Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
1977. november 27., vasárnap o Elmenekültek innen a tanyák is. Kilométereken át csak a semmi. Egy dologra volt jó a szik. Ha kiszáradt, kerékpáron mehettek a gyerekek a falusi iskolába. Most már ez sincs. A szél szabadon garázdálkodik a hepehupákon, borzolja a ritkás füvű legelőt. De nem akadhat olyan rossz föld, hogy az ember rá ne fanyalodna még arra a picire is, amit nagy keservvel kierőszakolhat belőle. Bizony nem könnyű. A lánctalpas traktor, mintha bohókás kedvében volna: meg-megugrik. Kifordul az eke is a barázdából. Traktoros legyen a talpán, akinek a fene ki nem csúszik a száján egy-egy műszak alatt. — Kicsúszik ám az többször is — villan a szeme Szűcs Antalnak. Keresi a napot a súlyos felhők között. Ahogy megtalálja, belehunyorít. — Most még csak hagy- ján, míg nem esik az eső. — Meg azután nem is olyan rövid az a műszak reggel hattól este hatig. Majd este hattól reggel hatig — áll szemben rezzenéstelenül a széllel Barabás Mihály. Mustrálja a fényesre csiszolódott tárcsákat. — Tizenhárom éve ülök a nyeregben, a lánctalpak meg öt éve csattognak alattam. — Még soha nem hagyta el? — kockáztatom meg és hárman támadnak rám rögvest. Ketten mérgesre húzkodva homlokuk ráncait, a harmadik: Szatmári Károly pedig csöndes intéssel: — Az olyan nem is igazi traktoros. öccsei is pártját fogják. József is. Ferenc is. — Az olyannak itt nincs keresnivalója. Hamar kimeszeljük, ha magától meg nem szökik. Patkós Ferenc távolabbról hallgatja a szót. Állásán is látszik: igaz lehet, amit a Szatmári-fivérek állítanak. Igaz is. Nem akármilyen emberek. Keménykötésűek. Arcukat a szél cserezte. A lánctalpasok engedékenyen simulnak kezeik alá. Nincs feladat, amit meg ne oldanának. Kevés szóból értik egymást. A panasz ismeretlen. Annál ismerősebbek az éjszakák. A reflektorok fénye köti ilyenkor egymáshoz a lánctalpasokat, mint a kötél a hegymászókat. Külön- külön nem jutnának semmire. — Van úgy, hogy hatezret is megkeresünk fejenként egy hónapban. Ez nem megy másképp, csak ha vigyázunk egymásra, vigyázunk a gépekre, hogy kifogástalan állapotban adjuk egyik műszakról a másikra — néz társaira a legidősebb Szatmári, a brigádvezető. — Becsület dolga ez — öklözi. saját tenyerét Szűcs Antal. Mosollyal nyugtázza a hátbavágást. Szatmári Ferenc tenyere a vállán nyugszik. — Egyszer a becsület, másodszor pedig: aki alszik, otthon aludjon, ne a traktor nyergében. Ennyi az egész. Nekik ennyi, mert ez a dolguk. És ha egy éjszaka alatt a lánctalpak nyomán a szürke sziki legelő barázdált fekete tengerré válik, arcukon megenyhül a szigor. Akkor elfelejtik egy pillanatra a fáradtságot, a motorzúgást, a hideget, az átalhatat- lan nappalokat. Ebben az évben 600 hektárt szántottak föl egyenként és még a november is csak a harmadik harmadához ért, amikor végeztek a vetőszántással. A vetőgépek nem tudták utolérni őket. Egy műszak alatt három hektár húsát hasították föl. A traktor üvegkalitkája a birodalmuk. Az aktatáska az éttermük s a gépzúgás hozzá a muzsika. Ennek ütemére alakul át örhalmon is a szik szántóvá — réttelepítésre várva. Vannak — hozzáértők —, akik szerint termelőszövetke- zeteinkban ma már legtöbb a traktorosokon áll vagy bukik. övék az egyik legfőbb szerep a termelésben. Egy ütőképes traktorosgárda felér egy sikeres beruházással. Nos ennek igazán lehet vitatkozni. Egy biztos: a dé- vaványai Aranykalász Tsz mindenképpen a traktorosok pártján áll. Itt dolgozik ugyanis a Szatmári Károly vezette Rózsa Ferenc brigád. Éjjel-nappal. Lánctalpakon. Kőváry E. Péter Elegendő rizst — hazai termésből Negyedszázaddal ezelőtt valamivel kevesebb bajunk volt a rizzsel,-mint az utóbbi esztendőkben. Ezt elsősorban annak köszönhettük, hogy akkor még a jelenleginél jóval nagyobb területeket kötött le ez a kultúra hazánkban, de megyénkben is. Az akkori 11 ezer hektárral szemben a mostani 7 ezer hektár rizstermő területet Békés megyében — a tavalyi rendkívül kedvezőtlen év után — csak külön intézkedéssel lehetett megtartani. A népgazdaság a kár sújtotta rizstermelőknek 5 ezer forintot juttatott hektáronként azzal a feltétellel, ha nem csökkentik a rizstelepeik területét. A cél most az, hogy 1980- ra lehetőleg hazai termésből biztosítsuk az ország rizs- szükségletét. Ehhez alapot teremt a csárdaszállási központtal létrejött rizstermesz- tő rendszer, illetve az, hogy a táj természeti adottságainak a korábbiaknál jobban megfelelő rizsfajták is terjedőben vannak. Ezek a rövid tenyészidejű fajták a jövő évtől már a termőterületnek mintegy kétharmadán- felén díszlenek majd. Naposabb tervelőkészités Már a következő ötéves terv előkészítésén munkálkodnak megyénk vezetői, szakemberei, — többek között ezt teszik a megyei tanács tervosztályának munkatársai is. Az Országos Tervhivatal kezdeményezése alapján már korábban megkezdődött a VI. ötéves terv előkészítése. Ez új formában történik, elsősorban abból a szempontból, hogy a terület- egységeknek — így megyénknek is — a korábbinál nagyobb szavuk lesz az országos szintű döntések kialakításában, s hamarabb kerül sor a kölcsönös egyeztetésekre. Mindez természetesen a településfejlesztési koncepcióval összhangban valósul meg. Cél az is, hogy egy-egy területegység — például járási központ — olyan lehetőségeket kapjon, amelyekkel többet tehet nemcsak a maga, hanem a teljes vonzáskörzete ipari, gazdasági és kommunális fejlesztéséért. Vonatkozik ez egyebek között Szeghalomra is. Nagyobb figyelmet fordítanak megyénk városi körzetei terveinek előkészítésére is e munkák során. Gyulai zoknik a moszkvai olimpiára A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában az idei évben 35 millió pár, illetve darab zokni és harisnyanadrág gyártását tervezték. Ilyen sokat még sohasem gyártottak Gyulán, de jó szervezéssel, anyagbiztosítással és természetesen új gépek beszerzésével 2 százalékkal még túl is teljesítik az előirányzatot. Űj gépekről szólva feltétlenül meg kell említeni azt a 48, két cilinderes szovjet kötőgépet, mely nagyot lendített a termelésen. Minden gép kétszer annyit termel, mint a régiek, és mindezt kiváló, exportminőségben. Így nagyon rövid idő alatt visszatérül a beszerzésükre fordított 7,2 millió forint. Ebben az évben jelentősen növekedett a gyár exportja is. Szovjetunióba, Dániába, Svájcba, az NSZK-ba és még vagy 25 országba szállítanak Gyuláról, az idén 17 százalékkal többet, mint tavaly. Ezenkívül nem feledkeznek meg a hazai fogyasztók ellátásáról sem. Mivel napjainkban a zokni is divatcikk lett, ezért a vállalat tervezői évről évre új mintákkal lepik meg a vásárlókat. Jelenleg körülbelül 250-féle zokni és harisnyanadrág készül Gyulán különféle méretekben. A nagyarányú termelésfelfutás miatt szűkké vált a város közepén levő, házak közé beékelődött gyár. Bővítésre nincs lehetőség, ezért Gyulán, az északi ipartelepen vásároltak egy három- hektáros területet, melyen a jövő évben megkezdődik