjuk már az újabb doku­mentumok megjelenését is, így az új Rendtartást, az Országos Szakmai Jegyzéket és a Szakmunkásvizsga Sza­bályzatot. Valószínű ugyan­is, hogy egyes szakmáknál felemelik a képzési időt, egyeseket pedig megszüntet­nek. — Többször előkerült a ne­velésközpontúság kérdése. Javult-e az iskola és az üze­mek kapcsolata? — Az utóbbi időben lé­nyeges javulás tapasztalha­tó. A gyakorlatot 75—80 szá­zalékban csoportos foglalko­zásként oldjuk meg. Az üze­mi gyakorlatokhoz is több­ségében mi adjuk az oktatót. Ahol pedig a vállalat neve­zi ki, ott is segítünk szak­mai, módszertani tanács­adással. így sok visszaélés­nek, rossz nevelési hatásnak elejét vehetjük. Gulyás János magyar— népművelés szakos tanár részt vett az integrált okta­tás és az új tantervre való felkészülésben is. — Óraszámban a közisme­reti tárgyaknál nincs lénye­ges változás. Egyedül a test­nevelés növekedett egy órá­val, mivel bevezették a har­madikos évfolyamon is. Ta­lán a magyar tanterv az, amely kevés változtatással, inkább a hagyományos kép­zési forma tantervéhez köze­ledett, míg a többi egysége­sen a volt emelt szintű kép­zéshez. tylost több idő jut például a fizika és matema- lika tárgyaknál a gyakorlás­ra, a történelmen belül pe­dig foglalkozunk majd a társadalmi ismeretekkel is. Az egységes képzésre való áttérés nagyon időszerű volt, mert egyre elméletigénye­sebbek a szakmák, és sok esetben .indokolatlan volt az A”—,,B'’ megkülönböztető Icategória. Ezért találom eti­kai szempontból is jelentős­nek. A tanítási órán kívüli és a szabad idős elfoglaltságok­ról Szegedi Páltól érdeklő­dünk. — Hetente körülbelül 30 óra áll a tanulók rendelke­zésére délutáni sportkörök, szakkörök, kulturális és egyéb tevékenységek kereté­ben. Gondot jelent azonban, hogy nincs klubunk, ahol a bejáró és különösen a hely­ben lakók hasznosan tölt­hetnék el szabad idejüket. Pedig a fokozottabb nevelé­si elvek megvalósításához erre feltétlenül szükség len­ne. B. Sajti Emese Ifjú zenész Fotó: Martin Gábor Öt perc egy KlSZ-titkárral — Halló, szlovák gimnázi- rágágyásait is felásták, gon- um? dozták. — Igen, itt Kozsuch Mária KISZ-titkár beszél. — Mi újság a KlSZ-szer- vezetben? — Az építsük, szépítsük városunkat mozgalom kere­tében Békéscsabán parkot takarítottunk, kertészked­tünk, a kollégisták pedig még külön a kollégium vi­— Az akcióprogramból mit valósítottak meg most és mire készülnek? — November 12-én nyílt meg egy közös kiállításunka gyulai román nyelvű gimná­ziumban. A szlovák és ro­mán népi hagyományokat mutatjuk be. A védnök az UNESCO-szakkör, amelyet Kantár Mária tanárnő vezet. Az anyagot diákjaink maguk gyűjtötték össze, mi a szlo­vák részt, a gyulaiak a ro­mánt. A kiállítás egy hétig tekinthető meg és tervezzük, hogy hozzánk is elkerül. Első lépések az új tanterv szellemében

Next

/
Oldalképek
Tartalom