Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

1977. november 22. kedd o IZI jUUKTiTt} Kötelességek és lehetőségek emzetközileg egyre sű­rűbben támaszkodnak , összehasonlító vizsgá­lataikkor a szakemberek új alappontra, s ez a mérlege­lésbe bevont országok gép­iparának fejlettsége. Tapasz­talati tény: a gazdasági nö­vekedés fokozza a gépipar súlyát, a termelő ágazatokon belül, mégpedig úgy, hogy mind nagyobb szerephez jut a belső kooperáció, s a rész­vétel a nemzetközi munka- megosztásban. Jellegénél fog­va elsősorban a gépipar a legkorszerűbb technika, tech­nológia igénylője s egyben kitermelője, az itt megvaló­suló gyártás- és gyártmány- fejlesztés alapvetően befo­lyásolja más népgazdasági területek haladását. Tavaly hazánkban a szocialista ipar bruttó termelésének több mint 27 százalékát adta ' a gépipar, 1970-ben 25 száza­lékát; a növekvő részesedés siker és — újabb kötelessé­gek hordozója. Az ötödik öt­éves tervben a gépiparnak 36-37 százalékkal kell növel­nie az árukibocsátást. Kötelességek és lehetősé­gek társítása — ma a gép­iparban ez a munka vezér­lő élve. A bruttó termelés 1970 és 1976 között 70 szá­zalékkal növekedett, miköz­ben a foglalkoztatottak szá­ma mindössze nyolc száza­lékkal lett nagyobb; a ter­melésbővítés döntő részét tehát a - termelékenység ja- . vulása fedezte. A kiinduló­pont ezek szerint biztató. Csakhogy ne feledjük: a ter­melési szerkezet eddig első­sorban a központi fejleszté­si programok és a gazdaság­talan export visszaszorításá­nak hatására változott. Igaz, a jövőben is nagy szerepet játszanak a központi dönté­sek, de egyre nagyobb je­lentősége lesz annak, mi tör­ténik a vállalatoknál. To­vábbra is vezető terület ma­rad a gépiparban a közúti járműgyártás, a számítás- technikai eszközök előállítá­sa, az erősáramú termékek kibocsátása, de úgy, hogy itt is, a többi részterületen is mind bel-, mind külföldre magasabb műszaki színvo­nalú termékeket kell előál­lítani. A középtávú tervidő­szakban a belföldi értékesí­tés a termelésnél lassabban növekszik, azaz a bevételi előirányzatok teljesítésének a kivitel dinamikus bővítése a feltétele. Ez pedig kemény próba minden gyártó szá­mára, hiszen — például — a nem szocialista országok­ba történő szállításokat az 1975. évi kétszeresére kell bővíteni. Vélhetnénk, éppen elég ennyi teendő, s ekkora fel­adat. Valóban sok — ám az üdvösséghez kevés. Azért, mert a termelés, a kivitel mennyiségi vagy értékalap­ján számított bővülése elvá­laszthatatlan másfajta, szer­teágazó teendők seregétől. Nagy tempójú fejlődésről tanúskodik például, hogy a számítástechnikai eszközök előállítása 60—70, az elekt­ronikus alkatrészek kibocsá­tása 120—130, a szerszámgé­pek termelése 60—65 száza­lékkal . növekszik a jelenlegi tervidőszakban, s 1980-ban már 25 millió gördülőcsapá­gyat vár a termelőktől a fel­használók tábora. Ezek az adatok azonban elvesztenék értelmüket, ha nem sikerül­ne a gépesítés programját végrehajtani, ha nem gyor­sulna meg — főként az elő- regyártásban és az alkatré­szek megmunkálásában — az automatizálás, ha nem csökkenne a fajlagos anyag- és energiafelhasználás. Ma évente nyolc-tíz száza­lékkal emelkedik a gépipar­ban a gépek, berendezések érték alapján számított állo­mánya. Ugyanakkor tavaly az értéktelenné nyilvánított állóeszközök több mint a negyedét tették ki a teljes gépparknak; a fejlődés bel­ső feszültségektől terhes. Ezek enyhítése csak akkor érhető el, ha a lehetséges ütemben kicserélik a gépe­ket és a korszerű eszközök­nek megfelelő technológiát alkalmaznak. Ez a feladat olyan területeket érint, mint — mások mellett — a fény­forrásgyártás, a szerszámgé­pek előállítása, a vákuum- technikai gépgyártás, az or- vosiműszer-gyártás, a kábel- gyártás. A jogos kérdésre, kifizetődik-e mindez, egyet­len, kiragadott példát: a fényforrásgyártás, a techno­lógiai rekonstrukcióknak kö­szönhetően háromszorosára növeli tőkés eladásait, s ter­mékei ma is a leggazdasá­gosabban értékesíthető gép­ipari cikkek közé tartoz­nak ... A technológiai re­konstrukcióhoz szorosan kö­tődik olyan specializált üze­mek hálózatának kialakítása — így az .integrált áramkö­rök, az elektronikus alkat­részek, a kötőelemek, a por­kohászati alkatrészek, önt­vények, kovácsolt áruk, szer­számok, törpemotorok előál­lításában —, amelyek ter­melékenyen, gazdaságosan, tehát nagy tömegben látják el a kívánt részegységekkel, alkatrészekkel az ugyancsak specializálódott, a komplett gépipari termékek gyártóit. n ázlatos helyzetképet rögzít csupán a pa­pír, s mégis, bonyo­lultnak tűnik; a gépipar ilyen bonyolult kölcsönha­tásban áll a gazdaság többi ágazatával, s ez magyaráz­za döntő szerepét a gazdasá­gi fejlődésben. Érthető, in­dokolt csupán ezek ismere­tében is a megkülönböztetés, a válogatás követelménye, azon gépipari területek előnyben részesítése, kiemelt fejlesztése, amelyek verseny- képes termékeket állítanak elő, s ahol a fejlesztés tudo­mányos, műszaki háttere szi­lárd. Lázár Gábor Ady-emlékmüsor Szarvason Ma délután 4 órától a DATE Szarvasi Mezőgazda- sági Főiskolai Karának 1. sz. előadótermében Ady- eentenáriumi ünnepséget rendeznek Szarvas város párt-, állami, társadalmi szervei, közművelődési in­tézményei és tanulóifjúsága. Kiss Ferenc irodalomtörté­nész mond ünnepi beszédet, majd az óvónőképző és a mezőgazdasági főiskola ének­kara, szólistái, versmondói Ady Endre műveiből adnak elő. A műsorban közremű­ködnek még a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kola tanulói is. Új Orion tv-késziilék Még az év végéig, várha­tóan karácsony előtt az üz­letekbe kerül az Orion-gyár új televíziócsaládjának alap- készüléke, az AT 961-es tí­pus, Uranus néven. Ez lesz a magyar ipar első teljesen tranzisztorizált, nagy képer­nyős készüléke, ilyen meg­oldással eddig csak a hor­dozható és minitévéket gyár­tották. Lévén teljesen tran­zisztorizált az Uranus, vil­lamos energia fogyasztása mintegy a fele az eddigi Orion-gyártmányokénak és hibalehetőségei is lényegesen kisebbek. Az AT 961 és az azt követő, később forga­lomba keíülő sensoros és luxuskivitelű típusok Modul elemekből épülnek föl, ily módon a szervizek a hibás alkatrészt elemenként ki­emelhetik és a javítás idejé­re pótolhatják. Ugyancsak a közeljövő ha­zai híradástechnikai válasz­tékát bővíti majd az Orion saját fejlesztésű három új hangdoboza is. A 25, 35 és 60 wattos hangdobozok a leg­korszerűbb műszaki szintet képviselik, Hi-Fi-rendszerű- ék és az eddigi típusoknál modernebb formájúak. Bár a gyár korábbi hangdobozainál többet tudnak, fogyasztói áruk változatlan marad. Ka­rácsonyig a HS 100-as és a HS 400-as, azaz a 25 és 60 wattos hangdobozok kerül­nek forgalomba, a harmadik új típus csak a jövő évben lesz kapható. öt Ikarusz 280-as, csuklós autóbusz érkezett a megyeszékhelyre, a Volán 8-as Vállalat meg­rendelésére. Az egyenként 117 férőhelyes, három ajtós autóbuszból kettő Újkígyós, egy Szarvas, egy Gyula, és egy Orosháza lakosainak kulturáltabb utazását szolgálja majd Fotó: Béla Vali n legjobb szövők Győrben Az elmúlt vasárnap ben­sőséges hangulatú családi ünnepségen köszöntötték Ke- vermesen Móga Jánost, aki éppen ma százéves. Kevermes legidősebb pol­gárát először a tanácselnök, Domsik Jánosné üdvözölte, majd az úttörők verssel és virággal köszöntötték az idős embert, akit ajándékokkal halmoztak el. A községi Ha­zafias Népfront elnöke dr. Mányai Tibor 100 szál gyer­tyával feldíszített hatalmas tortát adott át, a helyi ter­melőszövetkezet — amelynek tagja volt — egy kényelmes az országos versenyen fotellel kedveskedett. Aján­dékkal lepte meg a nőbizott­ság, a Vöröskereszt, a taka­rékszövetkezet, a mezőko­vácsházi ÁFÉSZ. Kedves pillanat volt, amikor a Ke- vermesen élő Takács Mari­ka, az ország tízmilliomodik állampolgára szegfűcsokrot adott át Móga Jánosnak. Köszöntötte a százévest hat gyermeke, 22 unokája, 33 dédunokája és két ükunoká­ja is. Képünkön Takács Marika nyújtja át a tisztelet virá­gait. Fotó: Béla Ottó Zeneiskoláink különböző tanszakon tanuló növendékei évente találkoznak és verse­nyeken mérik össze tudásu­kat. A hegedűsök II. Koncz János országos zeneiskolai hegedűversenye 1977. no­vember 24-től 27-ig zajlik majd Szombathelyen. A ver­senyen Békés megyéből hár­man vesznek részt. Az első korcsoportban Fejes Tamás (tanára Bodon Hona) a bé­kési és Török Ildikó (taná­ra Muzsik Ibolya) az oroshá­zi zeneiskola növendéke. A második korcsoportban So­vány Erzsébet (tanára Nagy Ágnes) a szarvasi zeneiskola tanulója képviseli Békés me­gyét a szombathelyi orszá­gos versenyen. Ezeken az országos talál­kozókon — már hagyom--- nyosan — megyénk sok al­kalommal ér el jelentős si­kereket. A fiatalok eredmé­nyei a zeneiskolákban folyó oktató-nevelő munka ma­gas színvonalát is bizonyít­ják. Tegnap délután, a működésének 30. évfordulóját ünneplő bé­késcsabai zeneiskolában nyílt napot tartottak. Képünh^Tóth István hegedűtanár és tanítványa, Megyeri Erika, a 2. sz. Ál­talános Iskola harmadik osztályos tanulója. Erika édesanyja részt vett a tanítási órán Fotó: Martin Gábor Plenáris ülés Békéscsabán A Magyar Földrajzi Tár­saságnak megyénkben műkö­dik legfiatalabb osztálya, a két éve létrejött Körösvidéki Osztály, amely a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyával és a Békés megyei Pe­dagógus Továbbképzési Inté­zettel karöltve évente két­szer plenáris ülést tart. A legközelebbire ma, no­vember 22-én délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor a városi tanács dísztermében, Békés­csabán. A földrajz szakos ta­nárok részére ezúttal dr. Péczeli György tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztu­dományok doktora tart elő­adást „A föld klímájának várható alakulása” címmel. Ezt követően dr. Antal Zoltán • tanszékvezető egyetemi do­cens, a földrajztudományok kandidátusa a Szovjetunió gazdasági életének hat évti­zedéről beszél. Az oktatás­ban bizonyára jól hasznosít­ják a a jelenlevők dr. Fehér József egyetemi adjunktus „Korszerűség a pedagógiá­ban — különös tekintettel a földrajzoktatásra” című elő­adását. Két napon át Győrött, a Richards Finomposztógyár­ban vetélkedtek a gyapjú­ipar legjobb szövői. Az or­szágos döntőn a hat gyapjú­ipari vállalat legjobb csapa­tai mérték össze tudásukat. Az országos döntőt helyi versenyek előzték meg, amelyen több százan vettek részt. A kétnapos országos ver­senyen a szövőgépek mellett a gyakorlatból, a tantermek­ben vasárnap pedig elméleti kérdésekből vetélkedtek a csapatok. A kétnapos ver­A békési Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Munkástovábbképző Köz­pontjában az 1977. november 25-én, délelőtt 9 órától egész napos továbbképzést tarta­nak az üzemi tanfolyamok vezetői és oktatói részére. A tanácskozáson először dr. Komáromi Sándor igazgató tart előadást a felnőttképzés feladatairól, majd „A felnőt­seny összesített végeredmé­nye a következő: Csapatban első a Richards' Finomposztógyár, második a- Hazai Fésűsfonó és Szövő­ipari Vállalat, harmádik a Magyar Posztóipar csápata lett. Az egyéni verseny első. helyezettje Szemeti Erzsébet, a Richards Finomposztógyár dolgozója. A második helyet Kertész Mihályné, a bajai Finomposztó Vállalat, a har­madik helyet pedig Czéti Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőipari Vállalat dolgo­zója szerezte meg. tek oktatásának legjobb mód- szerei”-ről Varga Sándor to­vábbképzési vezető szól. Ezt követően Nagy Dezső műszaki tanár elméleti és gyakorlati foglalkozást tart, amit megbeszélés és a koráb­ban elhangzott előadásokról — konzultáció követ. Befeje­zésül a továbbképzés résztve­vői megtekintik a szakmun­kásképző intézetet. Százévest köszöntöttek Kevermesen Pedagógusok továbbképzése Békésen Három ifjú hegedűs

Next

/
Oldalképek
Tartalom