egy 3000 négyzetméteres üzemcsarnok építése. Ez mintegy 40 millió forintba kerül, de ez csak a fejlesztés első üteme. Azonban a zsúfoltság az új üzem belépésével csökkenni fog, és lehetővé válik konyha és ebédlő létesítése is. Bővíthetik a szociális létesítményeket, az új üzemben pedig mód nyílik a legkorszerűbb szervezési és anyagmozgatási módszerek alkalmazására. Addig, míg az új telep felépül, a régi helyen kell az egyre fokozódó igényeknek eleget tenniük. Már elkészültek a jövő évi mintadarabok, köztük azok, melyeket az 1980-as moszkvai olimpia emblémájával díszítettek. Remélik, hogy sportolóinkhoz hasonlóan, az ő termékeik is sikert aratnak majd. A bélmegyeri tJj Barázda Tsz-ben százezer darab cirok- seprűnyelet készítenek ebben az esztendőben. Percenként egy seprűnyelet készít ez a képen látható félautomata gép, melyen Kocsor Róza dolgozik Fotó: Véress Erzsi Szegedi kutatók kísérletei A világ legjelentősebbnek számító tudományos és ismeretterjesztő folyóiratai egy időben adtak hírt arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézetében, párhuzamosan amerikai és angliai laboratóriumokkal sikerült állati és növényi sejteket egyesíteni. Szegeden a kísérleteket dr. Dudits Dénes, dr. Rasikó István, dr. Hadlaczky Gyula és egy svéd vendég- professzor, A. Lima De Faria végezte. A sejtfal felbontható A tudósok olyan technikai eljárásokat dolgoztak ki és alkalmaztak, amelyek mór lehetővé teszik, hogy nemcsak generatív, hanem úgynevezett testi sejteket is egyesítsenek. A sejtfal eltávolítása után lehetséges például két levélsejt egyesítése és az így kapott termékből akár egy új növény felnevelése is. A növényi sejtek jellegzetes alkotó része a sejtfal. A sejtek egybeolvadása pedig csak úgy lehetséges, ha ezt a fal nem akadályozza. A cellulózból és a hemicellu- lózból felépülő sejtfal bontó enzimekkel négy—hat óra alatt eltávolítható. így sejtfal nélküli sejtek, úgynevezett protoplasztok keletkeznek, amelyek megfelelő feltételek között képesek újra sejtfalat létrehozni. Az így regenerált sejtből teljes növény nevelhető fel. Ilyen technikával a szegedi biológiai központban is neveltek már fel új, teljes értékű növényeket. Mindez a távlatokban új lehetőségeket nyújt a nö- vénynemesítőknek. A hagyományos szabadföldi kísérletek mellett ugyanis új tulajdonságokkal rendelkező növényi egyedek előállítása sejtpopulációkból is lehetséges. E módszereket ma már világszerte, hazánkban is alkalmazzák új, kiváló tulajdonságú hibridfajták létrehozásának reményében. Az eddigiekben azonban csak arról volt szó, hogy egy-egy azonos növény, például répavagy dohánysejtből, répát vagy dohányt neveljenek fel. A további kutatások arra irányulnak, hogy különböző növények — például búza és rizs — sejtfaltól megfosztott sejtjeit egyesítsék. Ebben a kérdésben nagy előrehaladást jelentett annak felismerése, hogy a sejtfal nélküli sejtek polietilénglükol (PEG) hozzáadásával szorosan összetapadnak és ez lehetővé teszi egyesülésüket. Felnevelt hibrid növény Dr. Dudits Dénes szerint intézetükben ezzel a módszerrel sikerült több növény, például búza és rizs közös hibridsejtjének, úgynevezett hetekarionnak a létrehozása, amely később megfelelő élettani körülmények között új sejtfalat alkotott. így az új hibridsetjben a genetikai információhordozó sejtmagok és a citoplazma alkotórészek egy sejtbe kerültek. A szegedi kutatások azt igazolják, hogy többek között sárgarépa-árpa, szója-kukorica és más növények hetekarionjai előállíthatók, életképesek és megfigyelték többszöri sejtosztódásukat, azaz növekedésüket is. Két sárgarépafaj protoplasztjainak fúziója után pedig sikerült hibrid növényt is felnevelni. Génkísérlet Ma már sejtfal nélküli sejtekkel kémcsövekben dolgoznak a kutatók. Ez megadja a lehetőségét annak, hogy más növényekből izolált géneket be tudjanak vinni a falától megfosztott sejtekbe. Ma még csak néhány növényfaj — mint például a lucerna — képes a gyökerükön élősködő baktériumok segítségével a levegő nitrogénjét megkötni és saját fejlődéséhez felhasználni. Ha sikerülne a nitrogént megkötő baktérium génjét növényekbe átvinni, nagy fejlődést lehetne elérni más mezőgazdasági növények termelésénél is. A sejtek működésének mind teljesebb megismerése ösztönzi a szegedi biológusokat. Ezért próbálkoztak meg — a világon elsők között eredményesen — a növényi és állati sejtek hibridizációjával is. Bár a növények és az állatok között fejlődéstanilag nagy a távolság, ennek ellenére számos biokémiai folyamatuk és az ezekhez szükséges makromolekulák felépítése és szerepe hasonló. A kutatók sok kérdésre szeretnének választ kapni: képes-e osztódásra állati eredetű genetikai anyag a növényi sejtek plazmájában? Végbemennek-e az emlős sejtek alapvető életfolyamatai növényi sejtekben ? Lehetséges-e sejtszinten a „feladat-átvállalás” — valamilyen szerepcsere — növényi és az állati eredetű genetikai anyag a növényi sejtek plazmájában? Lehetséges-e sejtszinten a „feladat-átvállalás” — valamilyen szerepcsere — a növényi és az állati eredetű makromolekulák között? „Hibridsejtek” A szegedi kutatók kísérletük első lépéseként sárgarépa protoplasztokat és emberi eredetű sejteket — a kísérletekre világszerte használt Hela sejtvonalat fuzio- náltatták. A növényi protoplasztokat és az állati sejteket összekeverték, majd polietilénglikolt adtak a keverékhez. A PEG hatására állati sejtekkel, növényi protoplasztok növényi proto- plasztokkal és kis számban állati sejtek növényi proto- plasztokkal is egyesültek. A „hibridsejtek” kialakulásának bizonyítására a fuzionálás előtt az állati sejteket radioaktív anyaggal megjelölték. Ez a módszer azonban bonyolult és hosszadalmas Volt. A későbbiekben speciális eljárással az állati és a növényi sejtmagokat más-más színűre festették. így azoknak az egyesült sejteknek a kiválasztása, amelyekben mindkét sejtmag megtalálható, már gyorsabb és köny- nyebb. Az elkülönített különleges „hibridsejteket” ezután növényi tápfolyadékba helyezték. És megfigyelték, hogy ilyen körülmények között a növényi sejtfal már néhány órával a fúzió után ismét kialakul és a sejtfallal rendelkező növényi sejtekben Hela sejtmagok is láthatók. Csak az emberiség javára A legújabb kísérletekből dr. Hadlaczky Gyula és munkatársai kimutatták, hogy a szójabab protoplasztok és az ecetmuslica sejtjeinek egyesítésével létrejött „hibrid- sejtekben” mind az állati, mind a növényi sejtmagok képesek DNS szintézisre. Ezek a kísérletek bizonyítják, hogy az örökítő anyag (DNS) előállításának bonyolult biokémiai folyamata végbemehet a mesterségesen létrehozott állat-növény sejtekben is. A szegedi kutatók világszerte nagy érdeklődést kiváltó, e területen elért eredményeinek célja világunk titkainak, köztük a sejtek szerepének jobb megismerése. Tanulmányaikban és cikkeikben is hangsúlyozzák: a biológiai tudományok új eredményeit csak az emberiség javára szabad és kell felhasználni. Dénes János
