Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-03 / 259. szám

1977. november 3., csütörtök o Ünnepi üdvözlet a szovjet egészségügyi dolgozóknak tese nyitotta meg az em­lékülést, majd dr. Medve László egészségügyi minisz­terhelyettes mondott ünne­pi beszédet. Lenin munkás­ságát méltatva megemléke­zett a jelentős évfordulóról. Az előadó beszélt arról, hogy a béke teremtette meg akkor is a feltételeit a nép szenvedéseinek megszünteté­sére és az egészségügy fej­lődésére. Lenin ’eszméi út­mutatást adtak a gyógyító­megelőző munkához, a gyógyintézetek létesítéséhez, az egészségügyi káderek képzéséhez és általában az egész nép egészségvédelmé­hez. Ezeket az eszméket műveiben megtaláljuk. A dolgozók egészségéről való gondoskodás a szovjet állam egyik legfontosabb feladata ma is. Jelenleg 5,5 millió dolgozón, ezenbelül 865 ezer orvos áll az egészségügyi szolgálatában a Szovjetunió­ban. Ezután a miniszterhe­lyettes a magyar—szovjet egészségügyi kapcsolatokról beszélt, s arról a nagyará­nyú segítségről, amelyet ha­zánk e téren is kapott a Szovjetuniótól. Majd a kö­vetkezőkkel fejezte be: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján a tanítvány tiszteletével és a megbonthatatlan barátság biztos érzetével köszöntjük a szovjet egészségügyi dol­gozókat.” C23I2SH----------------------­124 a tizenkettediken Gyulai bútorkiállítás Budapesten Színpompás, igazán sze- met-lelket gyönyörködtető bútorkiállítást nyitott meg hétfőn Budapesten, a Duna Interkontinentál Szállóban Nagy Kálmán, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetke­zet elnöke. A minden tekin­tetben világszínvonalú nagy­szálló első emeleti csarno­kának óriási, kék mintás perzsaszőnyegén, a kiállítás rendezői sorokban és töm­bökben, mutatósán helyez­ték el a fából és többnyire csővázból készült bútorokat — összesen 124-et. A látvány szépségét emeli a bútorok, garnitúrák egyenkénti, jól sikerült megvilágítása, és az, hogy a rendezők sok-sok friss, vágott virágot helyez­tek el az asztalokon és a kisebb-nagyobb emelvénye­ken mindenfelé. Mintegy százan vettek részt a megnyitón — nem a nagyközönség, hanem többnyire kereskedők és-más szakemberek. Ez érthető, hi­szen a szövetkezet termékei­nek java részét vállalatok­nak, közintézményeknek ké­szíti. Az évek óta, immár ti- zenkettedszerre megrende­zett bemutató súlyát mutatja többek közt az is, hogy megjelent Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyet­tes, és ott voltak a szovjet kereskedelmi kirendeltség képviselői is. Ez nem vélet­len, hiszen a szövetkezet legnagyobb szocialista keres­kedelmi partnere a Szovjet­unió: a- gyulaiak készítették — egyebek közt — a moszk­vai közgazdasági intézet székházának, a Szovjetunió Geológiai Minisztériumának vagy a tbiliszi operának a berendezéseit. — Korunkban — mondot­ta a megnyitón az elnök — széles körű igény él a bel­sőépítészet, a lakberendezés színvonalas, ízléses, korsze­rű megoldására, s a szövet­kezet ezt szem előtt tartva fejleszti ki különböző ren­deltetésű bútorait, alkalmaz­kodva a mai építészet, a funkció és a forma egysége által támasztott követelmé­nyekhez. Ezt szolgálják sa­játos, modern, fa és fém kombinációjú termékeink, s a különböző gyártási megol­dások, a forgó, görgős, emel­hető és dönthető szerkezeti elemek. Sok-sok ilyen művelet eredménye egy-egy bútorkiállítás és a piacképes termék. Képünkön: készülnek a kedvelt halász­székek a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezetben Veress Erzsi felvétele A most megnyílt kiállítás érdekességei: a .Krím és a Bajkál krómozott, fémvázas tárgyalóasztal, különféle ka- napés ülőgarnitúrák, éttermi és dohányzóasztalók, vala­mint a kis helyen tárolható, összecsukható asztalok. Mű­szaki újdonság is van, az úgynevezett gázrugó, amit nálunk fejlettebb bútoripari országokban már széles kör­ben használnak. Lényege, hogy a hagyományos rugók helyett pneumatikus elven működő, hengeres szerkeze­tekkel lehet emelni vagy csökkenteni a bútorok ma­gasságát. A nagy sikerű, igazán színvonalas bemutató 'kap­csán azonban nem árt szólni Dr. Medve László miniszterhelyettes ünnepi beszédét mondja Fotó: Martin Gábor A Békés megyei Tanács egészségügyi osztálya, az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete megyei bizottsága és a megyei kór­ház november 2-án, tegnap délelőtt Gyulán az Erkel Fe­renc Művelődési Házban a NOSZF évfordulója alkal­mából ünnepi emlékülést tartott „A Nagy Október hatása a magyar egészség­ügyre” címmel. Az ünnepsé­gen részt vett Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, dr. Sarnyai Fe­renc, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető­je, valamint a helyi párt, tanács és egészségügyi intéz­mények képviselői. A két himnusz és egy szavalat el­hangzása után Nagy János, a megyei tanács elnökhelyet­Újabb kori történelmünk egyik kovácsa Húszéves korában, 1924- ben adták kezébe az oroshá­zi Darók Mihálynak az asz­talos szakmáról szóló bizo­nyítványt, amit 1945. előtt segédlevélnek neveztek. S olyan szaktársakkal dolgo­zott, akik szervezett munká­sok voltak és még ebben az évben belépett a szakszerve­zetbe. A Pacsirta utca 1. alatt volt a szakszervezetnek egy kis helyisége és vagy hatvan tagja. Mindjárt az elején kitűnt, hogy nemcsak a szakmáját tanulta meg jól Darók Mi­hály, hanem a szervezett munkásélet is érdekli, és cselekvőjévé válik a munkás- mozgalomnak. Ezért aztán 1925-ben a szakszervezet tagjai vezetőségi taggá vá­lasztják. S nem csalódtak benne, mert amikor arra volt szükség, részt vett sztrájkban és szervezte is azt. Horthyék hatóságai termé­szetesen igyekeztek a szak­szervezetet gyengíteni, tagja­it zaklatni, megfélemlíteni. Egyik fegyverük volt ebben, hogy többször fel is oszlat­ták a szakszervezetet. Min­den ilyen esetben beadvány­nyal fordultak a szolgabíró­sághoz, hogy újraalakítsák szakszervezetüket. Ezeket a beadványokat legtöbb eset­ben Darók Mihály vitte a szolgabíróságra, miként azo­kat is, melyekben engedélyt kértek, hogy gyűlést tarthas­sanak. Ilyenkor a szolgabíró­ságon mindig ráparancsoltak: ő felel azért, hogy a gyűlé­sen rendzavarás ne legyen. A munkásmozgalmi tapasz­talatok vezették aztán oda Darók Mihályt, hogy 23 éves korában, 1927-ben belépett a szociáldemokrata pártba és 1929-ben vezetőségi tagja lett. Ugyanebben az évben a famunkások szakszervezete titkárává választotta. A mozgalom elismerése volt ez tetteiért. De hát a létfenntartás mi­nimális biztosítása olykor el­szólította Orosházáról, ami­kor ott munkaalkalom nem volt, s máshol kellett azt ke­resni. Ezért kellett egy ideig Gádorosra járnia biciklivel dolgozni. 1933-ban megnő­sült, s 1935-ben Pestre ment dolgozni. Zuglóban kapott munkát a szakszervezet köz­vetítésével. És 1937-ben újra visszajött Orosházára, mivel télen Zuglóban sem volt munka. De ekkor már har­madmagával, mert megszü­letett az első lánya. S úgy éltek, hogy otthon vállalt aj­tókat, ablakokat csinálni. Ebben az időben érte az a szerencse — mert az volt a javából a 30-as ‘évek vége felé is —, hogy jó munkája révén K. I. asztalosmesterhez került, s ott dolgozott a fel- szabadulásig. Ezen időszakban, 1938-ban is vezetőségi tagja volt a szociáldemokrata pártnak és jegyzőkönyvvezetője. Együtt viaskodott Keresztes Mihály- lyal és a munkásmozgalom többi Orosházán élő katoná­jával Horthy hatóságaival. — Szemináriumok is vol­tak a munkásotthonban — emlékszik vissza erre az időszakra Darók Mihály. — De ezek nem voltak beje­lentve. És arra is jók voltak, hogy többen beszélgethes­sünk együtt. Persze, Horthy hatósága mindig árgus szemekkel fi­gyelte a munkásmozgalmat' és különböző módon zaklatta résztvevőit. 1941-ben vizsgá­lati fogságba vetették Darók Mihályt is. S a tüzérlakta-. nyában 10 napig vallatták, több társával együtt. Volt eset, amikor úgy ment be hozzájuk a rendőr, hogy a kabátgallérja kihajtóján a szociáldemokrata párt jelvé­nye volt feltűzve. Nyilvánva­ló volt, hogy meg akarják őket téveszteni. Természetesen a munkás- mozgalom katonái is vigyáz­tak egymásra, amennyire er­re képesek voltak a korabeli terror körülményei közt. Ne­vezetesen a 41-es letartózta­tások előtt, amikor Darók Mihály értesült arról, hogy a csendőrség keresi Dumitrás Mihályt, rögtön szólt neki, aki ebben az évben így ke­rülte el, hogy letartóztassák. Ezután a terror csak to­vább fokozódott. S amikor 1944. március 19-én a hitleri hadsereg megszállta Ma­gyarországot, Darók Mihály a pártokmányokat szomszéd­jánál egy üres méhkaptárba rejtette el, s miután a csendőrök otthonában befe­jezték a házkutatást és el­mentek, hazavitte az okmá­nyokat és a felesége elégette azokat. Így akadályozta meg, hogy a pártokmányok a fa­siszták birtokába jussanak, s a tagnévsor alapján meghur­coljanak embereket. A ter­rorhullámot persze nem ke­rülhette el, s 1944. áprilisá­ban újra letartóztatták többedmagával. Majd mi­után szabadlábra helyezték, a felszabadulásig, 1944. októ­ber 6-ig, rendőri felügyelet alatt volt, s minden vasárnap délelőtt jelentkeznie kellett a rendőrségen. A veszély még akkor is leselkedett a mozga­lom katonáira, amikor a ma­gyar és a német fasiszták már a menekülésüket készí­tették elő. Ekkor már javá­ban törték a kukoricát ezen a környéken is, s a hatóság kihirdette, hogy az asszo­nyokon, öregeken, gyereke­ken kívül, mindenkinek el kell hagynia Orosházát és csoportosan nyugat felé kell mennie. Darók Mihály is je­lentkezett, és azt mondta, hogy csak hazamegy, csoma­gol és máris indul. De köz­ben a szándékát J. B. be­árulta, hogy eszébe sincs el­menni nyugatra. Amikor Da­rók Mihály ezt megtudta, bi­ciklire ült és a tanyavilágba vette útját. S ezen a napon még né­hány bombát dobtak le re­pülőgépről a környékre, az­tán elcsendesedett minden. Ezután újra hazament. — Másnap aztán be a köz­ségházára, és fát mentünk szedni — emlékszik vissza a felszabadulás időszakára. Kellett a tüzelő. Megkez­dődött ezen a vidéken az új élet szervezése. Mert tőlünk 150—200 kilométernyire még dörögtek az ágyúk, robban­tak a bombák, pusztultak az emberek s az emberi javak. Még fél esztendő kellett, hogy a Reichstagra feltűzzék a szovjet harcosok azt a lo­bogót, amely messze világon hirdette a fasizmus felett aratott győzelmet. Es közben 1944. végén megalakult Oros­házán a kommunista párt, melynek Darók Mihály is tagja lett. — 34-es számú volt a tag­sági könyvem — idézi az újabb kori történelmünk el­ső lapját Darók Mihály. Aztán peregtek egymás után újabb kori történel­münk lapjai: Földreform, új forint, malmok, bankok, bá­nyák, gyárak államosítása. Darók Mihály 1948-ban ala­pító tagja volt az orosházi famunkások szövetkezetének. 51. elején Budapestre került egy építőipari vállalat mun­kaügyi osztályára. Egy ötta­gú brigád vezetője lett és szerte az országban toboroz­zák a munkásokat. Majd 53- ban megalakult a 41/1-es Építőipari Tröszt, ahol az üzemi szakszervezeti bizott­ság, elnökévé választják. Miután két évre rá újra hazakerül, a szőlősi gazda­ság méhészetébe megy dol­gozni, mivel korábban is mé- hészkedett. Amikor aztán a 200 méhcsalád téli beetetésé­re 20 mázsa cukrot kért, az agronómus azt mondta neki, hogy 2 mázsát sem ad. Ezt a felelősséget nem vállalhat­ta magára és 1957 novembe­rében elment Orosházán a Mezőgazdasági és Faipari Ktsz-be dolgozni. Darók Mihály most ahhoz a körzeti pártszervezethez tartozik, melynek hatóköre kiterjed a Móra Ferenc utcá­ra, ahol lakik. És lakott ré­gen is, amikor Orosházán volt. Csakhogy most radiáto­rok vannak a szobákban, mivel központi fűtéssel lát­ták el a házat. Tavaly télen még szénnel fűtötték a ka­zánt, az idén télen pedig olaj adja a meleget. — Nem így volt ez régen — mondja, amikor észre­vesszük a radiátorokat Oros­háza peremkerületi házában. Szimbólum is ez, mert ré­gen nem lehetett központi fűtés Orosháza peremén, mi­ként üveggyár sem. Mind­erről az újabb kori történel­münk szól, melynek első lap­ja a kommunista párt legális megalakulásáról ad hírt. Tör­ténelmünk e lapjain kész a leltár is arról, az 50 évről, mely alatt Darók Mihály vi­askodott a szolgabíróval, majd az 1956-os ellenforra­dalom leverése után elvtár­saival újjászervezték a ■ kommunista pártot, az MSZMP-t, s ott dolgozott mindig, ahová a történelmi helyzet parancsolta. Ezért kapta meg már korábban a Szocialista Hazáért Érdem­rendet, s a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. Cserei Pál Rendszere lesz a juhászainak A juhászat ősi mesterség, de elmondható róla az is, hogy nem sokat változott az évszázadok alatt. A juhászat viszonylag alacsony haté­konysággal dolgozik, pedig nagy lehetőségek rejlenek benne. Több célúan haszno­sítható állat a juh, mert a húsán kívül nagyon értékes a bőre és a gyapja is. A Füzesgyarmati Lucerna­termesztési Rendszer már ki­dolgozta a szarvasmarhák nagyüzemi tartásának tech­nológiáját és most figyel­münket — a Körösi A. G.- vel együtt — a juhászat felé fordítják. Teszik ezt azért, mert a juh hasonló felépíté­sű állat, mint a szarvasmar­ha, ezért sokban hasonló táp­lálékot is igényel. Természe­tesen vannak lényeges kü- , lönbségek is és ezek felderí­tésére kezdődtek most meg a kísérletek. Rövid időn belül ki szeretnék dolgozni a nagyüzemi juhtenyésztés. komplex rendszerét, mely a takarmány megtermelésétől az állatok hasznosításáig ter­jed. A rendszer széles körű el­terjesztésének több nagy elő-- nye várható. Egyrészt meg­nőhet a külföldön rendkívül keresett pecsényebárány- és birkahús exportja, ugyan­akkor csökkenthető, vagy megszüntethető lesz a ma még tőkés' devizát igénylő gyapjú-import. a gyulaiak egy-ket gondjarol is, köztük elsősorban arról, hogy termékeiket 1978-ra már teljes egészében lekö­tötték, így csak 1979-re fo­gadhatnak el megrendelést, s azt is csak kis mértékben. Mintegy 220 millió forint értékű bútort tudnak előál­lítani egy évben, azaz ennél alig többet, mert nem1 tud­ják kapacitásukat bővíteni. Pedig — már a kiállítás el­ső napja is bizonyítja — számolatlanul volna rá igény. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a kiál­lítás hasznos, szükséges, emellett nagy élmény is: ér­demes megtekinteni. —'j—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom