Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

1977. október 1.. szombat Ami a Polgári Törvénykönyvben módosul Hipnózis ós klubterápia Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Tör­vénykönyvéről szóló törvé­nyét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt, ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. Az elmúlt közel két évti­zed során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fej­lődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztár­saság Polgári Törvényköny­véről szóló 1959. évi IV. tör­vény módosításának és egy­séges szövegének törvényja­vaslatát. A vagyoni viszonyok egységes szabályozója A PTK továbbra is a va­gyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jo­gi személyek (vállalatok, in- tézméynek) legfontosabb polgári jogviszonyait, sze­mélyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az ed­dig alacsonyabb szintű jog­szabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírá­sai is a módosított PTK-ba kerültek. A tulajdonviszonyok sza­bályozásával a társadalmi tulajdon minden formájá­nak további erősítését és fejlesztését szolgálja, bizto­sítva a személyi és a ma­gántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a for­galmazás és elosztás szocia­lista elvei érvényesülésének erősítését. Kifejezésre jut­tatja az állampolgárok al­kotmányos jogvédelmének sokoldalú követelményét és ehhez megfelelő jogi garan­ciákat ad. 12. helyett 14. életév Az emberre, mint jog­alanyra vonatkozó rendel­kezések körében a fontos változtatás, hogy az életkor­tól függő cselekvőképtelen­ség határát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megte­remtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhan­got. A kötelező általános is­kolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A Munka Törvénykönyve a 14. életév betöltése után te­szi lehetővé a munkaviszony létesítését, a Büntető Tör­vénykönyv a büntethetősé­get is ettől az életkortól ál­lapítja meg. Ezek az előírá­sok a korhatár meghatáro­zásánál közös alapon nyug­szanak: a személy megfele­lő értelmi és erkölcsi ké­pességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi ér­telemben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeménye­zésével nem szerezhet jo­gokat, nem vállalhat kötele­zettségeket — pl. nem köt­het adás-vételi vagy munka- szerződést —, cselekedetei­nek nem lehet jogi köyet- kezménye — nem büntet­hető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes kép­viselő — szülei, gyámja — járhat el.) Alapvető emberi logok Társadalmunk, államunk — az alkotmánynak megfe­lelően — széles körben biz­tosítja az állampolgárok személyiségének szabad ki­bontakozását, alapvető joga­ik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgá­ri jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő maga­tartás, ami a személyes sza­badság jogellenes korlátozá­sával vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészség­hez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez va­ló jog védelmét kiterjeszti művészeti vagy egyébként a tudományos, irodalmi és közszerepléssel járó tevé­kenység körében a felvett névre is. A hatékonyabb .jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartá­sok pontosabb megfogalma­zása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármi­lyen visszaélés, a levéltitok, a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása is. A Kártérítés kiterjesztése A közel két évtizedig ér vényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyo­ni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruhá­ért, de nem kellett kártérí­tést fizetni akkor, ha a sé­rült személyt testi fogyaté­kossága nem akadályozta munkájában. A módosított PTK most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. Megváltható haszonélvezet Az öröklési jogban a ha­szonélvezeti jogra vonatko­zó szabály módosult. Ko­rábban az elhalt személy­nek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az özvegy az úgynevezett ha­szonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdon­jogát megszerezte. A kispa­raszti gazdálkodás körül­ményei között a haszonélve­zet tárgya gyakran kizáró­lagos megélhetési alapja volt a magára maradt há­zastársnak. Ma már a ha­gyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a kész­pénzvagyon köréből kerül­nek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, meg­semmisülnek vagy értékük­ben jelentősen csökkennek. A pénzvagyon haszonélve­zete pedig csak a kamat felvételéhez való jogot je- • lenti. A haszonélvezet meg­váltása — a módosí­tás szerint — olyan le­hetőséget jelent, hogy a há­zastárs által lakott lakás és a benne található felszere­lés kivételével az egyéb va­gyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását, amely ter­mészetben vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házas­társ mint leszármazó örö­kös egyébként is megkapna. Öröklés örökbefogadásnál Módosítja az új PTK az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint tit­kos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér sze­rinti rokonai között az örök- befogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat, vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örököl­het vér szerinti rokonai után, sem azok nem örököl­hetnek utána. Nem titkos örökbefogadás esetén az öröklésre válto­zatlanul a jelenlegi előírá­sok érvényesek. A most elfogadott módo­sított Polgári Törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Előírásai biztosítékot szol­gálnak arra, hogy a fejlett szocialista társadalom épí­tése során a polgári jogi vo­natkozású vitákhoz megfe­lelő eligazítást nyújtsanak. Arvay Tivadar A közelmúltban zajlott le Prágában a szocialista orszá­gok első alkoholizmus- és kábítószerellenes kongresz- szusa, melyen a magyar résztvevők közül ketten Bé­kés megyeiek voltak és négy­napos tanácskozáson mind­ketten előadást is tartottak. Dr. Marsai György, a gyulai alkoholgondozó vezetője is­mertette a hipnózissal vég­zett al'koholelvpnó kúrák ta­pasztalatát és eredményét, mely utóbbi többszöröse a hagyományos kezeléssel tör­ténteknek. Ebben nagy sze­repe van egyebek mellett a kétféle gyógymód közti kü­lönbségnek, mert a tabletta­szedés sok kellemtlenséggel jár, a hipnoterápia viszont mentes ettől. A kezelés alatt az orvos és a beteg közel kerül emberileg is egymás­hoz, mód van a problémák megbeszélésére, s így nem­csak a különböző italokkal szembeni tartózkodás alakul ki, hanem fokozható az ön­bizalom és az akaraterő, amelyre oly nagy szükség van minden alkoholista ese­tében. A bizalom eredmé­nyezi, hogyha mégis vissza­esik valaki, akkor nem hú­zódik el, hanem újból visz- szamegy segítségért az orvo­sához. Előnye még, hogy er­re a kúrára szívesebben je­lentkeznek, s maga a család is jobban elfogadja, mint a másikat. S az utókúra a já­róbeteg-ellátásban termelés- kiesés nélkül megoldható. Salka László az alkoholel­lenes klubokról beszélt, is­mertette ezek három fajtá­ját, melyből az egyik a nem ivóké. Ezek általában nagy létszámúak, és sokan láto­gatják olyanok, akik nem voltak alkoholisták. A másik formát az alkoholellenes küz­delem jellemzi, mert itt, mint a bizottságokban határozato­kat hoznak, intézkedéseket tesznek, s ezzel akarnak ered­ményt elérni. A harmadik típus a gyógyult alkoholis­ták klubja. Tagjaik főleg meggyőzéssel dolgoznak, saját példájukat állítva má­sok elé, akiket felkeresnek, majd bevonnak a közös te­vékenységbe, feladatokat ad­va nekik. Leginkább azt, hogy ők is hasonló munkát végezzenek. Az ilyen klub nem veszi át a hatóságok és társadalmi szervek szerepét, csak segíti azokat, s egfon- tosabb szabálya az, hogy minden ember ihat térték- letesen, de a volt alkcolista még így sem. A kongresszus az alko­holizmus veszélye ellett foglalkozott a túlzott 'ógy- szerszedés problémájául is. Több fájdalomcsápító gyógyszer ugyanis lyan anyagokat tartalmaz, me­lyekhez — ha sokáig edik — hozzászokik a szervetJSs kívánja. Ezért nagy Vilá­gosító munkára van szség, hogy mindenki meptse, méghozzá a saját érdeben: az egészséges életmód teg- •követeli, hogy ne akaink mindent gyógyszerrel tgol- dani és főleg semmiké se szoktassuk rá magunk M. Fél év alatt 668 ezer forint községfejlesztésre Csütörtökön ülést tartotta kondorosi Nagyközségi Ta­nács. A testület megtárgyal­ta a tanácstörvény végrehaj­tásának tapasztalatait, a ta­nácsnál és intézményeinél folyó személyzeti munkát, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetét. Palyó Mártonné megbízott költségvetési csoportvezető beszámolt az első félévi költségvetési és fejlesztési Torták ötmillióért A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ cukrászati termelő üzemében a múlt évben 14 szakember 4,5 millió forintos termelési értékről adhatott számot. Az idén már 5 millió forint ér­tékű cukrászati termék elő­állítására vállalkoztak. Ez azt is jelenti, hogy napon­ként több mint 60 féle apró­süteményt, tortafélét készíte­nek. Termékeik naponként hét községbe — Gyulavári, Doboz, Kétegyháza, Lökös- háza,. Gerla, Elek, Szabadkí­gyós —, illetve Gyula város, valamint a mezőgyáni körzet több mint 60 önkiszolgáló ABC-egységeibe jutnak el. Munka közben a cukrászok alap teljesítéséről. A ség fejlesztésére ebben az jen 1,6 millió forintot irániak elő. Ebből az esztenddső hat hónapjában 668 ezfo- rintot használtak fel, »ly 41,3 százalékos teljesítek felel meg. Járdaépítésr39 ezer forintot fordítottaEz azt jelenti, hogy a közsen 572 négyzetméter járdaé- szült el. Az ifjúsági paít- rehozására tervezett 30(er forintot viszont a bell- vezetés megoldására ktt átcsoportosítani. Az ög egyharmadát már fis használták. A villanyhát bővítésére 19 ezer főit költöttek. Ezenkívül ta­szal facsemete-vásárlásri, a sportkör, a honvéci szövetség támogatására t- nem 50 ezer forint jutói A testület a fejlesztési i 1977. első félévi teljes! 952 ezer forint bevételi« a már említett kiadássá fogadta. Utasította a ta végrehajtó bizottságát, 1 a költségvetési és fejles előirányzatok takarékos használásával gondosko a további feladatok megc sáról. Mennyit ér a tel, ha friss? A tejtermelés fellendítésé­re jelentős intézkedések tör­téntek. Ezzel magyarázható, hogy az ellátás zavartalan. Panaszra nincs ok. Ám akad­nak olyan zökkenők, ame­lyek zavaróan hatnak. A napokban egy nyugdíjas termelőszövetkezeti tag ke­reste fel szerkesztőségünket. Elmondta, hogy immár négy éve hord tejet a Köröstáj Termelőszövetkezet gyula— jánoszugi tejátvevő helyére. Am ezalatt az idő alatt az ő jelenlétében egyszer sem mérte az átvevő a tej zsír- tartalmát. Jóllehet nemcsak az átvett mennyiség, hanem a zsírtartalom után is fizet­nek. Milyen úton-módon nem tudni, a tej zsírtartal­mát 3,7 százalékban állapí­tották meg és így literen­ként 5,20 forintot fizetnek. A napokban elment a békés­csabai Május 1. Termelőszö­vetkezet Dózsa brigádjába, mivel megtudta, hogy itt ha­vonta a kistermelők szeme láttára megmérik a tej zsír­tartalmát. Magával vitt egy liter tejet. Az átvevő kész­ségesen eleget tett kérésének és megmérte. ,A tejnek 4,6 százalék volt a zsírtartalma, melynek átvételi ára 6 forint 17 fillér. A különbség meghökkentő. Annál is inkább, mert hi­szen két évvel- ezelőtt a Szer­kesszen velünk rovatban ír­tunk egy hasonló esetről. Az egyik olvasó ugyanis szóvá tette, hogy a gyula—szana- zugi tejátvevő helyen nem mérik a tej zsírtartalmát. Ügy látszik, az illetékesek a gyulai járásban nem figyel­tek fel az olvasónk levelére, pedig akad megyénkben kö­vetendő példa is. A szarvasi járási Népi Ellenőrző Bizott­ság a közelmúltban éppen a termelők panasza nyomán vizsgálta meg a tejátvevő helyek működését, s több visszaélésre derített fényt. Tanácsos lenne, ha a gyu­laiak is okulnának a szarva­si tapasztalatból. A vizsgálat eredménye minden bizonnyal megnyugtatná a tejtermelő­ket. S ugyanakkor elejét venné a szóbeszédnek is, amely keserű pirulaként hat a termelési kedvre. —di— Gépészetósóval A Körösvidéki Vízi Igazgatóságnál híre van vésztői gépműhely két : cialista brigádjának, a Mi 1. és a Barátság I-i Nemcsak a termelés nyújtanak mindig kimaj lót,hanem a társadalmi m kában is. A két brigád n< régiben Gyulán dolgozott kommunista műszakon. Az igazgatóság káder lesztési tervében szerepel új mérnök letelepítése, ehhez elsődleges a lal Ezért határoztak úgy, h Gyulán társasházat építe az ideérkező fiatal szaki berek részére. Ennek a 1 nak az alapját ásták ki. épület felépítését pedig építő brigád vállalta tér felül. A Barátság I. brigád egyébként ötször érte el az arany fokozatot, egyszer pe­dig a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet. Most még me­részebb tervet tűztek ki ma­guk elé, országos elismerésre pályáznak. Ehhez mindent megtesznek nemcsak az igaz­gatóságnál, hanem Vésztő nagyközségben is sok társa­dalmi munkát vállalnak és végeznek. Részt vettek az ifjúsági ház, a KRESZ-park, a játszótér építésében, a sportpálya felújításában és készítenek az óvodák részé­re felszereléseket. A mun­kásbrigádok vetélkedőjén — amelyen rendszeresen részt vesznek — tavaly első helye­zést értek el. Ez már a szállítás előtti művelet Fotó: Balkus Imre Onkéntesmdőrök jutalmazá Gyulán, az MSZMP s:rült sor a kitüntetések és ju- házában a napokban vátalmak átadására. Többen díszünnepségen emlékelkapták meg a Haza Szolgá- meg a fegyveres erők na latáért Érdemérem, a Köz­ről. Banadics Márton, a biztonsági Érdemérem külön- zafias Népfront városi böző fokozatait, Szolgálati zottságának elnöke nyit Érdemérmet és Munkásőr meg az ünnepséget, n Emlék jel vényt. Az önkéntes Kovács Lajos, az MS5 rendőrök közül pedig többen városi bizottságának titl pénzjutalmat kaptak szolgá- mondott köszöntőt. latuk lelkiismeretes teljesíté- Az ünnepi beszéd utánséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom