Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1977. október 1., szombat o !\C1 Ma kezdődnek az ifjúmunkás mpok az Orosházi Üveggyárban Az országos ifjúmunkás napok célkitűzéseihez, prog­ramjához kapcsolódva, 1977. október 1.—november 7. kö­zött ifjúmunkás napokat rendeznek az Orosházi Üveggyárban, a KISZ üzemi bizottságának 1977—78. moz­galmi évi akcióprogramja alapján. A ma kezdődő ifjúmun­kás napok keretében októ­ber 2-án, holnap a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója és a fegyveres erők napja tisz­teletére összetett honvédel­mi versenyen vesznek részt a gyári KlSZ-alapszerveze- tek, ifjúsági brigádok és azok testvér úttörő közössé­gei. „A fiatal műszaki és közgazdász értelmiség sze­repe a gyár életében” cím­mel október 10-én tanács­kozást tartanak a gyárban. Ajazdag és sokrétű prog- ranan szerepel még töb- bekközött a harmadéves szahunkástanulók és a gyá vezetőinek találkozója, Klí-alapszervezeti titká- rolés brigádvezetők ta- násozása, munkásfiatalok vemondó versenye, vétói­ké „A szovjet irodalom 60 év címmel. Az ifjúmunkás nak alkalmából fotópályá- za hirdetnek „így láttam a zovjetuniót” címmel, a Nr Október évfordulója tieletére kommunista mű- szJt tartanak, lesz továb- bágy baranyai túra, és a gji sportpályán „Mozdulj” spnap. Az üveggyári if- júnkás napok időszaká- bitartják meg a gyáregy- sí és főosztályi szintű if- j\|i fórumokat. Új szolgáltatás a takarékszövikezeteknél Az utóbbi hónapokban újabb lakossági szolgáltatás bevezetésén dolgoznak a me­gye takarékszövetkezetei. Ugyanis a pénzügyminiszter ez év májusában engedélyez­te, hogy az említett pénzin­„Albérlet az emeleten nem tek, azok kirendeltségei íjipari vállalat, valamint i hasonló feldolgozó üzem ^bízásából a háztáji gaz- ágokból, illetve magán- nelőktől felvásárolt tej mértékét a takarékszö- kezetek kifizessék. A szö- kezeti pénzintézetek ezt új szolgáltatást vállalták, fúnius végéig az okányi, gádorosi és az endrődi ta- rékszövetkezet kötött ígállapodást ilyen feladat /égzésére a Hajdú megyei •jipari Vállalattal, illetve Gyulai Tejporgyárral, va- mint a Sárréti Tej Közös illalkozással. E három övetkezeti pénzintézet jú- us végéig 2 millió 571 ezer rintot fizetett ki ilyen cí- en a kisgazdaságok terme­inek. Különben jó ered- ényt ért el már az első 1 évben a gádorosi és az cányi pénzintézet. Az előb- 1 millió 951 ezer, az utób- 1 millió 106 ezer forintot zetett ki a felvásárolt tej lenértékeként. |A második fél évben a dé- aványai, a füzesgyarmati, Tegnap délután nyílt meg az öt fiatal Békés megyei képzőmű­vész — Gubis Mihály, Lonovics László, Mayerhoffer Miklós, Fajó János, Mengyán András — fém térplasztikáit bemutató kiállítás a békéscsabai Városi Tanács udvarán. A megnyitón Mladonyiczky Béla szobrászművész szólt a művészi életforma és alkotás növekvő feladatairól, társadalmi szerepéről és a ki­állítást követő további lehetőségekről. A városi tanács és a MEZOGEp Vállalat patronálásával lehetőséget kapott művé­szek új kezdeményezést bemutató kiállítása október 30-ig te­kinthető meg. Fotó: Veress Erzsi »MUWMUMHmumutmmuuMmvmmmvMtv Megkétszerezi termelését a ZÖLDÉRT húsüzeme A közkedvelt csabai kol­bászt gyártó Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat húsüze­me az augusztusi próbaüze­met követően hétről hétre növelte termelését. Jelenleg már 900—1000 sertés vágá­sát és feldolgozását végzik el az üzem dolgozói heten­újonnan érkező dolgozót vettek fel, betanításukat nyugdíjas szakmunkások is segítik. További ötven mun­kás felvételét tervezik, s így az üzemben dolgozók száma eléri majd a 270-et. Ma már több csabai kol­bászt gyártanak, mint ko­Szakszervezeti munka a húskombinátban Tegnap, pénteken délelőtt a Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Elnöksége ülést tartott Békéscsabán. A napirendi pontok között Bővül az orvosi ügyelet központi körzeti orvosi ügye­leteket szerveznek. Ez az or­szág legtöbb városában már ma is működik, január 