Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
NÉPÚJSÁG 1977. október 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Elvesztette pénztárcáját egy rokkant nyugdíjas Az utas joga Egy nem mindennapi esetről számol be levelében Be- leznai Mária szabadkígyósi olvasónk. Békéscsabán a MEZŐGÉP Vállalatnál dolgozik. Az egyik reggel Szabadkígyóson föl akart szállni a buszra. Erről így számol be: Amikor felléptem a busz lépcsőjére, a kalauznő nekem rontott, hogy ezzel a busszal ne járjak, mert miattam nem fognak felférni az újkígyósi utasok. Meg akartam magyarázni neki, hogy én nem szoktam ezzel a busszal járni. Egyébként is minden utasnak meg van az a joga, hogy azzal a busszal járjon dolgozni, amelyiknek a menetideje a legjobban megfelel. Szeptember 8-án hasonló dolog történt. A békéscsabai vasútállomáson vártam a buszra. Szerencsétlenségemre a buszon ugyanaz a kalauznő teljesített szolgálatot, aki korábban már „kioktatott”. Nem engedte meg, hogy Kiszálljak a buszra. Ezért 18 óra helyett 19 órakor értem haza; A napokban egy rokkant férfi kereste fel szerkesztőségünket. Szeptember 30-án Gyulán járt a feleségével. Mivel vásárolni akartak, bementek több boltba. Valószínű ekkor csúszhatott ki a pénztárca a nadrágja zsebéből, amelyben két havi rokkantsági nyugdíja volt. * * * A fiatal, munkabíró embert is erősen megviseli, ha elveszíti két havi keresetét. Gondoljunk bele, milyen nagy kár érte ez esetben azt a rokkantat, aki plusz munkával nem tudja megkeresni azt, amit elveszített. Reméljük, hogy panaszosunk — az emberek jó voltából — hamarosan átveheti pénzét Gyulán, a városi tanács talált tárgyak osztályán. Szerkesztői üzenetek Kelemen József, Gyula: Az ellenőrzés során a Békés megyei Tanács 3-as számú Sütőipari Vállalata a panaszát jogosnak találta. A szabálytalanul eljáró boltvezetőt figyelmeztetésben részesítették. Ugyanakkor intézkedtek arról is, hogy jobb legyen az áruellátás. Komlósi Mihályné, Orosháza: Közérdekű bejelentését a MÁV Szegedi Igazgatósága megvizsgálta. A szegedi szabadtéri játékokra Békéscsabáról 1969-ben közlekedett utoljára vonat. Megszüntetésére azért került sor, mert kevés volt az utas. Azóta ilyen igény nem merült föl. A MÁV nagyobb csoportok utaztatására Hódmezővásárhelyről nemcsak Orosházáig, hanem Békéscsabáig tud vonatot indítani, ha időben érkezik ilyen értesítés. Ebben az évben a Martfűi Cipőgyár dolgozói fordultak ilyen kéréssel a szegedi igazgatósághoz. Kérésüket teljesítették. A szegedi szabadtéri játékokra Békéscsaba és Szeged közt is indítanak vonatot, ha a vállalatok vagy utascsoportok ezt külön kérik. Rácz Zoltánná, Elek: Az eleki ABC-ben vásárolt csokoládét a megyei Élelmiszer- ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet megvizsgálta. Megállapították, hogy közfogyasztásra alkalmatlan. Ellenőrzést tartottak az eleki ABC- boltban is. A beküldött csokoládéféleségből azonban nem találtak készletet. Egy villany is villany Gyulán, a Szegedi Kis István utca 43. számú ház előtt több mint egy hónapja nem ég a villany — kezdi levelét Léman Béla, majd így folytatja: — Jómagam két ízben, augusztus közepén és végén,, szomszédom egy ízben jelentette ezt a DÉMÁSZ gyulai telepén, ahol a bejelentéseket nagyon udvariasan fogadták és a hiba mielőbbi kijavítását ígérték. Bár második bejelentésemkor azt is megkérdezték, hogy csak ez az egy villany hibás-e? Sajnos a hibát a mai napig nem javították ki. A villany átjárót világítana meg, ha égne. Az úttest annyira megsüllyedt, hogy nyáron por, esős időben sár van, s errefelé vezet a vasútállomásra, s a húsüzembe igyekvők- útja is. Mivel más gyulai lakostól is hallottam már a DÉMÁSZ szerelőinek késedelméről, kérdezem: nem lehetne-e az ilyen apró hibákat gyorsabban kijavítani, vagy egy villany az nem villany? HHMMMHHMMMMMMUMMUHMMttMMUMUMiM A kutyafarm Tus jak János Szarvason a Martinovics utcában lakik, Fölháborodottan teszi szóvá levelében, hogy ebben az utcában nagyon nehéz közlekedni, éjszaka pedig nem lehet aludni. Néhány családnak ugyanis valóságos kutyafarmja van. A kutyákat kiengedik az utcára. Már előfordult, hogy megtámadták a kerékpárosokat. Éjszaka pedig állandóan csaholnak. Az utca lakói emiatt már tettek panaszt. Ki is jöttek az illetékesek, de csodák-csodájára, kutyát sehol se találtak. Azóta nem foglalkozik senki az üggyel. II féldeci Az alkoholizmus a mértéktelen italfogyasztással áll kapcsolatban — írja Újlaki Andrásné. Sok helyen maguk az italbolt vezetők valósággal ösztönöznek a mértékte- lenségre. A múlt hónap 29- én betért Kétegyházán az utasellátóba a férjével. Egy féldecit és egy háromcentest rendeltek. Az utasellátó vezetője kijelentette, hogy háromcentessel nem szolgálhat. Pedig néhány hónappal ezelőtt még háromcentest is lehetett kapni. Ha ez így folytatódik, féldeci helyett egy decit mérnek az italboltokban. Oravecz Lászlóné Gyoméról írt levelet a Szerkesszen velünk rovathoz. A közelmúltban költözött férjével a Mező Imre-lakótelepre. Levelében a következőkről számol be: A lakótelepen majdnem minden társasházban megtalálható a szeméttároló. Mégis sok a szemét. A kukákat ugyanis nem a tárolóba, hanem a házak elé helyezik. Néhány a közelben levő bölcsődénél bűzlik. Mivel játszótér nincs, a gyerekek sokszor éppen a kukák között játszanak. A mi épületünkben a szeméttárolót rendeltetésszerűen használják, itt helyezik el a kukákat. Az a férfi azonban, aki a szemételhordással van megbízva, kijelentette, hogy ő nem fogja a szemét- tárolókból kicipelni a kukákat. Vajon miért építettek a lakásokhoz szeméttárolót, ha azokat nem használhatjuk? Nyugdíjas-találkozó Boldizsár Gyula a nyugdíjas vasutasok találkozójáról számol be levelében. A napokban Békéscsabán a vasutas klubkönyvtár nagytermében mintegy 230 vasutas nyugdíjas gyűlt össze. Közöttük volt a 93 éves Kovács János és a 91 éves Lete Pál is. A meghívott vendégeket Portörő István, a nyugdíjasok elnöke köszöntötte, majd a területi bizottság titkárhelyettese, Vajda János mondott ünnepi beszédet. Fellépett a szegedi vasutas művelődési ház citerazenekara is. II gombamérgezés megelőzése Kiss Zoltán tompapusztai olvasónk arról ír, hogy a rádió és a televízió már többször számolt be gombamérgezésekről. Sokan emiatt viszo- lyognak is a gombától, pedig az nagyon ízletes eledel. Tompapusztán és környékén eléggé elterjedt az ehető fajta. Ám sokan nem tudják megkülönböztetni az ehető és a mérgező gombát. Gondoskodni kellene az ebből adódó szerencsétlenségek megelőzéséről. A nagyobb városokban a piacokon működnek gombaszakértők. A kisebb községekben, a szétszórt tanyákon viszont csupán az idős emberek tapasztalataira lehet számítani. Jó volna, ha az illetékesek gondoskodnának a fiatalok képzéséről, Az iskolákban a környezetismereti órákon a gyerekek tanulnak a gombákról. Talán az volna a helyes, ha közülük néhányan szakvizsgát tennének. IOGÍSZUNK VÁLASZOL Juhász Józsefné, . Pusztaottlaka. Általános szabály, hogy a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a vállalat, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a' vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy- pedig a dolgozó kéri az indoklást. Csak indokolt esetben mondhat fel a vállalat a nála hosszú munkaviszonyban álló és ezalatt átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak. Levelében azt írja, hogy 1972 óta a gyulai tejipari vállalatnál dolgozott tejátvevőként, s most felmondták a munkaviszonyát. Felmondását azzal indokolták, hogy a tejátvevőhelyen nem tud a tej hűtésére alkalmas helyet biztosítani, s így a zsírszázalékot sem tudja megállapítani. Holott ez nem igaz, mert a hűtőt el tudja helyezni. A vállalat a munkaviszonyt bármely valós és nyomós okból felmondhatja. Az ön esetében az a kérdés, hogy a felmondás milyen okból történt. A dolgozó panaszára a munkaügyi vitát eldöntő szerv ugyanis a felmondást hatálytalaníthatja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan. A közelmúltban látott napvilágot ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 95. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalása. Eszerint a dolgozó panaszára a vállalat részéről történt felmondás hatálytalanításának van helye akikor is, ha a határozatlan időre szóló munkaviszony felmondásának indokolása megfelel a valóságnak, de nyilvánvalóan nem szolgálhat alapul a munkaviszony megszüntetéséhez. A Munka Törvény- könyvének miniszteri indoklása kifejti, hogy minden dolgozónak, aki már eltöltött bizonyos időt a yállalatnál, igénye lehet arra, hogy mondják meg neki, miért nincs szükség a munkájára. A vállalat ugyan bármilyen indok alapján felmondhat, a miniszteri indoklás megállapításai azonban arra utalnak, hogy a törvény alkotójának szándéka szerint csak olyan tényekkel, illetve körülményekkel lehet elfogadhatóan indokolni, melyekből kitűnik, hogy a dolgozó munkájára valóban nincs szükség. A munkához való jogból következik, hogy a vállalat a dolgozó munkaviszonyát csak akkor mondhatja fel, ha ez a munkaviszony a konkrét esetben nem tölti be megfelelően a rendeltetését. Ebből fakad, hogy a felmondási oknak — tényszerű valósága mellett — egyúttal okszerűen alá is kell támasztania a dolgozó munkaviszonyának a vállalat részéről történt megszüntetését. Nem tekinthető tehát a felmondásra alapuló szolgáló oknak az az egyébként tényszerűen fennálló indok, amely nyilvánvalóan nem jár azzal, hogy a dolgozó munkájára a vállalatnak nincs szüksége. Mindez alapul szolgálhat arra, hogy a gyulai tejipari vállalat felmondását a munkaügyi döntőbizottság megváltoztassa. Annál is inkább, mivel önnek csupán három éve van a nyugdíjhoz. Ugyanis csak különösen indokolt esetben mondható fel annak a .dolgozónak a munkaviszonya, akinek az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik, kivéve, ha a résznyugdíjra már jogot szerzett. Ha a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátására alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem lehet megszüntetni, amíg ilyen munkakörre áthelyezhető. Ügyével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. (dr. Serédi) MIT MOND fl JOGSZABÁLY? ü szocialista munkaversenyről A napokban jelent meg a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottság intéző bizottsága 1038/1977. (X. 4.) számú együttes határozata a szocialista munkaversenyről. A határozat kimondja, hogy a munkaverseny-mozgalom a szocialista építés nagy erőforrása, és legszélesebb társadalmi támasza, amely kifejezheti a dolgozó emberek alkotókészségét, a munkához és a társadalomhoz való felelős viszonyát. A munkaversenynek, mint a dolgozók önkéntes munkamozgalmának támogatása, irányítása az állami, valamint a társadalmi szervek közös feladata, a gazdasági vezetők munkaköri kötelessége. A verseny legfőbb célja, hogy elősegítse a népgazdasági tervek megvalósítását, a termelés hatékonyságának és minőségének javítását. Hozzájáruljon a tartalékok feltárásához, hasznosításához, erősítse a szocialista munkaerkölcsöt és ösztönözze az általános, valamint szakmai műveltség gyarapítását, a közösségi szellem fejlődését. Fontos az alkotó cselekvés tömegméretű kibontakoztatása, a tudományos és műszaki fejlődés új eredményeinek felkarolása és hasznosítása. A verseny azonban nem hivatott arra, hogy ellensúlyozza a vezetés fogyatékosságait, a szervezetlenség okozta termelési elmaradást. A szocialista munkaversenyben önkéntesség alapján részt vehetnek az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági, az erdőgazdasági, a közlekedési, a hírközlési, a kereskedelmi, a szolgáltatási, a vízgazdálkodási tevékenységet végző vállalatok, intézetek, intézmények, a szövetkezetek és a gazdasági társulások valamennyi dolgozója. A verseny gazdasági céljának szoros összhangban kell állnia a népgazdasági tervvel. Ezért helyes, ha a versenyvállalások alapvetője a középtávú és az éves tervek végrehajtását szolgáló munkahelyi programokra épülnek. Fel kell karolni és tovább kell fejleszteni a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, a szervezettség fokozására irányuló munkamozgalmakat. Elő kell segíteni, hogy a műszaki-technikai haladás legszélesebb társadalmi tömegbázisa, az újítómozgalom, a szocialista munkaverseny keretei között megfelelően érvényre jusson, annak szerves részévé váljon. A célok kitűzésénél a közösségi feladatokból kell kiindulni, melyeknek a személyiség és a szocialista tudat sokoldalú fejlődését kell szolgálnia. A dolgozók szabadnapjain munkaakciók, kommunista műszakok csak kivételesen jelentős társadalmi célok megvalósítása érdekében szervezhető. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy ezek a dolgozók önkéntes elhatározásán alapuljanak. A munkaverseny a dolgozók kezdeményezésére épül. A kollektív versenyformákon belül is döntő fontossága van az egyéni képességek kibontakozásának, a munkakezdeményezéseik felkarolásában. A szocialista brigádmozgalom, amely a munkában, a tanulásban, a közösségi élet fejlesztésében példamutató szerepet tölt be, a verseny nagy lendítőereje. Ezért a mozgalom támogatásához továbbra is fontos társadalmi érdek fűződik.
