Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

1977. november 22., kedd A műbőrök nem véletle­nül váltak oly népszerűvé, és kedveltségük a hűvös őszi napokon csak fokozódik. Egy sor tulajdonságukban már felveszik a versenyt a valódi bőrökkel, kopásálló­ságuk jobb is a természetes anyagoknál. A jó minőségű műbőrök rugalmasak, s a magasabb-alacsonyabb hő­mérsékletet is jól bírják: nem vesztik el a tartásukat, s nem is repedeznek. A tech­nológia fejlődése tette lehe­tővé, hogy- hovatovább már a szakembér> sem tudja sok­szor egyszerű ránézéssel megállapítani: valódi vagy műbőrből készült a holmi. Az árcédula azonban eliga­zít, hiszen a műbőr lényege­sen olcsóbb. A kabátok közül az 1220 forintos „férfikabát (a Május 1. Ruhagyár , terméke) minő­ségét egyenletesen kiválónak tartják a szakemberek. Bár csak „jó” minősítésű, még­is említésre méltó a Béke Ruhaipari Szövetkezet ka­bátja, legfőképpen az ára okán: 795 forintba kerül. Tekintve, hogy a műbőr ka­bátok között a legolcsóbb, s ez jó minőséggel párosul — megszolgálja az árát. (Saj­nos, az is igaz, hogy szabása több évtizedes divattervezést követ...) Művelúrból készül s diva­tos szabású az 1060 forintos kabát (a Béke Ruhaipari Szövetkezet terméke), csak­hogy tartóssága a Nagyító minősítése szerint csak „még megfelelő”, a KERMI labo­ratóriumi vizsgálatai során a koptatópróbával szemben a művelúr alapanyag nem bizonyult túlságosan ellenál­lónak. Bár e kabát kivitele kiváló, mégis félő, hogy a „rendeltetésszerű használat­ban” nem nyeri el gazdája dicséretét a zsebeknél, haj­latoknál könnyén megkopó kabát. A szafari — az utóbbi évek egyik legelterjedtebb ruhadarabja. Ezek között is lehet kiválót találni, állítja a Nagyító, hiszen a Május 1. Ruhagyár 1400 forintos sza­farija kiválóan vizsgázott. A Május 1. Ruhagyár egy má­sik szafarizakója már nem szerepelt ilyen jól, minősé­ge és minősítése közepes, pedig 100 forinttal többe ke­rül! Az ár tehát nem min­dig tükrözi a minőséget... A ruhaipari szövetkezet 1100 forintos kamaszszafarija, il­letve 931 forintos bakfisze- kéje (hogy a lányokról se feledkezzünk meg) csak kö­zepes minőségű, elsősorban viszonylag gyenge tartóssága miatt. Sz. I. A községi tanács és az ÁFÉSZ összefogásával épül Dévaványa nagyközség központjában ez a kétszintes létesítmény. A földszinten nagy alapterületű ABC-áruház, míg az emeleti részen orvosi, illetve pedagóguslakás kap helyet Fotó: Balkus Imre MMtMMMHHMHVWMMHMMMHHtMMWHMMHHMtmWMmUMHUUWVVHm Nemzetközi együttműködésben elemzik a munkásutánpótlás helyzetét Az MSZMP KB Társada­lomtudományi Intézetében az ifjúság és társadalom ku­tató csoport 1976—1980-as középtávú kutatási tervében egy sor olyan vizsgálat sze­repel, amelyet nemzetközi együttműködésben valósíta­nak meg. A nagyszabású vállalkozásokról Gazsó Fe­renc, a kutatócsoport veze­tője tájékoztatta az MTI munkatársát. — A Szovjetunió, Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, az NDK és Magyar- ország tudományos akadé­miái néhány évvel ezelőtt létrehozták a munkásosz­tállyal összefüggő kérdése­ket elemző közös munkabi­zottságot. Jelenleg hat té­mában kutatnak nemzetköz zi összefogással. A munkás­ifjúság fejlődését, a mun­kásutánpótlás kérdéseit elemző munka irányításá­val, összehangolásával inté­zetünket bízták meg — mondotta Gazsó Ferenc. Hazánkban csaknem egy­millió ifjúmunkás él. A 15— 25 éves korosztály kéthar­mada ifjúmunkás. Fejlődé­sük irányát döntően a mun­kásosztály egészének fejlő­dése határozza meg. A mun­kássá válás Széles társadal­mi alapon szerveződő folya­matában kifejezésre jutnak hazánk gazdasági-társadalmi fejlődésének főbb jellemzői csakúgy, mint kulturális, tár­sadalmi hagyományaink. Gazdaságunk szerkezetéből és a társadalmi munkameg­osztás . jelenlegi fejlettségé­ből adódik, hogy minden öt munkakörből négy fizikai és egy szellemi. Biztató ada­tok jelzik, hogy fiatal mun­kásnemzedékünk alapmű­veltsége meghaladjá a mun­kások egészének átlagos szintjét. Az utóbbi csaknem két évtizedben hozzávetőleg 700 ezer új szakmunkás lé­pett a termelésbe. A felnőtt- oktatásban átlag minden ötödik ifjúmunkás vesz részt. A fiatal szakmunkások egy része — a magasabb kép­zettség birtokában — vi­szonylag rövid idő alatt tud alkalmazkodni a munka mű­szaki színvonalának válto­zásaihoz, gyorsan elsajátítja a modern technika kezelésé­hez nélkülözhetetlen ismere­teket. — A kutatócsoport közép­távú tervében szerepel a társadalmi struktúra és az oktatási-képzési rendszer összefüggéseinek tudomá­nyos igényű feltárása. E té­makör beható vizsgálatát indokolttá teszi, hogy ha­zánkban napirenden szere­pel a közoktatási rendszer távlati fejlesztési koncepció­jának kimunkálása. A töb­bi között foglalkozunk az­zal, hogy közoktatási rend­szerünknek hosszú távon mi­lyen társadalmi-gazdasági funkciókat kell betöltenie, továbbá kiterjedt vizsgála­tokat folytatunk a még fel­lelhető társadalmi-művelő­dési egyenlőtlenségek típu­sainak feltárására. Mi újság Mezögyánban? Ezekben a napokban a mezőgyániakat leginkább az foglalkoztatja, hogy a helyi ÁFÉSZ egyesül a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ-szel. Novem­ber 21—22-én részközgyűlést tartanak a községben, ame­lyeken megválasztják a he­lyi intéző és ellenőrző bi­zottságokat. Közös ügyinté­zőt kap majd Mezőgyán Geszttel, aki az intéző bi­zottságok munkáját irányít­ja, fogja össze. A következő napokban ré­gi vágyuk teljesül, a köz­igazgatásilag Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté lakói­nak 250 ezer forint érték­ben és jelentős társadalmi Munkásőrök lesznek Befejezéséhez közeledik a fiatal munkásőrök előképzése, amelyek ezekben nak megyénk valamennyi munkásőr-egységében. Képünkön a gyulai Kun egység fiatal munkásőreit oktatja Fekete Szűcs Ferenc a hetekben foly- Béla munkásőr- Fotó: Béla Ottó összefogással elkészült a gázpalack-cseretelep, ame­lyen 40 palackot tudnak tá­rolni, illetve árusítani. Nagy szükség volt erre, hiszen az itteni háztartásokban is egy­re nagyobb teret hódít a korszerű, modernebb fűtési mód. A nyáron készült el, de gyakorlatilag mostanában vették birtokukba a község­ben tanuló általános iskolá­sok a jól felszerelt torna­termet, amelynek létrehozá­sára 900 ezer forintot fordí­tottak. Ezzel 230 itt tanuló gyermek testedzése valósul meg a téli hónapokban. Nagy az építkezési kedv az itt élő cigány családok körében. Az idén hat család épített új házat, három csa­lád pedig vásárolt családi otthont. Mezőgyán területén 380 cigány él, a község ve­zetői szerint jól beilleszked­nek a közösség életébe, nagy részük állandó munkahellyel rendelkezik. Az elmúlt hó­napokban újabb utcákat — Széchenyi, Táncsics — lát­tak el vezetékes ivóvízzel. A belterületeken ezzel gyakor­latilag megoldódik a vezeté­kes ivóvízellátás. Sajnos, ez nem mondható el a kis me- zőgyáni részről, bár az ott lakók körében is megvan az igény a vezetékes ivóvíz­szolgáltatásra. Ehhez azon­ban új kutat kellene fúrni a meglevők mellé, mert a jelenlegiek kapacitása nem teszi lehetővé az új község­rész igényeinek kielégítését. A Szellőző Művek sarkadi gyáregysége Nagygyantén meg szeretné vásárolni a volt kastélyt és magtárépü­letet, ahol kihelyezett rész­leget kíván üzemeltetni. Vár­ható, hogy Mezögyánban, ahol még van szabad mun­kaerő, főleg nők részére ked­vező visszhangra talál ez a törekvés, és lesz elegendő je­lentkező az új munkahelyek betöltésére. áruvizsgálat Zeke, szafari, kabát—műbőrből ■{2H23SS3 Ebéd az iskolásoknak jyárak, üzemek elemi kötelességüknek tart­ják, hogy gondoskod­janak dolgozóik munkahelyi étkezéséről. Nemcsak meg­szervezik az étkeztetést, ha­nem a költségekhez is hozzá­járulnak. Vajon miért nem vált ez hasonlóképp termé­szetessé az iskolákban, miért nem kapnak ebédet a diá­kok? Illetve: miért csak kor­látozott számban kaphat­nak? A fővárosban, ahol az or­szág egyetlen szakvállalata, a Gyermekélelmezési Vállalat működik, még úgy-ahogy el­látják az iskolásokat. Nem teljesen, hiszen jelenleg csak azoknak jár ebéd, akik be­iratkoznak, illetve akiket föl­vesznek a napközibe is. Más városokban, községekben mostohább a helyzet; összes­ségében az általános és kö­zépiskolásoknak körülbelül egyharmada részesül közét­keztetésben. Holott a gyere­kek számára különösen szük­séges lenne ez a szolgáltatás, elvégre kevésbé tudnak gon­doskodni magukról, mint a felnőttek. A meleg étel hiányának vannak objektív okai is. Ilyen például az, hogy az is­kolákban nincsenek konyhák, de gyakran még ebédlők sem, ahol a másutt főzött ételt a gyerekek elfogyaszthatnák. Megoldás mégis akadna, eh­hez azonban a szubjektív fel­tételeket kellene megterem­teni: a tantestület, az iskola- igazgató fokozottabb törődé­sét, gondoskodását. A többi között erre i$ szá­mított, épített a Miniszterta­nács, amikor úgy döntött: 1980-ig 45—50 százalékra kell növelni a szervezett étkezés­ben részt vevő diákok ará­nyát. A kormányhatározat végrehajtásáról a napokban együttes irányelvet adott ki a Belkereskedelmi Minisztéri­um, az Oktatási Minisztéri­um és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala, amely — a többi között — ugyancsak a pedagógusok aktívabb közre­működését igényli. Arról van ugyanis szó, hogy akad egy átmeneti, de kézen­fekvő megoldás, amely a tan­testület közreműködése nél­kül keresztülvihetetlen. Az iskolák nagy részében nincs konyha, ebédlő, akad vi­szont sok jó étvágyú gyerek. Másrészről a városokban, községekben vannak nyilvá­nos vendéglátóhelyek — konyhák, éttermek — délben tekintélyes szabad kapacitás­sal. Ahhoz, hogy ez a kettő — a kereslet és a kínálat — összetalálkozzék, nem kelle­ne más, mint hogy a tantes­tület megszervezze az ebéd árának befizetését, a pénzt eljuttassa az étterembe, és egy-két vállalkozó szellemű pedagógus elkísérje a diáko­kat ebédelni. Egyszerű, de mégsem köny- nyen keresztülvihető. Akad­nak ugyanis tanítók, taná­rok, igazgatók, akik úgy vé­lik: ez meghaladja munkakö­ri kötelességüket. Igaz, nem könnyű dolog gyerekcsapatot forgalmas utcán kísérni, nyil­vános étteremben felügyelni, de még nehezebb sok százezer szülőnek egyenként, csalá­donként megoldani a kicsik ebédeltetését. Azoknak a szü­lőknek, akik ebédidőben nem lehetnek otthon, nem főzhet nek és nem is melegítheti!« föl az elkészített ételt isko­lás gyerekük helyett. A tantestület, a pedagógu­sok jó szándékára, aktivitá­sára tehát nagy szükség van. Rajtuk múlik egy másik, az irányelvben szereplő javaslat megvalósítása is. Eszerint azokban az iskolákban, ahol több étkezőhely van mint amennyi napközis gyerek, le­hetővé kell tenni, hogy a nap­közibe nem járók is ebédel­hessenek. Mint az egyetemek, főiskolák menzáin. A határozat egyébként gon­doskodik arról, ' hogy idővel szerte az országban olyan, nagy báziskonyhák, önkiszol­gáló éttermek épüljenek, amelyek a menü összeállítá­sában is tekintettel lesznek az életkori sajátosságokra és megfelelően kiszolgálják a diákokat. |z építkezésekhez azon­ban pénz és idő kell. Addig a szülők és a gyerekek a tantestületektől várják a fokozottabb gondos­kodást. A pedagógusok vi­szont mindenütt számíthat­nak a helyi tanácsok segítsé­gére, melyeknek feladatuk a vendégek és a vendéglátók igényeinek összehangolása. Gál Zsuzsa Magyar orvos világsikere Disszertáció — eszperantó nyelven A japán Shinoda profesz- szor 1973-ban alapította azt a díjat, melyet az eszperantó orvos-világszövetség évente annak ítél, aki magas szintű tudományos munkát eszpe­rantó nyelven készít el. Az odaítélésről az eszperantisták kongresszusa dönt. Az idén magyar orvos kapta a Zamenhof arcképé­vel díszített plakettet és a jutalmat. Dr. Megyeri József nyíregyházi kórboncnok, aki immár évek óta a Jemeni Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban dolgozik, mint szak­értő, egy ritka szívburokda- ganatról írta disszertációját. A gyakorlatában előfordult rendkívüli eset leírása, a vi­lág más hasonló eseteivel va­ló összehasonlítása kiváló tudományos felkészültségről tanúskodott, így a Rejkjavyk- ban megrendezett kongresz- szus az ő munkáját találta a legjobbnak. A magás nemzetközi elis­merést kifejező díjat eddig négy alkalommal adták ki, s dr. Megyeri személyében a második magyar részesült e kitüntetésben. A szabadságát itthon töltő orvos elmondta: régen foglalkozik az eszpe­rantóval, amely az idén 90 éves. Tapasztalatai szerint ez a nyelv kiválóan alkalmas mind az egyszerű emberi kapcsolatok megteremtésére, mind a tudományos munkák közreadására. Az a tény, hogy az eszperantóban az egyes tudományágak szókész­lete, nomenklatúrája egysé­ges, a félreérthetőséget is rendkívüli módon csökkenti. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az orvosok körében népszerűvé válik az eszpe­rantó. A nemzetközi tanács­kozásokon egyre több helyen vezetik be, mint hivatalos nyelvet. A Jemenben dolgozó magyar orvos azt is kifejtet­te: külföldön dolgozók szá­mára olyan könnyebbséget jelent, amit egyetlen más nyelv sem szárnyal túl. Dr. Megyeri Józsefet most azzal bízták meg, hogy a kórbonctan eszperantó szó­készletét állítsa össze. bürget

Next

/
Oldalképek
Tartalom