Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27., vasárnap fllWJKTíW Jó az egészségügyi ellátás Endrődön Megfelelő-e a nagyközség vízellátása, milyen az egész­ségügyi alapellátás, gyako­ri-e a két-háram napos mu­lasztás a munkahelyeken? Többek között ezekre a kér­désekre adott választ az a beszámoló jelentés, amelyet november 25-i ülésén vita­tott meg Endrőd nagyközség Tanácsa. A tanácsülésen dr. Jánosik Bertalan körzeti or­vos, tanácstag, az egészség- ügyi, szociálpolitikai, közmű­velődési és oktatási bizottság elnökének előterjesztésében tárgyalt a testület a jelzett témáról. Endrőd általános egészség­ügy! helyzete megfelelő. Megoldódott a vízellátás, amely néhány évvel ezelőtt még a falu fő gondja volt. Sorra kimerültek ugyanis a bővizű, jó artézi kutak. End­rőd és Gyoma lakosságának összefogásával jött létre a vízműtársulás, vízvezeték-há­lózat épült, sok új közkifo­lyót létesítettek, bővizű ku­takat tártak fel. Jelenleg is sok házba vezetik 'be a vi­zet. Az egészségügyi, szoci­álpolitikai témakörhöz tar­tozik a közétkeztetés is. A konyhák, étkezőhelyek, élel­miszerboltok a higiéniai kö­vetelményeknek megfelelőek, ellenőrzésük rendszeres. A szakemberek ellenőrzik egészségügyi szempontból a piacot is. Tapasztalataik sze­rint a tejtermékek árusítá­sának feltételei, körülményei jók, a betonpultok lemosha­tok, fertőtleníthetők. Az árusítással foglalkozók egy része egészségügyi könyvvel is rendelkezik, bár ez jelen­leg itt nem kötelező. A kö­zelmúltban kezdte meg mű­ködését a cipész szövetkezet üzemi konyhája. Az új épü­letben korszerű körülmények között főznek, illetve ebédel­nek. A cipész szövetkezet át­adta a helyét a szabó ktsz- nek, ezzel ez utóbbi szövet­kezet gondjai is megoldód­tak. Megfelelő körülmények között működik a Lenin Tsz üzemi konyhája és ebédlője is. Nem kifogásolható már a Béke Tsz-ben sem a kony­ha, mert újjáépítették, kor­szerűsítették. Két nagyobb, sűrűn lakott külterületi település tartozik Endrődhöz: öregszőlő és Nagylapos. A nagyobb az öregszőlő, ahol hetenként egy alkalommal, a szarvasi úti iskolában megfelelően ki­alakított helyiségben tanács­adással egybekötött orvosi rendelés van. Itt létrehoztak egy kézi gyógyszertárat is. Nagy lapos lassan elnéptele­nedik. Az ívóvízellátás itt is gondot jelent, artézi kútjá­nak vize elapadóban van. A vizet tárolómedencében gyűjtik és szivattyús kúttal emelik ki. Nagylaposon is van rendelés és tanácsadás, e célra az Űj Barázda Tsz volt székházában alakítottak ki egy helyiséget. Főleg idős betegek járnak ide, akiknek nehezére esik a községbe utazni. Az egészségügyi alapellá­tás tárgyi feltételei az el­múlt években, amióta taná­csi hatáskörbe kerültek a körzeti orvosi rendelők, szá­mottevően javultak, gyara­podtak. Három körzeti orvos dolgozik a nagyközségben, munkájukat mindhárom kör­zetben ápolónő és rendelőin­tézeti asszisztensi szakkép­zettséggel rendelkező orvos- írnok segíti. A védőnői állás viszont betöltetlen, nyugdí­jazás miatt üresedett meg ez az állás, és új védőnő nincs. Átmeneti megoldás, hogy megosztották a betöltetlen körzetet. Két fogorvos ren­del a községben, s ők vég­zik a gyomai fogászati ellá­tást is, mivel ott egyik fog­orvosi állás üres, a másik ál­lást betöltő fogorvosnő pe­dig gyes-en van. Rossz a fo­gászati rendelő fogyóanyag­utánpótlása, s a felszerelés is javításra, pótlásra szorul. Gyáméval közösen oldotta meg Endrőd a belgyógyásza­ti, nőgyógyászati, szemészeti és gyermekgyógyászati szak- rendelést. Endrődön 1976. november 1-től 77 október végéig 19 582 volt az összes táppénzes na­pok száma. A községben nem jellemző, hogy két-há- ram napot mulasztanak a munkahelyen a dolgozók. Egy—három napra 78 (bete­get írtak ki az említett idő­szakban. Endrőd nagyközség Taná­csa ezután meghallgatta Szi­lágyi Imre tanácselnök be­számolóját a vb tevékenysé­géről. Végül pedig a testület jövő évi tervét vitatta meg és hagyta jóvá a tanácsülés, majd ismertették a végre­hajtó bizottság jövő évi munkatervét. Karácsonyi játékpolc Mi kerüljön a játékpolcra? Ezt latolgatják most kará­csony tájékán a gyerekek, a szülők. Természetesen ez nem rajtunk múlik elsősor­ban, hanem az iparon és a kereskedelmen. A már meg­kezdődött játékvásárról, a várható forgalomról és ellá­tásról érdeklődtünk Békés­csabán, az Univerzál Áruház játék- és sportosztályán. A tájékoztatóból kiderült, hogy a vállalat augusztusban megkezdte a felkészülést az év végi csúcsforgalomra. Az árualapok kialakításánál szem előtt tartották, hogy az új helyen, a nagyobb alap­területen minden 'korosztály­nak megfelelő játékkínálatot nyújtsanak. Jelenleg három­millió forint raktárkészlettel rendelkeznek és az esztendő befejezéséig még félmillió forint értékű áru beérkezé­sére számítanák. A gondolák között járva valóban sok új­donsággal is találkozhatunk. A csecsemőknek praktikus játékszereket vehetünk, amelyek látási és hallási igé­nyeiket kielégítik. Ilyenek a csörgők, csipogók, műanyag rágok és az egymásba rak­ható babaépítők, poharak. A háromévesek már sokat mo­zognak. Nekik különösen a felhúzós mechanikai játéko­kat ajánlják. Vagy itt van­nak a különböző fa- és mű­anyag közlekedési eszközök. Újdonság példul a buldózer. De szívesen játszanak a nagyméretű plüss figurákkal, járó- és síróbabákkal me­lyekből bőséges a választék. A három—hat éves gyere­keknek már nagyon sok mindent lehet vásárolni. A fiúk között igen közkedvelt a légósorozat, jelenleg négy­féle közül lehet válogatni. Az idei karácsonyon került elő­ször a boltokba az NDK- gyártmányú elektromos autó, a Csehszlovákiából származó versenyautó-pálya. Gazdag a választék a szovjet összera­gasztható repülőkből. A lá­nyoknak célszerű ajándék a babaszoba és a piciny ház­tartási eszközök. A 6—10 éveseknél a sport- és ügyes­ségi játékok kerülnek előtér­be. Új cikknek számít a né­met Grand Prix és a DING- BALL elektromos társasjá­ték. A lányok inkább a ba­baruhavarrását, a babák öl­töztetését kedvelik, a hozzá­való kellékeket szintén meg lehet vásárolni. A 10 évesnél idősebb gye­rekek játéka sok tekintetben hasonlít a felnőttek barká­csoló szenvedélyéhez. Ré­szükre modellvasutakat, te­repasztalt, elektromosépítő­ket, barkácskészleteket aján­lanak. GasztrofoHizem Miskolcon Gasztrofolüzemet építtet a miskolci Vendéglátóipari Vállalat a megyeszékhelyen. A tervek szerint naponta ti­zenötezer adag, előrecsoma­golt, hűtött ételféleséget ké­szítenek majd az új üzem­ben. A mintegy 30-40-féle ételt a miskolci vendéglátó az üzemi konyháiban, az ön- kiszolgáló és a strandokon levő éttermeiben, a gyer­mekélelmezésben, továbbá az ABC-áruházakban hozza for­galomba. Az épület alapozását még az idén, az UNIVÁZ-elemek összeszerelését pedig a jövő év tavaszán kezdik meg. A belső szereléshez 1979 nya­rán fognak hozzá. A több mint 60 millió fo­rintos költséggel létesítendő „ételgyárban” a próbaüzem­re 1979 decemberében kerül sor. A Kecskeméti Petőfi Vadásztársaság tagjai az apróvadas te­rületeiken megkezdték a mezeinyúl vadászatát. Az idén, de­cember végéig, mindössze 5 alkalommal tartanak nyúlvadá- szatot, de a szép fácánállomány bőségesen kárpótolja a va- d ászokat (MTI-fotó, Karáth Imre felvétele — KS) Az ifjúsági oktatáshoz II Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta hatvan év múlt el. Ez idő alatt az impe­rialista nagyhatalmak tudósai, professzorai szóban és írásban százszor is eltemették a marxizmus—leninizmust. Hangoztatták, hogy idejét múlta, elavult, nem tud újat adni az emberiségnek. A nyugati lapok, folyóiratok hasábjain is számos hasonló cikk jelenik meg. Az élet azonban minduntalan rácáfol azokra, akik a világ dolgozóival azt szeretnék elhi­tetni, hogy a marxizmus—leninizmus idejét múlta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméje, Lenin tanítása győzelmesen halad előre. Amíg 1917-ben és az azt követő évek­ben az új szocialista állam, a Szovjetunió, egyedül állt szemben az imperializmus tábo­rával, ma csaknem másfél tucat országban építjük a szocializmust. A világ minden tá­ján élnek és dolgoznak a kommunista pár­tok. Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népei ön­álló, független politikát kezdenek kialakítani, s egyre több nép ismeri fel, hogy nemzeti lé­te csakis a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunióval való barátság és együttműkö­dés révén biztosítható. És a marxizmus—leninizmus mind nagyobb teret hódít az ifjúság körében, mégpedig nem­csak a szocialista országokban, hanem a tő­kés világban is. A nyugati világban az ifjú­ságnak nincs emberi perspektívája. A fiata­lok tekintélyes részét -nem vonzza a pénz utá­ni hajsza. Másként akarnak élni, de a kapita­lizmus semmi mást nem-Kínál. Ebből az el- embertelenedett társadalomból, ahol egyetlen életcél a pénz, csak a társadalom megváltoz­tatása a kiút. Ezt érzi a Nyugat ifjúsága: egyesek eljutnak a marxizmushoz, mások va­lamiféle szociális ideákat kergetnek. Ebben a nagy kavarodásban azonban csak egyetlen biztos pont van: a kommunista pártok ideo­lógiája, a marxizmus—leninizmus, amely biz­tos kivezető utat jelöl meg. A nyugati ifjúságnál sokkal szerencsésebb helyzetben van a szocialista országok fiatal­sága, amely világos, biztos jövőt lát maga előtt. Megvan a cél: a szocializmus, majd a kommunizmus, az osztály nélküli társadalom felépítése. A hozzávezető út kijelölése a kom­munista pártok irányításával, a marxista— leninista ideológia és politika birtokában vi­lágos és egyértelmű. Igaz, ez az út nem min­dig sima, néha göröngyös, de aki a marxiz­must ismeri, az mindig képes eligazodni, ki tudja választani a célhoz vezető utak közül a legrövidebbet, azt, amely kevesebb buktató­val jár. Ifjúságunknak, amelyre az a feladat vár, hogy az idősebb generációtól átvegye a stafétabotot, meg kell hallania Lenin szavát, aki az ifjúság feladatairól szólva, legfőbb ten­nivalóként a tanulást határozta meg. Azt hangoztatta, hogy az ifjúságnak meg kell ta­nulnia a kommunizmust, el kell sajátítania és alkotó módon ismernie a marxista ideoló­giát, hogy azt az élet minden területén al­kalmazni tudja. Lenin tehát nem betűrágókat akart nevel­ni, hanem olyan embereket, akik az életre készülnek, olyan ifjúságot, amelyik érti a dol­gát, tudja, hogy mit akar, s a mindennapok útvesztőiben is megtalálja az utat a kom­munizmus építéséhez. Lenin 1920-ban, a Komszomol III. kong­resszusán óva intett attól, hogy a fiatalság bemagolja azt, ami a kommunista könyvek­ben, művekben és brosúrákban van. Ebben a beszédében szólt a kapitalista társadalom iskoláiróí, s elmondotta véleményét arról, hogy mit kell átvennünk a régi iskolából, s a régi tudományból. „A régi iskola — mon­dotta Lenin — azt állította, hogy sokoldalúan képzett embert akar kialakítani, hogy álta­lában a tudományokra tanít. Tudjuk, hogy ez elejétől végéig hazugság volt, mert az egész társadalom azon alapult és arra támaszko­dott, hogy az emberek osztályokra, kizsákmá- nyolókra és elnyomottakra oszlottak. Termé­szetes, hogy a régi iskola, amelyet teljesen át­hatott az osztályszellem, csak a burzsoázia gyermekeinek adott tudást. Minden egyes szava meg volt hamisítva a burzsoázia érdeké­ben. A munkások és parasztok ifjú nemzedé­két ezekben az iskolákban nem annyira ne­velték, mint inkább idomították, ugyanennek a burzsoáziának az érdekében.” Elítélve a burzsoázia tanítási módszerét, akik mindent el akartak vetni, ami a korábbi társadalmakból ránk maradt. Ezzel kapcso­latban kifejtette: „A régi iskola a gépies ta­nulás iskolája volt, arra kényszerítette az em­bereket, hogy rengeteg szükségtelen, holt is­meretet sajátítsanak el, amivel teletömték a fejüket, és az ifjú nemzedékből tucathivatal­nokokat neveltek. De óriási hibát követne el az, aki ebből azt a következtetést próbálná le­vonni, hogy lehet valakiből kommunista anél­kül, hogy elsajátítaná, amit az emberi tudás felhalmozott. Hiba volna úgy gondolkodni, hogy elég elsajátítani a kommunista jelsza­vakat, a kommunista tudomány következteté­seit anélkül, hogy elsajátítanánk az ismere­teknek azt az összességét, amelynek eredmé­nye maga a kommunizmus. A marxizmus a példája annak, hogyan született meg az em­beri ismeretek összességéből a kommuniz­mus.” Lenin a Komszomol III. kongresszusának küldöttei előtt kifejtette, hogy a marxizmus is a régi tudományokra épül, hogy Marx az általa kidolgozott elméleti tételeket a koráb­ban felhalmozódott emberi alkotásokra, tudo­mányokra építette. „A proletárkultúra — mondotta — nem pottyan le készen valahon­nan, ismeretlen helyről, nem azoknak az em­bereknek a kitalálása, akik magukat szakem­bereknek nevezik a proletárdiktatúra terén. A proletárkultúrának ama felhalmozott tu­dás törvényszerű továbbfejlődésének kell len­nie, amelyet az emberiség a tőkés-földesúri- hivatalnoki társadalom igája alatt szerzett meg. Mindezek az utak és ösvények a prole­tárkultúrához vezettek, vezetnek és fognak vezetni továbbra is”. Lenin példaként említette meg Marxot, ahogy ő a politikai gazdaságtan tudományát átdolgozta, s ezzel megmutatta, hová kell el­jutni az emberi társadalomnak. Megmutatta az átmenetet az osztályharchoz, a proletár­forradalom kezdetéhez. A tanulással kapcsolatban Lenin hangsú­lyozta: „Nem szabad átvennünk a régi isko­lából azt, hogy a fiatalság elméjét mértékte­lenül. .. szükségtelen... meghamisított isme­rettel terhelik meg, de ez nem jelenti azt, hogy beérhetjük a kommunista végkövetkez­tetésekkel, s hogy csak a kommunista jelsza­vakat kell betanulnunk. Kommunistákká csak úgy lehetünk, ha elménket mindazoknak a kincseknek ismeretével gazdagítjuk, amelye­ket az emberiség felhalmozott”. Hogy a kongresszusi küldöttek előtt vilá­gossá tegye, hogyan kell tanulni, Lenin gya­korlati példát is mondott. „Önök valameny- nyien tudják — mondotta —, hogy közvetle­nül a katonai feladatok, a köztársaság védel­mének feladatai után a gazdasági feladatok, a köztársaság védelmének feladata után a gazdasági feladat áll előttünk. Tudjuk, hogy a kommunista társadalmat nem lehet felépí­teni, ha nem ébresztjük új életre az ipart és a mezőgazdaságot, mégpedig nem úgy, ahogy régen volt. Modern alapokon kell új életet teremteni az iparban és a mezőgazda­ságban a tudomány legeslegújabb vívmá­nyainak megfelelően. Önök tudják, hogy ez az alap a villamosság, hogy csak, ha majd az egész ország, az ipar és a mezőgazdaság minden ága villamosítva lesz, csak ha majd ezt a feladatot önök teljes egészében magu­kévá teszik, csakis akkor lesznek képesek fel­építeni a maguk számára azt a kommunista társadalmat, amelyet a régi nemzedék nem tud felépíteni. Önökre az egész ország gazda­sági újjáalakításának feladata vár... Meg kell érteni, hogy a kommunizmust csak a korunk színvonalán álló műveltség alapján valósíthatjuk meg, és hogy ha ezzel a mű­veltséggel nem fognak rendelkezni, a kom­munizmus csak óhaj marad. Az előző nemzedéknek az volt a felada­ta, hogy megdöntse a burzsoáziát... Az új nemzedéket bonyolultabb feladat várja. Nem­csak arról van szó, hogy önöknek egyesíte­niük kell erőiket, hogy támogassák a munkás- és paraszthatalmat a kapitalisták támadásai­val szemben. Ezt meg kell tenniük. Ezt önök kitűnően megértették, ezzel az, aki kommu­nista, pontosan tisztában van. Ez azonban nem elég. Önöknek fel kell építeniük a kom­munista társadalmat. A munka első felét sok tekintetben elvégeztük. A régit annak rendje és módja szerint leromboltuk, az már nem más, mint romhalmaz, aminthogy romhalmaz­zá is kellett változnia. A talajt megtisztítot­tuk, és az ifjúkommunista nemzedéknek ezen a talajon fel kell építenie a kommunista tár­sadalmat. Önök előtt az építés feladata áll, s ezt a feladatot csak úgy oldhatjuk meg, ha elsajátítanak minden korszerű ismeretet, ha képesek lesznek a kommunizmust készen ka­pott demagóg formulákból, tanácsokból, re­ceptekből, előírásokból, programokból olyan eleven erővé változtatni, amely egységbe fog­lalja az önök közvetlen munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munká­juk vezérfonalává tenni...” Rendkívül nagy súlyt helyezett Lenin arra, hogy a kommunista ifjúsági szövetség kom­munista szellemben nevelje a ' fiatalokat. Hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak meg kell teremtenie a kommunista erkölcsöt, a közös­ségi szellemet, mert anélkül nem lehet a kommunista társadalmat építeni. Beszélt ar­ról, hogy mi, kommunisták tagadjuk az er­kölcsöt abban az értelemben, ahogy azt a burzsoázia prédikálta. „A kommunista er­kölcs — mondotta Lenin — az az erkölcs, amely a proletariátus osztályharcát szolgál­ja, amely egyesíti a dolgozókat minden ki­zsákmányolás ellen, minden kistulajdon el­len, mert a kistulajdon egyetlen egyén kezé­be adja azt, amit az egész társadalom munká­ja hozott létre. társadalom azon az elven alapult, hogy vagy te rabolod ki a másikat, vagy a másik rabol ki téged. Vagy te dolgozol a má­siknak, vagy az dolgozik neked, vagy rabszol­gatartó vagy, vagy pedig rabszolga. Azok az emberek, akik ebben a társadalomban nevel­kedtek, már az anyatejjel magukba szívták ezt a gondolkodásmódot, s érthető, hogy ne­hezen szabadulnak tőle. Az ifjúság már más szellemben nevelkedett, s ezért a kommunista erkölcs alapjait sokkal könnyebben sajátít­ja el”., Lenin arra tanította az ifjúságot, hogy a kommunizmusra való nevelést kapcsolják össze a mindennapi élettel, a gyakorlati fel­adatok végrehajtásával. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Legyen a kommu­nista ifjúsági szövetség rohamcsapat, amely minden munkánál segítő kezet nyújt, önálló tevékenységet fejt ki, kezdeményez. Legyen a szövetség olyan, hogy benne minden munkás, ha esetleg nem érti is meg azonnal, sőt ta­lán el sem hiszi a tanítását, olyan embereket lásson, akiknek gyakorlati munkáján, tevé­kenységén látja, hogy ezek valóban olyan emberek, akik a helyes utat mutatják nekik”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom