Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

1977. november 3., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Az önzetlen Balesetveszélyes rövidség A közelmúltban megépült Békéscsabán a Bartók Béla és a Gyulai utat összekötő több sávos kövesút. A Körös­csatorna hídját is újjávará­zsolták. A korlát azonban rövidre sikerült. És ez nem csupán esztétikai kérdés. A korlát rövidsége könnyen válhat baleset forrásává. segítség Gutyán Zsuzsanna szarva­si olvasónk, az állami tan­gazdaság dolgozója 1961-ben üzemi balesetet szenvedett. Ennek következtében alsó végtagjai megbénultak. Az­óta ágyhoz kötött, mozgás- képtelen beteg. Még hozzá­tartozói sincsenek. — Hogy ezt a kimondhatatlanul ne­héz helyzetet valamennyire el tudom viselni, elsősorban azoknak az embereknek kö­szönhetem, akik nap mint nap rámnyit jók -az ajtót — írja levelében. Ezek közé tartozik a Szarvasi Állami Tangazdaság Zrínyi brigádja is. 1975 januárjától rendsze­resen látogatják a gazdaság volt dolgozóját. Gyakran el­látják a napi teendőket, rendbe teszik az udvart és bevásárolnak, önzetlen se­gítségük példamutató. Miért fizetünk? A tüzelési idény már meg­kezdődött, a kéményseprők azonban nem nagyon törik magukat. Utoljára január­ban tették rendbe a ké­ményt — írja léveiében Ve- kerle József mezőkovácshá­zi olvasónk. A nyár végén ugyan megjelentek, s ellen­őrizték a kéményt, hárman is, de nem csináltak semmit. Ezért készítettem egy cső­kefét, s jómagam kotortam ki a- kéményt. Ugyan miért fizetjük a díjat, ha nekünk kell a kéményt kitisztítani? Legalább a boltokban árul­nának kihúzó keféket. Hová tűnt a pénzem? Szerkesztői üzenetek Szarvas Mátyásné, Békés­csaba : Panaszát üzemellen­őrzés útján vizsgálta meg a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság. A nyugdíjosztályba való sorolás helyesen tör­tént. Az 1970. január 1-től 1974. december 31-ig terjedő béridőszakból a három leg­kedvezőbb nyugdíjévét vet­ték figyelembe. Beleznai Mária, Újkígyós: A Volán 8-as számú Válla­lat nem talált alapot fegyel­mi büntetés kiszabására. Vi­szont figyelmeztette a kala­uznőt, hogy csak zsúfoltság esetén irányítsa másik autó­buszra az utasokat. Levélki Eta, Békés: A szemvizsgálat egyik alapfel­tétele éppen az, amit levelé­ben szóvá tesz. Anélkül nem tudja az orvos megállapíta­ni sem a betegséget, sem a gyógyítás módját. Szőke István, Gerendás: Panaszát elküldtük kivizs­gálásra a Békés megyei Ta­nács V. B. pénzügyi osztá­lyára. Ne bántsd a fát Boldizsár Gyula arról ír, hogy városokban, de sok he­lyen községekben is több helyen látni a fák törzsére szegezett papírosokat, ame­lyeken az emberek különbö­ző eladni valót hirdetnek. Régente az volt a szokás, hogy erre a célra a tanácsok egy hirdetőtáblát állítottak föl. Egyes községekben ma is megtalálható. De nemcsak a községekben, a városok­ban is elférne, ahol az em­berek egy-egy hirdetést ki­tehetnének. Ez nem kerülne sok pénzbe. A fákra kitett hirdetések nemcsak csúfítják a szépen rendezett utcákat, hanem a fák élettartamát is megrövidítik. Horváth Lajosné békéscsa­bai olvasónk májusban két útlevélkérő-lapot vásárolt az IBUSZ-irodában. Otthon ki­derült, hogy az egyikre nincs szüksége, mert a férjének még érvényes az útlevele. Visszavitte az útlevélkérő­lapot az IBUSZ-ba, hogy visszakapja a pénzét. Ott azt a választ kapta, menjen az illetékhivatalba. Onnan az adóhivatalba küldték ■ egy igazolásért, hogy nincs-e adóhátráléka. Ezt követően még május 17-én az illeték- hivatal fölvett egy jegyző­könyvet és megígérte, hogy a pénzt postán elküldik. Egy' hónap múlva olvasónk ismét felkereste az illetékhivatalt, mert a pénzt nem kapta meg. Udvariasan a postára taná­csolták. A hivatal átutalta ugyanis a pénzt a postára. Utánanéztek az ügynek. A válasz itt sem váratott soká­ig magára. A kézbesítő el­vitte a pénzt Horváthék la­kására, de nem voltak ott­hon. Jóllehet egyikük éppen tanulmányi szabadságon volt, és odahaza tartózkodott. Szó, ami szó, a pénzt a posta visszautalta az illetékhiva­talnak, s levélírónk a mai napig sem kapta meg a 150 forintot. Vajon hová tűnhe­tett? Galopp-pálya Békéscsabán, a Szabolcs utca javítása miatt a fuvarosko­csik és a munkagépek a Kulich Gyula-lakótelep 6-os épü­letétől a 3-as épületig terjedd útszakaszon közlekednek. Sokszor lélegzetállító mutatványokat végeznek a parkoló gépkocsik és a játszadozó gyermekek között — írja Kovács Pálné, majd így folytatja. — Az itt lakók enyhén szólva galopp-pályán érzik magukat, mert kora hajnaltól késő es­tig a lovak patáinak csattogását hallgatják. Az ABC-áruház környéke is említést érdemel. Bókatörő hegyes kövekből „készült” a járda. Ettől két méterre a rozzant és fedetlen szennyeskukák mellett egy gödör ékeskedik. Vajon nem le­hetne végre az ABC környékét lebetonoztatni? OFOTÉRT és a szemüveg Elkeseredett hangú levelet küldött szerkesztőségünkbe Piatkó László békéscsabai olvasónk. Nyolcéves gyer­mekének szemüveget írt fel az orvos. Azóta másfél hó­nap telttel, de az OFOTÉRT csak ígéri a szemüveget. A napokban az iskolából azt az értesítést kapta, ha gyermeke nem visz szem­üveget, haza fogják külde­ni. Mitévő legyen hát? Mi­vel igen gyakran keresi fel az üzletet, már neheztelnek is rá. Sőt mi több, a na­pokban érthetetlen ember­nek nevezték. Talán azért, mert nem tudja felfogni, miért kell ennyit várni egy szemüvegért. De ezt mások sem tudják megérteni, akik hasonló helyzetben vannak. Különös szenvedély S. M. gyulai olvasónk ke­serű hangú levélben tájékoz­tatott a gyulai megyei kór­ház rendelőintézetében ta­pasztalt jelenségekről. Amint írja, a gyulaiak és a kör­nyékbeliek egyaránt . öröm­mel vették birtokukba a ré­gen várt, korszerűen fel­szerelt és jól berendezett egészségügyi létesítményt. Azóta a gyógyító munka jobb lett, a betegek pedig kultu­rált körülmények között vá­rakozhatnak az 'előtérben, amíg sor kerül rájuk. A ren­delőintézet dolgozói az utób­bi időkben elkeserítő jelen­ségekre lettek figyelmesek. A várakozókban elhelyezett műbőr bevonatú padokat el7 hasítják, jókora darab mű­bőrt letépnek és kisze’degetik a szivacsot. Jogos az észre­vétel, hiszen akik idekerül­nek, beteg emberek, s nem biztos, hogy a padrongálás legalkalmasabb módja, hogy megrövidítsék a várakozás perceit, óráit. Inkább óvni kellene a berendezéseket, hi­szen naponta több százan megfordulnak ezekben a he­lyiségekben, és sem nekik, sem a dolgozóknak nem kö­zömbös, milyen körülmények között várakoznak, illetve gyógyíthatják a betegeket. JOGÁSZUNK VÁLASZOL Németh Józsefné, Gyula: Az iparban éjszakai munka este 22 órától reggel 6 óráig terjed. Három műszak ese­tén a harmadik műszakban végzett munka minősül éj­szakai munkának. A munka­ügyi, az egészségügyi és az érintett ágazat miniszterei egyetértésben határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben nők és fiatalko­rúak egyáltalán nem, vagy csak meghatározott munka- feltételek biztosítása esetén, illetőleg előzetes orvosi vizs­gálat alapján foglalkoztatha­tók. Munkaviszony szem­pontjából fiatalkorú az. a dolgozó, aki 18. életévét még nem töltötte be. Fiatalkorú a minisztériumok által kijelölt iparágakban csak akkor dol­gozhat, ha 17. életévét már betöltötte és szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelkezik. A kohászatban ilyen korú fiatal azonban csak a szak­vizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszer­zése céljából foglalkoztatha­tó. Az a fiatal, aki ugyan betöltötte a 16., de még nem lépte túl a 18. életévét, a textiliparban csak a köny- nyűipari miniszter által meg­határozott keretek között vállalhat éjszakai műszakot. Ám mielőtt erre sor kerül, a vállalat köteles a fiatalkorút orvosi vizsgára küldeni. Csakis a vizsgálat alapján foglalkoztathatja éjszakai műszakban. Negyedévenként az orvosi vizsgálatot meg kell ismételni. Ha az orvos véleménye szerint az éjsza­kai munka a fiatalkorú egészségére káros, a vállalat nem foglalkoztathatja har­madik műszakban. Mindezen túl figyelembe kell venni a kollektív szerződés, előírása­it. A kollektív szerződés ugyanis megtilthatja a fia­talkorú éjszakai foglalkozta­tását. Ebben az esetben ter­mészetesen a vállalat nem kötelezheti ilyen korú dolgo­zóját az éjszakai munkára. Kiss János, Gyoma: Ez év január 1-től a termelőszö­vetkezet tagja is tarthat lo­vat a háztáji gazdaságában. Kérésével azonban forduljon a termelőszövetkezet vezető­ségéhez, mert a lótartáshoz a vezetőség hozzájárulása is szükséges. Levelében továb­bá azt kérdi, hogy mint tsz- tag eladhatja-e a földjét, mivel az a közös táblán kí­vül esik. Mint minden ma­gyar állampolgárnak, úgy a termelőszövetkezet tagjának is lehet zártkertben vagy belterületen személyi tulaj­dona. Ilyennek kell tekinte­ni a külterületen a tanya körüli földet is. A három he­lyen levő föld együttes terü­lete viszont nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. Természetesen személyi tu­lajdonával saját belátása sze­rint rendelkezhet, el is ad­hatja. Ám számolnia kell a következőkkel: Ha a szemé­lyi tulajdonában levő földet eladja, a termelőszövetkezet­től nem kaphat háztáji föl­det. Még akkor sem, ha az előírt munkanapokat teljesí­ti. Ej; a rendelkezés nemcsak az eladás évére, hanem az azt követő időre is vonatko­zik. Többeknek: A kedvezőt­len adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek szak­emberellátásának támogatá­sáról szóló 32/1977. (IX. 22.) MÉM számú rendelet módo­sította és kiegészítette a ko­rábban megjelent 7/1976. (II. 26.) MÉM számú rende­letet. A kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek lakás­építéséhez az építési költség 50 százalékáig vissza nem té­rítendő lakásépítési támoga­tás engedélyezhető. Az ilyen támogatással épített lakások nem idegeníthetők el. Ha a szakember a szövetkezet székhelyén, vagy annak kö­zelében lakóházat épít, illet­ve vásárol, kérelmére 25 ezer forint, ezenfelül minden el­tartott gyermeke után ötezer forint építési segélyt lehet adni. (dr. Serédi) MIT MOND II JOGSZABÁLY? A tsz-tagok családi pótlékáról Családi pótlékra a bizto­sított akkor jogosult, ha ház­tartásában két vagy több gyermek él. Egyes kivételes esetekben a családi pótlék a jogosultat egy gyermek ese­tén is megilleti. Havonta két gyermek után 720 fo­rint, három és több gyer­mek után gyermekenként 380 forint, egyedülálló jogo­sultnak két gyermek után 760 forint családi pótlék jár. A tartósan beteg és testileg, vagy szellemileg fogyatékos gyermek után minden eset­ben havi 380 forint a csa­ládi pótlék. Ha a szülők háztartásában« élő két gyer­mek közül az egyik tartósan beteg, két gyermek után összesen 760 forint családi pótlékot kapnak. A családi pótlék mindig azt illeti meg, aki a gyermekről a saját háztartásában gondoskodik. Külön élő szülők esetén, ha a jogosultság feltételei mindkettőjüknél fennállnak, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinek háztartá­sában él a gyermek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak csa­ládi pótlékra való jogosult­sága a sajátos körülmények­re való tekintettel az előző évben teljesített munkana­pok számától függ. Teljes évre jár a családi pótlék an­nak a tsz-tagnak, aki az elő­ző évben százhúsz, illetőleg nő dolgozó esetén 80 mun­kanapot teljesített. Aki. en­nél kevesebb munkanapot dolgozott, annak a naptári év első napjától számítva annyi hónapra jár a családi pótlék, ahányszor tíz, nő dolgozó esetén ahányszor hét munkanapot teljesített az előző évben. Munkanapként a tag által személyesen teljesített mun­kanapokat kell figyelembe venni. Egy meghatározott terület családi vagy egyéni megműveléséhez szükséges munkanapok számát a szö­vetkezet vezetősége állapít­ja meg. Munkanapnak szá­mít az a nap is, amelyet a szövetkezet a háztáji gazda­ságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcsterme­lés címérv köteles a tag javá­ra munkanapként nyilván­tartásba venni. Munkana­pon 10 órás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkateljesítmény, amelyet nem munkanappal mértek, át kell számítani 10 órás munkanapra. Munkanapnak kell figyelembe venni — a heti pihenőnapok kivételé­vel — azt az időt is, ame­lyet a szövetkezeti tag bal­eseti táppénzben, betegségi segélyben töltött, kórházi ápolás alatt állott, vagy szü­lési szabadságon volt, gyer­mekgondozási segélyben ré­szesült, háromévesnél fiata­labb gyermeke gondozása vagy 10 évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása mi­att a munkavégzés ;^lól men­tesítést kapott, katonai szolgálatot teljesített, vagy a szövetkezettől munkavég­zés nélküli díjazásban ré­szesült, illetve tanulmányi szabadságon volt. Azt az időt pedig, amikor a szövet­kezeti tag saját jogú nyug­díjban vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjban része­sül, úgy kell figyelembe venni, mintha naptári hó­naponként tíz, nő dolgozó esetén hét munkanapot tel­jesített volna. A termelőszövetkezetbe belépő tag a belépést köve­tő 6 hónapon át, a teljesített munkanapok számától füg­getlenül jogosult családi pót­lékra. A hat hónap lejárta után a következő 6 hónapon belül azonban csak annyi hónapra illeti meg a csalá­di pótlék, ahányszor tíz, nő dolgozó esetén ahányszor 7 munkanapot teljesített az előző 6 hónapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom