Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

1977. október 19., szerda Zalai munkásőriik között A munkásőrség országos és Zala megyei parancsnok­sága, valamint a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­la a közelmúltban kétnapos tájékoztatót rendezett a saj­tó képviselőinek Zala me­gyében. Zalaegerszegen a megyei pártbizottság épületében Tóth Lajos, a párt megyei bizottságának titkára mon­dott megnyitót, majd Tóth Gyula, a munkásőrség megyei parancsnoka tájékoztatta a sajtó munkatársait a megye munkásőreinek életéről. Dél­után látványos programon vettek részt a sajtó képvise­lői, Zalaegerszeg egyik kül­területén. A Zalai Kőolaj­ipari Vállalat és a Zala Bú­torgyár munkásőrei igazol­ták a sajtótájékoztatón el­hangzottakat, miszerint a testület tagjai nagyszerűen felkészültek a különböző har­ci gyakorlatok végrehajtásá­ra. A munkásőrök objektum- védelmet mutattak be. Ezt követően a résztvevők megtekintették a megyei munkásőr-hagyományokat őrző kiállítótermet, majd Pa- csára utaztak, ahol a helyi Haladás Termelőszövetkezet munkásőr alegységével talál­koztak. A második napon az újság­írók Gellénházára utaztak, ahol tájékoztatót hallgattak meg az olajipari vállalat munkájáról, az ott dolgozó munkásőrök helytállásáról. Megnézték a bázis oktató ka­binetjét, és részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkás- őr-emlékverseny megyei dön­tőjén. Negyedszázad a fogyasztói érdekek védelmében Több mint 600 ezer vizsgá­lat — ár- és minőségellenőr­zés, az értékesítési tevékeny­ség. A vállalati munka, az ipar és a kereskedelem kap­csolatának ellenőrzése, stb. — szolgálta a lakosság jobb, zavartalanabb áruellátását, a fogyasztói érdekvédelmet. A kereskedelmi munka színvo­nalának fejlesztését — közöl­te keddi sajtótájékoztatóján Lugosi Lajos, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője, aki megemlékezett a kereskedelem állami el­lenőrző szerveinek negyed- százados tevékenységéről. Bejelentette, hogy a jubileum alkalmából rendezett kétna­pos tanácskozáson megvitat­ják a fogyasztói érdekvéde­lem eddigi tapasztalatait, to­vábbi tennivalóit. Elmondotta azt is, hogy az idén 9 hónap alatt ország­szerte 19 ezer vizsgálatot tar­tottak, s ezek tapasztalata kedvező: javult a kereskede­lem munkája, kevesebb a szabálytalanság. Új szakszervezeti kiadvány A Táncsics Könyvkiadó gondozásában megjelent Az alapszervezeti tisztségviselők oktatása című füzet, amely a szakszervezeti tisztségviselők képzésének irányításához és szervezéséhez nyújt segítsé­get. Meghatározza egyebek között, hogy kiknek a részé­re kell tanfolyamot tartan^ hogyan kell azokat előkészí­teni és lebonyolítani. Tám­pontot ad az oktatás módsze­rére és arra, hogy a felsőbb szakszervezeti szervek ho­gyan segítsék elő a tisztség- viselők képzését. Az SZMT kulturális, agi- tációs és propaganda osztálya a füzetet eljuttatja a megye valamennyi szakszervezeti alapszervezetéhez. A hagyományőrző szoba Béla Ottó Vendéglátóiparunk múltjából Nincs túl nagy hírverése, szerényen bújik el a Várban, az egyik bolthajtásos kapu­alj mögött egy kedves múze­um. A házat, amely otthont adott a gyűjteménynek, 1686- ban három középkori házból építették. Buda város taná­csa 1784-ben megvásárolta, s fogadót rendezett itt be. A századok során az épület volt kávéház, törvényszék, börtön. És 1966-ban itt ala­kult meg a világ első ven­déglátóipari múzeuma. A kapuban egy múltszázadi, a Négy Évszakhoz címzett ven­dégfogadó faláról származó Budapest-térkép fogad, raj­ta a főváros sermérő fogadói. A kapu alá belépve régi ká­véházak, korcsmák, bor- és serházak történetéből kapunk ízelítőt Nem csupán a szak­mai ismeretek bővítését se­gíti a múzeum, hanem be­pillantást enged a különböző korok ízlésvilágába is. 1873-ig az ország s a fővá­ros vendéglátó üzlethálózatát a fogadók és korcsmák jelle­mezték. A századforduló tá­jékán elszaporodtak a ro­mantikus kisvendéglők, s a kávéházak. Ez utóbbiak sze­repét a 30-as évektől kezdő­dően jelentős részben az eszpresszók veszik át. Mind­ezek berendezési tárgyai megtalálhatók a múzeumban. Az első teremben a Rorariusz miskolci cukrászda bieder­meier berendezése fogad. A cukrászdát 1828-ban egy svájci üzletember alapította, s ez az iparszerű vendéglá­tás egyik első helye lett ha­zánkban. A következő terem tárlóiban berendezésein volt kávéházak hangulatával, tör­ténetével ismerkedhetünk meg. A tárlókban a többi kö­zött szabályzatokat látha­tunk, és megtudhatjuk, hogy egy csomag új játékkártya két személyre kettő korona, a használt azonban csak egy korona húsz. A sarokban ün­nepi alkalmakkor szokásos szecessziós terítés, s egy han­gulatos Zsolnay állólámpa a Szent Gellért szállodából. A következő teremben neoba­rokk szállodai berendezés 1928-ból. S ha túl sok a csil­logás, az elegancia, találha­tunk itt régi sörözőbokszo­kat, vagy a negyedik terem­ben a híres dabronyi betyár­csárda néhány berendezési tárgyát, kármentővel, vagy­is elkerített kicsiny sarokkal, hová a falu végén álló korcs­ma tulajdonosa húzódott ve­rekedés esetén, menteni ma­gát és boroskészleteit. Az állandó kiállítási ter­mek mellett a múzeum idő­ről-időre új időszaki kiállítá­sokkal várja látogatóit. A legújabb, a napokban meg­nyílt, fejezeteket mutat be a magyar reklám történetéből. A bejárati ajtó felett Mark Twain mondata fogad: „És ha valaki aranyat ólomért akarna cserélni, nem tudna rajta túladni, ha közhírré nem teszi”. Mi mindent és hogyan hirdettek, reklámoz­tak a középkortól a száza­dunk ötvenes évéig? — ebből ad ízelítőt a kiállítás. Cégé­rek, vásári jelenetek, amelye­ken síppal, dobbal, trombitá­val dicsérték áruikat a tu­lajdonosok, és plakátok, ame­lyeken például „a jelenkori legszebb és legolcsóbb lég­szesz izzó fény” előnyeit bi­zonygatják. Az egyre növekvő reklámo. zás szabályozására 1911-ben megalakult a Székesfőváros Hirdető Vállalata. Ékkor ke­rülnek a hirdetések a villa­moskocsik tetejére, az utcai padok támláira, a fákat védő burkolatokra. Mindezekből egy-egy régi, eredeti darab is látható itt. Majd megjelent a villanyvilágítási reklám, az első „villamosújság” az And- rássy úton, s itt látható a ki­állításon ennek másolata. A mennyezeten Schmoll cipő­pasztát hirdető repülőgép makettje lóg, szárnyain vilá­gító szöveggel. A modern, mozgó fényreklám, új szín­foltot jelentett a főváros ut­cáin. Az idősebbek bizonyára sok mindenre ráismernek majd, ha van idejük, és rászánják magukat a látogatásra, a fia­talabbak pedig ízelítőt kap­hatnak az ország, a főváros . utcáinak múltbéli hangula­táról, az emberek életmódjá­ról, szórakozási és étkezési szokásairól. Budapest egyik legszebb negyedében hangulatos, ap­ró házak, kis cukrászdák, vendéglők szomszédságában, a Fortuna utca 4. számú ház termeiben, hétfő kivételével mindennap várja vendégeit a KERESKEDELMI ÉS VEN­DÉGLÁTÓIPARI MÜZEUM. Dogassy Katalin Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter adta át iMmmi smmmmBBflHamBmn ■nmnmnmmmBmi az Univerzál Áruházát Békéscsabán A második emeleten a legújabb lakásvilágítási cikkek ta­lálhatók Békéscsaba a megye ke­reskedelmi központja, amely­nek csaknem három kilomé­ternyi főutcáján megtalálha­tók a modern üzletek és a régi magánkereskedőktől örökölt boltok is. Az utóbbi­ak már nem segítői, hanem akadályai a korszerű keres­kedelmi formák megvalósítá­sának. Ezért határozta el az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, hogy a megyeszék­helyen, a Tanácsköztársaság útján közös beruházással fel­építi az Univerzál Áruházat. A munka 122 millió forin­tos költséggel a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat és számos alvállalkozó kivitelezésében elkészült és október 18-án, tegnap dél­előtt dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter ün­nepélyesen átadta a létesít­ményt. Az avatáson megje­lent Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke, Araczki János, a városi tanács elnöke, az országos és megyei intézmé­nyek, vállalatok képviselői, meghívott vendégek. A háromszintes épületben több mint nyolcezer négy­zetméteres raktár- és eladó­tér áll rendelkezésre. Ezen a területen vonultatja fel a két vállalat árukínálatát úgy, hogy érvényesüljenek a korszerű eladási formák. Ezeket röviden így lehetne összefoglalni: bő választék, kényelmes vásárlás, széles körű szolgáltatás. Az áruház nyitókészlete több mint 100 millió forint, és a következő elrendezésben várja a vásár­lókat: a földszinten önálló egységként található a me­gye legnagyobb ABC-, élel­miszer- és csemegeáruháza. Az évente 60 millió forintos forgalomra tervezett egység­ben szép kivitelű TYLER típusú gondolák és hűtő- szekrények vannak, míg a bevásárlást kézikocsik köny- nyítik. A szállítószalagos pénztárfülkék, optikai árjel­zős mérlegek segítik a gyors és pontos kiszolgálást. Az élelmiszeráruház zöldség-gyümölcs osztálya Fotó: Martin Gábor Az iparcikkek sorát ugyan­ezen a szinten a háztartási, kozmetikai, piperecikkek és a kötött-, divat-, rövidáruk nyitják meg. Az első emelet 600 négyzetméterén a felnőtt és gyermekkonfekció, illetve női, férfi- és gyermekcipők, valamint az ajándék, bőr­díszmű osztály kapott helyet. A szabad- és zártpályás ön- kiszolgáló, önkiválasztó for­mában működő részlegek árukészlete igazodik a divat­hoz, a praktikus viselethez. A cipőosztályon 5,5 ezer láb­beli közül lehet válogatni. A második emeleten van a mű­szaki osztály, ahol televíziók, rádiók, háztartási gépek, hír­adástechnikai alkatrészek, szerelési anyagok, hangsze­rek, hanglemezek, varrógé­pek, kerékpárok, motorkerék­párok vásárolhatók. Ugyan­csak itt árulják a sportcikke­ket, játékokat, a méterárut és a lakástextíliát. És most nézzük a szolgálta­tást, amely az OTP-ügyinté- zéssel kezdődik, a házhoz­szállítással, ruhaigazítással, virágárusítással folytatódik. A gyermekekre hatéves korig szakképzett gondozónő vi­gyáz. Az új áruháznak csaknem 250 dolgozója végzi a kiszol­gálást, akik ma reggeltől re­mélhetőleg sok örömet sze­reznek majd Békéscsaba és a megye lakosságának. (seres) N tárgyaláterembftl Sorozatosan követtek el bűncselekményeket ötnapos tárgyalás után teg­nap hirdetett ítéletet a Bé­késcsabai Városi Bíróság Szabados István, Békés, Prá­gai út 6. szám alatti lakos és négy társa bűnügyében. Az öt békési fiatalember 1972 óta az ország különböző köz­ségeiben és városaiban köve­tett el bűncselekményt. Autó­stoppal és vonattal utaztak. Jászteleken, Aszódon, Job­bágyin, Jászalsószentgyör- gyön, Apcon, Nagykökénye­sen, Tiszavárkonyon, Furtán, Tiszajenőn és Békésen éj­szakánként az előre kiszemelt vendéglőkbe, cukrászdákba és különféle raktárakba tör­tek be. Kifosztották a pénz­tárakat, s italt, cigarettát, rá­diót és egyéb értékesíthető tárgyakat loptak el. Több mint 40 ezer forinttal káro­sították meg a társadalmi tu­lajdont. Valamennyien vol­tak már büntetve. A Békéscsabai Városi Bíró­ság bűnszövetségben és jog­talan behatolás útján több­szörösen visszaeső által elkö­vetett több rendbeli lopás és más bűncselekmények miatt halmazati büntetésként Sza­bados Istvánt négy év, Kiss Lászlót (Mónus Illés út 18. szám alatti lakost) három év és 10 hónap, Szabados Lász­lót (Prágai út 6. szám alatti lakost) két év, Szudár And­rást (Lengyel út 56. szám alatti lakost) egy év és 10 hó­nap szabadságvesztésre ítél­te. Ezenkívül több évre el­tiltotta őket a közügyek gya­korlásától. A szabadságvesz­tést fegyházban kell letölte­niük. Feltételes szabadságra egyikük sem bocsátható. Szu­dár Lászlót, (Lengyel út 56. szám alatti lakost) 10 hónap szabadságvesztéssel és két­ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság. A szabad­ságvesztés végrehajtását azonban három évi próbaidő­re felfüggesztette. Az okozott kárt meg kell téríteniük. Szabados István, és Kiss László enyhítésért fellebbe­zett. Az ügyész a fellebbezés bejelentésére három napot tartott fenn. —di

Next

/
Oldalképek
Tartalom