Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-04 / 233. szám
Vetik a búzát a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet földjén Fotó: Veress Erzsi 1977. október 4., kedd 200 milliós beruházás, 800 milliós termelés 1980-ig az orosházi gépgyárakban — Mi jut eszébe Orosházáról? — Üveggyártás... Olaj ... Gáz... — A tesztkérdésre legtöbben így válaszolnak. Pedig egyedül itt gyártanak néhány olyan gépfajtát is, amelynek jogát a KGST-sza- kosodás keretében Magyarország kapta. — Például? — Például a vákuumformázó műanyag-feldolgozó gépet. Vagy a kukoricacső-törő adaptereket, melyek gyártását a KGST-integrációban hazánkra bízták. Ezeknek a békéscsabai MEZŐGÉP a profilgazdája, gyártásuk azonban jórészt Orosházán történik. A haza egykori „legnagyobb falujában” — ahogyan régen nevezték az 1937-es „nagy alföldi kommunista per” központját —, Orosházán, 1977. szeptember 29-én a nehézipar és benne a gépgyártás helyzetéről, feladatairól tárgyalt az MSZMP városi bizottsága. Arra kért dr. Gonda József elvtárs, a pb első titkára, hogy „mértéktartóan” írjak a váfos gépgyártásának pártellenőrzése szempontjából rendkívül fontos ülés megállapításairól, végkövetkeztetéseiről. A szubjektív benyomások azonban elragadnak mindenkit, aki a régmúlt nincstelenjeinek emberpiacaitól, munkát követelő seregeinek dübörgésétől porzó alföldi „nagy falura” még emlékezik és ma szembe találja magát a nehéziparral Orosházán, ahol harminc-egyné- hány évvel ezelőtt csak kulcsot meg kaszát gyártottak a „gépipari” rozzant kóce- rájokban. Szeptember 29-én, az 1977- ben hatszázmilliós gépgyártásuk helyzetét, a fejlesztés feladatait tárgyalták a „nagy alföldi per” utódai. Már szinte anakronizmus így kapcsolni az összefüggéseket, de érdemes ez azért, mert a mába térés a tegnaptól kezdődik. Fejlődő ágazat A váfos legdinamikusabban fejlődő ipari ágazata a gépgyártás — állapította meg a pártbizottsági ülés. Míg az ipari termelés üteme a negyedik ötéves tervben 10 százalékos volt, addig a gépgyártás 15 százalékos előrehaladást ért el. 1975 végén Orosháza ossz ipari termelése 4,5 milliárd forintot tett ki, ebből 10 százalékot képviselt a gépipar: Nem kiemelkedő volume« országos vizsgálatban, minőségi, egyedi szempontból azonban annál jelentősebb. A városi pártbizottság által jóváhagyott ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései fogalmazták meg, hogy a gépiparban az átlagot meghaladó fejlődést szükséges biztosítani. Ezt a célt megvalósították az érintett üzemek és szövetkezetek vezetői, kommunistái, egész kollektívái. 1980-ig viszont a gépipari termelés 83 százalékos fejlesztését tűzték célul. Ügy, hogy az évi átlagos növekedés 16-17 százalék legyen, az összipar 7-8 százalékos üteme mellett. Ez biztosítja, hogy a gépipar részaránya 10-ről 13 százalékra emelkedjen, volumenében pedig meghaladja a 800 milliót. KGST-együftmüködés A megyei MEZŐGÉP Vállalat minden segítséget megad ahhoz, hogy orosházi gyárában zökkenőmentesen halódhasson a csőtörő adapterek gyártása. Az alapgépeket ezekhez — KGST- megállapodás szerint —; az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia készíti. Ám Orosházáról nemcsak ' a szocialista országokba jutnak el már az adapterek, hanem — az elfogadható színvonal eredményeként — már Nyu- gat-NémetorSzág is (mely bizonyos alkatrészeket ad a gyártáshoz) átveszi az adaptereket. Feladat, hogy 1980- ig a jelenlegi 2100 darabról 3500 darabra növeljék a termelést. A vákuumformázók gyártási jogát 1980-ig ugyancsak orosházi üzemre, a Vas-, Műanyagipari Szövetkezetre bízták. A szocialista országokba KGST-megállapo- dás szerint hazánk biztosítja az ilyen irányú igények kielégítését. A gépek 95 százaléka a szocialista országokba kerül, jelenleg 120 milliós értékben, de 1980-ig mintegy 250 millióra, 107 százalékkal növelik a termelését. A pártbizottság megállapítása szerint, mint ahogyan ez vonatkozik a helyi MEZŐGÉP-re is, megfelelő ütemben halad a fejlesztés. Hogy miként, erre még visszatérünk. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár a végrehajtott profiltisztítás eredményeként ugyancsak jelentős előrehaladást ért el a gépgyártásban. Olaj- és gázipari szerelvényeket, különböző nagyságú tolózárakat, alkatrészeket, valamint tüzelőtechnikai berendezésekhez tetőtéri kazántípusokat készítenek. 1975-től mostanáig több mint ötven százalékkal emelték a termelésüket, 1980-ra pedig 155 milliós (74 százalékos) növekedést érnek el. Termékritkaságok Az AKG, mint ahogyan a Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet sem külföldre gyárt, termékei viszont igen keresettek az egész országban. A KAZÉP például nem is tudja kielégíteni olaj- és gáztüzelésre egyaránt alkalmas Thermopressz típusú kazánjaival (melyek a tavalyi BNV-n díjat nyertek) a fogyasztói igényeket. Ezért jelentős, hogy az ötéves terv időszakában 70 százalékkal növelik a kapacitást. A fejlesztés jól halad — állapította meg a pártbizottság. Másik fő termékük az oxidkerámia, melyet az országban a bodrogkeresztúri szövetkezet mellett (és velük megállapodva) egyedül ők készítenek. A könnyűiparban, a villamosipárban rendkívül fontos szálvezetők, s még a mezőgazdaságban is használatos különféle nélkülözhetetlen alkatrészek (mint például a permetező fúvóka) minden mennyiségben szükséges lenne a piacon. Kevesen tudják azt is, hogy a Budapesti Röntgen- technikai Vállalat Orosházán rendelkezik a legnagyobb vidéki üzemével. 1970 óta 400 százalékkal növelte termelését, a gépjárműre szerelhető röntgenkészülékek gyártását. Az ötödik ötéves tervben 75 százalékkal nő tovább a termelése. A pártbizottság mélyreható elemzéssel boncolgatta a város gépiparának helyzetét, külön-külön az egyes egységekre vetítve és összesítve is az elkészített felmérések, statisztikai adatok, közvetlen tapasztalatok alapján. Megállapította többek között, hogy a jóváhagyott irányelveknek megfelelően ■fejlődik a gépipar és ezt biztosítja a jövőben is az a 200 —230 milliós beruházás (60 százalékban saját erőből), mely az intenzív fejlődés érdekében megvalósul 1980-ig. Megépül az északi ipartelepen a KAZÉP, a déli ipartelepen pedig az AKG központja. Folytatódik a MEZŐGÉP rekonstrukciója és új üzemcsarnok épül a Vas-, Műanyag ISZ-ben is. A beruházások kétszeresére növelik a gépipar eszközállományát, a gépekét két és félszeresére. Nagy teljesítményű berendezések, az élőmunkát felváltó speciális célgépek, s az anyagmozgatást könnyítő gépek frissítik fel és gyorsítják majd a termelést, teszik gazdaságosabbá a gépipari dolgozók munkáját. Tartalékok Kapun belül A városi pártbizottság elismerését fejezte ki a gépipari üzemekben dolgozó kommunisták, szocialista brigádok, műszaki kollektívák és az orosházi nehézipar mintegy 2000 dolgozójának eddigi munkájáról. Ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány olyan feladatra, amelynek megoldása nélkül veszélyeztetett a gépipar további előrehaladása. Különösen a termelés pártellenőrzését ellátó kommunisták figyelmébe ajánlotta, hogy jobban ki kell használni az üzemeken belüli lehetőségeket a termelés növelésére, a berendezések jobb hasznosítása, a műszakszámok növelése, a munkaszervezés javítása révén. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani a műszaki fejlesztés ügyeire, ugyanakkor erősíteni kell a közgazdasági szemléletet is ott, ahol ebben — a tapasztalatok szerint — kívánnivalók mutatkoznak. A párt- szervezetek teremtsenek olyan politikai légkört — kérte a pártbizottság —, mely jó feltételeket biztosít az üzemekben az alkotó munkához, hogy 1980-ig megvalósítsák az 1970-hez viszonyított csaknem négyszeres termelésnövekedést. Varga Dezső Öntvények a hőerőműveknek mindig időben Az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat békéscsabai öntödéjében 102 százalékra teljesítették az első háromnegyed éves tervet. Így eddig 1016 tonna öntvény elszállítására volt lehetőség. A tervek teljesítésénél is fontosabb azonban, hogy termékeik időben jussanak el rendeltetési helyükre. Az üzem legnagyobb megrendelője a Tiszai Hőerőmű. Ide öntvényeik 60 százalékát szállítják, legtöbbet a szénőrlő malomkalapácsokból, melyek feltétlenül szükségesek a porszenes kazánok működtetéséhez. Terveik teljesítése tehát szorosan kapcsolódik a hőerőművek biztonságos üzemeltetéséhez. A kettőt együtt értékelik a negyedévek végén és az év befejezésekor. Eddig mindig időben érkeztek meg a helyszínre az alkatrészöntvények. Nem kis szerepe van ebben annak, hogy a nyersvas szállítása a Lenin Kohászati Művektől rendszeres. Az öntvények készítéséhez kokszot a Szovjetunióból, Lengyelországból és Csehszlovákiából kapnak. Annak ellenére, hogy berendezéseik közül sok az elavult, szinte zökkenőktől mentes volt a termelés a két műszakos üzemben. Az ország energiahálózatába bekapcsolt hőerőművek öntvénnyel való ellátása szigorú határidőtartást követel. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet mintegy 230 hektáros almáskertjében szeptember elején kezdődött a gyümölcsszedés. Naponta 8—900 mázsa alma kerül le a fákról. A héten a Golden-fajtát szedték a szüretelők. Felvételünkön: Hegedűs Sándorné keze villámgyorsan jár, percek alatt teli a műanyag gyűjtőkosár Fotó: Veress Erzsi Új szőlő- és gyümölcsfajták ígéretesek a jövő kertjének új szőlő- és gyümölcsfajtái, amelyeknek egy részét az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet helvéciai állomásán tartják számon. Az itteni ökológiai viszonyok között 1000 szőlő- és gyümölcsfélének termő- képességét, felhasználhatóságát tanulmányozzák a szakemberek. Köztük összehasonlításul szolgálnak a már fajtaelismertek, s az ezeknél is jobb tulajdonságot örö- kítőkből kijelölték az üzemi elszaporításra alkalmasokat. Az itthoni nemesítésű és a honosított gyümölcs nyolc fajtájának több száz változata díszük a bemutató kertben. Legtöbbet — kétszázat — almából figyelnek meg, s ezen belül is egy-egy fajtából többfélét. Jonatánból 25, starkingból 20 új tulajdonsággal rendelkező klon verseng az elismerésért, s ezenkívül bőséges a már a kiskertekből is kifogyott nyári alma választék. A húszféle körtén kívül több százra tehető a csonthéjas gyűjtemény, amelyek között új szilva-, kajszi-, meggy- és cseresznyefajtát tartanak nyilván. Az ellenőrző adatgyűjtés, a termőévtől számítva 4-5 évig tart a gyümölcsféléknél, s ez idő alatt a végtermék felhasználhatóságáról is meggyőződnek. Sok a kívánalom a jövő gyümölcsfajtáitól: alkalmazkodnia kell a megváltozott termesztési formákhoz, s a mindenkori piaci igényhez. Az új almafajták például bővebb, kiegyenlítettebb termést adnak, s jellemzően szebbre pirosodnak be. Ugyanakkor eltarthatóságuk is jobb az eddigieknél. Ez utóbbinak vizsgálatát a telep hűtőházában végzik, s tavasszal értékelik, hogy mennyire őrizte meg a gyümölcs rugalmasságát, béltartalmai értékét. A csonthéjasokból befőtt, mélyhűtött áru készül, hogy végig tudják kísérni a termék útját a fogyasztóig. A több éves tapasztalat szerint megfelelő az alapanyag a magyar gyümölcstermesztés továbbfejlesztéséhez, termőbe vonásuk a kertgazdaságokon múlik. Az állomás szőlőgyűjteménye is gazdag, a legújabb nemesítésű hazai csemege- és borszőlőhibridekkel együtt 200 fajtát tartanak felügyelet alatt. A gyüfnölcshöz hasonlóan az új szőlőfajtákkal szembeni követelmény is megváltozott. Egyik legfontosabb szempont a rezisz- tens tulajdonság, a gépesít- hetőség, s az új íz- és színanyagok örökítése. A korszerű művelési formák között 180—200 mázsa a hektáronkénti hozam mércéje, s az új hibridek képesek erre. Ezen belül azonban külön jegyzik a mag-, héj- és a léarányt. Ez utóbbi méréshez és a bor értékeléséhez fajtánként egy-egy mázsa szőlőt használnak fel. A végtermék zsűrizésére a szakembereken kívül a fogyasztókat is bevonják. autóbuszgyártás kooperációban Világszerte mindinkább előtérbe kerül a tömegközlekedés korszerűsítése, mind a városi, mind a távolsági személyszállításban egyre nagyobb tért hódít az autóbusz. Ismeretes, hogy hazánk autóbuszgyártó nagyhatalommá fejlődött. 1971— 75 között 41 ezer Ikarus autóbusz készült, ebből 32 ezer jutott külföldre, amelyekkel sok országban találkozhat a magyar turista. A Szovjetunió városaiban éppúgy magyar autóbuszok bonyolítják a forgalmat, mint az NDK- ban, de • futnak belőle a Közel-Keleten, Dél-Amerikában, Afrikában is. Hamburg egyes vonalain Ikarus-buszok teljesítenek szolgálatot, a magyar jármű Ausztriában és Svédországban is kedvelt. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1947-ben kezdte el az autóbuszgyártást. A fejlesztés ettől kezdve előbb lassú, majd egyre gyorsabb ütemű lett. 1962 után kialakult a közúti járműgyártás fejlesztési koncepciója, és a KGST-n belül hazánk szakosodott nagy befogadóképességű autóbuszok gyártására. 1964-ben' kormányprogram lett a közúti járműgyártás fejlesztése. Az Ikarus-on kívül természetesen egész sor gyár részt vesz a buszok különféle alkatrészeinek előállításában. Létrejött a nemzetközi kooperáció: sokirányú műszaki együttműködés eredményeként a magyar autóbuszokba szovjet, lengyel és NDK- beli részegységeket építenek be. A másik terület a közös fejlesztés. A szovjet és magyar szakemberek együttműködésének egyik eredménye az a gázturbinás autóbusz, amely előreláthatólag 1978- ban készül el a szovjet Járműfejlesztési Intézet, a magyar Autóipari Kutató Intézet közös munkájaként. A csehszlovák Avia Művek az Ikarus-szal együttműködésben új, kis befogadóképességű autóbusztípust fejlesztett ki. A 19-, illetve 23-üléses autóbuszokat Avia 712 típusú, 80 lóerős motorral látják el. A sorozatgyártást még ebben az évben megkezdik.
