Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
1977. október 1., szombat o Speciális feladatokra rendezkedtek be a Békéscsabai Állami Gazdaság IV. kerületében, Telekgerendáson. Kétezer hektárnyi jó termőföldön vetőmagbúzát termelnek, amit helyben tisztítanak, csáváznak és fémzárolnak, a lucernalisztüzemben pedig 430 vagonnyi liszt és pellet készül. A közeljövőben keverőüzemmel bővül a kerület, s innen látják majd el takarmánnyal a gazdaság állatállományát. A kerület dolgozói — a 43 tagú Tessedik Sámuel és a 18 tagú Ifjúsági Szocialista Brigád kezdeményezésére — elsők között csatlakoztak annak idején a csepeli munkások versenyfelhívásához, s felkészültek arra, hogy méltóképpen köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A versenyvállalás teljesítése nem volt könnyű, hisz a feldolgozó üzemek csak megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagból képesek elegendő végtermék előállítására. Összefogtak hát a fizikai dolgozók, a műszakiak, az adminisztrátorok: a saját munkaterületén mindenki a maximumot nyújtja szorgalomból, szaktudásból. A tavasz ugyanis sok bosz- szúságot okozott, a lucernalisztüzemben például a kedvezőtlen időjárás miatt egy teljes hónappal később indulhatott a feldolgozás. De később behozták a lemaradást. Dolgoztak éjjel-nappal, hétfőn hajnaltól vasárnap reggelig. Időközben két kommunista vasárnapot is tartottak, hogy a termelőmunka mellett a társadalmi munkában se legyen lemaradás. A szocialista brigádtagok költségmegtakarításban több mint félmillió forintot vállaltak. A jól szervezett munka eredménye, hogy a lucer- nalisztüzem a kedvezőtlen időjárás ellenére teljesíti idén is tervét, s a minőség ellen nincs kifogás. Hasonlóan szép eredményeket értek el a búzavetőmag-termelésben is. Vállalták a szocialista brigádtagok, hogy a tervezett 456 vagon fémzárolt kenyérgabona-vetőmag értékesítését 10 százalékkal felemelik. Valóságban pedig megközelítik az 550 vagont, tehát jóval túlteljesítik a vállalást. Megindult az őszi vetőmagbúza szállítása, s hazánk különböző tájain hatvan termelőszövetkezet és állami gazdaság határában vetnek Telekgerendáson termett búzát. A fémzárolt vetőmagbúza döntő többsége kiváló minőségű, illetve első osztályú, ami jelentős többletjövedelemhez juttatja a gazdaságot. A társadalmi munkában ugyancsak szép sikerek születtek. A szocialista brigádok tartják rendben az üzemek környékét, szépen parkosították a kerület központját. Szocialista együttműködési szerződést kötöttek a községi óvodával. Egyebek között játékokat, kispadokat készítenek az apróságoknak, de ők javítják a villanyt, a vízvezetéket is. A Békéscsabai Állami Gazdaság vezetői látva a jó termelési eredményeket, fokozott gondot fordítanak a IV. kerületben az élet- és a munkakörülmények javítására. A fizikai munka megkönnyítésére új, nagy teljesítményű gépeket, elektromos targoncákat és egyéb felszereléseket vásároltak, korszerű öltöző, fürdő és egyéb szociális létesítmény áll rendelkezésre. A brigádtagok pedig a második szakma megszerzésével biztosítják, hogy a legkorszerűbb gépeknek, technológiai berendezéseknek is meglesznek a képzett mesterei. A. R. Üj üzemrész csökkent munkaképességűeknek A MEZŐGÉP békési gyárának rehabilitációs műhelye Ha csak környezetvédelmi szempontból vizsgáljuk a kérdést, nem szükséges bizonygatni, milyen előnyökkel jár, ha egy gyár, vagy üzem távol fekszik a várostól. Jó példa erre a békéscsabai MEZŐGÉP békési gyára, amelyet valóban ideális környezetbe telepítettek, s ahol sokat törődnek a csökkent munkaképességűekkel is. .♦ Ladinek János igazgatóval arról beszélgettünk, miért hozták létre az úgynevezett rehabilitációs műhelyt? — Ezzel kettős célunk volt — mondja. — Egyrészt az, hogy az egészségügyi problémákkal küszködő dolgozóink megfelelő munkakörben tevékenykedhessenek, másrészt: a szakmával nem rendelkezők is produktív munkát végezhessenek. — Mennyit keresnek? — Átlagosan 10 forint körüli órabért kapnak. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező csökkent munkaképességűeket pedig az eredeti illetményük alapján fizetjük. — Mikor hozták létre ezt az üzemrészt? — Itt ebben az évben kezdtük el a termelést. A dolgozók többsége nő. Előfordul, hogy egy-egy brigádtag, aki operáción esett át, vagy például hallássérülést szenvedett, hosszabb időn át nem tudott folyamatosan dolgozni. Azóta, hogy átkerült ebbe a részlegbe, nincs kisebbségi érzése, mert itt teljes értékű munkát végez; többet tud keresni és ha képesítése van, tulajdonképpen a szakmájában dolgozik. A tágas üzemcsarnokba lépve, Rózsa Sándor művezetővel találkozunk, aki 30 éve dolgozik a lakatos szakmában. — Milyen termékeket gyártanak? — Elektromos kapcsolók és kiskocsikhoz villamos berendezések készülnek itt — feleli. — Milyen a szakképzettek és a betanítottak közötti arány? — Összesen 19-en vagyunk, három szakmunkás, és a többi betanított munkás. — Mindenki tudja teljesíteni a normát? — Sajnos még nem. De ez különösebb nehézséget nem okoz, mert a főként szerelésből álló munkafolyamatokat nagyobb odafigyeléssel könnyen el lehet sajátítani. — Ezelőtt segédmunkás voltam — mondja Váczi Mária. — A szerelőcsarnokot takarítottam és anyagot hordtam. Örülök, hogy a nehéz fizikai erőkifejtést kívánó munkát könnyebbel cserélhettem fel. — Ssaját kérésemre kerültem ide — kapcsolódik a beszélgetésbe Bérezi Gáborné, aki éppen számokat üt be a géptáblákba. ♦' Lipcsei László a kísérleti műhelyben dolgozott, ahol hallássérülést szenvedett. Tíz éve lakatos, s most a rehabilitációs üzemcsarnokban ő is szerelőmunkát végez. Az itteni munkakörével elégedett, mert sokkal csendesebb és nyugodtabb körülmények között dolgozhat. —y—n Lipcsei László lakatos hallássérülése miatt végez- könnyebb munkát Fotó: Martin Gábor ló a termés gyógynüvényekbül Jó volt az idei csipkebogyótermés ; a Herbáriánál begyűjtött mennyiség meghaladja a 100 vagont, 40 százalékkal több a tavalyinál. Az idén 500-ról 800 forintra emelték a mákgubó mázsánkénti átvételi árát; ennek nyomán különösen a háztáji termelésből származó felvásárlás lendült fel. Az idei jó kamillatermésből 620 ezer kiló száraz kamilla származott, a tavalyi 170 000 kilóval szemben, ami az évi átlagos 500 ezer kilóhoz képest elenyésző volt. Átlagon felüli termés volt most bodza- és hársfavirágból is. A Herbária számításai szerint 1977-ben a gyógy- és fűszer- növények értékesítéséből körülbelül 350 millió, ipari termelésből- 341 millió forint, exportszállításokból pedig 4,1 millió dollár bevételre van kilátás. A Herbária rendszeresen bővíti a választékot. Legfrissebb újdonságai: a'bodzavirágból készülő Samba- szörp, a gyermekeknek szánt teakeverék és a csipke elnevezésű porított tea. Az Orosházi Faipari Vállalat seprűrészlegében a kikészített, megvarrott söprűket tízes kötegekbe fűzik fel Fotó: Veress Erzsi MHHMIWMHMHMHMWMHHMHHIMMitHMHIV Az élelmiszergazdaság helyzete a gyulai tanácsülés előtt Tegnap, pénteken ülést tartott Gyula város tanácsa, dr. Takács Lőrincz elnökletével. Elsőként Bartha Zoltán, a termelés ellátásfelügyeleti osztályának vezetője írásos jelentését vitatták meg „Gyula város élelmiszer- gazdaságának helyzete, feladatai, az V. ötéves terv megvalósítása során” címmel. A jelentés bevezetőjében megállapította, hogy a mező- gazdaságban általánossá váltak a termelési rendszerekés ezzel a termelésszerkezet is megváltozott. A városban levő állami gazdaság, valamint a három termelőszövetkezet csaknem 15 ezer hektáron gazdálkodik. Dolgozóik száma meghaladja a 2100-at. Ami örvendetes, hogy a fizikai dolgozók mintegy háromnegyede szak- és betanított munkás, a szellemi munkakörben dolgozók többsége pedig felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik. A termésátlagok alakulásáról szólva egyebek mellett kiderült, hogy amíg 1961—65-ben a búza például nem, vagy alig közelítette meg a 20 mázsás átlagtermést, addig az elmúlt évben hektáronként már meghaladta a 40 mázsát. A kukorica átlaghozama is több mint kétszeresére emelkedett. Viszont a fogyasztói igények és a korszerű táplálkozás követelményei ellenére is csökkent a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelés, mert a gépesítés alacsony színvonalú és még mindig megoldatlan. Igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy a kedvező kormány- és helyi intézkedések hatására a zöldség-, gyümölcstermelés az idén jelentősen javult, olyannyira, hogy a piac most már telítetté vált. Az állattenyésztés legjobban fejlődő ágazata a baromfiágazat volt. A szarvasmarha-tenyésztés — a sokmillió forintos támogatás ellenére — stagnál. Javult a sertéságazat termelése, de csökkent a termelési kedv a juhtenyésztésben, összegezésül megállapítható, hogy a mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére egyenletesen fejlődött, és az idei eredmények meghaladják az előző évek átlagát. Jók az alapok ahhoz, hogy az V. ötéves tervben előirányzott feladatokat teljesítsék. Szó volt a háztáji és kisgazdaságok helyzetéről, gondjairól, és az élelmiszeripar munkájáról is. Hangsúlyozottan szerepeltek azok a mezőgazdaságra és élelmiszeriparra vonatkozó feladatok, melyeknek sikeres teljesítése elengedhetetlen feltétele az V. ötéves terv valóra váltásának. A jelentést kiegészítő hozzászólások, javaslatok bizonyára hozzájárulnak az ágazatok további fejlődéséhez. Ezt követően Dér Lajos tanácselnök-helyettes értékelését vitatták meg, amit a tanács vb szakigazgatási szervei családvédelemmel kapcsolatos munkáját tartalmazta. Dr. Bereczki Sándor vb-titkár pedig több tanács- rendelet-tervezetetet nyújtott a testület elé jóváhagyásra. A tanácsülés bejelentésekkel, a tanácstagok kérdéseivel és azok megválaszolásával ért véget. Vízügyi határszemle Sikeres év a vetőmagtermesztésben A jövő évi jó termésnek nemcsak a jól előkészített talaj, a porhanyós magágy, a kedvező időjárás a biztosítéka. Döntő az is, hogy milyen a vetőmag csírázóképessége és tisztasági százaléka. A Vetőmagtermeltető Vállalat ebben az évben Békés megyében 915 vagon őszi búza vetőmagra szerződött a gazdaságokkal. A szerződött mennyiség és a gazdaságok saját felhasználásra szánt vetőmagját a Vetőmagfelügyelőségen minősítették, összesen 2372 vagon őszi búza vetőmagot. A magyar szabványnak az elmúlt években 5—8 százalék nem felelt meg, ez a szám ebben az évben csupán 1,9 százalék. A vetőmagnak alkalmatlan tételek száma csökkent, de a vetőmagok minősége nem. A minősítés alkalmával kiderült, hogy az ez évben termelt "őszi búza vetőmag több mint 50 százaléka kiváló, illetve I. osztályú. Az őszi árpa fémzárolt vetőmagját már el is vetették a gazdaságokban, ahová mintegy 57 vagonnal szállítottak ki időben. Békés megyében eddig nem termesztettek vetőburgonyát. Ebben az évben vállalkozott erre a feladatra a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság és a csanádapácai Széchenyi Tsz, összesen 45 hektáron. Az eredmény arra buzdította a csanádapácaiakat, hogy jövőre is foglalkozzanak vetőgumó-termesztéssel. A vetőmagtermelő gazdaságok az idén talán jobban odafigyeltek a természet adta vetőmagminőség megóvására. Az időjárás is kedvező volt, és a vetőmagok tárolásának, kezelésének körülményeit is javították. Így lehetett a korábbi évekhez képest a vetőmagok minősége kimagaslóan jó. Remélhetőleg a most következő vetőmagkampány, a hibrid kukorica törése és tárolása legalább ugyanígy sikerül. A napokban intéző bizottsági ülést tartott a Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulat Békésen a társulat irodaépületében. Elsőként Kiss Gyula műszaki vezető adott tájékoztatást a társulat kiviteli munkájáról, majd Vámos Sándor a KÖVIZIG sarkadi szakaszmérnökség vezetője számolt be a szakaszmérnökség és a társulat munkakapcsolatáról. Ezt követően Bényei Gábor igazgató előterjesztését hallgatták meg a csatornaőri hálózat kialakításáról, majd a meghívottak és az intéző bizottság tagjai felkeresték és megtekintették a békési Egyetértés és a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet területén folyó vízrendezési munkákat. Az őszi vízügyi határszemle egyébként hagyomány már a Kettős-, Sebes-Körösi Vízgazdálkodási Társulat területén, ősz elején még bőven jut idő arra, hogy az észlelt hiányosságokat maradéktalanul pótolják.