1- től azonban a megszervezé­sét kötelezővé teszik. Ha­sonló elvek szerint szerve­zik meg az ügyeletet azok­ban a nagyközségekben', ahol rendelőintézet, illetve kór­ház van. A községekben hét­köznapokon általában a körzeti orvosok tartanak készenléti szolgálatot, ami azt jelenti, hogy a rendelési időn túl a helyi adottságok­nak megfelelően egy vagy több körzeti orvos minden időben elérhető kell, hogy legyen. Hétvégeken ugyan­csak a helyi adottságokhoz igazodva úgynevezett össze­vont körzeti orvosi ügyeleti szolgálatot szerveznek. Az ügyeletek korszerűsíté­sének döntő segítője, hogy 1977. október 1-től új ügye­leti, készenléti díjazás lép életbe, és ez általában két­szerese az eddigi díjazás­nak. szerepel a Gyulai Húskombi­nátnál végzett szakszervezeti munka tapasztalatairól szóló előadás, melyet Dömény Fe­renc, az SZMT szervezési és káderosztályának vezetője tartott. A szakszervezeti in­téző bizottság elsősorban az együttműködés megteremté­sére fordított nagy gondot az illetékes párt-, KISZ- és gaz­dasági szervekkel. Ellenőriz­te és segítette az építkezés és a beruházás összehangolását, a határidők betartását. En­nek értelmében szervezte az egyes vállalatoknál a szocia­lista munkaversenyt, illetve ezen belül a szocialista bri­gádmozgalmat. Második napirendi pont­ban estt szó az SZMT Békés megyei ifjúságpolitikai tevé­kenységéről. Az SZMT ifjú­sági bizottsága munkaterv szerint dolgozik. Rendszere­sen felméri, vizsgálja az ifjú­ság élet- és munkakörülmé­nyeit és részt vesz az ifjú­sági parlamentek előkészíté­sében, szervezésében. A me­gyei fiatalsággal való foglal­kozás nem kis gond, hiszen Békés megye szervezett dol­gozóinak 34 százaléka, azaz több mint 37 ezer 900 har­minc éven aluli. Harmadik napirendi pont­ként javaslat hangzott el „A szakszervezetek feladatai a dolgozók nevelésében” SZOT-határozat végrehajtá­sára Kedves Olvasóink! Lapunk holnaptól kezdődően minden vasárnap ti­zenhat oldalon jelenik meg változatlan áron. így le­hetőségünk lesz szélesebb körű olvasói igények kielé- gitésére. Megőrizzük továbbra is a hétköznapi számainkban megszokott odalbeosztásokat. A többletoldalakon vi­szont lehetőség lesz megyénk, hazánk tartalmasabb bemutatására, a szocialista országok életének ismerte­tésére, az ifjabb korosztályokat érintő problémák tár­gyalására; a Köröstáj ismét két oldalon jelenhet meg és a papírkorlátozáskor megszűnt Hétvége rovatunkat visszaállítjuk. Meggyőződésünk, hogy a három színnel nyomott va­sárnapi tizenhat oldalas lapszámunk megnyeri min-’ den olvasónk tetszését, és leveleikkel, tanácsaikkal mind jobban a teljesebb igények kielégítését tudjuk biztosítani. Hogyan tervezzük meg a pályaválasztási munkát? HIM fiatalok pályaválasztá- ■ 11 si előkészületeinek fi- gyelemmel kísérése, se­gítése közügy, mindannyiunk fontos feladata.. Ez már többször megfogalmazódott különböző rendeletekben, ha­tározatokban, különböző szinteken, területöken. E te­vékenység szükségességét, je­lentőségét az utóbbi évek gyakorlata eredményeivel igazolta. Az egyre szervezet­tebben folyó, széles körű tár­sadalmi összefogással végzett munka következtében a ta­nulmányaikat befejező fiata­lok számottevő ismeretanyag birtokában dönthették el: hogyan tovább? E tevékenység természete­sen sokirányú, alapos terve­zést, előkészítést igényelt az e területen munkálkodóktól, ami elengedhetetlen a ki­elégítő eredmények elérésé­hez. Most, a tanév kezdetén kü­lönös jelentősége van e kér­désnek, mivel a távolabbi, s a közelebbi célkitűzések megjelölése, részletes kidol­gozása, egyeztetése ilyenkor történik. Minthogy a neve­lési-oktatási munka szerves részének tekintjük a pálya- választási döntésre történő előkészítést, így a különböző szintű iskolai tervek mind­egyikében szerepel valami­lyen formában a pályavá­lasztási alapismeretekre, uta­lás. Legtöbb lehetőség a mun­kára nevelés szempontrend­szereinek összeállításánál van arra, hogy egy-egy mozzanat kapcsán mélyíteni tudjuk a pályákról a főbb ismerete­ket. A közvetlen tapasztalat- szerzés fontossága közismert. A munkahely életét, a szak­mák lényeges összetevőit csak a helyszínen ismerhetik meg igazán a pályaválasztás előtt állók. Pontos terv szük­séges, hogy a tananyaghoz kapcsolódóan a népgazdasági mutatók, az egyéni elképze­lések szem előtt tartásával valóban a legmegfelelőbb munkahelyet látogassák meg a tanulócsoportok. Emellett szükséges gondolni az egyéni ismeretszerzés különböző módozataira is. Az „Egy üzem — egy is­kola” mozgalom jelentős sike­reket könyvelhet el az el­múlt évek tapasztalatait te­kintve. A tartalmi munkában való előrelépés biztosítéka itt is a részletesen kimunkált tervezés. Több szakma meg­ismerése céljából törekedni kell a munkahelyi kapcsola­tok bővítésére, mélyítésére, melyet szerepeltetni szüksé- gs a terveink között. Az iskolában működő szak­körök jelentőségét a pályára előkészítésben nem kell kü­lönösebben ecsetelni. Terve­zésünkkor vegyük figyelem­be a tanulók pályairányult­ságát is, amikor a szakköri munkára bevonjuk őket. A játékos elemek fel- használásával lehetőség nyí­lik arra, hogy az érdek­lődés fenntartása mellett fo­lyamatosan ismerkedjenek meg a tanulók a pályák jel­lemzőivel, a továbbtanulási feltételekkel, saját tulajdon­ságaikkal. A rádió és a tv pályaválasztási tartalmú programjainak betervezése a tanévi munkába ma már ter­mészetes. Ugyanígy a szü­lőkkel történő találkozások tematikájából sem hiányoz­hatnak az évfolyamonként időszerű és a távlati pálya- választási feladatok megjelö­lései. A középfokú iskolák pá­lyaválasztási tervező mun­káját egyrészt a felkerülésre pályázók, másrészt az intéz­ményből tovább tanulni szándékozók ez irányú is­mereteinek bővítése határoz­za meg. Kiemeljük ezek kö­zül a gimnazista tanulók szakmunkáspályák felé ori­entálásának fontosságát. Nagy szüksége van népgaz­daságunknak a jól képzett szakmunkásokra, emellett a főiskolákra, egyetemekre fel­vehetők számának korláto­zottsága is indokolja ezt. Az előrelépéshez a tervező mun­ka javításával is hozzájárul­hatnak az intézmények, el­sősorban több üzemlátogatás beiktatásával. Több éves erőfeszítés elle­nére még mindig voltak úgy­nevezett divatszakmák, me­lyekre lényegesen többen je­lentkeztek. Néhány szakmá­ra viszont szinte lehetetlen volt tanulót találni. A he­lyes. arány kialakítása át­csoportosítással történt, ami kényszermegoldásnak tekint­hető. A tervező munka so­rán hangsúlyozottan kell foglalkozni az érintett szak­mák minél sokoldalúbb meg­ismertetésének lehetőségei­vel, mely javíthat az arányo­kon, s több fiatalt megment­het a nem kellően megfon­tolt döntés következményei­től. A feladatokat közösen kell megoldani, említettük az elő­zőekben. Nem hiányozhat te­hát a távlatok vázolása a munkahelyek oldaláról sem. A munkaerőgazdálkodási té­nyezők közül a tudatos pá­lyairányításban való aktív részvétel körültekintő terve­zést igényel. A folyamatos kapcsolattartás az iskolákkal nagyon fontos, elengedhetet­len. Át kell gondolni a cse­lekvésre ösztönző, tartalmas munkahely-látogatások lebo­nyolításának programját; a munkahelyeken létrehozott, egy-egy szakma alapjainak megismerésére hivatott szak­körök szervezését, működte­tését; a munkahely s a beis­kolázandó szakmák megfele­lő propagálását. lanév eleji tervezésünk meghatározója: a I koordináció. A pálya- választási munkában közvet­lenül részt vevők által kidol­gozott célkitűzések, feladatok azonos nevezőre hozása, egyeztetése nélkül kevés si­kert eredményezne a társa­dalom és az egyén számára egyaránt fontos pályaválasz­tási előkészítő munka. Eh­hez kapcsolatteremtésre van szükség, melyhez nélkülöz­hetetlen minden érintett fél aktív kezdeményezése. Az, hogy hová kerülnek a fiata­lok, mindannyiunk ügye. Nem mindegy tehát, hogyan végezzük el a pályaválasztási munkánk alapját képező ter­vezést a különböző területe­ken. Selmeczi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom